Budapesti Nap, 2003. július (2. évfolyam, 150-176. szám)

2003-07-01 / 150. szám

4 2003. július 1., kedd Politika ilÉÍÍ Ifs-' ■* 5® lTr70­7rrfTtse magyar minute UTAZÁSI KÖZPONT 1 SMS - 10 SZUPER LAST MINUTE AJÁNLAT Ehhez csak annyit kérünk, hogy a kiránt nyaralóhelyet és időpontot (számmal), valamint optionálisan az utazás módját (busz, repülős, egyéni) és a fejenkénti keretösszeget küldje el a CS 90 635-530 számra SMS-ben. Csak 1 SMS és máris mobilján olvash­atja az Ön által megadott feltételek szerinti legújabb, legfrissebb LAST MINUTE utazási ajánlatokat. Ne pazaroljon időt, energiát és pénzt utazása kiválasztására! Mi csak azt az ajánlatát küldjük el Önnek, amely valóban érdekli, ahová utazni szeretne. Próbálja ki őt nyárján duplán! A csodálatos nyaralás mellett az első 500 regisztráló 2.000 Ft-os utazási utalványt* is nyer. * 1 16 részére, egy utazási utalvány váltható be egy utazáshoz. * Ügyfélszolgálati szám: 06 30 587-8300 • A program részletes leírását a www.eurotours.h­u oldalon találja. • A játékos az sms elküldésével vállalja, hogy a jövőben az EUROIOUIU - kizárólag belső használatra, játékainál, akcióinál - adatait felhasználja. Az SMS díja: 400 Ft + ÁFA. Nemzeti érdek a romaintegráció Medgyessy Péter szerint a romák integrációja nem­csak európai, hanem nem­zeti érdek is. A kontinens mintegy 9 millió roma pol­gárának felzárkóztatásá­hoz azonban mindenütt nemzeti közmegegyezésre van szükség. Demszky Gá­bor főpolgármester szerint a budapesti romák legna­gyobb problémája a lakás­hoz jutás. PATAY GÁBOR ÍRÁSA A romákkal, a kontinens legna­gyobb lélekszámú és legsebezhe­tőbb kisebbségével szemben minden jóléti államnak adóssága van, amit illik törleszteni. Ezt Medgyessy Péter miniszterelnök fogalmazta meg a Romák a bővü­lő Európában - a jövő kihívásai című konferencia második nap­ján, amelynek munkájában 13 ország kormányának képviselői vettek részt. A kormányfő a ro­mák integrációját az új Európa egyik legfontosabb problémájá­nak nevezte, amelynek megoldá­sához valószínűleg szükség lesz a következő nemzedékek erőfe­szítéseire is. A romák - Med­gyessy szerint - képtelenek kor­mányzati, kormányközi vagy a civil szféra segítsége nélkül fel­zárkózni, az integráció azonban nemcsak kötelessége, hanem jól felfogott érdeke is az Európai Uniónak és Magyarországnak is. James D. Wolfensohn, a tanács­kozást szervező Világbank elnöke elmondta, hogy a roma kisebbség és a többségi nemzet közötti hatal­mas különbségek destabilizálhat­ják az érintett országokat. Re­ményt adhat azonban a romák fel­­emelkedésére, hogy olyan fiatal ve­zetők nőnek fel, akik valóban se­gíthetnek az évszázados problé­mák megoldásában. Wolfensohn az Unióhoz csatlakozó országok egyik leginkább k­ritizált területé­nek nevezte a romapolitikát, ame­lyet a kormányzati és civil szerve­zeteknek együtt kell megoldaniuk. Az Európai Bizottság munka­ügyi és szociális biztosa, Anna Diamantopoulou kijelentette: bár­milyen kellemetlen, de a romák­nak tudomásul kell venniük, hogy az Európai Unióban az emberi jo­gok feltétlen érvényesülését meg­követelő normáknak elsőbbségük lesz a szokásokkal szemben. Ez annyit jelent, hogy jó néhány ha­gyományt át kell értékelni majd a csatlakozás után. Az integrációhoz közmegegyezés kell Új elnök az Alkotmánybíróság élén Holló Andrást választotta elnö­kévé tegnapi teljes ülésén az Al­kotmánybíróság Budapesten. Az elnökválasztásra azért volt szük­ség, mert a testület még hivatal­ban lévő vezetőjének, Németh Jánosnak alkotmánybírói megbí­zatása - 70. életévének betöltésé­vel - július 31-én megszűnik. Utódja, Holló András 2005. no­vember 12-ig tölti majd be a posztot, ugyanis akkor jár le ki­lencéves alkotmánybírói megbí­zatása. Holló 1996. november 12. óta tagja, 1998. november 24. óta al­­elnöke a taláros testületnek. He­lyettese Erdei Árpád lesz, aki 1998. március 10. óta alkotmány­­bíró, őt a testület három évre vá­lasztotta helyettes elnöknek. Az Alkotmánybíróság idén áp­rilis 7-én döntött úgy, hogy az el­nökválasztásra a nyári szünet előtti utolsó ülésen, azaz június 30-án kerüljön sor. Az új tiszt­ségviselőket titkos szavazással, az első fordulóban választották meg a bírák. Az augusztus 1-jével hivatalba lépő Holló András - Sólyom Lász­ló és Németh János után - a tes­tület harmadik elnöke lesz. Az Alkotmánybíróság az el­nökválasztást követően legköze­lebb augusztus 25-én ül össze. Papp Átvilágították a hadsereget Befejeződött a honvédségnél folytatott védelmi felülvizsgálat, és az erről szóló jelentés a jövő héten kerül a kormány elé - tájé­koztatta lapunkat a honvédelmi tárca kommunikációs főigazgató­helyettese. Részeredmények egyelőre nem állapíthatóak meg a hadsereg átvi­lágításáról, de az már biztos, hogy az eddigi öt katonai repülőtér kö­zül a szentkirályszabadjait és a szolnokit bezárják, valamint két kiképzőközpontot is megszüntet­nek. Korában már döntés szüle­tett több olyan haditechnikai esz­köz kivonásáról is, amelyek kor­szerűsítése nem lett volna éssze­rű. Juhász Ferenc honvédelmi mi­niszter korábban a vizsgálat kap­csán elmondta: a magyar haderő átalakításában már az előző kor­mányok idején is történtek lépé­sek, ám közülük több szakmailag nem volt megalapozott. A tavaly indított védelmi felülvizsgálat cél­ja az volt, hogy megállapítsa a honvédség valós lehetőségeit és képességeit. Bocskai István koráb­ban elmondta: olyan haderő létre­hozásán kell munkálkodni, amely egyszerre képes az ország védel­mi feladatainak ellátására és a NA­­TO-vállalások teljesítésére. H. G. Mádl aláírta a kórháztörvényt ■ Mádl Ferenc köztársasági elnök tegnap aláírta a kórháztörvényt - így az mától hatályba lép -, de a kormánypártok eljárása miatt az Alkotmánybírósághoz fordul. A köztársasági elnök korábban megfontolásra visszaküldte a jog­szabályt. Ám a kormányoldal az el­lenzék tiltakozó távolléte mellett, vita és módosítás nélkül még az el­nöki vétó napján újra megszavazta azt. Mádl ezért az államfő szerepé­nek tisztázásával kapcsolatban há­rom kérdést tett fel az alkotmány­­bíráknak. Az első, hogy milyen fel­tételek mellett tesz eleget az Or­szággyűlés annak, hogy megfontol egy törvényt. Mádl Ferenc kifogá­sai olyan rendelkezéseket érintet­tek, amelyeket általános vitában tárgyalnak. A második kérdés az államfő jogkörére vonatkozik. Az elnök egy törvényt egy alkalom­mal visszaküldhet a parlament­nek, vagy az Alkotmánybíróság­hoz fordulhat vele. Mádl szerint ez ellentmondásos, mert megtörtén­het, hogy a már visszaküldött tör­vény új formájában alkotmányelle­nes, mégse fordulhat az Alkot­mánybírósághoz. A harmadik konkrétan a kórháztörvény elfoga­dásának szabálytalanságára kér­dez rá. Molnár Barbara Budapesti Nap H­írsorok Az EBESZ kisebbségügyi főbiz­tosa Medgyessynél­­ A kedvez­ménytörvény módosítási folya­matáról konzultált hétfőn Medgyessy Péterrel az EBESZ ki­sebbségügyi főbiztosa. Rolf Ekeus a kedvezménytörvény mó­dosítási folyamatának fejlemé­nyeiről érdeklődött. A kormány Gyekiczkit szeretné a levéltár helyettes vezetőjének­­ Az Országgyűlés kulturális bi­zottságának kormánypárti több­sége támogatta Gyekiczki András kinevezését az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főigazgató-helyettesi posztjára. A hétfői szavazásban az ellenzék nem vett részt. Felújítják a polgári körök szék­házát - Budapesten megkezdőd­het a polgári körök székházának több mint 100 millió forintba kerü­lő felújítása - jelentette be hétfőn a Szövetség a Nemzetért Alapítvány szóvivője, Szemkeő Judit. Lobbiznak a kisegyházak - Az is­kolafenntartó kisegyházak szeret­nék, ha stabil, a mindenkori kor­mánytól független együttműködés és állami finanszírozás valósulhat­na meg. Ezt a tizenegy intézmény képviselői fejtették ki, amikor teg­nap találkoztak az OM politikai ál­lamtitkárával, Szabados Tamással. (MR-hírek)

Next