Mai Budapesti Nap, 2003.december (1. évfolyam, 9-31. szám)
2003-12-18 / 24. (293). szám
10 2003. december 18., csütörtök Regionális oldalak ♦ A hír, amely rólam szól Mai Budapesti Nap Szentendre A fejlődés ára A Szentendrei-sziget, dacára annak, hogy Budapesthez igencsak közel van, különleges adottságokkal bír: nemigen van átmenő forgalma. De hát hogyan is volna. Egyetlen híd vezet a szárazföldre Tahitótfalunál, a közlekedést azonban ez nem oldja meg. Tahitótfaluban nyáron, vasárnaponként rettenetesen feltorlódik a kocsisor. Alig lehet átjutni a hídon, és ha ez mégis sikerül, akkor egészen Szentendréig csak araszolni lehet. A szigetmonostori kompnál néha még rosszabb a helyzet. Ráadásul a komp nem jár télen, marad tehát a híd. Ez különösen azoknak megoldhatatlan probléma, akik Budapestre járnak dolgozni. Miért vált ki mégis éles indulatokat a tervezett építkezés? Egyrészt a környékbeliek tudják - de talán a budapestiek nem -, hogy a Szentendrei-sziget, és annak is déli, Szigetmonostor-Horány alatti része adja Budapest ivóvizének 80 százalékát, ez tehát kiemelten védett terület. Szigetmonostor önkormányzata azért harcol, hogy az M0-s híddal egy időben épüljön egy kis híd Szentendre felé, így csökkentve a közlekedési helyzet okozta megpróbáltatásokat. Csakhogy, ha megépül a kishíd, elkerülhetetlen, civilizációsnak is csúfolható folyamat indul be. Néhány éven belül több ezer család költözhet Szigetmonostorra a jó közlekedés és a szép környezet miatt. Ipari parkok, gyárak, nagykereskedések célozzák majd meg a Budapest közeli jó közlekedési helyet. Reális esélye lesz, hogy Érd nagyságú komplexum épüljön a szigeten, a minden külső változásra érzékeny ivóvízbázison. Elkerülhetetlen fejlődés? Azok, akik az elmúlt években költöztek a Szentendrei-szigetre, azért választották ezt a helyet, mert csendben, a természetben szeretnének élni. Ez óhatatlanul veszélybe kerül most. Persze a fejlődésnek mindenütt ára van. Török Mónika Veszélybe kerül az idill A keddre meghirdetett közmeghallgatáson a vártnál kevesebb érdeklődő ellenére parázs viták alakultak ki, és időnként elszabadultak az indulatok is. A két fő téma közül az Auchanügyről kevesebb, az M0-s körgyűrűről annál több kérdést tettek fel, amelyekre Tarlós István polgármester, Szabó Magdolna alpolgármester, Liszkay Krisztina főépítész, Csire János polgármester-helyettes és Bús Balázs alpolgármester válaszolt. Az Auchan építése körüli problémák ismertetése után Bauer Ferenc Leányfalu utcai lakos hívta fel a hivatal figyelmét arra, hogy utcáján keresztülhajtanak az áruházba szállító kamionok, és ez a családi házas övezetben elviselhetetlen teher. A polgármester ígéretet tett az ügy rendezésére. Az M0-s körgyűrűről szólva Tarlós István polgármester elmondta, 1942 óta szükségesnek tartják megépítését, de az utóbbi tíz évben 400 ezer ember agglomerációba költözésével még sürgetőbbé vált ez a feladat. Kikelt a Békásmegyeren ismeretlenek által elkezdett plakát- és röpcédulakampány ellen, amely azt állítja, hogy az M0-s nyomvonala Ófalun megy át, hiszen az ismert tervek szerint Ófalu határától 400 méterre halad majd az út. Liszkay Krisztina szerint az első lépésben 2006-ig megvalósuló M0-s hídépítés nem érinti a kerület közigazgatási határát sem. A polgármester elmondta, az egyik feljáró valóban a kerület közigazgatási határán belülre esik, és ezt az önkormányzat arra használja fel, hogy a Szentendrei-Pünkösdfürdői úti csomópont korszerűsítési munkálatait kicsikarja az államtól. A körgyűrűvel szembenállóknak a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium felkeresését javasolta. Koczka István felvetésére, miszerint az önkormányzat feléli vagyonát, a polgármester egyetértett, hozzátéve, hogy az Antallkormány óta az önkormányzatok az egyre szaporodó feladatokat csak így tudják teljesíteni. Mindebből következik, hogy az önkormányzatok előbb-utóbb összeomlanak, bár nem a III. kerületi jog először. Ágh Zsuzsanna III. kerület Kevés érdeklődő, sok kérdőjel a közmeghallgatáson Csire János, Liszkay Krisztina, Tarlós István, Szabó Magdolna és Bús Balázs III. kerület Jótékony célú vásár Jótékony célú használtruha- és ajándékvásárt rendez december 18-án, csütörtökön 10-től 18 óráig a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség III. kerületi szervezete, a Szentendrei út 85. szám alatti központjában. A megvásárolható tárgyak 100 és 200 forintos egységáron várják a vásárlókat. Á.Zs. Helyi tudósítók I., XII. KERÜLET Lefkovics Zsófi Tel: 06-30/552-6249 E-mail: zslefkovics@bnap.hu II. kerület, Solymár, Budakeszi, Budaörs, Nagykovácsi Harkai Péter Tel.: 06-30/552-6238 E-mail: pharkai@bnap.hu III. KERÜLET Ágh Zsuzsanna Tel: 06-30/552-6243 E-mail: azsuzsanna@bnap.hu PILISBOROSJENŐ, PILISVÖRÖSVÁR, ÜRÖM, Budakalász, Pomáz, Szentendre Török Monika Tel: 06 30/552-6299 E-mail: mtorok@bnap.hu Kodály Zoltán szobrát még a zeneszerző december 16-i születésnapja előtt elköltöztették a Bécsi kapu melletti Európa parkból a Várszínház melletti Püspökkertbe. Tisztelői idén már itt emlékeztek rá. Születésének 121. évfordulóján, kedd délután - a szobor új helyén - a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola és a Budavári Önkormányzat nevében Nagy Gábor Tamás méltatta a zeneszerzőt. A Kodályról készült egyetlen - fővárosi - egész alakos köztéri alkotás néhány napja került a Várszínház melletti Püspökkertbe. Varga Imre alkotását 1982-ben ültették az Európa-ligetbe, amely akkor még alkalmas helyszínnek tűnt. A műalkotást azért helyezték át a forgalmasabb térre az eldugott fák alatt meghúzódó padról, mert sokan szoborcsonkítástól tartottak. Nem is ok nélkül, hiszen Kodály alakját már számtalan graffiti csúfította el, keze- I. kerület A Püspökkertbe költözött a Kodály-szobor ből ellopták a mezeivirág-csokrot és a körülötte húzódó bronz háttámla jelentős része is eltűnt. A szobor költözéséről és rendbehozásáról a főváros köztéri szobraiért felelős Budapest Galéria gondoskodott. A Püspökkert kétségtelenül méltóbb és biztonságosabb hely lesz, mivel sokkal többen láthatják, és a mű szem előtt van. A firkákat képzett szakemberek távolították el az áthelyezés előtt. Kodály alakja néhány napja hosszú mészkőpadon ül a Püspökkertben, úgy, hogy kellemesebb, tavaszi-nyári napokon mellé is lehet majd telepedni. A költöztetés bruttó hárommillió forintba került. A kis ünnepen a közeli Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola növendékei dallal emlékezett meg a zeneszerzőről, Nagy Gábor Tamás polgármester Kodály Zoltán hátrahagyott írásaiból idézett. Lecsó Akár mellé is ülhetünk A világhírű Káva Kulturális Műhely a mánfai Collegium Martineummal együttműködve két roma, beás népmesét ad elő a Marczibányi Téri Művelődési Központ (MTMK) színpadán. A különleges előadást roma fiatalok keltik életre. Hétfőn és kedden Mánfán, pénteken és szombaton a II. kerületben tartanak műhelymunkával egybekötött színpadi játékot a Káva tagjai és a mánfai kollégium diákjai. A Collegium Martineum 1996-ban jött létre Mánfán. Az intézetbe közel hatvan olyan ambiciózus cigány fiatal él, aki pécsi középiskolákban tanul és szeretne továbblépni. A kollégium szellemiségét meghatározza az etnikai öntudat is. A cél az, hogy a fiatalok oly módon lépjenek ki a világba, hogy megtartsák anyanyelvüket, otthoni kapcsolataikat. A DrámaDrom-programban - amelyet a világ 200 legjobb civil kezdeményezésű projektje között tartanak számon - a Káva színész-drámatanárai 2001 szeptemberétől havonta tartanak foglalkozásokat a kollégium lakóinak. A drámafoglalkozások, tréningek mellett minden évben elkészül két, beás népmeséket feldolgozó színdarab is. Ezek a nyári turnékon olyan eldugott cigány falvakba is eljutnak majd, ahol még soha nem járt színház. A program sikerét látva idén már hat szervezet is megkereste a Káva társulatát, együttműködést ajánlva. Ez év szeptemberétől a Gilvánfai Közösségi Házzal és a pécsi Amrita Egyesülettel is közös munkába kezdtek. A mánfai csoporttal két előadást hoznak a II. kerületbe: Sereglei András rendezésében A virrasztók és Gyombolai András rendezte A vak tuskó címűt. Fontos beás hagyomány a halottvirrasztás, amelyen különleges történeteket mesélnek egymásnak a virrasztók. A történetmesélés kultikus tevékenység, különösen erős és fontos szerepet kap a beás kultúrában. A színdarab egy olyan virrasztó családról szól, ahol az anya és a fiú évek óta nem beszélnek egymással. A családi viszályt ezen az éjszakán a meséken keresztül sikerül feloldani. A vak tuskó előadásában a mai, kultúráját kereső, értékvesztett világ útkeresését és a mese misztikus hagyományait együttesen jeleníti meg. A budapesti előadások a Marczibányi Téri Művelődési Központban (II., Marczibányi tér 5.) pénteken és szombaton 19 órától kezdődnek. Harkai II. kerület Cigány mesék roma fiatalokkal Hagyomány és modernség jellemzi az előadásokat II. kerület Korcsolyapálya Budán Meglehet, első alkalommal nyílik jégpálya Budán, bár az idősebbek talán még elő tudnak kotorni a régmúltból egy-egy jeges emléket. De az tény, hogy a közelmúltban nemigen volt alkalom korcsolyázásra errefelé, a II. kerületben pedig biztosan nem. December 20-án 17 óra „történelmi” pillanat lesz: a Millenáris Parkban korcsolyapálya várja a téli sport szerelmeseit. A nyári söröző hajdani helyszínén állítják fel a műjégpályát és a kiszolgálóhelyiséget. A nyitóprogramban a fagyos hangulatot a Goabolo tűzzsonglőrcsoport bemutatója forrósítja fel. A nyitás napján 17-22 óra között a belépés díjtalan. A tervek szerint a pálya márciusig mindennap 9-től 22 óráig nyitva tart. Melegedő, büfé, korcsolyakölcsönzés, ruhatár igénybe vehető. A belépés hatéves kor alatt díjtalan, a jegyár, háromórás időtartamra 9 és 16 óra között, 300,16.20-tól 22 óráig 400 forint. Harkai