Mai Budapesti Nap, 2003.december (1. évfolyam, 9-31. szám)

2003-12-18 / 24. (293). szám

10 2003. december 18., csütörtök Regionális oldalak ♦ A hír, amely rólam szól Mai Budapesti Nap Szentendre A fejlődés ára A Szentendrei-sziget, dacára an­nak, hogy Budapesthez igencsak közel van, különleges adottsá­gokkal bír: nemigen van átmenő forgalma. De hát hogyan is vol­na. Egyetlen híd vezet a száraz­földre Tahitótfalunál, a közleke­dést azonban ez nem oldja meg. Tahitótfaluban nyáron, vasárna­ponként rettenetesen feltorlódik a kocsisor. Alig lehet átjutni a hí­don, és ha ez mégis sikerül, ak­kor egészen Szentendréig csak araszolni lehet. A szigetmonos­tori kompnál néha még rosszabb a helyzet. Ráadásul a komp nem jár télen, marad tehát a híd. Ez különösen azoknak megoldha­tatlan probléma, akik Budapest­re járnak dolgozni. Miért vált ki mégis éles indula­tokat a tervezett építkezés? Egy­részt a környékbeliek tudják - de talán a budapestiek nem -, hogy a Szentendrei-sziget, és annak is déli, Szigetmonostor-Horány alat­ti része adja Budapest ivóvizének 80 százalékát, ez tehát kiemelten védett terület. Szigetmonostor önkormányza­ta azért harcol, hogy az M0-s híd­dal egy időben épüljön egy kis híd Szentendre felé, így csökkent­ve a közlekedési helyzet okozta megpróbáltatásokat. Csakhogy, ha megépül a kishíd, elkerülhetet­len, civilizációsnak is csúfolható folyamat indul be. Néhány éven belül több ezer család költözhet Szigetmonostorra a jó közlekedés és a szép környezet miatt. Ipari parkok, gyárak, nagykereskedé­sek célozzák majd meg a Buda­pest közeli jó közlekedési­ helyet. Reális esélye lesz, hogy Érd nagy­ságú komplexum épüljön a szige­ten, a minden külső változásra ér­zékeny ivóvízbázison. Elkerülhe­tetlen fejlődés? Azok, akik az el­múlt években költöztek a Szent­endrei-szigetre, azért választották ezt a helyet, mert csendben, a ter­mészetben szeretnének élni. Ez óhatatlanul veszélybe kerül most. Persze a fejlődésnek mindenütt ára van. Török Mónika Veszélybe kerül az idill A keddre meghirdetett köz­meghallgatáson a vártnál kevesebb érdeklődő ellené­re parázs viták alakultak ki, és időnként elszabadultak az indulatok is. A két fő téma közül az Auchan­­ügyről kevesebb, az M0-s körgyű­rűről annál több kérdést tettek fel, amelyekre Tarlós István polgár­­mester, Szabó Magdolna alpolgár­mester, Liszkay Krisztina főépí­tész, Csire János polgármester-he­lyettes és Bús Balázs alpolgármes­ter válaszolt. Az Auchan építése körüli prob­lémák ismertetése után Bauer Fe­renc Leányfalu utcai lakos hívta fel a hivatal figyelmét arra, hogy utcáján keresztülhajtanak az áru­házba szállító kamionok, és ez a családi házas övezetben elvi­­selhetetlen teher. A polgármester ígéretet tett az ügy rendezésé­re. Az M0-s körgyűrűről szólva Tarlós István polgármester el­mondta, 1942 óta szükségesnek tartják megépítését, de az utóbbi tíz évben 400 ezer ember agglo­merációba költözésével még sür­getőbbé vált ez a feladat. Kikelt a Békásmegyeren ismeretlenek ál­tal elkezdett plakát- és röpcédula­kampány ellen, amely azt állítja, hogy az M0-s nyomvonala Ófalun megy át, hiszen az ismert tervek szerint Ófalu határától 400 méter­re halad majd az út. Liszkay Krisztina szerint az első lépésben 2006-ig megvalósuló M0-s hídépí­tés nem érinti a kerület közigaz­gatási határát sem. A polgármes­ter elmondta, az egyik feljáró valóban a kerület közigazgatási határán belülre esik, és ezt az önkormányzat arra használja fel, hogy a Szentendrei-Pünkösdfür­dői úti csomópont korszerűsítési munkálatait kicsikarja az állam­tól. A körgyűrűvel szembenállók­nak a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium felkeresését javasol­ta. Koczka István felvetésére, mi­szerint az önkormányzat feléli vagyonát, a polgármester egyetér­tett, hozzátéve, hogy az Antall­­kormány óta az önkormányzatok az egyre szaporodó feladatokat csak így tudják teljesíteni. Mind­ebből következik, hogy az önkor­mányzatok előbb-utóbb összeom­lanak, bár nem a III. kerületi jog először. Ágh Zsuzsanna III. kerület Kevés érdeklődő, sok kérdőjel a közmeghallgatáson Csire János, Liszkay Krisztina, Tarlós István, Szabó Magdolna és Bús Balázs III. kerület Jótékony célú vásár Jótékony célú használtruha- és ajándékvásárt rendez december 18-án, csütörtökön 10-től 18 óráig a Fidesz-Magyar Polgári Szövet­ség III. kerületi szervezete, a Szentendrei út 85. szám alatti központjában. A megvásárolható tárgyak 100 és 200 forintos egy­ségáron várják a vásárlókat. Á.Zs. Helyi tudósítók I., XII. KERÜLET Lefkovics Zsófi Tel: 06-30/552-6249 E-mail: zslefkovics@bnap.hu II. kerület, Solymár, Budakeszi, Budaörs, Nagykovácsi Harkai Péter Tel.: 06-30/552-6238 E-mail: pharkai@bnap.hu III. KERÜLET Ágh Zsuzsanna Tel: 06-30/552-6243 E-mail: azsuzsanna@bnap.hu PILISBOROSJENŐ, PILISVÖRÖSVÁR, ÜRÖM, Budakalász, Pomáz, Szentendre Török Monika Tel: 06­ 30/552-6299 E-mail: mtorok@bnap.hu Kodály Zoltán szobrát még a ze­neszerző december 16-i születés­napja előtt elköltöztették a Bécsi kapu melletti Európa parkból a Várszínház melletti Püspökkert­be. Tisztelői idén már itt emlé­keztek rá. Születésének 121. évforduló­ján, kedd délután - a szobor új helyén - a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola és a Budavári Ön­­kormányzat nevében Nagy Gá­bor Tamás méltatta a zeneszer­zőt. A Kodályról készült egyetlen - fővárosi - egész alakos köztéri alkotás néhány napja került a Vár­színház melletti Püspökkertbe. Varga Imre alkotását 1982-ben ül­tették az Európa-ligetbe, amely akkor még alkalmas helyszínnek tűnt. A műalkotást azért helyez­ték át a forgalmasabb térre az el­dugott fák alatt meghúzódó pad­ról, mert sokan szoborcsonkítás­tól tartottak. Nem is ok nélkül, hiszen Kodály alakját már szám­talan graffiti csúfította el, keze- I. kerület A Püspökkertbe költözött a Kodály-szobor ből ellopták a mezeivirág-csok­­rot és a körülötte húzódó bronz háttámla jelentős része is eltűnt. A szobor költözéséről és rend­behozásáról a főváros köztéri szobraiért felelős Budapest Galé­ria gondoskodott. A Püspökkert kétségtelenül méltóbb és bizton­ságosabb hely lesz, mivel sokkal többen láthatják, és a mű szem előtt van. A firkákat képzett szakembe­rek távolították el az áthelyezés előtt. Kodály alakja néhány nap­ja hosszú mészkőpadon ül a Püs­pökkertben, úgy, hogy kelleme­sebb, tavaszi-nyári napokon mel­lé is lehet majd telepedni. A köl­töztetés bruttó hárommillió fo­rintba került. A kis ünnepen a közeli Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola növendékei dallal emlékezett meg a zeneszerzőről, Nagy Gábor Tamás polgármester Kodály Zoltán hátrahagyott írá­saiból idézett. Lecsó Akár mellé is ülhetünk A világhírű Káva Kulturális Műhely a mánfai Collegium Martineummal együttmű­ködve két roma, beás nép­mesét ad elő a Marczibányi Téri Művelődési Központ (MTMK) színpadán. A kü­lönleges előadást roma fia­talok keltik életre. Hétfőn és kedden Mánfán, pénte­ken és szombaton a II. kerületben tartanak műhelymunkával egybe­kötött színpadi játékot a Káva tag­jai és a mánfai kollégium diákjai. A Collegium Martineum 1996-ban jött létre Mánfán. Az intézetbe kö­zel hatvan olyan ambiciózus ci­gány fiatal él, aki pécsi középisko­lákban tanul és szeretne tovább­lépni. A kollégium szellemiségét meghatározza az etnikai öntudat is. A cél az, hogy a fiatalok oly módon lépjenek ki a világba, hogy megtartsák anyanyelvüket, ottho­ni kapcsolataikat. A DrámaDrom-programban - amelyet a világ 200 legjobb ci­vil kezdeményezésű projektje között tartanak számon - a Káva színész-drámatanárai 2001 szep­temberétől havonta tartanak fog­lalkozásokat a kollégium lakói­nak. A drámafoglalkozások, tré­ningek mellett minden évben elkészül két, beás népmeséket feldolgozó színdarab is. Ezek a nyári turnékon olyan eldugott ci­gány falvakba is eljutnak majd, ahol még soha nem járt színház. A program sikerét látva idén már hat szervezet is megkereste a Ká­va társulatát, együttműködést ajánlva. Ez év szeptemberétől a Gilvánfai Közösségi Házzal és a pécsi Amrita Egyesülettel is kö­zös munkába kezdtek. A mánfai csoporttal két elő­adást hoznak a II. kerületbe: Sereglei András rendezésében A virrasztók és Gyombolai And­rás rendezte A vak tuskó címűt. Fontos beás hagyomány a halott­virrasztás, amelyen különleges történeteket mesélnek egymás­nak a virrasztók. A történetme­sélés kultikus tevékenység, külö­nösen erős és fontos szerepet kap a beás kultúrában. A színda­rab egy olyan virrasztó családról szól, ahol az anya és a fiú évek óta nem beszélnek egymással. A családi viszályt ezen az éjsza­kán a meséken keresztül sikerül feloldani. A vak tuskó előadásá­ban a mai, kultúráját kereső, ér­tékvesztett világ útkeresését és a mese misztikus hagyományait együttesen jeleníti meg. A budapesti előadások a Mar­czibányi Téri Művelődési Köz­pontban (II., Marczibányi tér 5.) pénteken és szombaton 19 órától kezdődnek. Harkai II. kerület Cigány mesék roma fiatalokkal Hagyomány és modernség jellemzi az előadásokat II. kerület Korcsolyapálya Budán Meglehet, első alkalommal nyí­lik jégpálya Budán, bár az idő­sebbek talán még elő tudnak kotorni a régmúltból egy-egy jeges emléket. De az tény, hogy a közelmúltban nemigen volt alkalom korcsolyázásra errefelé, a II. kerületben pedig biztosan nem. December 20-án 17 óra „törté­nelmi” pillanat lesz: a Millenáris Parkban korcsolyapálya várja a téli sport szerelmeseit. A nyári söröző hajdani helyszínén állít­ják fel a műjégpályát és a kiszol­gálóhelyiséget. A nyitóprogram­ban a fagyos hangulatot a Goa­­bolo tűzzsonglőrcsoport bemu­tatója forrósítja fel. A nyitás nap­ján 17-22 óra között a belépés díjtalan. A tervek szerint a pálya már­ciusig mindennap 9-től 22 óráig nyitva tart. Melegedő, büfé, kor­csolyakölcsönzés, ruhatár igény­be vehető. A belépés hatéves kor alatt díjtalan, a jegyár, háromórás időtartamra 9 és 16 óra között, 300,16.20-tól 22 óráig 400 forint. Harkai

Next