Budapesti Napló, 1898. április (3. évfolyam, 92-119. szám)

1898-04-02 / 92. szám

41 Budapest, szombat ,­­UD­APESTI NAPLÓ ^яшмв 1898. április 2. 92. számi korolja magát a hadvezér feladataiba, és az ő oldalán, tehát a saját iskolájában ismerkedjék meg a jövőben reá váró kötelességeknek legnehe­­zebbikével: a hadvezetés titkaival. A legfelsőbb kéz­iratból már most kitűnik, hogy a főherceg állása nem hasonlítható össze a hadseregben már kreált semmiféle állással, tehát a hadsereg-főfelügyelőkével sem. A főherceg nem hadsereg-főfelügyelő lett, ha­nem a hadsereg parancsnoka, tudniillik a legfelsőbb hadúr helyettese. Új állása magasan kiemeli őt a többi tábornoki kar tagjai fölé, de ezzel együtt nő kö­telességeinek súlya is. KÜLFÖLD. Az osztrák képviselőházb­ól. — A Budapesti Napló tudósítójától. — Bécs, április 1. A képviselőház mai ülésének elején élénk vita támadt az interpellációk ügye s nevezetesen egy munkáslapnak egy interpelláció közlése miatt tör­tént lefoglalása körül. Először is Sylvester azt a kér­dést intézte az elnökhöz, hajlandó-e odahatni a kor­mánynál, hogy az interpellációkra a házszabályoknak megfelelően adják meg a választ. Az elnök kijelenti, hogy kész e kívánalomnak eleget tenni. (Élénk tetszés.) Thun miniszterelnök : Teljesen tudatában vagyok a házszabályok rendelkezéseinek. Kijelentem, hogy nemcsak én vagyok kész minden interpellációra vá­laszolni, hanem a többi miniszterek is. De természe­tesen, a válasz megadására bizonyos idő szükséges, hogy a kellő értesülések beszerezhetők legyenek és a válasz teljesen helyesen és világos legyen. (Tet­szés.) A képviselőház tagjai bizonyára előnyösebb­nek fogják tartani, ha a válaszok az interpellációkra nem azonnal, hanem a maguk idején teljesen korrek­tül adatnak meg. (Élénk tetszés.) Hofmann v. Wellenhof panaszkodik egy munkás­lapnak a képviselőházban benyújtott interpellációk közléséért történt lefoglalása miatt és kérdi az elnök­től, mit szándékozik tenni a parlament ellenében el­követett ez újabb sérelemmel szemben. (Élénk tetszés.) Az elnök kijelenti, hogy tudomása van az eset­ről és már tegnap beszélt az igazságügyminiszterrel ebben az ügyben, így vélekedik ő, az elnök is, hogy a bírósági döntés nem felel meg a törvénynek. Buber igazságügyminiszter kijelenti, hogy is­meri az esetet, de a jelen pillanatot nem tartja al­­kalmasnak arra, hogy mint igazságügyminiszter közbelépjen, mert az elítéltek semmiségi panaszszal éltek. Ő teljesen tudatában van a jogoknak, de a megszorításoknak is, midőn bírósági döntésekről van szó és kéri a Házat, hogy várja be a semmitőszék döntését. Verkauf szerint az igazságügyminiszternek igaza van, ha most nem lép közbe, de már előbb tehettek volna valamit. Megtámadja Bobies államügyészt és Holzinger törvényszéki elnököt, s hozzáteszi, hogy pártja indítványt fog előterjeszteni a házszabályok 28. §-ának megváltoztatása iránt. Wolf az igazságügyminiszter kijelentését nem találja kielégítőnek, igen élesen rátámad Bobiesra és Holzingerre, amiért az elnök kétszer rendreuta­­sítja. Wolf azt az indítványt teszi, hogy a Ház fe­jezze ki felháborodását az alkotmányszegés felől, amit a vád alá helyezéssel és az elítéléssel követtek el, és szólítsa fel az igazságügyminisztert, hogy az ügyet kellően orvosolja. Elnök felszólítja Wolfot, hogy indítványát írás­ban nyújtsa be és kijelenti, hogy egyelőre a napi­rendre azaz a kormánynyilatkozatok felett való vita folytatására tér át a Ház. Heeger minden parlamenti tárgyalás, valamint a béke elengedhetetlen alapfeltételéül a nyelvrendele­­tek visszavonását követeli, hogy a német nép elég­tételt kapjon a rajta esett jogsérelemért. Mint szi­léziai képviselő ellene fordul Herold államjogi fejte­getéseinek s kijelenti, hogy Szilézia németei kímélet­lenül ellene fognak szegülni minden olyan törekvés­nek, hogy a cseh államjogot érvényesítsék; a Ma­gyarországgal való, Ausztriára káros és méltatlan kiegyezés ellen is fel fognak lépni. Mindig készek a teljes békére, de ha kell, a harcra is. (Tetszés balfelől.) Funke rosszallja a csehek magatartását és sze­mére veti a konzervatív nagybirtokosságnak, hogy Csehország elkülönítésére és önállóságára törekszik, ami Ausztria egységével nem egyeztethető össze. Egységes Ausztria kell, nem pedig holmi ország­konglomerátum. Majd Herold fejtegetései ellen for­dul, szóvá teszi a cseh tartománygyűlés feliratát, amelynek létrejöttét a németek ellen elkövetett erő­szakosságnak mondja. Azután a prágai zavargások-­­­ról és a színviselési tilalomról szól és végül kijelenti, hogy a németek mindaddig megmaradnak a legéle­sebb oppozíció álláspontján, míg nemzeti tekintetben igazságot nem szolgáltatnak nekik. (Tetszés balról.) Wachm­anin hangsúlyozza, hogy a kormány számíthat az ő pártja támogatására, ha az igazságos­ság útján halad. Wolf a kormánnyilatkozatban nem találja a nyelvkérdés rendezésére vonatkozó adatokat. Gautsch nyelvrendeleteit alattomosaknak mondja és hang­súlyozza, hogy a cseh államjog életbeléptetése Ausztria szétrombolását jelentené. Visszautasítja azt a szemrehányást, hogy pártja nem hazafias, mert mindig ellenezte a federalisztikus irányt, mint amely Ausztria romlását jelenti. Badeni legnagyobb hibája az volt, hogy a nyelvrendeletek­­kel a Magyarországgal való kiegyezést akarta ki­vívni. Az alkotmányos jogok biztosítása s a szociális reformok keresztülvitele csak akkor lehetséges, ha a nemzetiségi viszály lecsillapul. Dsedynski, Winkowski és Wolau felszólalásai után a vitát bezárták. A Ház azután elfogadta a költségvetési bizott­ság jelentését, az inségügyekben benyújtott sürgős indítványokat, valamint két más indítványt, amelyek egyike földadó elengedésekre, a másik pedig egy kamatnélküli kölcsönökre szánt hitel szétosztására vonatkozik. Erre felolvasták az indítványokat és interpel­lációkat, köztük Wolf­, Verkauf és Hockenburger sürgős indítványait az interpellációk immunitását illetőleg. Wolf indítványa oda irányul, mondja ki a Ház azt a meggyőződését, hogy a birodalmi tanácsban házszabályszerűleg tett kérdések az immunitás alá esnek és az ellenkező nézetek a fennálló jogba és törvényekbe ütköznek. Az igazságügyminiszter tehát felhívandó, hogy ha a bírósági döntésekben törvény­­ellenes felfogás jutna kifejezésre, nyomban intézked­jék, hogy a törvény megóvása végett a főügyész semmiségi panaszszal éljen, az államügyészségeket pedig értesítse, hogy a birodalmi tanácsban előter­jesztett kérdéseknek a valóságnak megfelelő közlése a sajtótörvény 28. szakaszának védelme alá esik. Verkauf és Hochenburger indítványai majdnem azonosak Wolf indítványával, de Verkauf indítványa azt kívánja, hogy a Ház fejezze ki rosszulását a konfiskálások fölött. Wolf nem kíván érdemleges szavazást, csak a Ház megkérdezését kéri az indítvány támogatását illetőleg. Az indítvány támogatásának jeléül az egész Ház feláll. Hochenburger indítványát egyhangúlag elfo­gadták. A háború szele. Budapest, április 1. Mac Kinley elnök, bármennyire rosszallják is magatartását honfitársai, nem akarja a hábo­rút. Mária­ Krisztina régens-királynő az európai fejedelmeket kérve­ kéri, hogy hárítsák el orszá­gáról a háború veszedelmét, s a háború mégis kitörőfélben van. Amerika semmivel sem kíván kevesebbet, mint Kuba függetlenítését. Spanyol­­ország pedig éppen ebbe vonakodik beleegyezni. Az összeütközés ennélfogva kikerülhetetlen. Egy­két nap leforgása meg is hozhatja immár a jövő hét elejére a véres döntést, amelyet türelmetlenül követel az Egyesült Államok népe­s ujjongó lel­kesedéssel vár a spanyol nemzet. Európa pedig egyelőre mozdulatlan. Az események rohamos haladását mutatják itt következő távirataink: London, április 1. Sagasta válaszának tartalmát még senki sem ismeri, amit az újságok róla írnak, az inkább sejtés és óhajtás. De az az egy bizonyosnak látszik, hogy Mac Kinley feltétlenül követeli Kuba függetlenségé­nek proklamálását, egyebekben azonban kész a leg­nagyobb előzékenységre és minden tekintetben figye­lembe akarja venni Spanyolország óhajtásait, de a függetlenség szóhoz határozottan ragaszkodik. Mac Kinley attól sem idegenkedik, hogy a fegyverszünet alatt tárgyalást folytasson a kubai felkelőkkel és hogy a tárgyalás sikertelensége esetében ő rá ruház­zák a választott bíró tisztjét. London, április 1. Madridból jelentik a következőket: Lagasta tegnap este átadta Woodfordnak Mae Kinley követe­léseire a választ. Azt mondják, hogy a válasz, ame­lyet a másfél óra hosszáig tartó minisztertanács álla­pított meg és a régens-királynő jóváhagyott, nagyon engedékeny hangon van megírva. Washington, április 1. A szenátus külügyi bizottságának a kubai kér­désről szóló jelentését előreláthatólag hétfő előtt nem terjesztik elő. A bizottságnak néhány tagja úgy nyi­latkozott, hogy a bizottság a Spanyolországgal foly­tatott tárgyalások jellegének pontos ismeretével foly­tatja munkálatát. Az Egyesült Államok kikötéseinek lényege: Kuba függetlensége. Az elnök közölte Spa­nyolországgal, hogy hasztalan volna a megegyezést má alapon keresni. Paris, április 1. A New­ York Herald párisi kiadása közli, hogy Spanyolország huszonnégy órai időt kért és kapott e döntésre. Mac Kinley elnöknek nagy nehezen sikerül a kongresszus beleegyezését megnyernie, hogy jövő hétfőig diplomáciai eszközökkel tegyenek kísérletet. Csak Kuba függetlenségének kimondása gátolhatja meg az Egyesült­ Államok közbelépését. Spanyol­­ország válaszát mára várják. Ha Spanyolország Kuba függetlenségét meg nem adja, hétfőn­­ultimátumot fog­nak hozzá intézni. London, április 1. New­ Yorkból jelentik: Spanyolország vissza­utasította Amerikának Kuba függetlenségére vo­natkozó követelését. Sagasta kormányelnök tegnap a minisztertanácsban azzal érvelt Amerika fel­tételei ellen, hogy tulajdonképpen Spanyolország követelhetne kárpótlást Mac Kinleytől, amiért Amerika szította Kuba szigetén a felkelést, amelyet az Egyesült Államok beavatkozása nélkül már régen el lehetett volna nyomni. London, április 1. New­ Yorkból érkező táviratok közük, hogy Amerikát Spanyolország felelete nem elégíti ki. Holnapra várják Mac Kinley nyilatkozatát. A ha­­jóraj parancsot kapott, hogy készen legyen az indulásra. Madrid, április 1. Lagasta visszautasította Amerika követelé­seit, úgy, hogy a háború elkerülhetetlennek lát­szik. A miniszterelnök udvariasan, de egész ha­­tározottan kijelentette az amerikai követnek, hogy Spanyolország lemondana szuverenitásáról, ha elfogadná azokat a követeléseket. A Liberal, az Impartial és a Heraldo szerint, a háború most már elkerülhetetlen. Itt azt hiszik, hogy a hadüzenet a már jövő héten be fog következni. Holnap reggel tizen­nyolc zászlóaljat indítanak el Kuba szigetére. Politikai körökben is nagyon pesszimiszti­­kusan ítélik meg a viszonyokat s a jövő hétre várják a háború kitörését. A királynőt ma délelőtt, mikor kikocsizott, a lakosság nagy ovációval, lelkesen üdvözölte. London, április 1. Még nem ismeretesek azok a feltételek, amelyeket Amerika Spanyolországnak szabott, de a főbb pontok nyilvánosságra jutottak. Amerika határozottan és feltétlenül követeli Kuba függet­lenségét. Spanyolországnak teljes amnesztiát kell adnia. El kell ismernie azt a szerződést, amelyet Amerika Kubával köt. Ezzel szemben az Unió kezeskedik a Kuba szigetén élő spanyol alatt­valók biztosságáért és megtéríti azokat a költsé­geket, amelyeket Spanyolország a szigetre fordí­tott. Ha ellentétek támadnak, Spanyolország el­ismeri békebírónak Mac Kinleyt. Washington, április 1. Közvetetlenül a kabinettanács után a kormány közölte Woodford madridi követ tegnapi táviratának tartalmát. Woodford a táviratban értesíti az Egyesült­ Államokat, hogy Blanco tábornagy a rekoncentrá­­ciókra vonatkozó intézkedéseket Kuba nyugati tar­tományaiban visszavonta. A spanyol kormány három millió pesetát bocsátott rendelkezésére Blanco tábornagynak, hogy a parasztságot mun­kája megkezdésénél támogassa. A spanyol kor­mány elfogadja az Egyesült­ Államok közreműkö­dését az ínségesek segélyezésében a mostani mód­szer fenntartása mellett és azt javasolja, hogy a tisz­tességes béke létrehozatalát a sziget parlamentjére bízzák, amelynek közreműködése nélkül Spanyol­­ország nem juthat végleges eredményre, magától értődvén, hogy a központi kormánynak az alkot­mányban fenntartott hatalmi köre nem fog megszo­rítást szenvedni. Spanyolország nem fogja ellenezni az ellenségeskedések megszüntetését, ha ezt a fölke­lők a főkormányzótól kérik s a fegyverszünet feltéte­leit és tartamát a főkormányzó fogja megállapítani. Mac Kinley elnök üzenetét, mihelyt elkészült vele, azonnal a kongresszushoz juttatja. Délután 5 órakor újabb kabinettanács lesz. A miniszterek a helyzetet nagyon komolynak és válságosnak tartják. A szenátus hétfőig elnapolta üléseit. Mac Kinley üzenetét hétfő előtt nem juttatják a kongresszushoz-Paris, április 1. A nemzetközi választott bíróságok életbelépte­tése érdekében alakult francia társaság azzal a ké-

Next