Budapesti Nap, 2003. április (2. évfolyam, 89-100. szám)

2003-04-16 / 89. szám

2 2003. április 16., szerdaBudapesti Nap Budapest aktuális___________ A vizek védelmé­nek első állomása a friss vízzel való takarékoskodás. Az iparban régóta ismert eljárás a víz újrafelhasználása. Budapesten megkö­zelítőleg hetente 180-200 liter vizet fogyaszt egy lakos. A háztartásokban még nem létezik a használt víz újra­hasznosítása. Meg­oldható lenne pél­dául, hogy a WC-t a mosógép, vagy a fürdőkád használt vizével öblítsük le. A fővárosi szenny­víz nyolcvan száza­léka minden tisztí­tás nélkül ömlik a Dunába, veszé­lyeztetve a bennük élő növény- és ál­latvilágot és köz­vetve minket is Fotó: Kecskeméti Dávid ■rnTHWiriHMii in "i" m iiMBBMrownTim­i|||g|||,afi^|M|^^ KÖZÉPPONTBAN — KOVÁCS Budapest ivóvíztartaléka épp ugyanannyi, mint amennyit egy­ nap alatt elhasznál a főváros la­kossága. Jelenleg átlagosan 500- 600 ezer köbmétert, de a fogyasz­tás a nyári hónapokban elérheti akár a 700-800 ezer köbmétert is. A napi vízmennyiséget meden­cékben tárolják, ahonnan víznyo­mótelepek továbbítják a háztartá­sokba. Pótlása főként éjszaka tör­ténik, amikor újra feltöltik a me­dencéket - mondta lapunknak Károlyi András, a Fővárosi Víz­művek szaktanácsadója. Egyszerre 300 ezer köbméter­nyi vizet tud a Vízművek tárolni. A főváros lakossága ma már spó­rol a vízfogyasztással. De volt olyan időszak, amikor több, mint egymillió köbméternyi vizet fo­gyasztottunk el egy nap alatt. Ilyen volt például az 1979-es év nyara. Azóta megszűntek a nagy vízigényű gyárak, és megtanul­tunk takarékoskodni. A napi ivóvízmennyiséget a vá­ros különböző részein található kutakból nyerjük. Jelenleg 800 ilyen kutunk van. Ebből Szent­endrén 500, az óbudai partszaka­szon 5-6, a Margitszigeten 10 és a Csepel-sZipig körülbelül iSQá rot mai Mm.A ku­takból a víz nagy szivattyútelepeken, nyom­­másfokozőgépházakon majd víz­tároló medencéken keresztül jut el a lakásokba, üzemekbe, kórhá­zakba, hivatalokba. Ivóvizünk a Dunából származik. A főváros a folyó vizének mind­össze fél százalékát használja el, ez még a legszárazabb nyári na­pon sem okoz gondot a vízho­zamban. A kutakat természetesen állandóan ellenőrzik. Bár a ki­nyert vizet akár azonnal inni le­hetne, a biztonság kedvéért két kezelésnek is alávetik, mielőtt az ivóvízrendszerbe kerülne. Elő­ször is klórral fertőtlenítik a kü­lönböző baktériumoktól, ezután a vas és mangántartalmát vonják ki. Ez a két anyag egyébként nem te­kinthető szennyezésnek, csupán azért kell az említett anyagoktól a vizet megtisztítani, mert a vas pél­dául a mosásnál a fehér ruhákat sárgára színezné. A fővárosban 400 méteres szintkülönbség van a város legala­csonyabb és legmagasabb pontja között. Ezért 36 nagyobb és 30 ki­sebb nyomásövezetet kellett létre­hozni. A legnagyobb medence a Gellért-hegyi víztározó, amelyben kétszer 40 ezer köbméteres me­dencében tárolják a vizet. Ez látja el a város kétharmad részét. Épí­tészetileg is szép látványosság, amelyet az érdeklődők március 24. és október 28. között nézhet­nek meg. A főváros területén található kutak vize kitűnő természetes szűrőn át érkezik a Dunából. A szűrő lényeges része a meder alatti kavicsréteg, amely minden káros anyagot, szennyeződést megköt a vízből, így a főváros­ban nemzetközi összehasonlítás­ban is kitűnő víz folyik a csapok­ból. A Fővárosi Vízművek Rt. la­boratóriumaiban vizsgált víz­minták eredményei azt bizonyít­ják, hogy a budapesti ivóvíz mi­nősége megfelel a magyar szab­ványoknak és az Európai Unió előírásainak is. Az országos körű vizsgálatok szerint a fővárosi ivó­víz minősége a legjobb az ország­ban. Budapesten az ivóvíz köze­pesen kemény. Ez kedvező az iváshoz és a főzéshez.­ ­ Kitűnő minőségű a csapvíz A világ népes­ségének több mint 20%-a küzd ivóvíz-el­látási gondok­kal, miközben az egy főre eső vízfelhaszná­lás folyamato­san növekszik. Száz évvel ez­előtt Budapes­ten még korsó­val lehetett meríteni a Du­nából az iható vizet - ma azonban már költséges tisz­tításnak kell alávetni, hogy egészségünket ne károsítsa Fotó: Kecskeméti Dávid az elmúlt évben a Fővárosi Víz­művek Rt. 12445 esetben vizsgálta meg a szolgálta­tott ivóvizet. Ezen kívül a fő­városban havon­ta 345 fogyasztó­nál is rendszere­sen mintát vesz. A társaság adatai szerint a Szentendrei-szigeten lévő kutak vizének minősége kiváló. A több mint kétmillió fogyasztóhoz eljutó vízre nem jellemző a magas arzén-, huminsav- és ammóniatartalom. Az ott nyert víz olyannyira tiszta, hogy semmiféle további tisztítást nem igényel. A főváros összes tótjából to­vábbított vízre egyébként magas nitrát- és nitrittartalom sehol nem jellemző. A vízminőség legfontosabb jellemzői­ ­ Forrás: Fővárosi ) Több ásványvizet iszunk Átlagosan 50 liter ásványvizet fo­gyasztunk el egy évben - derült ki a Magyar Ásványvíz Szövetség és Terméktanács adataiból. A fo­gyasztást 11 éve méri a szövetség, kezdetben 3-4 liter ásványvíz volt az adag fejenként. Az ötvenliteres mennyiség sze­mélyenként nem sok, ugyanis a nyugat-európai országokban en­nél jelentősen többet fogyasz­tanak. Ausztriában például 80 li­ter, Németországban és Svájcban 100 liter, Franciaországban 130- 150 liter valamint Olaszország­ban 150-155 liter ásványvizet iszik átlagosan egy ember évente. A modern táplálkozás előtérbe kerülésével megnövekedett a ha­zai fogyasztás. Az ásványvíz nélkülözhetetlen a testben zajló biokémiai folyamatokhoz. Ráadá­sul ízletes is, ami a csapvízről nem mondható el. Az ásványvíz­nek emellett nincs energiatartal­ma, ezért alkalmas fogyókúrá­zóknak, cukorbetegeknek is. Na­ponta egy felnőtt ember számára minimum 2-2,5 liter ásványvíz elfogyasztása az egészséges. Csak azon a palackon szere­pelhet a természetes ásványvíz felirat, amelyet az Országos Tisz­tifőorvosi Hivatalban minősítet­tek, valamint védett vízadó réteg­ből származik. A fővárosi ásvány­vízlelőhelyek közül a margitszi­geti a legismertebb.

Next