Budapesti Napló, 1898. március (3. évfolyam, 60-90. szám)

1898-03-01 / 60. szám

nem lehetett volna őszinte: ily idők többé nincsenek, s nem lesznek. A nemzet tehát nagy hibát követne el, ha ma, a törvényhozás határozatával szemben is, megkülönböztetést keresne március 15 és április 11-ikie közt. Sőt ha így tenne, ez eset­ben, a históriának igazságtétele után, magá­nak a nemzetnek őszintesége jöhetne kér­­désbe. Az egyetemi ifjúság pedig, melynek kü­lön oka és külön joga van március 15-ikét továbbra is kegyelettel ünnepelni, éppen a március 15-ikének jelentőségét kisebbítené, ha magatartása által szembe akarná azt állítani a nemzeti akarat legszebb diadalával, ápril­­­i-ikével. A nemzet nagysága abban áll, ha akar rátát a korona is kénytelen szentesíteni, ám a nemzet ereje abban rejlik, ha a királyinál egyet akarhat, és együtt ünnepelhet! / ORSZÁGGYŰLÉS, Budapest, február 28. Percekig éljenzett az egész baloldal Györy Elek beszédje után. Emmer Kornél szintén elítélte a sajtószabad­ság megszorítását. De okfejtése csak kiindulásá­ban egyezett meg Györy Elek felfogásával és — sietünk kijelenteni — a mienkkel is. Emmer kárhoztatta a szabadságsértő rendeleteket, de forrá­sukat nem a hibás és erőszakos törvénymagya­rázatban, hanem a negyvennyolcadiki törvény tényleges ellentmondásában kereste. A sajtótör­­­­vényt ideiglenesnek mondta — és ebben igaza is­­van — és e mellett következetlennek is, amiben­­azonban már nem volt igaza. Emmer szerint a törvény 22. §-a ellentmond az elsőnek, amely eltörli a cenzúrát, mert szerinte a 22. sza­­­kasz lehetővé teszi az olyan precedenst, ami­­­lyent a most kibocsátott rendeletek statuál­­­nak. Ebben­ pedig csak annyi a valóság, hogy­­ minden törvény mellett lehetséges az ilyen precedens, csak kormány kell hozzá, amely a tör­vényt rosszul magyarázza. Az önkénytes tör­vénymagyarázat ellen a legtökéletesebb törvény sem nyújt védelmet. Emmer új, végleges sajtó­­törvényt követel és erre nézve határozati javasla­tot is terjesztett elő. Ezt a határozati javaslatot a mai körülmények közt a legnagyobb tartózko­dással kell fogadnunk. Hiszen úgyis lépten-nyo­­mon jelentkezik az a nítus, — amelyre Emmer is helyesen utalt, — amely a sajtónak sokalja a mai szabadságát és részletenként máris elcsípett belőle egyet-mást. Ilyen viszonyok közt nem látjuk idő­szerűnek, hogy a sajtószabadságnak olyan őszin­tén lelkes híve, amilyen Emmer, a revízió eszmé­jét dobja felszínre. Az igazságügyi vitában ezen a két kiváló szónokon kívül még Mócsy Antal és Szécsényi József (kormánypárti százszónok) vettek részt. A napirend után Kossuth Ferenc a gyüleke­zési jog elkobzását és a sajtószabadság megszó­­­­látását tartalmazó kormányrendeletek miatt, Pichler Győző pedig az utóbbi idők rendőri túlkapásai miatt interpelláltak, az ellenzék élénk helyeslése közben. Az interpellációkra a miniszterek nem feleltek, így hát zajosabb szcéna nem volt. A mai ülésnek két kiemelkedő momentuma volt: Györy Elek és Emmer Kornél beszédje. Mind akettő a sajtókérdéssel foglalkozott, Györy Elek, a függetlenségi párt kitűnő jogtudósa le­sújtó kritikát gyakorolt az igazságügyminiszter beszéde fölött, s hatalmas meggyőző erővel mu­tatta ki, hogy a sajtószabadságot sértő rendelet­nek a negyvennyolcadik­ sajtótörvényből való kimagyarázása mennyire alaptalan és képtelen törekvés. Kénytelenek vagyunk konstatálni, hogy a két ellentétes törvénymagyarázat közül nem az igazságügyminiszteré a helyes, hanem a Györy Eleké az, amely a negyvennyolcadiki törvény igazi szelleméből fakad. De nemcsak a tör­vény szellemével, hanem szövegével bizonyí­totta be Györy, hogy a rendelet alkotmány­­sértő. A törvény azt rendeli, hogy a kö­teles példányt a szétküldéssel egyidőben kell beszolgáltatni, nem pedig azt, hogy a szétküldés előtt. Ez a csekélyke különbség valósággal a cenzúrát jelenti, amelyet a negyvennyolcas tör­vény örökre eltörölt. A rendelet szerint, amint Györy Elek nagyon találóan utalt reá, a közvádló mindenesetre előbb kapja meg a lapot, mint a közönség. Ez pedig világos törvénysértés. A jo­gosult aggodalom hangján figyelmeztette a Házat Györy Elek, hogy az ilyen törvénycsavarás után más irányú alkotmánysértések következhetnek, mint például a jogvédelem immunitásának a meg­szüntetése, vagy korlátozása. Ez a komoly figyel­meztetés nem maradt hatás nélkül a jobboldalra sem, az ellenzéket pedig valósággal felvillanyozta az erős logikájú, nagy lendületű, szép beszéd, egyetlen egy olyan alkotó eleme, amelyik ne az érzékek útján gyűjtött képekből, hangokból és benyomásokból alakulna, képződne, ezeknek ösz­­szetételeiből fejlődne! De nem kizárólag a halál fogalma az, amely­nek ábrázolása vagy elképzelése alkalmával a reális valóságból merítjük a metaforát, szimbólu­mot, képletet. Ugyanígy vagyunk az ifjúsággal, az örömmel, a bánattal, a jósággal, a gonoszság­gal, becsülettel, hatalommal, de sőt még az Isten fogalmával is, ennek se tudtunk más alakot adni, eredetibb formát kifundálni, csakis olyant, a­minőt a fizikai benyomások alapján másolva komponált az agy. Nincs és nem volt, még Shakespeare, Schil­ler, Göthe, vagy Petőfi koponyájában sem volt egyetlenegy paránya sem olyan gondolatnak, mely nem a reális valóságból szívódott volna föl az agyvelőbe, a lélek humorába. A nagy szellemek zseniálisan, a józanok józanul, az eszelősek eszelősen csoportosítják a fizikum világából merített benyomásaikat és gon­dolataikat ; ez a különbség ember és ember, lélek és lélek, egyén és egyén''között. És az a fölfogás, mely e sorokban meg­nyilatkozik, kétség­elenül nemcsak a materialis­ták álláspontjával, de még a vallási dogmákkal is inkább összefér, mint a spiritualizmus. Mert a legfrivolabb és a legdurvább kegyeletsértés a spiritizmusnak az a föltevése, hogy tíz és száz és ezer év előtt földbe temetett emberek csatan­goló szellemei unatkozó bolondok mulattatására itt a földön megjelennek és hogy a Mindenség­­nek Alkotója háromlábú asztalkáknak mozgatá­sától teszi függővé a kinyilatkoztatást. ям щяшшшшшшшшяшж ■' &'_ в«. szám. Budapest, kedd BUDAPESTI NAPLÓ 1808. március 1. 3 A képviselőház ülése február 23-án. — Kezdete délelőtt 10 órakor. — Elnök : Berzeviczy Albert. Jegyzők : Perczel Béni, Molnár Antal, Rukovszky István. A kormány részéről jelen vannak: Báró Bánffy Dezső miniszterelnök, Erdély Sándor, Perczel Dezső. Hitelesítik a múlt ülés jegyzőkönyvét. Az alsó-lendvai mandátum. Elnök : Bemutatja Mandel Pál alsó-lendvai kép­viselő megbízó levelét. Kiadatik az állandó igazoló bizottságnak. Elmaradt válasz. Elnök: jelenti, hogy Perczel Dezső belügymi­niszter akadályozva lévén Molnár János interpelláció­jára ma a választ megadni, a válasz holnapra marad, így ma az igazságügyi tárcán kívül csak Kossuth Ferenc és Pichler Győző interpellációi lesznek napi­renden. Következik­­ az igazságügyi tárca költségvetésének folytatólagos tárgyalása. Mócsy Antal: Az igazságügyminiszter rendele­tét kifogásolja. Ha a rendelet tényleg megfelel a 48-iki törvények szellemének, miért nem teljesítette kötelességét a kormány és miért nem léptette azt már régebben életbe a vallás és erkölcs ellen intézett lá­zító iratokkal szemben ? A kormány mindent megtesz a katolikusok ellen a suprema lex nevében, de a mozgó tőke evangéliuma szent előtte. A suprema lex nevében indítsák meg az eljárást a Hazánk ellen teg­napi számában megjelent közleményéért, mely a kor­mányt kitüntetési visszaélésekkel gyanúsítja. “ Elnök figyelmezteti a szónokot, hogy ez az igazságügyi költségvetéssel semmiféle összefüggésben nincs. Mócsy Antal: Cáfolja meg a miniszter a Hazánk állításait s ha nem tudja,­­hagyja el helyét. (Derültség jobbról.) A pogány kormánynak egy krajcárt se hajlandó megszavazni. Széchenyi József: A zombori birósági hivata­lok előnyösebb elhelyezését sürgeti. Olay Lajosnak az igazságügyi kormányzat ellen emelt vádjait cáfolja, azután a költségvetést elfogadja.­­ Olay Lajos személyes kérdésben szól. Kijelenti, hogy tőle távol áll az, hogy a Kúriáról kisebbítő íté­letet mondott volna. Ez tőle távol állt és Széchenyi az ő szavait végzetesen félreértette. Széchenyi szavait magyarázza. Györy Elek : Kizárólag az igazságü­gyminiszter beszédével kíván foglalkozni, aki azt mondta, hogy csak azt hajtja végre, ami a 48-iki sajtótörvényben van. A miniszter egyik beszédében nagyon sokféle szocializmust említett, de egyet kifelejtett: azt, amely rendőri fedezet alatt akadályozza meg a Magyaror­szág önálló vámterülete érdekében tartandó népgyű­lést. (Élénk helyeslés és tetszés a szélső­baloldalon.) Ha akár a szocializmus, akár más állambölcselet a személyes biztonságot, az uralkodó jogrendet tá­madja meg, akkor igenis szükség van kivételes in­tézkedésekre, de soha sem a közszabadságok csorbí­tásával. Miért alkalmaz a miniszter éppen a legrend­­kívülibb időkre való rendszabályokat, az úgynevezett adminisztratív üldözés szempontjából? Ez az admi­nisztratív üldözés igen veszedelmes precedenst al­­kothat. A törvényt kell végrehajtani. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) A mostani törvénysértő intézkedésért vád alá kellene helyezni nemcsak a belügyminisztert, hanem az egész kormányt, de a mostani többségre hiába bíznák azt, mert ez mindent helyesel. (Élénk helyes­lés a szélsőbalon.) Avval a higgadt, nyugodt neve­téssel, hogy hisz hátunk mögött a többség ezeket a dolgokat elütni nem lehet. Ebben a kérdésben tehát nagyon helytelen a kormánynak a felfogása, sőt mondhatni nagyon is veszedelmes. Az 1848-iki viszonyokba belemagyarázták a kö­zös ügyet, a liberalizmusba pedig belemagyarázzák most a szükséges házkutatásokat, adminisztratív ül­dözést, a lefotografálást, a gyülekezési jognak meg­semmisítését, a választási visszaéléseket, hogy a főispánok az ország pénzén korteskedjenek. (Helyes­lés a szélsőbaloldalon) Hol lesz ennek határa ? Hát nem cenzúra az, hogy azonnal a kinyoma­­tás után, még a szétküldés előtt lefoglalják a lapo­kat? Ennek a sajtószabadságnak olyan nagy barátja a miniszter, de nem annak, ami az 1848-iki törvény­ben van. A miniszter azt mondta Rátkay beszédére, hogy az ellenzék csak jelszavakkal dobálódzik, nem nézi a törvény rideg betűjét. Hát mit mond a 48-iki törvény 30. §-a? Azt, hogy a szétküldéssel egyidejűleg kell a köteles pél­dányt beküldeni és nem a szétküldés előtt. A köteles példány e szerint csak arra való, hogy a hivatalos közeg tudomást vehessen a lap tartalmáról, a lap szétküldését pedig megakadályozni nem szabad. A miniszter rendelete pedig épp ellenkezőleg szól. Nem világos alkotmánysértés ez? A 48-iki törvény nem beszél a vizsgálatnak tüs­tént való megindításáról és a lapok lefoglalásáról. Ed­dig volt eltörölt cenzúra­, de most újra vannak cenzo­raink az ügyészekben, falusi bírókban és szolgabírák­­ban.. A belügyminiszter rendelete szerint a közrádló minden körülmények között előbb kapja meg a lapot, mint a publikum. Hát nem egyenes ellentéte és vilá­gos megsértése ez a 48-iki törvénynek? Attól fél, hogy ezek befolyhatnak más irányú alkotmány­sértésekre is, így a védői jog immunitásának meg­szüntetésére vagy korlátozására, (Helyeslés a szél­sőbalon.) pedig az ügyvédi immunitás a legna­gyobb biztosítéka minden a közszabadságnak. Ha a miniszter akar ezen a dolgon segíteni, akkor ne forgassa ki értelméből a törvényt. (Helyeslés a szélsőbalon.) Ily körülmények között­ nem csoda, ha most nem a 48-as idők 50 éves fordulóját látjuk, ha­nem már a 49-es, 50-es éveknek. Azt hiszi, hogy fog akadni a korteskedő szolgabírák vagy főispánok kö­zött, aki felszólítja majd a minisztert, hogy miként Bach. Írja meg: „Megmentettem a civilizációt és sza­badságot az országban." A mi ítéletünk csak az lesz erre, a mi Bach vállalkozására. (Élénk éljenzés és taps a bal- és szélsőbaloldalon. Szónokot többen üdvözlik.) " Elnök: Az ülést öt percre felfüggeszti. Szünet után Emmer Kornél: A költségvetést általánosság­ban elfogadja, de miután bizonyos epizódikus, aktuá­lis kérdések merültek fel, ezekkel a Ház engedelmé­vel foglalkozni kíván. A német hadsereg nagy sikerei annak idején arra a megjegyzésre adtak alkalmat, hogy azokat a diadalokat a német iskolamesterek vívták ki. Hasonló természetű magyar sikerekről sohse tételezheti föl, hogy azokat a magyar iskola­­mesterek vívták ki, ellenben azok a vereségek, me­lyeket most az állam jogrendje szenved, bizony az iskolamesterekre vezetendők vissza. Báró Eötvös korszaka óta a népműveltség semmit sem haladt. Az agitáció iránti fogékonyság csak még a legsötétebb Afrikában van meg oly mértékben, mint nálunk. Mi­lyen sötétség lehet azokban az elmékben, kik elhiszik a földosztást, és­ nem gondolják meg, hogy egész Magyarország nem bír annyi területtel, hogy min­den embernek elegendő jusson! Két faktorra figyel­meztet és kéri ezt a nép művelésére. Először a szó­széket, másodszor a művelődési hatóságot. Évszáza­dokon keresztül a szószék volt a nép oktatója, most egy zugsajtóval szemben nem bírja hatalmát a szó­szék éreztetni. Fader Rezső: Nem jönnek el már a templomba! Lukács Gyula: Majd megmenti Mandel Palt. (Derültség.) Emmer Kornél: A művelődési hatóságok nem találják meg az utat a nép szivéhez. Mindezt nem panaszképp mondja, csak figyelmeztetésképp. Látunk egy politikai ítélőképességgel nem bíró tömeget és látunk izgatókat. Nem szocializmus ez ! A mai tüne­tek csak fattyúhajtásai, karrikatúrái a szocializmus­­nak, melyek csak arra képesek, hogy a szocializmus igazi magvát kompromittálják. Ilyen helyzetben találta magát a kormány, ami­kor arra határozta el magát, hogy a veszélyes nyom­tatványok terjesztését elnyomja. Amikor erre a 48-as törvény interpretációja által vállalkozott, olyan pre­cedenst statuált, amelynek perpetuálását ő semmiké­pen sem óhajtja, nem óhajtja pedig azért, mert az interpretálás később tán oly elemekre fog bizatni, amelyek a sajtószabadság iránt kevesebb érzéket tanúsítanak, mint a jelen kormány. • m ^ л ж ü Щш IMP Á. шк 4M * taEfoee# шШш iniit## férű ingeket Pírfl chil ÉP* fPfi & Ш „ Ú J] áW Щ fö É sl l­M l.rtO 2.— #1 2-éO, redite mellel éeabja 2* m­ejeénval dságáVö. Miniaimemil férfi- és• 1 VlBfliVU HAVA próba rendelmények vidéki»® Budapest, Ferenckörut 16. Üllökit sarkán. .. és 250-ért darabját, chiffon ingek­ sima mellel __________ éa női divatáruk raktára. 3 forinttóll kezdve bérmentve küldetnek. ----------------^ _ Meg nem felésd áruk visszavételnek. Árjegyzéket kívánatra bérmentve küldök.---------------------

Next