Budapesti Nap, 2003. április (2. évfolyam, 76-88. szám)
2003-04-01 / 76. szám
4 2003. április 1., kedd Budapest is Városfejlesztés zöld fenntartásokkal Konkrét cselekvési programokat hiányolnak az elfogadott koncepcióhoz A Fővárosi Közgyűlés legutóbbi ülésén elfogadta ugyan Budapest hosszú távú városfejlesztési koncepcióját, ám többek szerint a tervezet elkészítése során nem egyeztettek a kellő mértékben sem a civil szervezetekkel, sem a kerületekkel. A Levegő Munkacsoport elnöke szerint sok esetben nem születtek meg azok a konkrét cselekvési programok, amelyek a koncepcióban foglaltak megvalósításához szükségesek. GIDRÓ KRISZTA ÉS VULTUR CSABA ÍRÁSA - Támogatunk minden olyan elképzelést, amely a város kisebb környezeti terhelését teszi lehetővé. Bár a koncepció minden pontjához kidolgoztunk alternatív javaslatokat, és bár ezek közül sokat nem fogadtak el a tervezet alkotói, a végleges Városfejlesztési Koncepcióval sok helyen mi is egyetértünk - jelentette ki lapunk kérdésére Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke. Gondot jelent viszont, hogy sok esetben nem születtek meg azok a konkrét cselekvési programok, amelyek a koncepcióban foglaltak megvalósításához szükségesek - tette hozzá. Budapest területének tizenkét százalékát borítják erdők, a parkok aránya azonban mindössze 2,3 százalék. A zöldfelületek elhelyezkedése ráadásul aránytalan: egyes kerületekben sok, más kerületekben minimális mennyiségű a partok, játszóterek mérete. A városfejlesztési koncepció szerint egy- A KÖRNYEZETVÉDELMI FEJLESZTÉSEK TERVEZETT HELYSZÍNEI- rozsdaövezetek újjáélesztését támogatják. Az ilyen területeken építkező vállalatokat akár adókedvezményekkel is lehetne segíteni. Ugyanakkor vigyázni kell: a volt ipari területeken is meg kell őrizni az értékeket, beleértve akár a valóban értékes gyárépületeket is. Ezeket kulturális célokra is lehet hasznosítani - véli a Levegő Munkacsoport elnöke. A városfejlesztési koncepció új városi parkok létrehozását javasolja például a Csepel-sziget északi részén, a csillaghegyi és óbudai egykori bányaterületek helyén. A javaslat szerint a Felvonulási tér visszaparkosítása is elengedhetetlen, csakúgy mint az Orczy-kert rekonstrukciója. A koncepció az Orczy-kertet a párizsi Luxemburg-kerthez hasonlóan képzeli el, a Népligetet a bécsi Práterhez hasonlóvá alakítaná. A városfejlesztési koncepció szerint a területek megtisztítása és átépítése előtt, illetve közben könnyen megközelíthetővé kell tenni a területeket, a városfejlesztési koncepció ehhez az úgynevezett Munkáskörutat, másik nevén Körvasúti körutat javasolja. A Levegő Munkacsoport ezzel már nem ért egyet. - Amíg a város nem képes fenntartani meglévő úthálózatát, addig hiba lenne további utakat építeni, amelyeket ugyanúgy nem tud majd gondozni - mondja Lukács András. - Ráadásul számos nyugat-európai példa is bebizonyította már: új vagy kiszélesített utak jelentősen növelik a forgalmat, így a légszennyezést is. Ezzel épp az ellenkező hatást érnénk el - figyelmeztet a Levegő Munkacsoport elnöke. Rozsdazóna Városliget Tabán-Gellérthegy 1.H Orczy-kert Népliget — Ráckevei Duna-ág 1 (Zöld tinasport Projekt) Forrás: Főpolgármesteri Hivatal Hamarosan új életre kelnek a főváros használaton kívüli ipartelepei Budapesten több helyen is található úgynevezett rozsdazóna: ezek olyan korábbi ipartelepek, amelyek ma üresek, kihasználatlanok, ugyanakkor egész kerületnyi területet foglalnak el a városból. Az ipartelepek részt ezt arányosabbá kell tenni, másrészt viszont a parkok területét jelentősen növelni kell. A koncepció szerint a volt iparterületek, a előnye, hogy viszonylag közel vannak a belvároshoz, hátrányuk viszont, hogy ennek ellenére nehezen megközelíthetőek, emellett a talaj a legtöbb területen szennyezett. A rozsdazóna megfelelő hasznosításúrozsdazónák (lásd keretes írásunkat) parkvárossá alakíthatók: nagy zöldfelületekkel, lakóépületekkel és szabadidő eltöltésére alkalmasra több terv is született, közülük néhány sikerrel meg is valósult. Ilyen például a Millenáris Park a régi Ganz-telepen, vagy a Nemzeti Színház és a köré tervezett kulturális tömb az egykori expotelkeken, helyek kialakításával is újjáéleszte ttetők. A Levegő Munkacsoport szerint is támogatandó, hogy a zöldmezős beruházások helyett a Pest megye partner az egészségügy reformjához Regionális egészségügyi program kidolgozását kezdeményezi a Budapesti Egészségügyi Fórumhoz most csatlakozó Pest megyei önkormányzat. A jelentős kapacitásfelesleggel rendelkező kórházi intézményrendszer reformra szorul, ám ez csak a főváros és Pest megye együttműködésével képzelhető el. Csatlakozik a fővárosi egészségügyi fórumhoz a Pest megyei önkormányzat. A tavaly létrejött szervezetnek tagjai a budapesti kórházfenntartók: a Fővárosi Önkormányzat, az egészségügyi és a honvédelmi tárca, a MÁV, valamint néhány történelmi egyház is. A Fővárosi Önkormányzat,a fórum alapítója már az előző ciklus végén felkérte a megyét a részvételre, ám akkor, az azt elutasította. Az országban működő mintegy százötven kórház harmada működik a fővárosban és Pest megyében. A fórum célja, hogy a kooperációval a lehető legjobb ellátást biztosítsa a betegeknek - mondta a Budapesti Napnak Fábry Béla, a megyei közgyűlés szociálpolitikai és egészségügyi alelnöke. A szocialista politikus szerint a megyei önkormányzat a csatlakozását követően kezdeményezi a regionális egészségügyi program kidolgozását. Olyan rendszert kell létrehozni, amely mind az ellátandó betegek, mind az egészségügyi dolgozók szempontjából a legjobb, és a tulajdonosok is fenn tudják tartani. A budapesti kórházi kapacitás nem követte ugyanis a népesség számának változását: bár a főváros lakossága az elmúlt évtizedben mintegy háromszázezerrel csökkent, az ágyszámok szinte alig csökkentek - szögezte le Fábry. A kormányzat kiemelten kezeli az egészségügy helyzetét, és nyárra elkészíti az egészségügyi nemzeti programot - állítja az MSZP-s politikus. Ez a tervezet az egészségügy minden elemét érinteni fogja, beleértve az alap-, a szak-, a sürgősségi-, valamint a fekvőbeteg-ellátást is. Fábry úgy véli: a jelentős kapacitásfelesleggel rendelkező kórházi intézményrendszer reformra szorul, ám az csak a főváros és Pest megye együttműködésével, regionális szinten képzelhető el. Az egészségügyi kormánybiztos a napokban tárgyalásokat kezd a fővárosi és a Pest megyei önkormányzat képviselőivel a tervezett reformról. G. Á. A fővárosban és Pest megyében működik a kórházak egyharmada Budapesti Nap Ki kicsoda A FŐVÁROSBAN Mitnyan György A pénzügyi ellenőrző bizottság fideszes tagja 1968-ban született Budapesten. 1994-ben XII. kerületi képviselő lett. A testület 1995-ben alpolgármesterré választotta. 1998 óta a XII. kerület polgármestere és a Fővárosi Közgyűlés tagja. 2001 óta a Fidesz Budapesti Választmányának alelnöke. A Hegyvidék Sport Egyesület elnöke. A politikus a fővárosi Kvassay Jenő Ipari Szakközépiskolában érettségizett és szerzett új hídépítői és fenntartó szakképesítést, még 1986-ban. Egyetemi tanulmányait 1993-ban fejezet be a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Az egyetem elvégzése után Budapesten egy ügyvédi irodában dolgozott. (BN) Fotó: Kecskeméti Dávid Törvénytelen az iskolai informatikai tender? Napokon belül kiderül: elkezdődik-e a fővárosi középiskolák közös informatikai hálózatának kiépítése. Csütörtökön tárgyalja ugyanis a Városháza Közbeszerzési Bizottsága azt az előterjesztést, amely pontot tehet a 2002 augusztusa óta húzódó közbeszerzési ügy végére VULTUR CSABA ÍRÁSA A Városháza közbeszerzési bizottsága még 2002-ben írt ki pályázatot a fővárosi középiskolák között kialakítandó közös informatikai hálózat létrehozására. A közbeszerzési bizottság augusztusban határozott arról, hogy a tenderre jelentkező cégek közül melyik három pályázóval kívánja lefolytatni a további tárgyalásos eljárást. A pályázati anyagok előkészítése során a informatikai ügyosztály azonban mulasztásokat követett el, amelyeket csak jelentős késéssel orvosolt. A dokumentációban szakmailag hibás kitételek is szerepeltek, és bár ezek kijavítására is utasítást adott egy korábbi bizottsági határozat, ez nem történt meg. Ráadásul a közbeszerzési törvény szerint az ügyosztálynak öt napon belül értesítenie kellett volna az érintett pályázókat a közbeszerzési bizottság határozatáról, ez azonban elmaradt: öt hónappal később kaptak csak értesítést a cégek. A csaknem 300 millió forintos, a közoktatási informatikai rendszer kiépítésére kiírt tender körüli szabálytalanságok miatt a főpolgármester még januárban vizsgálatot kezdeményezett. Ha az ügyben hivatalból is vizsgálódó közbeszerzési döntőbizottság kimondaná, hogy törvénysértés történt, a beruházás értékének 10%-át kell büntetésként kifizetnie a fővárosnak. A közbeszerzési eljárás során törvénytelenség történt, ez nyilvánvaló - mondta lapunknak Deák András, a Közbeszerzési Bizottság elnöke. - Nem biztos azonban, hogy a bizottság semmisnek nyilvánítja az eljárást - tette hozzá. Ha a bizottság így döntene, a több mint fél éves csúszás után még további hónapokkal is elhalasztódhat a fővárosi középiskolák közös informatikai hálózatának létrehozása. Mivel a három pályázóval - igaz, óriási késéssel - a hivatal már megkezdte a tárgyalásokat, elvileg lehetséges, hogy a bizottság kiválasztja közülük a nyertest, és az a cég meg is kezdi a fővárosi középiskolák közötti informatikai hálózat kialakítását. Deák, mint mondta, nem kívánja megelőlegezni a bizottság döntését, így nem reagált arra a kérdésünkre, hogy egy - bizonyos ponttól már törvénytelen - eljárás hogyan hozhat végül jogszerű végeredményt. A bizottság tagjainak szavazata dönt - hangsúlyozta. A 300 milliós beszerzéssel kapcsolatban már januárban vizsgálat indult fotó: Móricz Simon