Mai Budapesti Nap, 2004. január (2. évfolyam, 1-21. szám)
2004-01-22 / 18. szám
, 2004. január 22., csütörtök Budapest Mai Budapesti Nap Múzeum nyílik a magyar holokauszt 60. évfordulójára Az esemény alkalmából Budapestre várják Mose Kácáv izraeli államfőt Budapest, Washington, Auschwitz és Jeruzsálem egyszerre lesz tanúja a magyar Holokauszt Múzeum áprilisi megnyitójának: a négy város mindegyike rendezvénnyel köszönti az eseményt, amelynek alkalmából műholdas összeköttetést is létrehoznak a magyar közszolgálati televíziók segítségével, jelentette be Hiller István kulturális miniszter. A zsidó államban vita folyt arról, melyik napon emlékezzenek a második világháború hatmillió áldozatáról. Végül azok nézete kerekedett felül, akik amellett érveltek: a varsói gettólázadás - 1943. április 19. - kitörésének évfordulója legyen ez a nap, miután az a zsidó ellenállás szimbóluma is egyben. A jeruzsálemi kormány 1951- ben hozott döntése értelmében minden évben ezen a napon emlékeznek meg a mártírokról, de a zsidó naptár szerint, így a Pusztulás és Hősiesség emléknapja minden évben vándorol a polgári naptárban. Bármely napra is esik azonban, azokra emlékeztet, akik a belenyugvás helyett a hősi halált választották. Magyarországon - ahol az ellenállás kimerült a hamis papírok gyártásában, az áldozatok pedig még a peronon, sőt az auschwitzi rámpán dr. Mengele színe előtt is kétségbeesetten próbálták önmagukkal elhitetni, hogy csak munkára viszik őket - egy stabil dátum, április 16-a lett a holokausztnap: ekkor indult útnak 1944-ben az első deportáló vonat. Ez volt az a nap, amelyen végképp lezárult a magyar zsidóság múltja. Ez volt az a nap, amelynek előzményei - numerus clausus, zsidótörvények, több ezer hontalan zsidó német kézre (s a kamenyec-podolszki mészárszékre) juttatása - vészterhesek voltak ugyan, másodrendűvé tettek magyar állampolgárokat, nyomorba döntötték, megalázták őket, de életük addig nem került veszélybe. S a legtöbben biztosak voltak abban, hogy ilyesmi nem fordulhat elő. A magyar holokausztnap, bármelyik napra esik is, az áldozatok dermedtségére emlékeztet. Idén 16-a helyett 15-én avatják fel a Holokauszt Múzeumot, amely az egykori Páva utcai zsinagóga romos épületeinek felhasználásával készült. Tizenhatodika ugyanis péntekre esik, melynek délutánján beköszönt a szombat: a múzeum - tekintettel a vallás parancsára - a megnyitó után már rögvest be is zárhatna - mondotta Hiller István kultuszminiszter tegnap az úgynevezett múzeumútvonal (Nemzeti, Iparművészeti, Természettudományos) legújabb láncszeme bemutatásakor. Bár mintegy hatszázezer magyar zsidó veszett oda - az összes áldozat körülbelül tíz százalékának nem térkép volt e táj, Auschwitzban pedig az odahurcoltak harmada rendelkezett valamilyen magyar 1944-ben a budapesti zsidó árvaházban dolgozott a 18 éves Lili Jákob, akinek szülei és öt öccse egy kárpátaljai kisvárosban élt. A lány a német megszállást követően a bujkálás helyett azonnal hazautazott családjához. Valamennyien májusban érkeztek meg Auschwitzba, ahol dr. Mengele Lilit, az apát és a három nagyobb fiút a munkaképesek közé sorolta, az anyát és a két kisebb gyereket a gázba küldte, papírral, kicsi a múzeum. Kicsinek tűnt a bemutatón, holott néhány közismert fotón kívül kiállítási tárgyakat nem láthattak a sajtó munkatársai. A rendelkezésre álló terület láttán mégis meg kell állapítsuk: az 1,75 milliárd forintból gazdálkodó szakembereknek sikerült gúzsba kötve táncolniuk, nem is akárhogyan. A saroktelken rendhagyó módon elhelyezett, hatszögletű alaprajzú épület beázva búslakodott, omlott-bomlott még néhány éve. Nemcsak a második világháborúban, de az 1956-os szabadságharc idején is sérüléseket szenvedett. Az eredeti festést két későbbi réteg alól kellett feltárni. Aláinjektálással erősítették meg a falakat, kicserélték a teljes vakolatot és műkőlábazatot. Az új építmények elhelyezésénél a tervezők a zsinagógának az épülettömb belsejébe forduló, átlós tengelyét tükA lányt később egyik táborból a másikba hajtották, végül Dora- Nordhausenben szabadult fel, ahol az amerikai csapatok közeledtére az SS-őrség elmenekült. Ennivaló után kutatva találta meg az őrbarakkok egyikében azt az ottfelejtett képes albumot, amelyet kinyitva elájult, az egyik képről meggyilkolt öccsei néztek rá. 1980-ban ajándékozta a szerzeményt a jeruzsálemi Jád Vásém intézménynek. (BN) tötték, és sikerült helyet találniuk a közönségforgalmat befogadó épületrészeknek, egy emlékhelynek s a kettő közti árkádsornak. A belső kertből mozgatható üveglamellás szerkezetű építményben alámerülő lépcsőn közelíthetők meg a kiállítási termek. Az udvari árkádsor alatt, az emlékfal előtt kapott helyet egy lézer örökmécses. Áprilisban egyelőre csak időszakos kiállítás nyílik, amelynek látogatói az Auschwitz Album 235 képét feldolgozó fotókiállítást tekinthetik meg. 2005-re áll össze az állandó kiállítás, amelynek tárgykörei közt a tervek szerint szerepel a rasszizmus és antiszemitizmus második világháború előtti története, Magyarország német megszállása és a deportálás előkészítése, valamint fel kívánják dolgozni a Szálasi-éra alatt történteket, a roma holokauszt vonatkozásait, illetve a túlélők hazatérésének és fogadtatásának körülményeit is. A megnyitót világra szóló eseménynek szánják az ületékesek, ennek érdekében konzultáltak az auschwitzi emlékhely vezetőivel. Az egykori halálgyárban ugyanis éveken át nem volt látogatható az úgynevezett Tizennyolcas Barakk, vagyis az emlékkiállítás magyar része. Hiller István lengyel kollégájával folytatott tárgyalásai eredményeképpen ez újra megnyílik (Magyar Bálint oktatásügyi miniszter részvételével, akit kétszáz gimnazista kísér el Lengyelországba). Washingtonban konferenciát tartanak a megnyitó időpontjában, a jeruzsálemi Jád Vásém Intézet pedig kiállítást rendez a deportálást túlélt, s ottani élményeit megörökítő Gedő Ilka grafikusművész emlékére, valamint megemlékezést tart az intézethez kapcsolódó Közösségek Völgyében. Budapest, Auschwitz, Washington és Jeruzsálem között műholdas kapcsolatot létesítenek a Magyar Televízió és a Duna TV közreműködésével. A Holokauszt Múzeum megnyitójára a magyar fővárosba várják Mose Kácávot, Izrael Állam elnökét. Hiller István arra kéri a társadalmat: a magyar vészkorszak kezdetének hatvanadik évfordulóján méltósággal, csendes főhajtással emlékezzen a mártírokra. R. R. Az Auschwitz Album története Tavalyelőtt ősszel, a munkálatok kezdetekor Hiller István csendes főhajtásra kér mindenkit az évfordulón A tervezők és kivitelezők maximálisan kihasználták a rendelkezésre álló teret Részlet a belső udvarból Jegyzet Magyarnak hitték magukat Rákóczi Richárd Semmi borzalmasabb nem történhet a haláltáborok bármelyikét megjártakkal, mint ha valaki vitatja a velük történteket. Ilyesmi legtöbbször aktuálpolitikai megfontolásokból történik. A zsidó vészkorszak relativizálása ugyanakkor manapság beteges divattá vált - némelyek számára pedig pénzkereseti forrás. A magyarországi zsidósággal történtek megkérdőjelezése azért különösen embertelen, mert olyan embereket hurcoltak el, akik csakis és kizárólag magyarnak tartották magukat. Nem is értették, mi történik velük; talán ez a magyarázat arra, miért a „saját” körúti sajtójuknak hittek - és miért nem a másik oldalnak, amelynek publicistái kíméletlenül megmondták, mi a szándékuk. Miért gúnyoltak ki vallásost, cionistát egyaránt, s miért tűzték ki büszkén a kokárdát a nemzeti ünnepen. A magyarországi zsidóság, a Mózes-hitűek, akiket a későbbi Izrael Dohány utcában született megálmodója, Herzl Tivadar elszáradt ágnak nevezett, magyarabb volt a magyarnál; náluk nagyobb asszimilációs fokot - és pusztulási hányadot - talán csak német hitsorsosaik voltak képesek elérni. Azt a végzetes tévedésüket vitatták el tőlük, ami számukra a legfontosabb volt: magyarságukat. Most azt vitatják el egyesek, ami megtörtént velük. Ha csak eggyel kevesebb lesz a tagadó, a Holokauszt Múzeum léte értelmet nyert.