Budapesti Nap, 2003. március (2. évfolyam, 51-62. szám)

2003-03-01 / 51. szám

Budapesti Nap Budapest aktuális 2003. március 1., szombat 5 Diákigazolvány-érvényesítő matricákat árulnak az interneten ellenőrzési szakszolgálatának helyettes vezetője. Ezeket a bér­leteket az ellenőrök elkobozzák, a tulajdonost pedig feljelentik. Tóth Sándor elmondta, hogy a di­ákigazolványok eredetiségét az ellenőröknek nincs jogosultsá­guk megvizsgálni. Csupán azt nézhetik meg, hogy az érvényes­­e az adott időszakra, és az hasz­nálja-e, aki az igazolvány tulajdo­nosa, így aztán nem tudják ki­szűrni azokat, akik manipulál­nak a matricákkal. Az üggyel kapcsolatban a BRFK illetékeseit is megkérdeztük. Megtudtuk, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányságon ilyen ügyben nem folyik vizsgálat. D. B. Az utóbbi időben egyre több olyan hirdetés jelenik meg az interneten, amelyben diákigazolvány érvényesítéséhez szükséges matricákat kínálnak, illetve keresnek. A matricák ára általában több ezer forint. Tóth Éva ügyvéd elmondta, hogy egyaránt törvénybe ütköző csele­kedetet követ el az is, aki ellopta a diákigazolvány-matricát, és az is, aki eladja vagy megveszi azt. Aki jogtalanul megszerzi a matri­cákat, azt a törvény akár két évig terjedő szabadságvesztéssel is sújthatja. Az eladóra, illetve a fel­használóra egyévnyi szabadság­­vesztés szabható ki. Az ügyvéd­nő saját munkája során még nem találkozott ilyen esettel. Olyannal azonban igen, hogy valaki fény­másolt diákigazolvánnyal akart utazni. Az illető az első ellenőr­zésnél lebukott. A Budapesti Közlekedési Válla­lat Rt. jegyellenőrei hetente több­ször is találkoznak olyan bérle­tekkel, amelyeket megpróbálnak manipulálni. - A bliccelők átír­ják, lefestik, lekaparják az azono­sítókat - válaszolta érdeklődé­sünkre Tóth Sándor, a BKV jegy­ Nem hamis, csupán a feketepiacon vették Fotó: Puskás Erzsi Csak egy cím kell a világhálón, valamint egy mobilszám, és kész az igazolvány Először válaszolok egy titokzatos hirdetésre, amelyben diákigazol­vány-matricát kínálnak. Tárcsázom a megadott mobilszámot. Kicsöng. Csak rövid ideig kell várnom, hogy a vonal másik oldalán meg­szólaljon egy fiatal női hang. - A feladott hirdetésről szeretnék érdeklődni. Van még matrica? - kérdezem. - Még van néhány darab - jön azonnal a válasz. - Mennyire megbízhatóak ezek? - Teljesen - folytatja a lány. - Ere­detiek, nem hamisítványok. - Mennyiért adod? - Darabját 3000 forintért. A néhány perces beszélgetés végén arról kérdezem a lányt, mikor és hol tudnánk találkozni, hogy nyélbe üssük az üzletet. Azt mond­ja, este is összefuthatunk, csak előtte még csörögjek rá. Ebben maradunk. Egy másik hirdetőnek e-mailben vá­laszoltam. Kértem, írjon egy tele­fonszámot, ahol felhívhatom, hogy megbeszéljük a részleteket. Néhány órán belül megérkezett a szám, de hiába hívtam, azt nem vette fel sen­ki. Próbálkoztam hát valaki mással. Találomra választottam ki az egyik hirdetőt. Ismét telefont ragadtam, és felhívtam a számot. Ő nem elad­ni, hanem venni akart diákigazol­vány-érvényesítő matricát. Költözne a Vízművek, de nincs miből Olcsóbban fenntartható, hatékonyabb kihasznált­­ságú székházra vágyik a Fővárosi Vízművek Rt. A társaságnak azonban várnia kell a költözéssel, mivel költségvetésében nem tudott erre forrásokat elkülöníteni. Budapestnek komoly gondot okoznak az elavult, gyakran elre­pedő vízcsövek. A Gellért térnél okozta a legkomolyabb fennaka­dásokat egy eltörött főnyomócső. Egyebek között ezzel is magya­rázható, hogy a tavaly óta új szék­házba költözni kívánó Vízművek kénytelen a régi helyén maradni. Meglévő forrásait ugyanis inkább Budapest csőhálózatának korsze­rűsítésére akarja fordítani. A tár­saság kommunikációs osztályá­nak vezetője megerősítette: való­ban tervezik a költözést, ám való­színű, hogy a jövő évre halaszt­ják. Péterffy Gábor hozzátette: a cég már tavaly megkezdte an­nak a tanulmánynak a kidolgozá­sát, amely a költözéssel járó vál­tozásokat tárgyalja. Ennek elké­szültére azonban még várni kell, ráadásul a Vízművek egyébként is más fontossági sorrendet állí­tott fel az idei évre. Péterffy sze­rint 2003-ban 1,4 milliárd forintot költenek csőhálózati beruházá­sokra, s ezek elsőbbséget élvez­nek a költözéssel szemben. A 4800 kilométer hosszúságú víz­vezeték-hálózat korszerűsítése te­hát hátráltatja az új székház meg­vásárlását, aminek esetleges költ­ségeiről még nem végeztek szá­mításokat. Az osztályvezető meg­jegyezte: azért döntöttek tavaly a költözés mellett, mert a Váci úton álló székház túl nagy, ennek kapacitása meghaladja igényei­ket - tette hozzá. FFB Tíz éve TÖRTÉNT Új KRESZ-szabályok Március elsejétől lépnek életben a KRESZ módosításai. Az egyik legfontosabb változás, hogy a rendőrség mától szigorúbban ve­szi a szabálysértéseket. Ugyanak­kor júliustól már nem lehet hely­színi bírságot sem fizetni, hanem a rendőrök csekket adnak a sza­bálytalankodó autósnak. Szintén jelentős változás, hogy városban a megengedett sebességhatárt 50 km/h-ra csökkentették. A döntés indoklása szerint erre azért volt szükség, mert Magyarországon aránytalanul sok a gyorshajtás­ból származó baleset. Elfogadták a költségvetést Elfogadta a Fővárosi Közgyűlés a költségvetési tervezetet. A Sza­bad Demokraták Szövet a Fidesz­­szel közösen nyújtott be módosí­tó indítványt, melyben a kiadá­sok összegét 2 milliárd forinttal megemelték. Eszerint 1993-ban a tervezett bevétel 58 milliárd, míg a kiadások 63 milliárd forintot ér­nek el. A fővárosnak tehát az ez évi költségvetés teljesítéséhez to­vábbi hiteleket kell felvennie. Az indoklás szerint a kiadások növe­lésére azért volt szükség, mivel a közüzemi vállalatok és intézmé­nyek működéséhez kell a fővá­rosnak pénzt biztosítania. Az in­dítványt 50 igennel, 1 tartózko­dással és 6 ellenszavazattal elfo­gadták. 11 MDF-es képviselő ki­vonult; mint Demeter Ervin, az MDF fővárosi frakciójának veze­tője elmondta, azért, mert nem ismerik teljes részletességében a reggeli indítványt, és így nem kí­vánnak arról szavazni sem. Ugyancsak 67 támogató szava­zattal fogadták el, hogy dr. Uhri László, eddigi igazgatóhelyettes legyen a továbbiakban a Fővárosi Távfűtő Művek új igazgatója. Divatvásár Budapesten Ma ért véget Budapesten a har­madik nemzetközi divatvásár, melyet a Hungexpo területén rendeztek. Az új helyszínt erede­tileg azért választották a rende­zők, mivel a régit, a Budapest Kongresszusi Központot kinőtte a rendezvény. Idén 12 ország 100 kiállítója vett részt a háromnapos vásáron, ahol szakmai konferen­ciák, rendezvények és természe­tesen divatbemutatók csábították az érdeklődő közönséget. A szer­vezők elmondták, hogy a ruháza­ti és konfekcióipar bemutatója immár véglegesen kikerült az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV) programjaiból. Napilapok archívumából összeállította: Balkányi Péter Táj­sebészeket toboroz a Humusz A fővárosiak nem szívesen térképezik föl az illegális hulladéklerakókat Eddig meglehetős érdekte­lenséggel fogadták a buda­pesti lakosok a Hulladék Munkaszövetség pályáza­tát, mely arra irányul, hogy a helyiek térképezzék fel lakókörnyezetük illegális hulladéklerakóit. A cél az lenne, hogy ennek alap­ján a hatóságok számolják fel ezeket a helyeket. FEHÉR F. BALÁZS ÍRÁSA Hiába állnak tömegével az ille­gális hulladéklerakók a főváros környékén, komoly munka kell ahhoz, hogy az ügyben meg­mozduljon Budapest lakossága. A Hulladék Munkaszövetség (Humusz) másodszor hirdette meg táj­sebészeti pályázatát az önkéntes környezetvédő csopor­tok számára, ám elképzelhető, hogy a fővárosban a tavalyihoz hasonló érdektelenséggel fogad­ják majd a felhívást.­­ A Humusz szerény ajándé­kokkal ösztönzi a jelentkezőket, mivel szűkösek az anyagi lehe­tőségei - mondta lapunknak Szi­lágyi László. A csoport munka­társa szerint nem a fődíjként megjelölt környezetbarát búto­rok miatt indulnak a pályázaton részt vevők. Az öntevékeny csoportok célja, hogy tisztább körülményeket te­remtsenek, de a fővárosban erre csak a külső kerületekben van igény. Szilágyi hozzátette: ezeken a területeken is csak egy rákos­hegyi csoport és egy gimnázium diákjai gondolták úgy a tavalyi év­ben, hogy nem érdemes tovább várniuk az önkormányzatra, ha tisztább körülményeket szeretné­nek teremteni a környéken. Az érdektelenség oka Szilágyi szerint az, hogy a pályázat nem olyan problémát céloz meg, amely leginkább jellemző a bu­dapesti viszonyokra. A fővárosban ugyanis inkább a kutyapiszok vagy a légszeny­­nyezés jelent gondot, a belső ke­rületekben tehát nem kimondot­tan az illegális lerakók okoznak fejtörést a környezetvédőknek. - A külső kerületekben élő fő­városiak fokozott fellépését most egy televíziós kampánnyal próbáljuk elérni - fogalmazott Szilágyi László. - Ezenkívül a megyei pedagógiai központok segítségét kérjük, hogy juttassák el a pályázati felhívást a kerületi iskolákba - tette hozzá a Hu­musz munkatársa. Az akcióban egyébként az a legfontosabb, hogy a csopor­tok feltérképezzék az illegális hulladéklerakókat, majd ezt követően megpróbálják rábírni az illetékeseket, hogy lépjenek fel a lerakók megszüntetéséért. Cél, hogy eltűnjenek Fotó: BN-archív Piacosítani kellene a tömegközlekedést Budapest is képviseltette magát azon a bécsi konfe­rencián, amely a nagyváro­si közösségi közlekedés magánosításának Nyugat- Európában is új kihívásai­val foglalkozott. SÁGI ZOLTÁN ÍRÁSA Aba Botorul, a BKV Rt. vezérigaz­gatója és Benda György, a Főpol­gármesteri Hivatal Közlekedési Ügyosztályának munkatársa is részt vett e hét elején azon a há­romnapos bécsi konferencián, amelyet a brüsszeli székhelyű Nemzetközi Közösségi Közlekedé­si Társaság (UITP) és az európai nagyvárosok közlekedési vállalko­zóit tömörítő EMTA szervezett. A konferencia témája az önkormány­zatok és a közlekedési vállalatok közt megkötött szolgáltatói szer­ződések, illetve a közlekedési szol­gáltatás minőségének összefüggé­se volt. Mint Wolfgang Meyer, az UITP elnöke nyitó előadásában hangsúlyozta: a szolgáltatási szer­ződés a leghatékonyabb eszköz ar­ra, hogy az önkormányzatok és a közlekedési vállalatok kölcsönö­sen meghatározzák elvárásaikat, felelősségvállalásuk körét, illetve a céljaikhoz szükséges pénzügyi megoldásokat. Csak a kellőképpen átlátható szolgáltatási szerződés tudatosíthatja a felekben elszámol­tathatóságuk tényleges mértékét - állította az U­TP elnöke. Benda György lapunknak elmondta, alap­vető a különbség a „fiktíven” a BKV Rt. és a főváros közt is létező, de a Nyugat-Európában piaci ala­pon létrejött szolgáltatási szerző­dések nívója között. Az uniós csatlakozást követően azonban Budapestnek is piaci vi­szonyokat kell teremtenie a közös­ségi közlekedés terén. A nyílt piaci alapon megkötött szolgáltatói szer­ződések garanciát jelenthetnek a közlekedési szolgáltatás megfelelő minőségére. A még Nyugat-Euró­­pa számos nagyvárosában is for­málódó gyakorlat az, hogy az ön­­kormányzatok öt-hat évente felül­vizsgálják a közlekedési szolgálta­tókkal kötött megállapodásaikat. Amíg Bécsben lassan befejeződik a nyílt közlekedési szolgáltatói piac kiépítése, Berlinben még folyamat­ban van a közlekedési üzletág fi­nanszírozásának magánosítása. A legnagyobb kihívás Budapest ese­tében is az lesz - vélte a szakember -, hogy a rendszert működés köz­ben kell átalakítani. A szolgáltatói szerződések terén nincsen egyedül üdvözítő megol­dás, állította Aba Botond, aki tanul­ságosnak ítélte a konferencián el­hangzott esettanulmányokat. A különböző nagyvárosok közösségi közlekedési viszonyainak elemzé­se után minden esetben egyedileg kell kimunkálni a megegyezést az állam, az önkormányzatok, illetve a szolgáltatók között. A BKV Rt. és a főváros által megkötött szolgálta­tói szerződés számos ponton mó­dosításra szorul - jelentette ki Aba Botond, hozzátéve: normatív ellá­tási rendszert kellene kialakítani, pontosan meghatározva, mi szá­mít kötelező szolgáltatásnak. EGÉSZSÉG MINDENNAP www.vitalitas.hu Legyen­a kedvence

Next