Budapesti Nap, 2003. április (2. évfolyam, 89-100. szám)
2003-04-16 / 89. szám
2 2003. április 16., szerdaBudapesti Nap Budapest aktuális___________ A vizek védelmének első állomása a friss vízzel való takarékoskodás. Az iparban régóta ismert eljárás a víz újrafelhasználása. Budapesten megközelítőleg hetente 180-200 liter vizet fogyaszt egy lakos. A háztartásokban még nem létezik a használt víz újrahasznosítása. Megoldható lenne például, hogy a WC-t a mosógép, vagy a fürdőkád használt vizével öblítsük le. A fővárosi szennyvíz nyolcvan százaléka minden tisztítás nélkül ömlik a Dunába, veszélyeztetve a bennük élő növény- és állatvilágot és közvetve minket is Fotó: Kecskeméti Dávid ■rnTHWiriHMii in "i" m iiMBBMrownTimi|||g|||,afi^|M|^^ KÖZÉPPONTBAN — KOVÁCS Budapest ivóvíztartaléka épp ugyanannyi, mint amennyit egy nap alatt elhasznál a főváros lakossága. Jelenleg átlagosan 500- 600 ezer köbmétert, de a fogyasztás a nyári hónapokban elérheti akár a 700-800 ezer köbmétert is. A napi vízmennyiséget medencékben tárolják, ahonnan víznyomótelepek továbbítják a háztartásokba. Pótlása főként éjszaka történik, amikor újra feltöltik a medencéket - mondta lapunknak Károlyi András, a Fővárosi Vízművek szaktanácsadója. Egyszerre 300 ezer köbméternyi vizet tud a Vízművek tárolni. A főváros lakossága ma már spórol a vízfogyasztással. De volt olyan időszak, amikor több, mint egymillió köbméternyi vizet fogyasztottunk el egy nap alatt. Ilyen volt például az 1979-es év nyara. Azóta megszűntek a nagy vízigényű gyárak, és megtanultunk takarékoskodni. A napi ivóvízmennyiséget a város különböző részein található kutakból nyerjük. Jelenleg 800 ilyen kutunk van. Ebből Szentendrén 500, az óbudai partszakaszon 5-6, a Margitszigeten 10 és a Csepel-sZipig körülbelül iSQá rot mai Mm.A kutakból a víz nagy szivattyútelepeken, nyommásfokozőgépházakon majd víztároló medencéken keresztül jut el a lakásokba, üzemekbe, kórházakba, hivatalokba. Ivóvizünk a Dunából származik. A főváros a folyó vizének mindössze fél százalékát használja el, ez még a legszárazabb nyári napon sem okoz gondot a vízhozamban. A kutakat természetesen állandóan ellenőrzik. Bár a kinyert vizet akár azonnal inni lehetne, a biztonság kedvéért két kezelésnek is alávetik, mielőtt az ivóvízrendszerbe kerülne. Először is klórral fertőtlenítik a különböző baktériumoktól, ezután a vas és mangántartalmát vonják ki. Ez a két anyag egyébként nem tekinthető szennyezésnek, csupán azért kell az említett anyagoktól a vizet megtisztítani, mert a vas például a mosásnál a fehér ruhákat sárgára színezné. A fővárosban 400 méteres szintkülönbség van a város legalacsonyabb és legmagasabb pontja között. Ezért 36 nagyobb és 30 kisebb nyomásövezetet kellett létrehozni. A legnagyobb medence a Gellért-hegyi víztározó, amelyben kétszer 40 ezer köbméteres medencében tárolják a vizet. Ez látja el a város kétharmad részét. Építészetileg is szép látványosság, amelyet az érdeklődők március 24. és október 28. között nézhetnek meg. A főváros területén található kutak vize kitűnő természetes szűrőn át érkezik a Dunából. A szűrő lényeges része a meder alatti kavicsréteg, amely minden káros anyagot, szennyeződést megköt a vízből, így a fővárosban nemzetközi összehasonlításban is kitűnő víz folyik a csapokból. A Fővárosi Vízművek Rt. laboratóriumaiban vizsgált vízminták eredményei azt bizonyítják, hogy a budapesti ivóvíz minősége megfelel a magyar szabványoknak és az Európai Unió előírásainak is. Az országos körű vizsgálatok szerint a fővárosi ivóvíz minősége a legjobb az országban. Budapesten az ivóvíz közepesen kemény. Ez kedvező az iváshoz és a főzéshez. Kitűnő minőségű a csapvíz A világ népességének több mint 20%-a küzd ivóvíz-ellátási gondokkal, miközben az egy főre eső vízfelhasználás folyamatosan növekszik. Száz évvel ezelőtt Budapesten még korsóval lehetett meríteni a Dunából az iható vizet - ma azonban már költséges tisztításnak kell alávetni, hogy egészségünket ne károsítsa Fotó: Kecskeméti Dávid az elmúlt évben a Fővárosi Vízművek Rt. 12445 esetben vizsgálta meg a szolgáltatott ivóvizet. Ezen kívül a fővárosban havonta 345 fogyasztónál is rendszeresen mintát vesz. A társaság adatai szerint a Szentendrei-szigeten lévő kutak vizének minősége kiváló. A több mint kétmillió fogyasztóhoz eljutó vízre nem jellemző a magas arzén-, huminsav- és ammóniatartalom. Az ott nyert víz olyannyira tiszta, hogy semmiféle további tisztítást nem igényel. A főváros összes tótjából továbbított vízre egyébként magas nitrát- és nitrittartalom sehol nem jellemző. A vízminőség legfontosabb jellemzői Forrás: Fővárosi ) Több ásványvizet iszunk Átlagosan 50 liter ásványvizet fogyasztunk el egy évben - derült ki a Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács adataiból. A fogyasztást 11 éve méri a szövetség, kezdetben 3-4 liter ásványvíz volt az adag fejenként. Az ötvenliteres mennyiség személyenként nem sok, ugyanis a nyugat-európai országokban ennél jelentősen többet fogyasztanak. Ausztriában például 80 liter, Németországban és Svájcban 100 liter, Franciaországban 130- 150 liter valamint Olaszországban 150-155 liter ásványvizet iszik átlagosan egy ember évente. A modern táplálkozás előtérbe kerülésével megnövekedett a hazai fogyasztás. Az ásványvíz nélkülözhetetlen a testben zajló biokémiai folyamatokhoz. Ráadásul ízletes is, ami a csapvízről nem mondható el. Az ásványvíznek emellett nincs energiatartalma, ezért alkalmas fogyókúrázóknak, cukorbetegeknek is. Naponta egy felnőtt ember számára minimum 2-2,5 liter ásványvíz elfogyasztása az egészséges. Csak azon a palackon szerepelhet a természetes ásványvíz felirat, amelyet az Országos Tisztifőorvosi Hivatalban minősítettek, valamint védett vízadó rétegből származik. A fővárosi ásványvízlelőhelyek közül a margitszigeti a legismertebb.