Budapesti Nap, 2003. szeptember (2. évfolyam, 202-227. szám)
2003-09-29 / 226. szám
Budapesti Nap BUDApest Regionális oldalak III. kerület, Pilisborosjenő Pilisvörösvár, Üröm, Budakalász, Pomáz, Szentendre Helyi tudósítóink Ágh Zsuzsanna Tel: 06-30/552-6243 E-mail: azsuzsanna@bnap.hu III. kerület Török Monika Tel.: 06-30/552-6299 E-mail: mtorok@bnap.hu Pilisborosjenő, Pilisvörösvár, Üröm, Budakalász, Pomáz, Szentendre HÍRSOROK ' ( 8 WSSX8M&M8&88&M1 Áldás a koncert után Áldásadással véget ért a Pilisi Ősz című rendezvénysorozat. Pilisszentlászló ünnepe számtalan érdekességet vonultatott fel, végül az egyházi zenei koncert után a falu áldást kapott a Szent László-plébániatemplomban. Megbékélés Háza - Ősznyitó koncertet tartanak szeptember 29-én 19 órakor a Megbékélés Házában (III., Hadrianus utca és Királyok útja sarok). A hangversenysorozat első koncertjén Beethoven Kreutzer Szonátája és Szymanowwski egy zeneműve hangzik el. A belépés díjtalan. Beszélgetés a táplálékról Nem a megszokott időpontban, hanem hétfőn 15 órakor tartják a Beszélgetés a táplálkozásról-sorozat következő rendezvényét a Támaszadó Szolgálatban (III., Laktanya utca 2.) A daganatos betegségeknél felmerülő táplálkozási kérdésekről Borodi Judittal beszélgethetnek az érdeklődők. Klub kismamáknak, nagymamáknak Szeptember 29-én, hétfőn 10 órakor ismét baba-mama klubba várják az érintetteket a budakalászi Faluházba (Budakalász, Szentendrei út 9.). Szeptember 29-én 14 órától a nyugdíjasklub aktuális összejövetelét rendezik meg a leányfalui Faluházban (Leányfalu, Móricz Zsigmond út 124.) . pdmUpTnyj* «st Budakalász Pmjyszi Szentendre ______________________ f rarmi B*1 ■ . ,1 ’ r 1 *Atotete*240IWi/pcrcCntttatanKtefowitotocs 1----------~7..'.i'-tt!________________________| 1^sms^38OR^T*M*fcAiw«^^06-i/4»7as 111. kerület • Együtt élünk Paraolimpikon és vasember Több mint kétszázan játszottak, eveztek, sportoltak, beszélgettek a III. kerület nyílt sportnapján, ahol a kerületi szociális intézmények lakói: idősek, mozgássérültek, értelmi fogyatékosok egyaránt kikapcsolódhattak. A rendezvényt az óbuda-békásmegyeri önkormányzat kezdeményezésére a Területi Gondozási Központ és a békásmegyeri Támogató Szolgálat szervezte, a helyszínt a KEFÉT (Közös Erővel Fogyatékosok és Társaik) Sportegyesület festői szépségű Duna-parti üdülője biztosította. Lelik Ferenc, a KEFÉT SE elnöke rámutatott, a meghívottak különböző problémákkal küzdenek, az összekötő kapocs a szociális helyzetük. Sportegyesületükben saját maguk örömére sportolnak a tagok, vízi és kerékpártúrára járnak, de van síző és korcsolyázó tagjuk is, utóbbi történetesen egy vak lány. Bús Balázs alpolgármester elmondta, hogy ez az idei harmadik nagyszabású esemény a fogyatékossággal élő emberek éve alkalmából létrehívott rendezvénysorozatban. Az udvaron felállított sátrakban logikai, sportok, ügyességi feladatok és kézművesség várta az ide látogatókat, akik speciális bicikliken tekertek, vagy épp evezni indultak. Éhüket ínycsiklandó illatú paprikás krumplival verhették el, majd a Madarak együttes muzsikáját hallgathatták. Sokan használták ki az alkalmat, hogy Farkas László kerekes székes teniszbajnok paraolimpikonnal, illetve Katona Ottóval, a vasemberrel beszélgessenek. Utóbbi műlábbal teljesítette a 3800 méteres úszást, a 180 km kerékpározást és a 42 km futást az épek között, a két évvel ezelőtti Iron Man-versenyen. I Kapcala György saját tervezésű bringaszékében közlekedik A HÍR, AMELY RÓLAM SZÓL 2003. szeptember 29., hétfő 15 Vasárnap délután megtelt a csobánkai közösségi ház. A nemzetiségek napját ünnepelték. Nem véletlenül: Csobánka lakossága igen vegyes. Évről évre megemlékeznek arról, hogy a sokszínűség a falu egyik vonzereje. Többmilliós villák és hetvenes évekből ittmaradt Cs-lakások, zárt kisközösségek és széles sávú internet, osztálykirándulások kötelező célpontja és a fővárosból kimenekültek kedvelt „alvófaluja” - ez mind egyszerre jellemző Csobánkára. Valaha persze eldugott kis falvacska volt, de mára a Budapesttől való 25 kilométeres távolsága igazán nem számottevő. A Csobánka, valamint a Borony név az Aba nemzetség egy-egy ágától származik. Az Árpád-kori Hont-Pázmány nemzetség itteni birtokai a XIII. században a pilisi ciszterciták tulajdonába kerültek, s ezeken a földeken - éppúgy, mint a szomszédos Pomázon - a szőlőkultúra virágzott századokon át. Lakossága a török időszakban csaknem teljesen elpusztult. Benépesülése az 1690-es nagy török ellentámadást követően indult meg a délvidékről, ekkor Csemojevics Arzén szerb patriarcha vezetésével nagyszámú rác (szerb) népesség érkezett a török csapatok elől és települt be a középkori Boronypuszta területére. Ők lettek Csobánka második alapítói. A szerbek először pásztorkodással, később gyümölcs- és virágtermesztéssel foglalkoztak. A többi nemzetiség - így a sváb, a szlovák, a cigány - az 1700-as években telepedik le a faluban. A XVIII. század elején már élnek svábok Csobánkán, az 1725-ös összeírásban „Német Mihály molnárt” név szerint is szerepeltetik. A Thüringiából érkező német családok a század közepén ideköltöző magyarokkal együtt újjáépítették a török idők óta romokban álló mai ófalut. A szlovákok a század második harmadában települnek ide, családneveik 1736- ban jelennek meg egy összeírásban. A cigányság 1760 után talál otthonra a faluban, eleik a kovácsmesterséget űzték. A szerbek nagy része 1920, majd 1945 után hazaköltözött ősi földjére, a helybéli svábokat - 1310 főt - az 1945-ös potsdami konferencián elhatározottak szerint, 1946. március 15-16-án kitelepítették a németországi Wertheimbe. Helyükbe visszatelepített felvidéki magyarok, az Alföldről jászladányiak és csángó beköltözők érkeztek. A mai csobánkai nemzetiségek mazsorettek fellépésével, kamarakórussal, ovisok, iskolások részvételével, a helybeli Térné Prála együttes muzsikájával ünnepelték magukat. Büszkén származásukra, de teljes egyetértésben. Csobánka • Aktuális A nemzetiségek napja Csobánkán Török Mónika Volt ok az ünneplésre Sport Pedálozni jó, de nem veszélytelen A hajóállomás büféjében dolgozó Andrea régi álma valósult meg szombaton, amikor Tekerd a pedált! címmel amatőr kerékpárverseny indult a Kossuth Lajos üdülőparton emelt gátnál. A hónapokig tartó szervezés után azonban csalódottan tapasztalta: alig tucatnyi felnőtt és ugyanannyi gyerek ment el bringázni. A szervező kénytelen volt belátni: nehéz megmozgatni az embereket. Pedig voltak rajtszámok és öt biciklis mentős. Két távon tekertek a résztvevők: Pomázig a nagyok, a kicsik pedig a gát végéig. Az ötlet abból fakadt, hogy Andrea mind kevesebb biciklist látott nap mint nap, és remélte, a verseny révén sokan felfedezik, megkedvelik a Duna-parti kerékpárutat. Persze ehhez megfelelő útburkolat is kellene, mert a verseny rajtjánál tátongó óriási mélyedés is jelzi: ma még nem veszélytelen vállalkozás arra kerekezni. A szervező társakra vár s if Remegi Veronika és Magdolna: A szellem panasza I. rész Vége a nyári szünetnek. Az ikrek, Emma és Tomi szellemfelfedező kalandjukat mesélik legszívesebben az iskolában. Új házba költöztek, ezért az első iskolamentes napon elindultak feltérképezni az ismeretlen zugokat. A ház hatalmas és ódon volt. Jó időbe telt, míg megtalálták a pince lépcsőjét. Sajnos fáradozásuk hiábavaló volt, mert a pincében csak üres üvegeket találtak. A földszintet már ismerték, ezért az emeletet célozták meg. A lépcső kissé romos állapotban volt, nyikorgott, mozgott. Óvatosan és remegő lábakkal, de végül mégis feljutottak. Kicsiny oldalajtót pillantottak meg, amely meglepetésükre nyitva állt. Mögötte csigalépcső tekergett, kíváncsivá téve az ikreket. Nem volt kérdéses, hogy azt is megmásszák. Néhány pillanat múlva a sötét padláson találták magukat. Pókhálók, kacatok és a sarokban, eldugva hatalmas láda ágaskodott. Ráadásul mély, szomorú sóhajok hallatszottak belőle. Meglepetésükre egy szellemet találtak a ládikóban, aki ráadásul jól megijesztette őket.