Budapesti Napló, 1898. április (3. évfolyam, 92-119. szám)

1898-04-02 / 92. szám

e Budapest, szombat BUDAPESTI NAPLÓ 1898. április 2. 02. számi­ g A névtelen gavallér ösztöndija. Egy ga­vallér magyar úr, akinek a hazai képzőművészet föl­lendülése szivén fekszik, nagylelkű alapítványt tett még tavaly, amelynek 4200 forintot kitevő kamatjai ösztöndíj formájában két tehetséges ifjú művésznek jutnak ki. Erre a két festőművészeti ösztöndíjra a képzőművészeti tanács a vallás- és közoktatásügyi mi­niszter megbízásából pályázatot hirdet a következő feltételekkel: Pályázhatnak a művészeti iskolai képzésen már túl lévő oly fiatal festőművészek, (csak férfiak) akik magyar állampolgárok, s főleg az állat- és illetőleg a tájfestésben kívánják sikerekkel igazolt képes­ségüket tökéletesíteni. A folyamodók kérvényé­ben okmányokkal igazolandó: a folyamodó élet­kora, magyar honossága, iskolai előképzettsége, mű­vészi haladottsága, a­mire nézve mutatvány­művek (befejezett festmény, tanulmányok, rajzok, színvázlatok) oly számban melléklendők, hogy tudá­sáról és tehetségéről teljes tájékozást nyithassanak. Hivatkozás történhetik esetleg kiállított művekre is. A folyamodónak írásban kell kötelezettséget vállalnia arra nézve, hogy amennyiben az ösztöndíjat elnyerné, tanulmányait a jelzett irányban Münchenben vagy Düsseldorfban fogja folytatni. Másutt — Pakis kivételé­vel — szintén fölhasználhatják ugyan továbbképzé­sükre a nyert összeget az ösztöndíjasok, de ez csak kellőképp megokolt esetekben, a Képzőművészeti Tanács hozzájárulása alapján történhetik. Az ösztöndíj csak egy évre szól. A "sajátkezűleg írott folyamodványok a vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz címezve a Képzőművészeti Tanácsnál (Budapesten, Hold­ utca 8. szám, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium III. ügyosztályában) május hónap 1-éig, déli 12 és 2 óra közt nyújtandók be.) — Öngyilkos herceg és a szerelmese. Bécs szomszédságában, a Kahlenberg-fogadóban öngyilkossággal vetett véget életének egy szerel­mes pár. Mindennapos az eset. A fiatalok, akik a síron túlra is hűséget fogadtak, nem lehetnek egymáséi, mert a szülők, vagy más körülmények meghiúsítják boldogságukat, tehát inkább a ha­lált választják. Szakasztott ilyen a kahlenbergi fogadóbeli szerelmespár tragédiája, amelyet azon­ban érdekessé tesz az, hogy az öngyilkosok egyike, a férfi, herceg. Bécsi tudósítónk a követ­kezőket táviratozza erről a szerelmi drámáról: A Kahlenbergen levő fogadóban ma délelőtt ön­gyilkos lett herceg Kolokotroni Konstantin és Redlinger Róza. Közös elhatározással akartak megválni az élettől. A vizsgálat kiderítette, hogy mind aketten maguk lőttek magukra. A leány men­ten szörnyethalt, a fiatal herceg a halállal vivődik s aligha éri meg a reggelt. Tegnap jöttek a fogadóba, szobát béreltek, aztán sétálni mentek. Este tíz órakor tértek vissza szállásukra, azóta nem mu­tatkoztak. Déltájban feltűnt a cselédségnek, hogy az új vendégek még nem hagyták el szobájukat. A kopogtatásra semmi feleletet nem kaptak, tehát feltörték az ajtót. A leány holtteste már hideg volt, a fiatal­ember ájultan feküdt nagy vértócsában. Orvost hozattak, megpróbálták életre kelteni, de hiába. A herceg még él, de nem tért magához. A fiatal pár már régen szerette egy­mást. A herceg, aki most huszonötéves és tarta­lékos altiszt, feleségül akarta venni a leányt, de gyámja, a bécsi görög követ nem engedte. Herceg Kolokotroni Konstantin anyja Bécsben él és széles körben ismerik nagy műveltségéről, nyelvismereteiről: özvegy Zerkovitz - Grünwald Szidónia. Leánykorában sok arisztokrata család­ban volt nevelőnő és nyelvmesternő. Eljutott Athénbe is, a Kolokotroni hercegi családba, ahol megismerkedett későbbi férjével, herceg Kolo­kotroni Konstantinnal. Egy évi boldogtalan há­zasság után elváltak és a fiatal asszony vissza­tért Bécsbe, ahol világra jött a gyermeke, aki­nek a neveltetéséről a görög királyi udvar gon­doskodott és gyámjává tette a bécsi görög követet. Az elvált hercegnő másodszor is férjhez ment; Grüntwald Lipót bécsi festékáru-kereskedő vette feleségül. Konstantin herceg nem lakott anyjá­nál, hanem internátusban nevelkedett. Három év előtt öregy lett az anyja s azóta magához vette a fiát. Az orvosok nem bíznak a fiatal herceg felgyógyulásában.­­ Szerencsétlenül járt kerékpáros. Piatsek István, a simontornyai takarékpénztár fiatal könyve­lője március 31-én néhány társával biciklin kirándu­lást tett. Mikor este a kirándulásról hazafelé tartot­tak, Némedi községből egy kocsis hajtatott utánuk s lovai közé csapva, el akarta a biciklistákat kerülni. E közben Piatseket a lovak elütötték s keresztül gá­zoltak rajta, úgy hogy mindkét lába és egyik karja eltörött. Piatsek most a halállal vívódik, a kocsist pe­dig a csendőrség letartóztatta. — A Röntgen sugár haszna. Dr. Kiss Károly előterjesztést tett a pénzügyminiszternek abban a te­kintetben, hogy a határszéli vámvizsgálatokat Rönt­gen sugarak segítségével tartsák meg. Dr. Kiss nem­­­csak az eszközök felállítására, hanem a pénzügyőri közegek betanítására is vállalkozott. Remélhető, hogy a francia példát a pénzügyminiszter is követni fogja s ezzel megkíméli a közönséget attól, hogy ládáját a finánc összeturkálja. — Halálozás. Dr. Papp F. Géza múlt hó 18-án 27 éves korában Westerbandban hosszas szenvedés után elhunyt. — Hárman. A fiatal­ember elindult annak a nagy vásárnak az országútjára, amit valameny­­nyien végigjárunk. És amint ment, ment, foly­ton egy és ugyanazon vén asszonynyal találko­zott. Előbb azt hitte, hogy sok egyforma vén asz­­szony került az útjába, de aztán rémülten vette észre, hogy akibe minden pillanatban belebotlott, egy asszony. Egy fiatal, ragyogóan szép leány­nyal is találkozott néha, de csak nagyon ritkán. Az is mindig ismétlődött, sok figurában. És kö­röskörül aztán nem volt senki. Végre, mikor összekerültek mind a hárman, megállította a fiatal ember a két némbert és meg­kérdezte, hogy kicsodák is voltaképpen: — Ki maga öreg anyám, hogy folyton az utamban van ? — Az vagyok, amit elveszítesz, ami kipusz­tul belőled: illúzió, szeretet bizalom ... — És te, te fiatal ? — Amit megtalálsz. Szerelem, öröm, bol­dogság, nyugalom. A fiatal ember arca elborult s keservesen­­ sóhajtott: — Olyan ritkán látlak. — Galovits fegyelmi ügye. Említettük már, hogy a királyi ítélőtábla fegyelmi tanácsa hivatalos uton fogja Galovits Viktort, az Amerikába szökött albirót megidézni. A Budapesti Közlöny mai számában a következő idézés jelent meg: 65/98. Dr. Galovits Viktor budapesti királyi büntető törvényszéki albiró ellen a közvádló budapesti királyi főügyész panaszt emel a miatt, hogy a nevezett albiró hivatalától, sőt hivatali székhelyétől már hosszabb idő óta jogtalanul tá­vol van, tartózkodási helye ismeretlen, továbbá, hogy a hírlapokban megjelent közlemények a nevezett albírót közbotrányt okozó tényekkel vádolják. E panasz következtében a királyi ítélőtábla, mint fegyelmi bíróság dr. Galovics Viktor bün­­tetőtörvényszéki albírót felhívja, hogy ellene emelt fegyelmi panaszra az 1871 : VIII. törvény­cikk 39. §-a értelmében nyilatkozzék, e végett az idézésnek a hivatalos lapban harmadizbeni közzé­tételétől számítandó 30 nap alatt e fegyelmi bíró­ság előtt Budapesten, budapesti királyi ítélőtábla hivatalos helyiségében (V., Külső-Nádor-utca, Igazságügyi-palota) személyesen jelentkezzék, vagy részére a mai napon 65/jegy.­szám alatt kelt határozattal kinevezett ügygondnokot, dr. Horánszky Dezső budapesti ügyvédet (lakik IV. kerület, Lipót­ utca 29. szám) ügyének védelmére felhozható adatokkal lássa el, mert ellenesetben a további intézkedés e nélkül foganatosittatik és a fegyelmi bíróság a további tárgyalást a neve­zett ügygondnokkal fogja megtartani. A királyi ítélőtábla mint fegyelmi bíróságnak 1898. évi már­cius hó 18. napján tartott üléséből. Sárkány József s. k. alelnök. Nyeviczk­ey Antal s. k. előadó. — Sztrájkoló keztyüsök. A budapesti keztyü­­sök ipartestületének elöljárósága bejelentette a VI. kerületi elöljáróságnál, hogy a keztyüssegédek a fő­város pesti oldalán sztrájkolnak. A IV. kerület elöl­járója, Prohászka Ferenc, nyomban intézkedett, hogy a békéltető bizottság 6 mester- és segédtagját meg­­válaszszák s a békéltetési tárgyalást vasárnap, ápri­lis 3-ikára délelőtt 10 órára ki is tűzték. A sztrájk­ban csak a keztyűszabászok vesznek részt. A keztyű­­szabász ugyanis nagyobbára férfiak végzik Budapes­ten s ezek a férfimunkások, akik körülbelül százan vannak a fővárosban összesen, beszüntették a mun­kát. Eddig ugyanis 13 krajcárt kaptak egy keztyü kiszabásáért, ezentúl 16 krajcárt követelnek. A keztyü­­varróleányok tovább is dolgoznak. — Az osztálysorsjáték húzása. Az osztály­sorsjáték ma húzásán a következő nyereményeket húzták ki : 10.000 koronát nyert: 61463. 5000 koronát nyert: 31081 17260. 2000 koronát nyert: 18209 21604 25687 30597 36243 46933 51541 51002 64273 74116 75768 82543 83534. 1000 koronát nyert: 1545 13958 14686 14544 18720 23519 24016 24264 39386 39295 46141 48203 49647 54646 57515 59299 69369 68871 71037 74501 77477 80225 81802 86691 88014 89747 93293 95278 99757­ 500 koronát nyert: 1770 5670 10614 19969 22674 29423 29276 33008 37183 39837 41186 42283 43859 43185 43821 49276 51503 56706 57472 67739 72945 76553 79869 80530 87696 88612 90944 90249 90017 92176 95443. — Ifjú betörök. A rendőrség annak idején le­tartóztatott egy Gsihalovszki Gyula nevű tizennégy éves csavargót, amint éppen egy üzlet feltörésén fá­radozott. Ugyanakkor Vajda Károly huszonegy éves géplakatost elfogták, mert egy magánlakásba tört be. Most kiderült, hogy a legutóbb történt összes bolt­betörésekért Csihalovszky a felelős, ami körülbelül negyvenegy betörést jelent. Vajdáról pedig az tudó­dott ki, hogy ő meg a magánlakásokat látogatta na­gyon sokat a közelmúltban. Mind a kettőjüket átad­ták az ügyészségnek. — Elveszett. A 24-es számú villamos kocsin elveszett tegnap délután fél ötkor az Oktogon és az Üllői­ út között egy barna krokodil bőrből készült női pénztárca, amelyben egy ezüst forint és több Munkások szerencsétlensége. — A Budapesti Napló tudósítójától. — Budapest, április 1. Határtalan könnyelműséggel kezelik újabb időkben az épülő házakat. Alig múlik el hét, hogy valamelyes szerencsétlenségről ne kelljen számot adnunk. Hol az állvány-alkotmány dől össze s temeti maga alá a munkásokat, hol a házfalépítkezésben van a hiba s a súlyos menye­­zetek agyonütnek néhány embert. És a büntető igazságszolgáltatás rendszerint megelégszik azzal, hogy az emb­eráldozatokért megbünteti a pallé­rokat, a nagyobb bűnösöket ellenben, az építő­mestert és a vezető építészt, akiknek pedig köte­lességük volna esetről-esetre azj építést vezetni, vagy legalább ellenőrizni, futni hagyja. Körülbelül ez az eset ismétlődik a mai épí­tési katasztrófánál is, ahol pedig az épület hom­lokzatának beomlása folytán, nem kevesebb mint egy halott és kilenc súlyosan sebesült munkás az ál­dozat. A rendőrség ugyanis, mely a szerencsétlen­ség színhelyén csak amolyan felületes vizsgálatot tartott, mint az ezernyi nézők akármelyike, nem az építészt és az építőmestert, hanem ezeknek alárendeltjeit, a főpallért és a­ munkavezető pallért tartóztatta le. A morgue hivatalos emberei pedig ezalatt kocsira rakták a halottat, a mentők pedig kór­házba szállították a sebesülteket .... * A szerencsétlenség a Podmaniczky­ utcában történt, közvetlen szomszédságában a Schlick­­féle vasöntő és gépgyárnak. A telket, mely jó ideig üresen állott, csak nemrégiben vette meg a vasgyár-részvénytársaságtól a Weisz és Gross kalapgyáros cég. Régebben a gyár raktára volt itt, esztendő óta azonban négy emeletes bér­­házat épített a hatalmas telken az új tulajdonos. A bérház fölépítésére Mann József építőmester vállal­kozott. Nemrégiben az épületet fölemelték már a negyedik emeletig s néhány nap óta a tetőzet pár­kányzatán dolgoztak a munkások. Janosek János fő­­pallér és Molnár Ernő pallér ügyeltek föl reájuk. Vezetésük alatt a mai nappal negyvennégy munkás és munkásnő dolgozott az épületen: tizenhét kőmű­ves, öt állvány­munkás, nyolc napszámos és tizen­négy napszámosnő. A déli szünet után hat kőműves, két napszámos és négy asszony dolgozott a felső álláson, a többiek az alsóbb emeleteken és a földszinten voltak elfog­lalva. Serényen folyt a munka egész esti fél hat óráig. Ekkor hirtelen és váratlanul nagy recsegés­ropogás hallatszott s alig néhány másodperc múlva óriási robajjal lezuhant az épület párkányzata. A sze­rencsétlenség olyan nagy detonációval történt, hogy a szomszédos házakban minden bútor megmozdult. Több helyütt a képek és tükrök leestek a falról s összezúzódtak, a lakók pedig rémülten menekültek ki a folyosókra. A robaj olyan nagy és intenzív volt, hogy a Dunaparton járókelők is ijedten ráz­kódtak össze. Az épület szerencsétlen munkásainak jóformán annyi idejük sem volt, hogy meneküljenek. Csak Molnár Ernő pallérnak volt annyi lélekjelenléte, hogy hirtelen leugrott az épület egyik ablakán. Ő neki nem is történt az ijedtségen kívül semmi baja. A munkások ellenben — valamennyien csak fönt vol­tak az épület negyedik emeletén — többé-kevésbé mindnyájan megsebesültek. A lezuhant párkányzat magával rántotta a negyedik emelet állványát , vele együtt a munkásokat, akik a kőtörmelékkel és az állványnyal együtt tovább zuhantak egész a második emeleti építkezésig. Sürü porfelhő jelezte a szeren­csétlenség borzalmas útját. A szerencsétlen mun­kások segélykiáltásai messze elhangzottak az esti csöndben, rémülettel töltve el az utcán járó­kelő­ket. Mindenki biztosra vette, hogy az épület egé­szen összeomlott s romjai alól nem kerül elő élő em­ber egy se. Csak mikor eloszlott a porfelhő, akkor lehetett látni teljes egészében a katasztrófát. A Podmaniczky­utca széles úttestén keresztül magas lakásokban fe­küdtek az épület­állványok hatalmas szálfái, melyek­nek hézagait a kő és a faltörmelékek nagy tömege töltötte meg. Az épület maga a teljes pusztulás ké­pét mutatta kívülről. Hatalmas mestergerendák törtek 11673 40814 55479 83048 hatos volt. Ha a becsületes megtaláló a pénztárcát kiadóhivatalunkban átadja, illendő jutalmat kap. — A szépség­ ápolása. A keleti szépségek valódi művészettel ápolják bőrük tisztaságát és szép­ségét. Egész ösztönszerűen keresték a szépség leg­jobb konzerváló szerét a rózsában, a növény­szépek királynőjében. Még ma is ezt a szépítőszert szeretik hölgyeink legjobban és joggal, mert a bőrt tisztán tartja és üde, bársonyos felületet kölcsönöz neki. A keleti rózsatejben a tízenny J. Antal cég (Bécs, I. Wallfisch­­gasse 5.) a legjobb és legkedveltebb szépítőszert küldi világgá. A cég mindenkinek szívesen küld ingyen és bérmentve prospektust.

Next