Budapesti Napló, 1898. március (3. évfolyam, 60-90. szám)
1898-03-01 / 60. szám
nem lehetett volna őszinte: ily idők többé nincsenek, s nem lesznek. A nemzet tehát nagy hibát követne el, ha ma, a törvényhozás határozatával szemben is, megkülönböztetést keresne március 15 és április 11-ikie közt. Sőt ha így tenne, ez esetben, a históriának igazságtétele után, magának a nemzetnek őszintesége jöhetne kérdésbe. Az egyetemi ifjúság pedig, melynek külön oka és külön joga van március 15-ikét továbbra is kegyelettel ünnepelni, éppen a március 15-ikének jelentőségét kisebbítené, ha magatartása által szembe akarná azt állítani a nemzeti akarat legszebb diadalával, áprili-ikével. A nemzet nagysága abban áll, ha akar rátát a korona is kénytelen szentesíteni, ám a nemzet ereje abban rejlik, ha a királyinál egyet akarhat, és együtt ünnepelhet! / ORSZÁGGYŰLÉS, Budapest, február 28. Percekig éljenzett az egész baloldal Györy Elek beszédje után. Emmer Kornél szintén elítélte a sajtószabadság megszorítását. De okfejtése csak kiindulásában egyezett meg Györy Elek felfogásával és — sietünk kijelenteni — a mienkkel is. Emmer kárhoztatta a szabadságsértő rendeleteket, de forrásukat nem a hibás és erőszakos törvénymagyarázatban, hanem a negyvennyolcadiki törvény tényleges ellentmondásában kereste. A sajtótörvényt ideiglenesnek mondta — és ebben igaza isvan — és e mellett következetlennek is, amibenazonban már nem volt igaza. Emmer szerint a törvény 22. §-a ellentmond az elsőnek, amely eltörli a cenzúrát, mert szerinte a 22. szakasz lehetővé teszi az olyan precedenst, amilyent a most kibocsátott rendeletek statuálnak. Ebben pedig csak annyi a valóság, hogy minden törvény mellett lehetséges az ilyen precedens, csak kormány kell hozzá, amely a törvényt rosszul magyarázza. Az önkénytes törvénymagyarázat ellen a legtökéletesebb törvény sem nyújt védelmet. Emmer új, végleges sajtótörvényt követel és erre nézve határozati javaslatot is terjesztett elő. Ezt a határozati javaslatot a mai körülmények közt a legnagyobb tartózkodással kell fogadnunk. Hiszen úgyis lépten-nyomon jelentkezik az a nítus, — amelyre Emmer is helyesen utalt, — amely a sajtónak sokalja a mai szabadságát és részletenként máris elcsípett belőle egyet-mást. Ilyen viszonyok közt nem látjuk időszerűnek, hogy a sajtószabadságnak olyan őszintén lelkes híve, amilyen Emmer, a revízió eszméjét dobja felszínre. Az igazságügyi vitában ezen a két kiváló szónokon kívül még Mócsy Antal és Szécsényi József (kormánypárti százszónok) vettek részt. A napirend után Kossuth Ferenc a gyülekezési jog elkobzását és a sajtószabadság megszólátását tartalmazó kormányrendeletek miatt, Pichler Győző pedig az utóbbi idők rendőri túlkapásai miatt interpelláltak, az ellenzék élénk helyeslése közben. Az interpellációkra a miniszterek nem feleltek, így hát zajosabb szcéna nem volt. A mai ülésnek két kiemelkedő momentuma volt: Györy Elek és Emmer Kornél beszédje. Mind akettő a sajtókérdéssel foglalkozott, Györy Elek, a függetlenségi párt kitűnő jogtudósa lesújtó kritikát gyakorolt az igazságügyminiszter beszéde fölött, s hatalmas meggyőző erővel mutatta ki, hogy a sajtószabadságot sértő rendeletnek a negyvennyolcadik sajtótörvényből való kimagyarázása mennyire alaptalan és képtelen törekvés. Kénytelenek vagyunk konstatálni, hogy a két ellentétes törvénymagyarázat közül nem az igazságügyminiszteré a helyes, hanem a Györy Eleké az, amely a negyvennyolcadiki törvény igazi szelleméből fakad. De nemcsak a törvény szellemével, hanem szövegével bizonyította be Györy, hogy a rendelet alkotmánysértő. A törvény azt rendeli, hogy a köteles példányt a szétküldéssel egyidőben kell beszolgáltatni, nem pedig azt, hogy a szétküldés előtt. Ez a csekélyke különbség valósággal a cenzúrát jelenti, amelyet a negyvennyolcas törvény örökre eltörölt. A rendelet szerint, amint Györy Elek nagyon találóan utalt reá, a közvádló mindenesetre előbb kapja meg a lapot, mint a közönség. Ez pedig világos törvénysértés. A jogosult aggodalom hangján figyelmeztette a Házat Györy Elek, hogy az ilyen törvénycsavarás után más irányú alkotmánysértések következhetnek, mint például a jogvédelem immunitásának a megszüntetése, vagy korlátozása. Ez a komoly figyelmeztetés nem maradt hatás nélkül a jobboldalra sem, az ellenzéket pedig valósággal felvillanyozta az erős logikájú, nagy lendületű, szép beszéd, egyetlen egy olyan alkotó eleme, amelyik ne az érzékek útján gyűjtött képekből, hangokból és benyomásokból alakulna, képződne, ezeknek öszszetételeiből fejlődne! De nem kizárólag a halál fogalma az, amelynek ábrázolása vagy elképzelése alkalmával a reális valóságból merítjük a metaforát, szimbólumot, képletet. Ugyanígy vagyunk az ifjúsággal, az örömmel, a bánattal, a jósággal, a gonoszsággal, becsülettel, hatalommal, de sőt még az Isten fogalmával is, ennek se tudtunk más alakot adni, eredetibb formát kifundálni, csakis olyant, aminőt a fizikai benyomások alapján másolva komponált az agy. Nincs és nem volt, még Shakespeare, Schiller, Göthe, vagy Petőfi koponyájában sem volt egyetlenegy paránya sem olyan gondolatnak, mely nem a reális valóságból szívódott volna föl az agyvelőbe, a lélek humorába. A nagy szellemek zseniálisan, a józanok józanul, az eszelősek eszelősen csoportosítják a fizikum világából merített benyomásaikat és gondolataikat ; ez a különbség ember és ember, lélek és lélek, egyén és egyén''között. És az a fölfogás, mely e sorokban megnyilatkozik, kétségelenül nemcsak a materialisták álláspontjával, de még a vallási dogmákkal is inkább összefér, mint a spiritualizmus. Mert a legfrivolabb és a legdurvább kegyeletsértés a spiritizmusnak az a föltevése, hogy tíz és száz és ezer év előtt földbe temetett emberek csatangoló szellemei unatkozó bolondok mulattatására itt a földön megjelennek és hogy a Mindenségnek Alkotója háromlábú asztalkáknak mozgatásától teszi függővé a kinyilatkoztatást. ям щяшшшшшшшшяшж ■' &'_ в«. szám. Budapest, kedd BUDAPESTI NAPLÓ 1808. március 1. 3 A képviselőház ülése február 23-án. — Kezdete délelőtt 10 órakor. — Elnök : Berzeviczy Albert. Jegyzők : Perczel Béni, Molnár Antal, Rukovszky István. A kormány részéről jelen vannak: Báró Bánffy Dezső miniszterelnök, Erdély Sándor, Perczel Dezső. Hitelesítik a múlt ülés jegyzőkönyvét. Az alsó-lendvai mandátum. Elnök : Bemutatja Mandel Pál alsó-lendvai képviselő megbízó levelét. Kiadatik az állandó igazoló bizottságnak. Elmaradt válasz. Elnök: jelenti, hogy Perczel Dezső belügyminiszter akadályozva lévén Molnár János interpellációjára ma a választ megadni, a válasz holnapra marad, így ma az igazságügyi tárcán kívül csak Kossuth Ferenc és Pichler Győző interpellációi lesznek napirenden. Következik az igazságügyi tárca költségvetésének folytatólagos tárgyalása. Mócsy Antal: Az igazságügyminiszter rendeletét kifogásolja. Ha a rendelet tényleg megfelel a 48-iki törvények szellemének, miért nem teljesítette kötelességét a kormány és miért nem léptette azt már régebben életbe a vallás és erkölcs ellen intézett lázító iratokkal szemben ? A kormány mindent megtesz a katolikusok ellen a suprema lex nevében, de a mozgó tőke evangéliuma szent előtte. A suprema lex nevében indítsák meg az eljárást a Hazánk ellen tegnapi számában megjelent közleményéért, mely a kormányt kitüntetési visszaélésekkel gyanúsítja. “ Elnök figyelmezteti a szónokot, hogy ez az igazságügyi költségvetéssel semmiféle összefüggésben nincs. Mócsy Antal: Cáfolja meg a miniszter a Hazánk állításait s ha nem tudja,hagyja el helyét. (Derültség jobbról.) A pogány kormánynak egy krajcárt se hajlandó megszavazni. Széchenyi József: A zombori birósági hivatalok előnyösebb elhelyezését sürgeti. Olay Lajosnak az igazságügyi kormányzat ellen emelt vádjait cáfolja, azután a költségvetést elfogadja. Olay Lajos személyes kérdésben szól. Kijelenti, hogy tőle távol áll az, hogy a Kúriáról kisebbítő ítéletet mondott volna. Ez tőle távol állt és Széchenyi az ő szavait végzetesen félreértette. Széchenyi szavait magyarázza. Györy Elek : Kizárólag az igazságügyminiszter beszédével kíván foglalkozni, aki azt mondta, hogy csak azt hajtja végre, ami a 48-iki sajtótörvényben van. A miniszter egyik beszédében nagyon sokféle szocializmust említett, de egyet kifelejtett: azt, amely rendőri fedezet alatt akadályozza meg a Magyarország önálló vámterülete érdekében tartandó népgyűlést. (Élénk helyeslés és tetszés a szélsőbaloldalon.) Ha akár a szocializmus, akár más állambölcselet a személyes biztonságot, az uralkodó jogrendet támadja meg, akkor igenis szükség van kivételes intézkedésekre, de soha sem a közszabadságok csorbításával. Miért alkalmaz a miniszter éppen a legrendkívülibb időkre való rendszabályokat, az úgynevezett adminisztratív üldözés szempontjából? Ez az adminisztratív üldözés igen veszedelmes precedenst alkothat. A törvényt kell végrehajtani. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) A mostani törvénysértő intézkedésért vád alá kellene helyezni nemcsak a belügyminisztert, hanem az egész kormányt, de a mostani többségre hiába bíznák azt, mert ez mindent helyesel. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Avval a higgadt, nyugodt nevetéssel, hogy hisz hátunk mögött a többség ezeket a dolgokat elütni nem lehet. Ebben a kérdésben tehát nagyon helytelen a kormánynak a felfogása, sőt mondhatni nagyon is veszedelmes. Az 1848-iki viszonyokba belemagyarázták a közös ügyet, a liberalizmusba pedig belemagyarázzák most a szükséges házkutatásokat, adminisztratív üldözést, a lefotografálást, a gyülekezési jognak megsemmisítését, a választási visszaéléseket, hogy a főispánok az ország pénzén korteskedjenek. (Helyeslés a szélsőbaloldalon) Hol lesz ennek határa ? Hát nem cenzúra az, hogy azonnal a kinyomatás után, még a szétküldés előtt lefoglalják a lapokat? Ennek a sajtószabadságnak olyan nagy barátja a miniszter, de nem annak, ami az 1848-iki törvényben van. A miniszter azt mondta Rátkay beszédére, hogy az ellenzék csak jelszavakkal dobálódzik, nem nézi a törvény rideg betűjét. Hát mit mond a 48-iki törvény 30. §-a? Azt, hogy a szétküldéssel egyidejűleg kell a köteles példányt beküldeni és nem a szétküldés előtt. A köteles példány e szerint csak arra való, hogy a hivatalos közeg tudomást vehessen a lap tartalmáról, a lap szétküldését pedig megakadályozni nem szabad. A miniszter rendelete pedig épp ellenkezőleg szól. Nem világos alkotmánysértés ez? A 48-iki törvény nem beszél a vizsgálatnak tüstént való megindításáról és a lapok lefoglalásáról. Eddig volt eltörölt cenzúra, de most újra vannak cenzoraink az ügyészekben, falusi bírókban és szolgabírákban.. A belügyminiszter rendelete szerint a közrádló minden körülmények között előbb kapja meg a lapot, mint a publikum. Hát nem egyenes ellentéte és világos megsértése ez a 48-iki törvénynek? Attól fél, hogy ezek befolyhatnak más irányú alkotmánysértésekre is, így a védői jog immunitásának megszüntetésére vagy korlátozására, (Helyeslés a szélsőbalon.) pedig az ügyvédi immunitás a legnagyobb biztosítéka minden a közszabadságnak. Ha a miniszter akar ezen a dolgon segíteni, akkor ne forgassa ki értelméből a törvényt. (Helyeslés a szélsőbalon.) Ily körülmények között nem csoda, ha most nem a 48-as idők 50 éves fordulóját látjuk, hanem már a 49-es, 50-es éveknek. Azt hiszi, hogy fog akadni a korteskedő szolgabírák vagy főispánok között, aki felszólítja majd a minisztert, hogy miként Bach. Írja meg: „Megmentettem a civilizációt és szabadságot az országban." A mi ítéletünk csak az lesz erre, a mi Bach vállalkozására. (Élénk éljenzés és taps a bal- és szélsőbaloldalon. Szónokot többen üdvözlik.) " Elnök: Az ülést öt percre felfüggeszti. Szünet után Emmer Kornél: A költségvetést általánosságban elfogadja, de miután bizonyos epizódikus, aktuális kérdések merültek fel, ezekkel a Ház engedelmével foglalkozni kíván. A német hadsereg nagy sikerei annak idején arra a megjegyzésre adtak alkalmat, hogy azokat a diadalokat a német iskolamesterek vívták ki. Hasonló természetű magyar sikerekről sohse tételezheti föl, hogy azokat a magyar iskolamesterek vívták ki, ellenben azok a vereségek, melyeket most az állam jogrendje szenved, bizony az iskolamesterekre vezetendők vissza. Báró Eötvös korszaka óta a népműveltség semmit sem haladt. Az agitáció iránti fogékonyság csak még a legsötétebb Afrikában van meg oly mértékben, mint nálunk. Milyen sötétség lehet azokban az elmékben, kik elhiszik a földosztást, és nem gondolják meg, hogy egész Magyarország nem bír annyi területtel, hogy minden embernek elegendő jusson! Két faktorra figyelmeztet és kéri ezt a nép művelésére. Először a szószéket, másodszor a művelődési hatóságot. Évszázadokon keresztül a szószék volt a nép oktatója, most egy zugsajtóval szemben nem bírja hatalmát a szószék éreztetni. Fader Rezső: Nem jönnek el már a templomba! Lukács Gyula: Majd megmenti Mandel Palt. (Derültség.) Emmer Kornél: A művelődési hatóságok nem találják meg az utat a nép szivéhez. Mindezt nem panaszképp mondja, csak figyelmeztetésképp. Látunk egy politikai ítélőképességgel nem bíró tömeget és látunk izgatókat. Nem szocializmus ez ! A mai tünetek csak fattyúhajtásai, karrikatúrái a szocializmusnak, melyek csak arra képesek, hogy a szocializmus igazi magvát kompromittálják. Ilyen helyzetben találta magát a kormány, amikor arra határozta el magát, hogy a veszélyes nyomtatványok terjesztését elnyomja. Amikor erre a 48-as törvény interpretációja által vállalkozott, olyan precedenst statuált, amelynek perpetuálását ő semmiképen sem óhajtja, nem óhajtja pedig azért, mert az interpretálás később tán oly elemekre fog bizatni, amelyek a sajtószabadság iránt kevesebb érzéket tanúsítanak, mint a jelen kormány. • m ^ л ж ü Щш IMP Á. шк 4M * taEfoee# шШш iniit## férű ingeket Pírfl chil ÉP* fPfi & Ш „ Ú J] áW Щ fö É sl lM l.rtO 2.— #1 2-éO, redite mellel éeabja 2* mejeénval dságáVö. Miniaimemil férfi- és• 1 VlBfliVU HAVA próba rendelmények vidéki»® Budapest, Ferenckörut 16. Üllökit sarkán. .. és 250-ért darabját, chiffon ingek sima mellel __________ éa női divatáruk raktára. 3 forinttóll kezdve bérmentve küldetnek. ----------------^ _ Meg nem felésd áruk visszavételnek. Árjegyzéket kívánatra bérmentve küldök.---------------------