Budapesti Nap, 2003. március (2. évfolyam, 51-62. szám)
2003-03-01 / 51. szám
Budapesti Nap Budapest aktuális 2003. március 1., szombat 5 Diákigazolvány-érvényesítő matricákat árulnak az interneten ellenőrzési szakszolgálatának helyettes vezetője. Ezeket a bérleteket az ellenőrök elkobozzák, a tulajdonost pedig feljelentik. Tóth Sándor elmondta, hogy a diákigazolványok eredetiségét az ellenőröknek nincs jogosultságuk megvizsgálni. Csupán azt nézhetik meg, hogy az érvényese az adott időszakra, és az használja-e, aki az igazolvány tulajdonosa, így aztán nem tudják kiszűrni azokat, akik manipulálnak a matricákkal. Az üggyel kapcsolatban a BRFK illetékeseit is megkérdeztük. Megtudtuk, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányságon ilyen ügyben nem folyik vizsgálat. D. B. Az utóbbi időben egyre több olyan hirdetés jelenik meg az interneten, amelyben diákigazolvány érvényesítéséhez szükséges matricákat kínálnak, illetve keresnek. A matricák ára általában több ezer forint. Tóth Éva ügyvéd elmondta, hogy egyaránt törvénybe ütköző cselekedetet követ el az is, aki ellopta a diákigazolvány-matricát, és az is, aki eladja vagy megveszi azt. Aki jogtalanul megszerzi a matricákat, azt a törvény akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is sújthatja. Az eladóra, illetve a felhasználóra egyévnyi szabadságvesztés szabható ki. Az ügyvédnő saját munkája során még nem találkozott ilyen esettel. Olyannal azonban igen, hogy valaki fénymásolt diákigazolvánnyal akart utazni. Az illető az első ellenőrzésnél lebukott. A Budapesti Közlekedési Vállalat Rt. jegyellenőrei hetente többször is találkoznak olyan bérletekkel, amelyeket megpróbálnak manipulálni. - A bliccelők átírják, lefestik, lekaparják az azonosítókat - válaszolta érdeklődésünkre Tóth Sándor, a BKV jegy Nem hamis, csupán a feketepiacon vették Fotó: Puskás Erzsi Csak egy cím kell a világhálón, valamint egy mobilszám, és kész az igazolvány Először válaszolok egy titokzatos hirdetésre, amelyben diákigazolvány-matricát kínálnak. Tárcsázom a megadott mobilszámot. Kicsöng. Csak rövid ideig kell várnom, hogy a vonal másik oldalán megszólaljon egy fiatal női hang. - A feladott hirdetésről szeretnék érdeklődni. Van még matrica? - kérdezem. - Még van néhány darab - jön azonnal a válasz. - Mennyire megbízhatóak ezek? - Teljesen - folytatja a lány. - Eredetiek, nem hamisítványok. - Mennyiért adod? - Darabját 3000 forintért. A néhány perces beszélgetés végén arról kérdezem a lányt, mikor és hol tudnánk találkozni, hogy nyélbe üssük az üzletet. Azt mondja, este is összefuthatunk, csak előtte még csörögjek rá. Ebben maradunk. Egy másik hirdetőnek e-mailben válaszoltam. Kértem, írjon egy telefonszámot, ahol felhívhatom, hogy megbeszéljük a részleteket. Néhány órán belül megérkezett a szám, de hiába hívtam, azt nem vette fel senki. Próbálkoztam hát valaki mással. Találomra választottam ki az egyik hirdetőt. Ismét telefont ragadtam, és felhívtam a számot. Ő nem eladni, hanem venni akart diákigazolvány-érvényesítő matricát. Költözne a Vízművek, de nincs miből Olcsóbban fenntartható, hatékonyabb kihasználtságú székházra vágyik a Fővárosi Vízművek Rt. A társaságnak azonban várnia kell a költözéssel, mivel költségvetésében nem tudott erre forrásokat elkülöníteni. Budapestnek komoly gondot okoznak az elavult, gyakran elrepedő vízcsövek. A Gellért térnél okozta a legkomolyabb fennakadásokat egy eltörött főnyomócső. Egyebek között ezzel is magyarázható, hogy a tavaly óta új székházba költözni kívánó Vízművek kénytelen a régi helyén maradni. Meglévő forrásait ugyanis inkább Budapest csőhálózatának korszerűsítésére akarja fordítani. A társaság kommunikációs osztályának vezetője megerősítette: valóban tervezik a költözést, ám valószínű, hogy a jövő évre halasztják. Péterffy Gábor hozzátette: a cég már tavaly megkezdte annak a tanulmánynak a kidolgozását, amely a költözéssel járó változásokat tárgyalja. Ennek elkészültére azonban még várni kell, ráadásul a Vízművek egyébként is más fontossági sorrendet állított fel az idei évre. Péterffy szerint 2003-ban 1,4 milliárd forintot költenek csőhálózati beruházásokra, s ezek elsőbbséget élveznek a költözéssel szemben. A 4800 kilométer hosszúságú vízvezeték-hálózat korszerűsítése tehát hátráltatja az új székház megvásárlását, aminek esetleges költségeiről még nem végeztek számításokat. Az osztályvezető megjegyezte: azért döntöttek tavaly a költözés mellett, mert a Váci úton álló székház túl nagy, ennek kapacitása meghaladja igényeiket - tette hozzá. FFB Tíz éve TÖRTÉNT Új KRESZ-szabályok Március elsejétől lépnek életben a KRESZ módosításai. Az egyik legfontosabb változás, hogy a rendőrség mától szigorúbban veszi a szabálysértéseket. Ugyanakkor júliustól már nem lehet helyszíni bírságot sem fizetni, hanem a rendőrök csekket adnak a szabálytalankodó autósnak. Szintén jelentős változás, hogy városban a megengedett sebességhatárt 50 km/h-ra csökkentették. A döntés indoklása szerint erre azért volt szükség, mert Magyarországon aránytalanul sok a gyorshajtásból származó baleset. Elfogadták a költségvetést Elfogadta a Fővárosi Közgyűlés a költségvetési tervezetet. A Szabad Demokraták Szövet a Fideszszel közösen nyújtott be módosító indítványt, melyben a kiadások összegét 2 milliárd forinttal megemelték. Eszerint 1993-ban a tervezett bevétel 58 milliárd, míg a kiadások 63 milliárd forintot érnek el. A fővárosnak tehát az ez évi költségvetés teljesítéséhez további hiteleket kell felvennie. Az indoklás szerint a kiadások növelésére azért volt szükség, mivel a közüzemi vállalatok és intézmények működéséhez kell a fővárosnak pénzt biztosítania. Az indítványt 50 igennel, 1 tartózkodással és 6 ellenszavazattal elfogadták. 11 MDF-es képviselő kivonult; mint Demeter Ervin, az MDF fővárosi frakciójának vezetője elmondta, azért, mert nem ismerik teljes részletességében a reggeli indítványt, és így nem kívánnak arról szavazni sem. Ugyancsak 67 támogató szavazattal fogadták el, hogy dr. Uhri László, eddigi igazgatóhelyettes legyen a továbbiakban a Fővárosi Távfűtő Művek új igazgatója. Divatvásár Budapesten Ma ért véget Budapesten a harmadik nemzetközi divatvásár, melyet a Hungexpo területén rendeztek. Az új helyszínt eredetileg azért választották a rendezők, mivel a régit, a Budapest Kongresszusi Központot kinőtte a rendezvény. Idén 12 ország 100 kiállítója vett részt a háromnapos vásáron, ahol szakmai konferenciák, rendezvények és természetesen divatbemutatók csábították az érdeklődő közönséget. A szervezők elmondták, hogy a ruházati és konfekcióipar bemutatója immár véglegesen kikerült az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV) programjaiból. Napilapok archívumából összeállította: Balkányi Péter Tájsebészeket toboroz a Humusz A fővárosiak nem szívesen térképezik föl az illegális hulladéklerakókat Eddig meglehetős érdektelenséggel fogadták a budapesti lakosok a Hulladék Munkaszövetség pályázatát, mely arra irányul, hogy a helyiek térképezzék fel lakókörnyezetük illegális hulladéklerakóit. A cél az lenne, hogy ennek alapján a hatóságok számolják fel ezeket a helyeket. FEHÉR F. BALÁZS ÍRÁSA Hiába állnak tömegével az illegális hulladéklerakók a főváros környékén, komoly munka kell ahhoz, hogy az ügyben megmozduljon Budapest lakossága. A Hulladék Munkaszövetség (Humusz) másodszor hirdette meg tájsebészeti pályázatát az önkéntes környezetvédő csoportok számára, ám elképzelhető, hogy a fővárosban a tavalyihoz hasonló érdektelenséggel fogadják majd a felhívást. A Humusz szerény ajándékokkal ösztönzi a jelentkezőket, mivel szűkösek az anyagi lehetőségei - mondta lapunknak Szilágyi László. A csoport munkatársa szerint nem a fődíjként megjelölt környezetbarát bútorok miatt indulnak a pályázaton részt vevők. Az öntevékeny csoportok célja, hogy tisztább körülményeket teremtsenek, de a fővárosban erre csak a külső kerületekben van igény. Szilágyi hozzátette: ezeken a területeken is csak egy rákoshegyi csoport és egy gimnázium diákjai gondolták úgy a tavalyi évben, hogy nem érdemes tovább várniuk az önkormányzatra, ha tisztább körülményeket szeretnének teremteni a környéken. Az érdektelenség oka Szilágyi szerint az, hogy a pályázat nem olyan problémát céloz meg, amely leginkább jellemző a budapesti viszonyokra. A fővárosban ugyanis inkább a kutyapiszok vagy a légszenynyezés jelent gondot, a belső kerületekben tehát nem kimondottan az illegális lerakók okoznak fejtörést a környezetvédőknek. - A külső kerületekben élő fővárosiak fokozott fellépését most egy televíziós kampánnyal próbáljuk elérni - fogalmazott Szilágyi László. - Ezenkívül a megyei pedagógiai központok segítségét kérjük, hogy juttassák el a pályázati felhívást a kerületi iskolákba - tette hozzá a Humusz munkatársa. Az akcióban egyébként az a legfontosabb, hogy a csoportok feltérképezzék az illegális hulladéklerakókat, majd ezt követően megpróbálják rábírni az illetékeseket, hogy lépjenek fel a lerakók megszüntetéséért. Cél, hogy eltűnjenek Fotó: BN-archív Piacosítani kellene a tömegközlekedést Budapest is képviseltette magát azon a bécsi konferencián, amely a nagyvárosi közösségi közlekedés magánosításának Nyugat- Európában is új kihívásaival foglalkozott. SÁGI ZOLTÁN ÍRÁSA Aba Botorul, a BKV Rt. vezérigazgatója és Benda György, a Főpolgármesteri Hivatal Közlekedési Ügyosztályának munkatársa is részt vett e hét elején azon a háromnapos bécsi konferencián, amelyet a brüsszeli székhelyű Nemzetközi Közösségi Közlekedési Társaság (UITP) és az európai nagyvárosok közlekedési vállalkozóit tömörítő EMTA szervezett. A konferencia témája az önkormányzatok és a közlekedési vállalatok közt megkötött szolgáltatói szerződések, illetve a közlekedési szolgáltatás minőségének összefüggése volt. Mint Wolfgang Meyer, az UITP elnöke nyitó előadásában hangsúlyozta: a szolgáltatási szerződés a leghatékonyabb eszköz arra, hogy az önkormányzatok és a közlekedési vállalatok kölcsönösen meghatározzák elvárásaikat, felelősségvállalásuk körét, illetve a céljaikhoz szükséges pénzügyi megoldásokat. Csak a kellőképpen átlátható szolgáltatási szerződés tudatosíthatja a felekben elszámoltathatóságuk tényleges mértékét - állította az UTP elnöke. Benda György lapunknak elmondta, alapvető a különbség a „fiktíven” a BKV Rt. és a főváros közt is létező, de a Nyugat-Európában piaci alapon létrejött szolgáltatási szerződések nívója között. Az uniós csatlakozást követően azonban Budapestnek is piaci viszonyokat kell teremtenie a közösségi közlekedés terén. A nyílt piaci alapon megkötött szolgáltatói szerződések garanciát jelenthetnek a közlekedési szolgáltatás megfelelő minőségére. A még Nyugat-Európa számos nagyvárosában is formálódó gyakorlat az, hogy az önkormányzatok öt-hat évente felülvizsgálják a közlekedési szolgáltatókkal kötött megállapodásaikat. Amíg Bécsben lassan befejeződik a nyílt közlekedési szolgáltatói piac kiépítése, Berlinben még folyamatban van a közlekedési üzletág finanszírozásának magánosítása. A legnagyobb kihívás Budapest esetében is az lesz - vélte a szakember -, hogy a rendszert működés közben kell átalakítani. A szolgáltatói szerződések terén nincsen egyedül üdvözítő megoldás, állította Aba Botond, aki tanulságosnak ítélte a konferencián elhangzott esettanulmányokat. A különböző nagyvárosok közösségi közlekedési viszonyainak elemzése után minden esetben egyedileg kell kimunkálni a megegyezést az állam, az önkormányzatok, illetve a szolgáltatók között. A BKV Rt. és a főváros által megkötött szolgáltatói szerződés számos ponton módosításra szorul - jelentette ki Aba Botond, hozzátéve: normatív ellátási rendszert kellene kialakítani, pontosan meghatározva, mi számít kötelező szolgáltatásnak. EGÉSZSÉG MINDENNAP www.vitalitas.hu Legyena kedvence