Mai Budapesti Nap, 2004. január (2. évfolyam, 1-21. szám)

2004-01-02 / 1. szám

Mai Budapesti Nap Budapest 2004. január 2., péntek 3 Komfortos, európai metropolis legyen Budapest Újévi látlelet Budapestről Demszky Gábor főpolgármester szemével Nem múlik el nap a fővá­rosban, hogy buszon, villamoson, metrón, köztereken egy-egy polgár ne venné szájára a főpolgár­mester nevét, mert ráz a busz a Thökölyn, lépten­­nyomon kutyagumi ragad a cipőtalpára a Belvárosban, áll a közlekedés a kör­utakon - sorolhatnánk vég nélkül. De mit szól ehhez a kárhoztatott városvezető? - A 2003-as évben a fővárosi pro­jektek közül mi az, aminek elma­radását Demszky Gábor a legjob­ban fájlalja? - A főváros idén beruházásokra 26 milliárd forintot költött. A fej­lesztések nagy része sikeresen, határidőre, sőt a 2-es metró felújí­tásának idei szakasza két nappal a határidő előtt befejeződött. Egyes munkákat azonban - legtöbbször rajtunk kívülálló okból - nem si­kerül befejeznünk. Bár a legtöbb útfelújítással a nyári szezonban elkészültünk, néhány sajnos át­csúszott az iskolakezdés utánra. Szerettem volna, ha a 4-es metró ügyében gyorsabban haladhatunk, de a fő az, hogy megállapodtunk a finanszírozásról a kormánnyal. Amúgy is csak néhány hete érke­zett meg a metró jogerős környe­zetvédelmi engedélye. - 2004 az EU-csatlakozás éve. Mit remél a magyar főváros a csatlakozástól? - Uniós tagságunkból Buda­pest, mint a többi európai nagy­várossal szerves kapcsolatban élő egyetlen magyarországi met­ropolis, különösen sokat profitál­hat. 2003-ban tovább folytattuk uniós felkészülésünket, így a startpisztoly eldördülésének pil­lanatától jó esélyekkel pályázunk uniós forrásokra, ezekkel váltjuk ki szűkös hazai lehetőségeinket. Hogy első kézből és azonnal tá­jékozódjunk az uniós lehetősé­gekről és közvetlenül kommuni­kálhassunk az EU illetékes szer­veivel, bizottságaival és politiku­saival, megnyitottuk Budapest brüsszeli képviseleti irodáját. Te­vékenységünkkel, kezdeménye­zőkészségünkkel igyekszünk új színt is vinni az­­Európai Unióba. Egész évben intenzíven lobbiz­tam az európai politikai vezetők­nél azért, hogy az unió a jövőben fokozottabban segítse a nagyvá­rosok fejlesztését. Párizs, Berlin, Róma, Strasbourg, Karlsruhe és Varsó vezetőivel megállapodtunk, hogy közösen lépünk fel a városi tömegközlekedés nagyobb uniós támogatá­sáért, és azért, hogy a jövőben jusson uniós forrás a város­, ezen belül a lakótelepi rehabilitációra is.­­Budapest utcáit járva feltű­nik, hogy sok a hajléktalan, a köztisztasági állapotok a belváro­si utcákat kivéve nem nevezhe­tők példaértékűnek, a tömegköz­lekedési eszközök elhasználódtak, igen gyakoriak a közlekedési du­gók. A helyzet sokat javult a rend­szerváltozás óta, de még akad tennivaló. Vannak-e a fővárosnak konkrét tervei e gondok megoldá­sához az új évben? - A Fővárosi Közgyűlés idén fogadta el Budapest városfejlesz­tési koncepcióját, amely hosszú távra szabályozza a fejlesztés menetét. Ez a dokumentum ki­terjed a közlekedésfejlesztési, városrehabilitációs fejlesztések­re. Városrehabilitációs keretével a Fővárosi Önkormányzat 2002-ig több mint 5 milliárd forinttal tá­mogatta a kerületi önkormányza­ti tulajdonú épületek, és több mint 5,5 milliárd forinttal a tár­sasházak felújítását. E támogatá­sokkal, s a kerületek és a tulajdo­nosok ráfordításaival együtt mint­egy 25-30 milliárd forint értékben újítottak fel épületeket. A Főváro­si Önkormányzat működteti az országban a legnagyobb szociális ellátórendszert. Ezt az országban élő hajléktalanok is tudják, ezért a tél beálltával megsokszorozó­dik a fővárosban az otthon nélkü­liek száma. A hajléktalanok ut­cai, nappali, egészségügyi ellátá­sára intézményhálózatot alakí­tottunk ki. Éjjeli menedékhelye­ket, átmeneti szállásokat, reha­bilitációs intézményeket hoz­tunk létre. Az éjjeli menedékhelyeket, otthonokat, intézménye­ket fenntartó tizenkét civil szervezettel közszol­gáltatási szerződést kötöttünk az állami normatívát 30 százalékban kiegészítő támogatásról. A kiegészítő támogatáson felül hét szervezet az önkormányzat költségvetéséből évente meghatározott összegű támogatásban részesül. A szeptember 23-án elfogadott terv szerint november és március között 759 új, időszakos férőhely nyílik a budapesti hajléktalanellátókban. - Remélhetik-e a budapestiek a közlekedés javulását? - Ilyen jellegű feladatokra 2004- ben összesen 42,7 milliárd forin­tot szándékozunk fordítani. Foly­tatjuk a 2-es metró felújítását. In­dul a 4-es metróberuházás. Jövő­re már feltűnnek az új, korszerű villamosok Európa legforgalma­sabb vonalán, a Nagykörúton. A főváros szűkös anyagi lehetősé­gei ellenére is támogatja a Buda­pesti Közlekedési Vállalatot. Csak a BKV-nak mintegy 30 milliárd forintot biztosítunk fejlesztésre, azaz a tervezett kiadásaink több mint 10%-át a közlekedési válla­latra fordítjuk.­A köztisztaság terén ott tudunk eredményt elérni, ahol a kerület is komoly forrásokat fordít erre, mint például a Belvárosban.­­Megszoktuk az utóbbi évek­ben, hogy a városi útvonalak fel­újítása tovább súlyosbítja a kü­lönben sem zökkenőmentes köz­lekedést. 2004-ben hol lesznek a nagyobb lélegzetű munkálatok, amelyek sokakat érintenek?­­ A budapestiek többsége egy­szerre várja el a fővárostól, il­letve a kerületektől, hogy folya­matosan újítsák fel az utakat, és ugyanakkor tegyék átjárha­tóbbá a várost. Mindkét elvárás jogos, de egy időben nehéz mindkettőnek megfelelni. Éven­te az úthálózat 5%-át kellene fel­újítani, de a főváros forgalma az ebből eredő pluszterhelést már nem viselné el. Hiába lenne te­hát több pénzünk, a jelenlegi­nél több útfelújítást egyszerűen nem lehet elvégezni. A város átjárhatóbbá tétele érdekében a tömegközlekedés fejlesztésének adunk prioritást. Ennek kapaci­tása és színvonala emelésével akarjuk elérni, hogy a BKV meg­tartsa vagy fokozza versenyké­pességét az egyéni közlekedés­sel szemben. Csak így érhetjük el, hogy Budapesten kevesebb autó legyen az utakon. A gyalo­gosokat és a tömegközlekedést használókat preferáljuk az autók­kal szemben. A néhány napja felvett 28 milliárdos kölcsönből például jelentős összeget fordí­tunk rekreációra: a játszóterek, parkok, zöldterületek, sétálóut­cák fejlesztésére.­­ Az említett hitelből, amit a jö­vő évi fejlesztések, beruházások támogatására szánnak, konkré­tan milyen projekteket finanszí­roznak? A 100 millió euró nem pántli­kázott, tehát a főváros szabadon költheti el fejlesztési céljaira. Ez a 7 éves lejáratú hitelfelvétel le­hetővé teszi, hogy olyan nagy­szabású beruházásokat valósít­sunk meg Budapesten, mint pél­dául a budai alsó rakpart kiszéle­sítése, a 4-es metró első szaka­szához kapcsolódó út-, közmű- és vágányépítés vagy a budapesti zöldfelület rekonstrukciója. A nagy volumenű fővárosi beruházások nem csupán több ezer munkahelyet teremtenek (egyedül a metróépítés 6400-at), de hozzájárulnak ahhoz is, hogy a magyar főváros tovább fejlődjön, megőrizze regionális vezető szerepét.­­ Főpolgármester úr, szíve sze­rint mit szeretne mindenkép­pen megvalósítani a fővárosban 2004-ben? - Folytatjuk azt a munkát, amellyel komfortosan lakható, jobban átjárható, európai met­ropolissá alakítjuk Budapestet. Legfőbb célom, hogy jövőre megindulhasson a 4-es metró beruházása, amelyért az elmúlt években annyit dolgoztunk. A m­edgyessy-kormány beterjesz­tette, az országgyűlés megsza­vazta a metrótörvényt, decem­ber 22-én pedig végre parafáltuk a metró finanszírozásáról szóló szerződést is. A tömegközleke­dési beruházásoknál maradva: folytatódik a 2-es metróvonal felújítása, amely az állomások rekonstrukcióját is magában foglalja. Megérkeznek a Nagy­körútra az új Combino-Buda­­pest típusú villamosok. A BKV Rt. 50 alacsonypadlós buszt is vásárol, amelyeket szintén jövő­re szállít a gyártó. Beindítjuk városrehabilitációs programunk második szakaszát, amely alap­vetően a Fővárosi Közgyűlés ál­tal idén elfogadott városfejlesz­tési koncepcióra támaszkodik. Ennek a második szakasznak kulcseleme a belső városrészek értékőrző, de egyben moderni­záló rehabilitációja. Legfőbb ele­mei: a Király utca sétálóutcává alakítása, az Andrássy út és kör­nyékének folyamatos „frissíté­se”, a régi pesti zsidónegyed fel­újítása és a Városháza-projekt. Ez mind egy, összefüggő prog­ram­­ nem csak azért, mert ezek a területek szinte fogaskeréksze­rűen egymásba kapcsolódnak, ha­nem azért is, mert csak így jut­hatunk külső, például uniós for­ráshoz. Már ennek az egysé­ges szemléletnek a jegyében ké­szítette elő a VI., a VII. kerület és a főváros együttműködve a Ki­rály utca teljes hosszában törté­nő felújítását, ami a tervek sze­rint 2004 tavaszán kezdődik. El­indul a Gozsdu-udvar beruházá­sa, befejeződik a Fővárosi Levél­tár építése, elkészül a Rákospa­lotai Hulladékhasznosító Mű 2 kazánjának rekonstrukciója, és folytatjuk az útfelújítási progra­munkat is. Spitzer Éva Günther Verheugen, az EU bővítési biztosa óvatos vezetésre inti a budapesti főpolgármestert A főpolgármester és élete párja az unióra szavaztak Egy kis reklámcsevej Tony Curtis magyar származású holly­woodi sztárral, budapesti látogatása során

Next