Budapesti Nap, 2003. október (2. évfolyam, 241-253. szám)

2003-10-16 / 241. szám

Budapesti Nap Budapest személyesen 2003. október 16., csütörtök 5 Jegyzet Érvényben még a párthatározat? É­vtizedekkel ezelőtt, a Kos­suth Lajos utca és a Rákóczi út felújítása idején a közlekedési szakemberek az ígér­ték a fővárosi autósok­nak: az út átadásával egyidejűleg zöldhul­lámra állítják a főútvo­nal lámpáit. Az út el­készült, de az Erzsé­bet híd és a Keleti kö­zött háromszor is tilos jelzés állította meg a gépkocsikat. Egy ízben össze­találkoztam az utcán egykor volt iskolatársammal, aki Budapest közlekedésszervezésé­vel foglalkozott. Tőle kaptam ma­gyarázatot. Azt mondta: egy párt­­határozat miatt nem működik a zöldhullám. Ugyanis kevesebb benzin fogyna, ami miatt lénye­gesen csökkenne az állam adó­bevétele. A kilencvenes évek első felében felújították Nagykörutat. A rend­szerváltozás után abban bíztam, hogy lesz zöldhullám, hiszen nincs már párt, tehát érvényét vesztette a párthatározat. Mindennek ellenére, a körúton nem működött a zöldhullám. Teg­nap a Kerepesi útról a Nyugatihoz igyekeztem. A felújított Dózsa György utat ítél­tem a legmegfelelőbb­nek arra a célra, hogy eljussak a Podma­­niczky utcáig. A Thö­köly útnál piros volt a lámpa. Amikor zöldre váltott, az előírt sebes­séggel elindult a kocsi­sor. Lassítás, illetve gyorsítás nélkül zöld volt a jelzés az Ajtósi Dürer sornál, a Dembinszky utcá­nál, a Damjanich utcánál, a Város­ligeti fasornál, a Hősök terén és a Szondi utcánál is. Csak amikor balra nagyívben a Podmaniczky utcába akartam fordulni, állított meg a piros jelzés. Érvényét vesz­tette a párthatározat - gondoltam. A kanyarodás után a körútig azon­ban minden lámpánál meg kellett állnom. Tévedtem: a párthatározat még mindig érvényben van - az egyko­ri felvonulások helyszíne, a Dózsa György út kivételével. A­z EU-támogatásokért lobbizna a varsói főpolgármester Lech Kaczynskivel, Varsó főpolgármesterével az Andrássy úti Lengyel Inté­zetben beszélgettünk. A több mint másfél millió lakosú lengyel főváros ve­zére tokaji bort kortyolga­tott. A jobboldali politikust a Budapesttel való együtt­működésről és az EU-csat­­lakozásról kérdeztük. - Ön együttműködési szándéknyi­latkozatot írt alá Demszky Gábor­ral, Budapest főpolgármesterével. Konkrétan milyen együttműkö­dést tud elképzelni a két főváros közötti - Engedje meg, hogy azzal kezdjem: a jelenlegi helyzetet nem tartjuk kielégítőnek. Min­denki tudja, a két országnak jó történelmi kapcsolatai voltak, fő­városaink között az együttműkö­dés mégis sok kívánnivalót hagy maga után. Úgy gondolom, komoly lemaradást halmoztunk fel az utóbbi években. Demszky úr és én más politikai irányzato­kat képviselünk, de engem ez nem zavar. A személyes kapcsola­tunk jó, és közös pontok is akad­nak az életünkben. Kiderült pél­dául, hogy az egyik volt osztály­társam tanította az illegális nyom­tatás rejtelmeire Demszky Gábort. - Ez is az oka, hogy elsősorban a kultúra területén működnének együtt.­­ A lehetséges együttműködést én nem csak a kultúra területén lá­tom. Szerintem az európai uniós csatlakozással, a különböző EU- támogatások megszerzésével, il­letve azok felhasználásával kap­csolatos tapasztalatainkat kellene megosztanunk egymással. Több kelet-európai várossal együtt létre kellene hoznunk egy olyan lobbit, amely el tudná érni, hogy az EU tá­mogassa a minket érdeklő célokat. Budapesten keresztül lehetne fel­venni a kapcsolatot Béccsel, míg Varsó olyan városokat tudna a koa­lícióba hozni, mint Riga vagy más balti városok. Rajtuk keresztül a skandináv városokig is eljuthat­nánk. Budapest és Varsó részben azonos gondokkal küzd, ilyen pél­dául a régi lakótelepek építészeti és szociális problémáinak megol­dása. A magyar fővárossal együtt szeretnénk azért lobbizni Brüsz­­szelben, hogy erre a célra jelentős támogatásokat kapjunk. Úgy gon­dolom sem Csehország, sem Magyarország nem járt igazán jól, amikor a visegrádi négyeken kívül próbálták meg érvényesíteni érde­keiket. Együtt többre jutunk.­­ Az EU-csatlakozással kapcso­latban mi Varsó legnagyobb prob­lémája, Budapestnek például több száz milliárd forintot kell elkölte­nie csak a szennyvíztisztításra. - Igazán égető problémánk nincs. Ez nem azt jelenti, hogy nem tartok a csatlakozástól. Len­gyelországnak sok gondja lesz, de azt hiszem, Varsó városa minden­képpen profitál majd. Én azonban elsősorban lengyelnek érzem ma­gam, és csak ezután varsóinak, az országnak pedig biztosan lesznek nehézségei. A közberuházások­ban én a lengyel tőkét preferálom, erre azonban nem lesz lehetőség a csatlakozás után. Pillanatnyilag még válogathatunk. Történelmi okai vannak, hogy félünk a német tőkétől, de szívesen fogadjuk az amerikai, francia, angol tőkét - na nem a Tescóra gondolok. Más­részt viszont arra számítunk, hogy több magánberuházás válik lehetővé az EU-ba lépésünk után, amit fel tudunk majd használni városfejlesztésre. - Budapesthez hasonlóan Varsó is kerületekre van bontva. Ön hogyan tud együttműködni a város kisebb egységeivel? - Körülbelül egy éve centrali­záltuk a város irányítását. Ma sokkal több joga van a főpolgár­mesternek és kevesebb a kerületi polgármestereknek. Általános­ságban is csökkent a kerületek befolyása. A rendszer még nem tökéletes, de sok gond leküzdé­sében segített a reform. Varsó egy egységes város, és nincs igazán történelmi hagyománya a kerüle­tek önállóságának. Gidró Kriszta-Herman Zsolt A lengyel fővárosban is gondot okoz a lakótelepek állapota Rehabilitációs állásbörze Megváltozott munkaképességű emberek számára rendez állás­börzét a Fővárosi Munkaügyi Központ csütörtökön, a Pataky Művelődési Központban. A dél­előtt tízkor kezdődő rendezvé­nyen 23 cég több mint 60 állást kínál. Idén családsegítő közpon­tok és civil szervezetek is segítik a kilátogatókat. A börzén nemcsak állást, ha­nem továbbképzési lehetősége­ket is ajánlanak. - A rendezvény­re látogatók 20%-a eljut az első állásinterjúig - tájékoztatott Né­meth Magdolna, a szolgáltatási osztály vezetője. Arról, hogy vé­gül mennyi embernek sikerül ál­lást találnia, nem tudnak. Tavaly mintegy 600 résztvevője volt a rendezvénynek. Idén is legalább ennyi emberre számítanak, már csak azért is, mert a Fővárosi Munkaügyi Hivatalban 600 meg­változott munkaképességűt re­gisztráltak. Kovács Barbara Ankét a gyakorlati örökségvédelemről A Budapest Világörökségéért Alapítvány (BVA) és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal a múlt héten Gyakorlati örökségvéde­lem címmel közös ankétot ren­dezett történeti épületeink meg­óvásának és helyreállításának aktuális irányítási és szervezeti kérdéseiről, adta hírül az epiteszforum.hu. Bouquet László, a BVA elnöke elmondta: hazánknak olyan ki­hívásokkal kell szembenéznie, mint például Európa legnagyobb és legösszetettebb örökségi és rehabilitációs feladata, Budapest századfordulós építészete és benne a Világörökség megőr­zése és megújítása. A gyakorlati kérdések közül az ankét egyebek között az épí­tőanyagok problémáját is érin­tette. A századforduló építésze­tének helyreállításához szüksé­ges lenne a régi építőanyagok itt-ott még meglévő gyártókapa­citásait felkarolni, hiszen pél­dául az Andrássy út gazdag homlokzati díszítményeinek ké­nyes javításaihoz, kiegészítései­hez ezek a legmegfelelőbbek. A BVA nyilvánosan bejelen­tette: a frissen festett homlokza­tokat néhány hónap alatt elcsú­fító fekete foltokat, a fali szövő­pók városképi kártételét egy per­metezéssel felhordható szer ké­pes megakadályozni. Az alapít­vány által támogatott kísérletek tanúsága szerint az anyag Buda­pest szövőpókkal legfertőzöt­tebb helyein is megelőzi a falak foltosodását. Mára egyértelművé vált, hogy az örökségvédelem csakis az olyan, érintett csoportok együtt­működésével lehetséges, ami­lyenek a kormány, az önkor­mányzatok, a szakmai testületek és a civil szervezetek. (BN) Ismét Védegyleti esték Második állomásához ér­kezett a Védegyleti esték sorozat. Csütörtökön 17 órakor az Aszály - Muszáj? Édesvízproblémák Magyarországon a globális éghajlatváltozás következ­tében című előadással vár­ják az érdeklődőket a Nyitott Műhelybe. * Az előadók a következő kérdések­re keresik a választ: mi lesz a Bala­ton sorsa? Mennyiben írhatók az utóbbi időben megszaporodott (ti­szai) árvizek az éghajlatváltozás számlájára? Mit tehetünk a belvíz­­problémák ellen? Mennyire fenye­geti hazánk mezőgazdaságát az aszály? Milyen kockázatokat rejt magában a vízzel kapcsolatos szol­gáltatások privatizációja? A meghívott előadók, vala­mint felkért hozzászólók: Bálint Gábor hidrológus (VITUKI) Kajner Péter közgazdász (Védegylet) Mika János éghajlatkutató (Or­szágos Meteorológiai Szolgálat) Scheiring Gábor közgazdász (Védegylet) Varga György hidrológus (VITUKI) Pálfai Imre nyugalmazott víz­ügyi szakértő Vitavezető: Takács-Sánta András ökológus (Védegylet) Az őszi programsorozat idén még két előadást tartogat az ér­deklődőknek, neves, a témákban jártas szakértők részvételével. A rendezvények ingyenesen láto­gathatók. A szervezők minden ér­deklődőt szeretettel várnak. (BN) (védegyleti esték Helyszín: Nyitott Műhely Budapest XII., Ráth György u. 4. (két percre a Déli pályaudvartól) Időpont: Október 16. csütörtök, 17 óra fikció! fikció! fikció! fikció! Herrnböck & Gótzy Szerviz Kft. Márkás műszaki cikkek akár féláron! TV, házimozi, videó, DVD, hifi, mikrosütő, kenyérsütő és kenyérpirító! Ugyanitt híradástechnikai készülékek és háztartási kisgépek javítása. 1136 Budapest, Balzac u. 8-10. Tel.: 270-0094 Nyitva tartás: H, CS: 9 00-18 00, K, Sz, P: 9 00-17 00 fikció! fikció! fikció! fikció! / a” 0* & ' \ * / 'Matalmasnyerem­enyesü • '~9 O ' * / 333 nyererm­eny r* Fődíj: ciprusi utazás CYPRUS AIRWAYS

Next