Mai Budapesti Nap, 2004. január (2. évfolyam, 1-21. szám)

2004-01-22 / 18. szám

, 2004. január 22., csütörtök Budapest Mai Budapesti Nap Múzeum nyílik a magyar holokauszt 60. évfordulójára Az esemény alkalmából Budapestre várják Mose Kácáv izraeli államfőt Budapest, Washington, Auschwitz és Jeruzsálem egyszerre lesz tanúja a magyar Holokauszt Múzeum áprilisi megnyitójának: a négy város mindegyike rendezvénnyel köszönti az eseményt, amelynek alkalmából műholdas összeköttetést is létrehoznak a magyar közszolgálati televíziók segítségével, jelentette be Hiller István kulturális miniszter. A zsidó államban vita folyt arról, melyik napon emlékezzenek a második világháború hatmillió ál­dozatáról. Végül azok nézete ke­rekedett felül, akik amellett érvel­tek: a varsói gettólázadás - 1943. április 19. - kitörésének évfordu­lója legyen ez a nap, miután az a zsidó ellenállás szimbóluma is egyben. A jeruzsálemi kormány 1951- ben hozott döntése értelmében minden évben ezen a napon em­lékeznek meg a mártírokról, de a zsidó naptár szerint, így a Pusz­tulás és Hősiesség emléknapja minden évben vándorol a polgári naptárban. Bármely napra is esik azonban, azokra emlékeztet, akik a belenyugvás helyett a hősi halált választották. Magyarországon - ahol az el­lenállás kimerült a hamis papírok gyártásában, az áldozatok pedig még a peronon, sőt az auschwitzi rámpán dr. Mengele színe előtt is kétségbeesetten próbálták önma­gukkal elhitetni, hogy csak mun­kára viszik őket - egy stabil dá­tum, április 16-a lett a holo­kausztnap: ekkor indult útnak 1944-ben az első deportáló vonat. Ez volt az a nap, amelyen vég­képp lezárult a magyar zsidóság múltja. Ez volt az a nap, amely­nek előzményei - numerus clau­sus, zsidótörvények, több ezer hontalan zsidó német kézre (s a kamenyec-podolszki mészár­székre) juttatása - vészterhesek voltak ugyan, másodrendűvé tet­tek magyar állampolgárokat, nyomorba döntötték, megalázták őket, de életük addig nem került veszélybe. S a legtöbben biztosak voltak abban, hogy ilyesmi nem fordulhat elő. A magyar holokausztnap, bár­melyik napra esik is, az áldoza­tok dermedtségére emlékeztet. Idén 16-a helyett 15-én avatják fel a Holokauszt Múzeumot, amely az egykori Páva utcai zsina­góga romos épületeinek felhasz­nálásával készült. Tizenhatodika ugyanis péntekre esik, melynek délutánján beköszönt a szombat: a múzeum - tekintettel a vallás pa­rancsára - a megnyitó után már rögvest be is zárhatna - mondotta Hiller István kultuszminiszter teg­nap az úgynevezett múzeumútvo­nal (Nemzeti, Iparművészeti, Ter­mészettudományos) legújabb láncszeme bemutatásakor. Bár mintegy hatszázezer magyar zsidó veszett oda - az összes áldo­zat körülbelül tíz százalékának nem térkép volt e táj, Auschwitz­ban pedig az odahurcoltak harma­da rendelkezett valamilyen magyar 1944-ben a budapesti zsidó árva­házban dolgozott a 18 éves Lili Já­kob, akinek szülei és öt öccse egy kárpátaljai kisvárosban élt. A lány a német megszállást követően a bujkálás helyett azonnal hazauta­zott családjához. Valamennyien májusban érkeztek meg Auschwitz­ba, ahol dr. Mengele Lilit, az apát és a három nagyobb fiút a munkaké­pesek közé sorolta, az anyát és a két kisebb gyereket a gázba küldte, papírral­­, kicsi a múzeum. Kicsi­nek tűnt a bemutatón, holott né­hány közismert fotón kívül kiállítá­si tárgyakat nem láthattak a sajtó munkatársai. A rendelkezésre álló terület láttán mégis meg kell álla­pítsuk: az 1,75 milliárd forintból gazdálkodó szakembereknek sike­rült gúzsba kötve táncolniuk, nem is akárhogyan. A saroktelken rend­hagyó módon elhelyezett, hatszög­letű alaprajzú épület beázva búsla­kodott, omlott-bomlott még né­hány éve. Nemcsak a második vi­lágháborúban, de az 1956-os sza­badságharc idején is sérüléseket szenvedett. Az eredeti festést két későbbi réteg alól kellett feltárni. Aláinjektálással erősítették meg a falakat, kicserélték a teljes vakola­tot és műkőlábazatot. Az új épít­mények elhelyezésénél a tervezők a zsinagógának az épülettömb bel­sejébe forduló, átlós tengelyét tük­A lányt később egyik táborból a másikba hajtották, végül Dora- Nordhausenben szabadult fel, ahol az amerikai csapatok közeledtére az SS-őrség elmenekült. Ennivaló után kutatva találta meg az őrba­rakkok egyikében azt az ottfelejtett képes albumot, amelyet kinyitva el­ájult, az egyik képről meggyilkolt öccsei néztek rá. 1980-ban ajándé­kozta a szerzeményt a jeruzsálemi Jád Vásém intézménynek. (BN) tötték, és sikerült helyet találniuk a közönségforgalmat befogadó épületrészeknek, egy emlékhely­nek s a kettő közti árkádsornak. A belső kertből mozgatható üveg­lamellás szerkezetű építményben alámerülő lépcsőn közelíthetők meg a kiállítási termek. Az udvari árkádsor alatt, az emlékfal előtt ka­pott helyet egy lézer örökmécses. Áprilisban egyelőre csak idősza­kos kiállítás nyílik, amelynek láto­gatói az Auschwitz Album 235 ké­pét feldolgozó fotókiállítást tekint­hetik meg. 2005-re áll össze az ál­landó kiállítás, amelynek tárgykö­rei közt a tervek szerint szerepel a rasszizmus és antiszemitizmus második világháború előtti törté­nete, Magyarország német meg­szállása és a deportálás előkészíté­se, valamint fel kívánják dolgozni a Szálasi-éra alatt történteket, a roma holokauszt vonatkozásait, illetve a túlélők hazatérésének és fogadta­tásának körülményeit is. A megnyitót világra szóló ese­ménynek szánják az ületékesek, ennek érdekében konzultáltak az auschwitzi emlékhely vezetőivel. Az egykori halálgyárban ugyanis éveken át nem volt látogatható az úgynevezett Tizennyolcas Barakk, vagyis az emlékkiállítás magyar ré­sze. Hiller István lengyel kollégájá­val folytatott tárgyalásai eredmé­nyeképpen ez újra megnyílik (Ma­gyar Bálint oktatásügyi miniszter részvételével, akit kétszáz gimna­zista kísér el Lengyelországba). Washingtonban konferenciát tarta­nak a megnyitó időpontjában, a je­­ruzsálemi Jád Vásém Intézet pedig kiállítást rendez a deportálást túl­élt, s ottani élményeit megörökítő Gedő Ilka grafikusművész emléké­re, valamint megemlékezést tart az intézethez kapcsolódó Közössé­gek Völgyében. Budapest, Ausch­witz, Washington és Jeruzsálem között műholdas kapcsolatot léte­sítenek a Magyar Televízió és a Du­na TV közreműködésével. A Holo­kauszt Múzeum megnyitójára a magyar fővárosba várják Mose Kácávot, Izrael Állam elnökét. Hiller István arra kéri a társadal­mat: a magyar vészkorszak kezde­tének hatvanadik évfordulóján méltósággal, csendes főhajtással emlékezzen a mártírokra. R. R. Az Auschwitz Album története Tavalyelőtt ősszel, a munkálatok kezdetekor Hiller István csendes főhajtásra kér mindenkit az évfordulón A tervezők és kivitelezők maximálisan kihasználták a rendelkezésre álló teret Részlet a belső udvarból Jegyzet Magyarnak hitték magukat Rákóczi Richárd S­emmi borzalmasabb nem tör­ténhet a haláltáborok bárme­lyikét megjártakkal, mint ha vala­ki vitatja a velük történteket. Ilyes­mi legtöbbször aktuálpolitikai megfontolásokból történik. A zsi­dó vészkorszak relativizálása ugyanakkor manapság beteges di­vattá vált - némelyek számára pe­dig pénzkereseti forrás. A magyarországi zsidósággal történtek megkérdőjelezése azért különösen embertelen, mert olyan embereket hurcoltak el, akik csakis és kizárólag magyar­nak tartották magukat. Nem is értették, mi történik velük; talán ez a magyarázat arra, miért a „sa­ját” körúti sajtójuknak hittek - és miért nem a másik oldalnak, amelynek publicistái kíméletle­nül megmondták, mi a szándé­kuk. Miért gúnyoltak ki vallásost, cionistát egyaránt, s miért tűzték ki büszkén a kokárdát a nemzeti ünnepen. A magyarországi zsidóság, a Mózes-hitűek, akiket a későbbi Izrael Dohány utcában született megálmodója, Herzl Tivadar el­száradt ágnak nevezett, magya­­rabb volt a magyarnál; náluk na­gyobb asszimilációs fokot - és pusztulási hányadot - talán csak német hitsorsosaik voltak képe­sek elérni. Azt a végzetes tévedésüket vitat­ták el tőlük, ami számukra a leg­fontosabb volt: magyarságukat. Most azt vitatják el egyesek, ami megtörtént velük. Ha csak eggyel kevesebb lesz a tagadó, a Holokauszt Múzeum léte értelmet nyert.

Next