Budapesti Nap, 2003. április (2. évfolyam, 76-88. szám)

2003-04-01 / 76. szám

4 2003. április 1., kedd Budapest­­ is Városfejlesztés zöld fenntartásokkal Konkrét cselekvési programokat hiányolnak az elfogadott koncepcióhoz A Fővárosi Közgyűlés leg­utóbbi ülésén elfogadta ugyan Budapest hosszú távú városfejlesztési koncepcióját, ám többek szerint a tervezet elkészítése során nem egyez­tettek a kellő mértékben sem a civil szervezetekkel, sem a kerületekkel. A Levegő Munkacsoport elnöke szerint sok esetben nem születtek meg azok a konkrét cselekvé­si programok, amelyek a koncepcióban foglaltak meg­valósításához szükségesek. GIDRÓ KRISZTA ÉS VULTUR CSABA ÍRÁSA - Támogatunk minden olyan el­képzelést, amely a város kisebb környezeti terhelését teszi lehető­vé. Bár a koncepció minden pont­jához kidolgoztunk alternatív ja­vaslatokat, és bár ezek közül sokat nem fogadtak el a tervezet alkotói, a végleges Városfejlesztési Koncep­cióval sok helyen mi is egyetértünk - jelentette ki lapunk kérdésére Lukács András, a Levegő Munka­­csoport elnöke. Gondot jelent vi­szont, hogy sok esetben nem szü­lettek meg azok a konkrét cselek­vési programok, amelyek a kon­cepcióban foglaltak megvalósításá­hoz szükségesek - tette hozzá. Budapest területének tizenkét százalékát borítják erdők, a parkok aránya azonban mindössze 2,3 százalék. A zöldfelületek elhelyez­kedése ráadásul aránytalan: egyes kerületekben sok, más kerületek­ben minimális m­ennyiségű a par­tok, játszóterek mérete. A város­­fejlesztési koncepció szerint egy- A KÖRNYEZETVÉDELMI FEJLESZTÉSEK TERVEZETT HELYSZÍNEI- rozsdaövezetek újjáélesztését tá­mogatják.­­ Az ilyen területeken építkező vállalatokat akár adóked­vezményekkel is lehetne segíteni. Ugyanakkor vigyázni kell: a volt ipari területeken is meg kell őrizni az értékeket, beleértve akár a való­ban értékes gyárépületeket is. Eze­ket kulturális célokra is lehet hasz­nosítani - véli a Levegő Munkacso­port elnöke. A városfejlesztési koncepció új városi parkok létrehozását java­solja például a Csepel-sziget északi részén, a csillaghegyi és óbudai egykori bányaterületek helyén. A javaslat szerint a Felvo­nulási tér visszaparkosítása is el­engedhetetlen, csakúgy mint az Orczy-kert rekonstrukciója. A koncepció az Orczy-kertet a pári­zsi Luxemburg-kerthez hasonló­an képzeli el, a Népligetet a bécsi Práterhez hasonlóvá alakítaná. A városfejlesztési koncepció szerint a területek megtisztítása és átépítése előtt, illetve közben könnyen megközelíthetővé kell tenni a területeket, a városfejlesz­tési koncepció ehhez az úgyne­vezett Munkáskörutat, másik ne­vén Körvasúti körutat javasolja. A Levegő Munkacsoport ezzel már nem ért egyet. - Amíg a vá­ros nem képes fenntartani meglé­vő úthálózatát, addig hiba lenne további utakat építeni, amelyeket ugyanúgy nem tud majd gondoz­ni - mondja Lukács András. - Rá­adásul számos nyugat-európai példa is bebizonyította már: új vagy kiszélesített utak jelentősen növelik a forgalmat, így a lég­­szennyezést is. Ezzel épp az el­lenkező hatást érnénk el - figyel­meztet a Levegő Munkacsoport elnöke. Rozsdazóna Városliget Tabán-Gellérthegy 1.H­ Orczy-kert Népliget — Ráckevei Duna-ág 1 (­Zöld t­inasport Projekt)­ Forrás: Főpolgármesteri Hivatal Hamarosan új életre kelnek a főváros használaton kívüli ipartelepei Budapesten több helyen is található úgynevezett rozsdazóna: ezek olyan korábbi ipartelepek, amelyek ma üresek, kihasználatlanok, ugyanak­kor egész kerületnyi területet foglal­nak el a városból. Az ipartelepek részt ezt arányosabbá kell tenni, másrészt viszont a parkok területét jelentősen növelni kell. A koncep­ció szerint a volt iparterületek, a előnye, hogy viszonylag közel van­nak a belvároshoz, hátrányuk vi­szont, hogy ennek ellenére nehezen megközelíthetőek, emellett a talaj a legtöbb területen szennyezett. A rozsdazóna megfelelő hasznosítású­rozsdazónák (lásd keretes írásun­kat) parkvárossá alakíthatók: nagy zöldfelületekkel, lakóépületekkel és szabadidő eltöltésére alkalmas­ra több terv is született, közülük né­hány sikerrel meg is valósult. Ilyen például a Millenáris Park a régi Ganz-telepen, vagy a Nemzeti Szín­ház és a köré tervezett kulturális tömb az egykori expotelkeken, helyek kialakításával is újjáéleszte ttetők. A Levegő Munkacsoport szerint is támogatandó, hogy a zöldmezős beruházások helyett a Pest megye partner az egészségügy reformjához Regionális egészségügyi program kidolgozását kezdeményezi a Bu­dapesti Egészségügyi Fórumhoz most csatlakozó Pest megyei ön­­kormányzat. A jelentős kapacitás­­felesleggel rendelkező kórházi in­tézményrendszer reformra szorul, ám ez csak a főváros és Pest megye együttműködésével képzelhető el. Csatlakozik a fővárosi egészség­­ügyi fórumhoz a Pest megyei ön­­kormányzat. A tavaly létrejött szer­vezetnek tagjai a buda­pesti kórházfenntartók: a Fővárosi Önkormány­zat, az egészségügyi és a honvédelmi tárca, a MÁV, valamint néhány történelmi egyház is. A Fővárosi Önkormány­zat,a fórum alapítója már az előző ciklus végén felkérte a megyét a részvételre, ám akkor, az azt elu­tasította. Az országban működő mint­egy százötven kórház harmada működik a fővárosban és Pest megyében. A fórum célja, hogy a kooperá­cióval a lehető legjobb ellátást biztosítsa a betegeknek - mond­ta a Budapesti Napnak Fábry Bé­la, a megyei közgyűlés szociál­politikai és egészségügyi alelnö­ke. A szocialista politikus szerint a megyei önkormányzat a csatla­kozását követően kezdeményezi a regionális egészségügyi prog­ram kidolgozását.­­ Olyan rendszert kell létrehozni, amely mind az ellátandó betegek, mind az egészségügyi dolgozók szempontjából a legjobb, és a tulaj­donosok is fenn tudják tartani. A budapesti kórházi kapacitás nem követte ugyanis a népesség számá­nak változását: bár a főváros lakos­sága az elmúlt évtizedben mintegy háromszázezerrel csök­kent, az ágyszámok szinte alig csökkentek - szögezte le Fábry. A kormányzat kiemel­ten kezeli az egészség­ügy helyzetét, és nyárra elkészíti az egészség­­ügyi nemzeti programot - állítja az MSZP-s politikus. Ez a tervezet az egészségügy minden elemét érin­teni fogja, beleértve az alap-, a szak-, a sürgősségi-, valamint a fek­vőbeteg-ellátást is. Fábry úgy véli: a jelentős kapacitásfelesleggel ren­delkező kórházi intézményrend­szer reformra szorul, ám az csak a főváros és Pest megye együttmű­ködésével, regionális szinten kép­zelhető el. Az egészségügyi kor­mánybiztos a napokban tárgyalá­sokat kezd a fővárosi és a Pest me­gyei önkormányzat képviselőivel a tervezett reformról. G. Á. A fővárosban és Pest megyében működik a kórházak egyharmada Budapesti Nap Ki kicsoda A FŐVÁROSBAN Mitnyan György A pénzügyi ellenőrző bizottság fideszes tagja 1968-ban született Budapesten. 1994-ben XII. kerü­leti képviselő lett. A testület 1995-ben alpolgármesterré vá­lasztotta. 1998 óta a XII. kerület polgármestere és a Fővárosi Köz­gyűlés tagja. 2001 óta a Fidesz Budapesti Vá­lasztmányának alelnöke. A Hegy­vidék Sport Egyesület elnöke. A politikus a fővárosi Kvassay Jenő Ipari Szakközépiskolában érettségizett és szerzett új­ híd­­építői és fenntartó szakképesí­tést, még 1986-ban. Egyetemi ta­nulmányait 1993-ban fejezet be a szegedi József Attila Tudomány­­egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Az egyetem elvégzése után Budapesten egy ügyvédi iro­dában dolgozott. (BN) Fotó: Kecskeméti Dávid Törvénytelen az iskolai informatikai tender? Napokon belül kiderül: el­­kezdődik-e a fővárosi közép­iskolák közös informatikai hálózatának kiépítése. Csü­törtökön tárgyalja ugyanis a Városháza Közbeszerzési Bizottsága azt az előterjesz­tést, amely pontot tehet a 2002 augusztusa óta húzó­dó közbeszerzési ügy végére VULTUR CSABA ÍRÁSA A Városháza közbeszerzési bi­zottsága még 2002-ben írt ki pá­lyázatot a fővárosi középiskolák között kialakítandó közös infor­matikai hálózat létrehozására. A közbeszerzési bizottság augusz­tusban határozott arról, hogy a tenderre jelentkező cégek közül melyik három pályázóval kívánja lefolytatni a további tárgyalásos eljárást. A pályázati anyagok elő­készítése során a informatikai ügyosztály azonban mulasztáso­kat követett el, amelyeket csak je­lentős késéssel orvosolt. A doku­mentációban szakmailag hibás ki­tételek is szerepeltek, és bár ezek kijavítására is utasítást adott egy korábbi bizottsági határozat, ez nem történt meg. Ráadásul a köz­­beszerzési törvény szerint az ügy­osztálynak öt napon belül értesí­tenie kellett volna az érintett pá­lyázókat a közbeszerzési bizott­ság határozatáról, ez azonban el­maradt: öt hónappal később kap­tak csak értesítést a cégek. A csak­nem 300 millió forintos, a közok­tatási informatikai rendszer kiépí­tésére kiírt tender körüli szabály­talanságok miatt a főpolgármester még januárban vizsgálatot kezde­ményezett. Ha az ügyben hivatal­ból is vizsgálódó közbeszerzési döntőbizottság kimondaná, hogy törvénysértés történt, a beruházás értékének 10%-át kell büntetés­ként kifizetnie a fővárosnak.­­ A közbeszerzési eljárás során törvénytelenség történt, ez nyil­vánvaló - mondta lapunknak De­ák András, a Közbeszerzési Bi­zottság elnöke. - Nem biztos azonban, hogy a bizottság sem­misnek nyilvánítja az eljárást - tette hozzá. Ha a bizottság így döntene, a több mint fél éves csú­szás után még további hónapok­kal is elhalasztódhat a fővárosi középiskolák közös informatikai hálózatának létrehozása. Mivel a három pályázóval - igaz, óriási késéssel - a hivatal már megkezdte a tárgyalásokat, elvileg lehetséges, hogy a bizott­ság kiválasztja közülük a nyer­test, és az a cég meg is kezdi a fő­városi középiskolák közötti infor­matikai hálózat kialakítását. De­ák, mint mondta, nem kívánja megelőlegezni a bizottság dönté­sét, így nem reagált arra a kérdé­sünkre, hogy egy - bizonyos ponttól már törvénytelen - eljá­rás hogyan hozhat végül jogsze­rű végeredményt.­­ A bizottság tagjainak szavazata dönt - hang­súlyozta. A 300 milliós beszerzéssel kapcsolatban már januárban vizsgálat indult fotó: Móricz Simon

Next