Budapesti Nap, 2003. szeptember (2. évfolyam, 202-227. szám)

2003-09-19 / 218. szám

■ Ha SMSJten szeretne rendelni, küldje a * ““, kiválasztott logo vagy csengés kódját SMS-ben ■ rím i m PANNON cs WESTEL mobilról a l-PínTlFÍTl ■ „„ __ ,_______ ; BD72&81 BD/2884 Bt-06-90-626 G26 számra. EBESE HUTHE BD72Q41 8072862 fB Ha vezetékes telefonorol szeretne­­vprapinai i-; .T .1 ■ rendelni, htvja a bdzzsos 06-90-432-580 szamot! ! Ha SMS-s k ert szeretne rendelni k­uldie a .• BaSa . BO70407 -­ Buzzr­rjij K I kiválasztott logo vagy csengés kódját SMS-ben p__. «ppM PANNON m WESTEL mobilról a IdTCFlTim H $ 0G-90-G2G G2G siamra. » -------------------------- RD/?M1 MK BD7?8621Hfl ■ Ha vezetőket telefonozol szeretne -­wripirw■ -fi! !­.! .T 111 rendelni, hívja a bd/28c­& Mgra ■ 06-90-432-580 számot! ! Budapesti Nap BUDApest Regionális oldalak 111. kerület, Pilisborosjen­ő, Pilisvörösvár, Üröm, Budakalász, Pomáz, Szentendre Helyi tudósítóink Ágh Zsuzsanna Tel.: 06-30/552-6243 E-mail: azsuzsanna@bnap.hu III. kerület Török Monika Tel.: 06-30/552-6299 E-mail: mtorok@bnap.hu Pilisborosjenő, Pilisvörösvár, Üröm, Budakalász, Pomáz, Szentendre Hírsorok Pajtaprogram a skanzenben­­ Péntekenként, 11 órától a Téka együt­tes és barátai Magyarok Muzsikája címmel tartanak népzenei vándor­lást. A magyar nyelvterület népzenéjét, népi hangszereit, szokásait, népi játékait, egy-egy adott vidék néptánckincsét is megismerhetik a gyerekek a Kisalföld tájegység kisbodaki pajtájában. Felvilágosítás: Bardócz Éva (06-26) 502-522, evacs@szam.hu vagy Hegyi Füstös Ilo­na (06-26) 502-554. H­olnap Szüreti mulatság­­ Szeptember 20-án Szigetmonostoron szüreti mu­latság lesz. A délután kezdődő és estig tartó, vacsorával egybekötött rendezvényre a belépés ingyenes. Szervező: Zöldsziget Körzeti Álta­lános Iskola Művészeti Alapiskola és Közművelődési Intézmény, kap­csolattartó: Mocsai Lászlóné. Telefon: (06-26) 393-472, 593-006. E-mail: Suli2015@axelero.hu A HÍR, AMELY RÓLAM SZÓL 2003. szeptember 19., péntek 15 Az üzlet belső falán olvasható a történet Bacher Iván tollából: a rózsával kezdődött minden. „Az apa nélkül nevelkedő, szegény sorsú szentendrei szerb fiúcska, a kis Szavits Mladen, - aki talán még a Balkánról menekült ősi vérével örökölte a keleti édessé­gek iránti vonzalmát - éppen cukrásztanuló volt a nagyhírű Auguszt E. József Krisztina kör­úti üzletében. Egy szép napon - a harmincas évek elején - a cég­hez egy dán cukrász vetődött, aki megmutatta: kellő kézügyes­séggel, figyelemmel és sok-sok gyakorlással a cukros, mandulás masszából, a marcipánból csinos rózsákat lehet csinálni. A kisinas elleste a tudományt. (...) És vé­gül ebből a rózsából hajtott ki a kilencvenes évek közepére a több mint kétszáz dolgozót fog­lalkoztató, a magyar piacot szol­gáló, hét országba szállító, ígére­tesen fejlődő pilisvörösvári mar­cipáncég, a Szamos, amely 1987- ben megnyitotta a pesti Belváros egyik legszebb üzletét is. A re­ceptek többsége a sajnos elhunyt Szamos Mátyás leleményességét dicséri. Ahány darabka, annyi forma, annyi íz, annyi speciali­tás, megannyi meglepetés.” Ahogy kicsivel arrébb, a Szabó Cukrászdában is. Szabó Károly Szentendrének szintén neveze­tes lakója - nincs olyan rendez­vény, ahol valamivel ne támogat­ná elsősorban a gyerekeket. Sza­bó bácsi Erdélyből származik, és rengeteg helyen élt már a világ­ban. Bécsben a császári udvar beszállítójánál dolgozott, Liba­nonban a szaúdi király megren­deléseit teljesítette, Puchbergben pedig saját üzemet nyitott - az a cukrászda fejlődött később mar­cipánmúzeummá. Aztán Szabó bácsi kapta magát és hazajött. Persze még nincs vége a tör­ténetnek. A két nagy magyar cukrászéletmű összetalálkozott. 2002 őszén kezdődtek a tárgya­lások, mert a Szabó-féle Marci­pánmúzeum már nem bírta a tu­risták rohamát. Szabó bácsi ak­kor megkereste Kelényi Szamos Gabriellát, a legendás cukrász lányát és rábeszélte, vásárolja meg a múzeum mellett megüre­sedő házat­­ és hozzon benne létre közös cukrászdát. Ahogy Kelényi Szamos Gabriella la­punknak elmondta, bíznak ab­ban, hogy az új cukrászda Szent­endre egyik nevezetessége lesz, ahová jó lesz beülni két szóra, egy kávéra, süteményre. És hogy a ház színe meghökkentő volna? ízlés dolga. Bizonyos szempont­ból „rímelni” kellett a marcipán­ra, másrészt valahogyan a belső terek díszeihez, mozaikjaihoz, festményeihez is kellett alkal­mazkodni. Mint mesélte, órákig üldögéltek a szemközti járdán az épületet nézegetve, és bizony rengeteg festékkeveréket kipró­báltak, mire ez a szín végre meg­felelt. Mára mindenesetre a város megszokta és meg is kedvelte. Ha nem a szín, hát a kínálat miatt. A földszinti kis szalon sze­­parészerepet is betölt, itt kortárs festők, grafikusok, szobrászok munkáit szeretnék bemutatni. Az emeleti nagyteremnek is meg­lesz a maga szerepe a város éle­tében: irodalmi és zenei estek­nek ad majd otthont. Szentendre • Betérő Az andzsalok vidzsázzák... Gálity Vojiszláv pópa megáld­ja a cukrászdát Az épület, amelynek színe elein­te sokakat meghökkentett Fotók: Török Monika Minden, ami marcipán 111. ke­r­ü­l­e­t • Évfordul­ó Szent-Györgyi-nap­díjesővel 110 éve született az idén 20. évét ünneplő Szérüs­­kert utcai általános és szak­iskola névadója, dr. Szent- Györgyi Albert. Az évfor­duló kapcsán kedden vége hossza sem volt az ünnep­lésnek, kitüntetéseknek és gratulációknak. A kettős évfordulón a Nobel-dí­­jas tudós emléke előtt az élet­útját ismertető filmrészletekkel, szemelvényekkel tisztelegtek a diákok, majd elérkezett az idő a Szent-Györgyi-emlékplakettek átadására. -A plakett nem házi kitünte­tés - mondta el Kajátiné Judit nyugalmazott igazgató -, 1998 óta országos jelentőségű, hiszen min­den, a tudósról elnevezett intéz­ményben átadják, a Szegedi Or­vostudományi Egyetemen csak­úgy, mint Sopronban és Egerben. Minden évben egy olyan tanár kapja, aki hosszú ideje az iskola szellemében élt, dolgozott és egy olyan diák, aki 8 éven át kima­gasló tanulmányi, magatartás- és szorgalomjeggyel büszkélkedhet, sőt az egészségnevelésben, sport­ban is élen jár. Az idei évben, a ta­nulmányi érdemek mellett, a ka­ratéban elért kiemelkedő eredmé­nyei okán Bornemissza Katalin volt 8/a osztályos tanuló, a taná­rok közül pedig a 18 éve iskolánk­ban tanító Székelyné Orosz Enikő érdemelte ki a díjat. A névadó szobrához minden osztály egy ta­nulója helyezte el virágát, majd a jó tanuló, jó sportoló tanulók elis­merése következett: a 700 diák közül a harminc legkiválóbbat szólították a tornacsarnok díszhe­lyére. Keszthelyiné Tollár Éva el­mondta, hogy az idei teljesítmé­nyek messze az elmúlt évek leg­jobb eredményei. Végül a 20 éve az iskolában ta­nító pedagógusok emléklapot, az elsősök pedig iskolapólót kaptak, majd egy frenetikus ak­robatikus rock and roll táncbe­mutató következett. A tombolás akkor vált fülsiketítővé, amikor a Szózat utolsó taktusai után egy ötemeletes torta gördült be meg­lepetésként, amiből mindenki­nek jutott egy szelet. Boldog születésnapja volt a III. kerület iskolájának. Bornemissza Katalin az idei kitüntetett Krizsán Lili, Mészáros Bálint, Vágner Levente, Keszi Dániel, Tomcsik Lilla és Bornemissza Katalin i­s Borsi Zsófia A bohóc és a kötéltáncos Volt egyszer egy cirkusz. Itt dolgozott András, a bohóc. Egyik nap András éppen gya­korolt az esti fellépésére, ami­kor megpillantotta az új kötél­táncos kisasszonyt, és egyből beleszeretett. Odament hozzá, hogy bemutatkozzon, és gyö­nyörű vörös rózsát adott neki. Rita is belehabarodott András­ba. Megfogták egymás kezét, és órákon keresztül csak néz­ték a másikat. Csak akkor eszméltek fel, amikor valahol a hátuk mögött megszólalt a cirkuszigazgató. - Színpadra, színpadra! Kezdődik az... - és elállt a szava. Csodálkozásában, hogy ilyen hamar egymásba szerettek, tátva maradt a szája. Nem akarta megzavarni őket, de a közönség már tombolt, ezért végre-valahára megszólalt: - Színpadra, kedves Rita, kezdődik az előadása! A kötéltáncos gyorsan felpattant, a rózsaszálat a keblére tűzte, és a színpadon olyan gyönyörűen táncolt, mint még soha. Hatalmas tapsot kapott. - Színpadra, kedves András, rád is vonatkozik, hogy kezdődik az előadás! - szólt az igazgató. András gyorsan összeszedte magát, és rohant a porondra, ő is felülmúlta önmagát, úgy nevetett rajta a közönség, mint még soha. András és Rita azóta is a cirkuszban dolgoznak, ha nyugdíjba nem mentek vagy meg nem házasodtak. Ezt a mesét és rajzot Zsófi küldte, cserébe játékcsomagot kap tőlünk. Küldj te is, meglepetés vár rád! Címünk: 1464 Bp., Pf. 1416 Najacsfc« Minden napret ejt) mese

Next