Budapesti Napló, 1898. január (3. évfolyam, 1-31. szám)

1898-01-01 / 1. szám

a Budapest, szombat BUDAPESTI HAPLd 1898. január­­, I. szám.­ ját vallaná. — Sőt ez az összeköttetés csak nektek használ, s titeket emel. — Mert on­nan is erőt hoz nektek, s nem a tieteket viszi oda. — Dél felé pedig nemcsak magyar kereskedelmi, hanem védelmi vonallá is válik. — Sajátságos ösztönből, a Dunát „királyi folyamnak“ nevezitek. S igazatok van! De ti az igazságot csak megtalálni tudjátok, a­­nél­kül, hogy következményeit mindenkor levon­nátok. Királyi folyónak nevezitek a Dunát, de nemzeti folyónak megtartjátok a Tiszát. Pedig csak az lehet az igazi nemzeti folyam, amely idegenből csinál magyart, amelyben az idegennel való összeolvadás, a magyar nemzeti egységnek ideálját valósítja meg. Csak az lehet igazán nemzeti folyó, amely egyszersmind királyi folyó is. Hisz még a Tisza is ebbe folyik! És csak itt szűnik meg szeszélyes, veszélyes és kiszámithatatlan lenni. Isten a Dunát adta nektek, hogy ebben bírjátok fennmaradástok, növekedésiek, nemzeti és európai hivatástok kiapadhatatlan artériáját s ti mégis, ha a nemzeti ideálokról álmodoz­tok, a Tiszáért rajongtok! Elmélkedjél erről, hogy sokat megérts, s hogy a történelmi fátumoknak, melyek közelednek (mert a múlt, amelyet ünneplünk, visszatérhet!), a szemük közé nézhess! MAGYARORSZÁG GÉNIUSZA : S azt hiszed, e Duna nem vezethet­i­konföderációhoz ? A HABSBURGHÁZ GÉNIUSZAI Nem. Kivéve azt az esetet, ha a Tisza, még mielőtt a Dunába szakadna, áttörné gát­jait, s vizét nem a Dunába vinné, hanem az ország leggazdagabb rónáit öntené el. MAGYARORSZÁG GÉNIUSZA Г Úgy hát ne hagyj itt, ne távozz el! A HABSBURGHÁZ GÉNIUSZAI A viszontlátásra! — Legközelebb! BELFÖLD, ezt bebizonyitandók, kijátszszák gróf Apponyi Albertet a gróf Apponyi Albert ellen. Azt mond­ják ugyanis, hogy nagyon meggyőzően mutatta ki Apponyi az e vita során tartott beszédének első részében, hogy bár az egyezményes provizórium meghiúsulása már életbe hívta az önálló intézkedési jogot, azért mégis szabad, sőt politikailag kell a vám­szövetség megújítására még egy kísérletet ten­nünk. S ha tehát­­— így okoskodnak tovább — a 68. szakasz alapján most egyezkedhetünk a vámszövetség megújítása iránt, akkor ugyancsak a 68. szakasz alapján május elsején túl is meg­próbálkozhatunk még a vámszövetség létrehozá­sával. Minekü­nk se kedvünk, se hivatásunk, gróf Apponyit megvédeni. De a 68. paragrafust véde­lem nélkül az ilyen csűrésekkel szemben nem hagyhatjuk. Feleletünk erre az okoskodásra a következő. Az osztrák parlamentarizmus szünete­lése két dolgot hiúsított meg: az egyezményes provizóriumnak és a végleges kiegyezésnek létre­jöttét. Mivel Ausztriában sem az egyik, sem a másik nem tudott létrejönni, Magyarországnak a 68. paragrafus alapján rá visszaszállott önálló intéz­kedés jogával kellett mind a kettőről gondoskodnia. Az egyezményes provizóriumot pótolni kellett a 68. szakasz alapján egyoldalú magyar törvénynyel, amelynek erejénél fogva kimondjuk, hogy az ed­digi állapot­­ a viszonosság kikötésével 1898. végéig fenntartatik. Ezzel a provizórium pótlása volt elérve. Most azután gondoskodni kellett a végleges kiegyezés még függő alkudozásainak időbeli korlátozásáról, vagyis olyan terminus ki­tűzéséről, amelyen túl Magyarország a vámszö­vetség megújítása érdekében nem folytatja to­vább a kísérleteket. Ezt a határidőt a javaslat május elsejére tű­zi ki a harmadik szakaszban. E határidő után többé nem ideiglenesen, hanem állandóan kell szabályoznunk az önálló intézke­dési jog alapján Ausztriához való gazdasági vi­szonyunkat. A 68. paragrafus tehát két vonatko­zásban talál itt alkalmazást. Mikor az egyezményes provizórium pótlására nyúlunk hozzá, világos, hogy csak ideiglenes érvényű intézkedést teszünk az ön­álló rendelkezési jog alapján, azaz nyitva hagyjuk a még befejezetlen vámszövetségi tárgyalások szá­mára az utat. De nyitva hagyjuk úgy, hogy — miként a miniszterelnök úr is kénytelen volt be­ismerni — január elsejével már mindenképpen a külön vámterület elvi állapotába jutunk. A vég­leges kiegyezés meghiúsulása után közjogilag fennmarad a már január elsejével bekövetkezett külön vámterületi állapot, amiből tehát önként következik, hogy az állandó szabályozás csakis az önálló vámterület jogalapján történhetik. A 68. szakasz mindezeknél fogva nem tar­talmaz semmi ellentmondást. Azonnal megté­teszt, a bölcselkedőt. Már be is vitték a falazott börtönbe, az Akropolisz alá! Kleon hirtelen összerezzent. Azután szila­­jon magához ölelte Brizeiszt, kiragadta kezéből az ibolyabokrétát s magasra tartva belekiáltotta a langyos esti levegőbe: — Győzelem, győzelem, halhatatlan is­tenek ! És derékon fogva Brizeiszt, gyors léptekkel elsietett a veres téglából összefalazott domboldali börtön felé, ahol temérdek nép ödöngött. _ S ott egészen közelébe lépve a cellának, belekiáltotta, hangosan, szilajon: — Szofroniszkosz fia, Szokrátesz, halljad, mit mond neked búcsúztatóul Kleon, a művész! Ebben a dohos lyukban meg fogod inni a bürök mérgével telekevert poharat és soha az unokák nem fogják nevedet tisztelettel említeni. De oda nézz, erre a magas Akropoliszra, amelynek tetején még megcsillan a hanyatló Heliosz utolsó sugara! Ott csudás, boldog fényben fog emelkedni egy sugár fehér márvány templom, be fogja ragyogni Aton házait s onnan fog széjjeláradni a földekre és tengerekre a szépség gondolata. Az emberek pedig cselekedni fognak, mint az istenek, terem­teni indulnak és dicsőség lesz a világban. A te csontjaid pedig látni fogják ezt a ragyogást, amelyeket megteremt a te ellenedre Kleon! Szokrátesz benn­ük­ a homályos börtönben és hosszú tekintetet vetett a beszélőre. Azután rákönyökölvén sovány karjára, igy szólott a sirán­kozó Platonhoz : — Mondom neked, egy istenség szava mondja bennem: Azért élünk ezen a földön, hogy felfedjük az emberek gyöngéit és megjavít­suk azokat... ______ remti az önálló vámterület jogállapotát, s ezen mit sem változtat az a körülmény, hogy ezen a jogalapon rövidre szabott ideig még foly­tatható a vámszövetségi alkudozás. Ebben nin­csen semmi konfúzió. Az, hogy a 68. para­grafus első igénybe vétele után is még ad­ható egy terminus a vámszövetség létrehozására,­ nem a 68. szakaszban leli magyarázatát, hanem abban, hogy e szakasz alapján két dologról kel­lett gondoskodni, úgymint: a provizórium pótlá­sáról és a még lebegő vámszövetségi tárgyalások lebonyolításáról. Konfúzió csak azokban van, akik ezt nem látják be. S ezekben is a konfúzió­nak legvisszataszítóbb fajtája: a szándékos fo­galomzavar. Podmaniczky üdvözlése. A horvát-szlavén or­szággyűlés elnöke, a horvát nemzeti párt nevében is meleghangú táviratban üdvözölte a szabadelvű párt elnökét Podmaniczky Frigyes bárót az évforduló alkal­mából. Báró Podmaniczky nyomban táviratilag megkö­szönte a gratulációt és maga is üdvözölte a horvát tartománygyűlés elnökét és többségét. A pártok új esztendeje. A régi tradíciók nyo­mán holnap is üdvözlik a pártok vezéreiket. A sza­badelvű párt elnökének üdvözlése után a miniszterel­nököt és a képviselőház elnökét is fölkeresi jókíván­ságaival. A nemzeti párt tagjai a pártkörben üdvözlik Apponyit és Horánszky Nándort, szónokuk Hódossy Imre lesz. A függetlenségi párt Kossuth Ferencnek József­ körúti lakásán fog gratulálni. A néppárt tagjai Zichy Nándort keresik föl és nevükben Molnár párt­elnök mond üdvözlő beszédet. A budget a bizottságban. A pénzügyi bizottság január 3-án délután 5 órakor folytatja az 1898. évi költségvetés tárgyalását. A honvédelmi minisztérium elő­irányzata van napirenden, míg másnap az igazságügyi tárca kerül sorra. Utazás egy paragrafus körül. A szán­dékos közjogi fogalomzavar sehogy sem akar beletörődni a kiegyezési törvény 68. szakaszának imperatív értelmezésébe, amely szerint a vámszö­vetség felbomlása után feléledő önálló intézkedési jog nem jelenthet semmi mást, mint a külön vámterületet. Az elkommentálók erőnek erejével azt akarják kisütni, hogy az önálló rendelkezés a közös vámterület fenntartását is jelentheti.­­ A koldus­­z, Szokrátesz, a Szofroniszkosz fia, s meg tudná gátolni azt, hogy ragyogó dicsőséggel öntsed tele a világ városát és a regék szépségeit halhatatlan márványban és tündöklő ércben állítsd ide az élet közepébe? — Meg tudja gátolni. Mert ő arra tanítja az embereket, hogy hitvány és nyomorult az élet, amelyet Afrodite és Apollón jegyében élünk és hogy semmivel sem foglalatoskodjék az em­ber, ha­nem azzal, hogy keresse a szenvedések dolgait. Ő ellensége az életnek és az isteneknek. Lassan tovasétáltak arra felé, ahol tompa szürkén merednek az Areopág sziklái az Akro­­polisz alján. Kleon folytatta: — A koldusoknak prédikál naphosszat és a nyavalyásoknak. Vigasztalja őket és arra buz­­dítja, hogy semmiben sem keressék a boldogulá­sukat, csak abban, hogy tétlenül vizsgálják ön­magukat. Ő ellensége a teremtő cselekvésnek. S a nyomorult munkások hallgatnak rá és naphosz­­szat körülötte ődöngenek az agorán. Ki fogja hát nékem a hatalmas kőtömböket lefejteni a Pentelikon oldalából, ki önti a sugárzó ércet for­máimba, ki rakja föl a küklopszi falakat, ha ezek mind a maguk emberségébe merülnek el reggel­től estig! Gonosz egy ember az és ellensége a művészetnek! A poros országúton nagy embertömegek jöttek feléjük. Az Areopág alján pedig még együtt valának e vén bírák s hadarva fecsegtek, nagy izgatottsággal. — Nini a korintusi Kleon — kiáltotta a művész felé valaki. — Zeusz hozott ide, tudod-e mi újság? — Nos? Remélem jókat mondasz, hogy jó­kat, mondhassak néked. — Most„este­ ítélték el méregpohárra Szokra­ Törvény nélkül. Budapest, december 31. Ma éjfélkor törvény szerint megszűnik a vámközösség Ausztriával. Ma éjfélkor megszűnik Magyarországon az osztrák-magyar bank szaba­dalma. Tizenkét óra egy perckor senki sem tartozik jog szerint vámot fizetni a magyar határon, mert a közös vámbevételek jogalapja megszűnt, Magyar­­országnak külön vámszedő joga nem keletkezett. Tizenkét óra egy perckor szabad lesz a bankó­­csinálás. Bocsáthat ki bankjegyet mindenki, csak legyen, aki elfogadja. Egy szóval, holnap reggel törvény nélkül való állapotra ébredünk. Hogy ez meddig tart, hogy mikor váltja fel ezt a passzív állapotot az aktív alkotmánysértés, a rendelet kibocsátása, azt nem lehet tudni. Ma még az sem bizonyos, hogy egyátalán rákerül-e a sor a rendelet útján való intézkedésre, amely­től, úgy látszik, a kormány mégis húzódozik. Erre nézve kétféle verzió jutott hozzánk. Az egyik szerint nem bocsátanak ki rendeletet a jövő hét végéig. Ha szombatig nem lesz törvény a provizórium-j­avaslatból, vagy nem lesz leg­alább biztos kilátás arra, hogy a képviseletház néhány nap alatt végez vele, akkor vasárnap megjelenik a rendelet. A másik verzió szerint a kormány egyátalán nem tűz ki olyan határidő, amelyen túl a rendelethez folyamodik, Kank egyelőre megfigyeli, hogyan szuperál a terv nélkül és rendelet nélkül való tényleges áll?c’ Ha a határon a vámszedés simán fog menniØа az osztrák-magyar bank bankjegyei mindez1111“ akadás nélkül forognak tovább, mint kizárás fizető eszközök, akkor egyátalán nert0®a szükségesnek látni a rendeletet. На е1бги1д egyes szórványos esetek, amelyek k­zkedést követelnek, akkor ezekben az esetek*1 .m . kednek. És csak ha nagyon is sí111 ismét­lődnének olyan esetek, amelyek tettleges állapotot zavarják, csak akkor fogm е£У é,“a"­lános érvényű rendeletet kibocsátai _ Ezt az utóbbi variánst megeriz i е2У ПУ“" van sugalmazott közlemény, О,01³­­§У ’ hogy rendelet a vámügyben egés re nem *)0o­csáttatik ki, hanem a vámhiva­lokhoz egysze­rűen utasítás ment, hogy úgy,­­mint eddig, ezen­túl is folytassák a vámszedést A kormány szá­mít arra, hogy nem fognak előfordulni fizetési megtagadások. Ha mégis előfordulnának, de csa­k sporadikusan, akkor felmerült konkrét eset

Next