Budapesti Napló, 1898. május (3. évfolyam, 120-149. szám)
1898-05-01 / 120. szám
a Budapest, vasárnap BUDAPESTI NAPLÓ 1898. május 1. 190. szám. kára az embereket. Fáj nekünk, hogy elröppent a költészete, de még inkább fáj, hogy annak üressé vált helyébe sötét, pusztulást ígérő szenvedélyek vagy szürke teóriák csörgő csontvázai léptek. Van a római jog történetében egy poétikus fejezet, amely visszaszáll emlékezetünkbe ilyenkor, virágfakadás idején. Azt mondja az a fejezet, hogy a rómaiak, amikor nagyon megsokasodtak országukban, úgy, hogy terhére estek egymásnak, tavaszkor szent tanácsba gyűltek, s elhatározták, hogy minden, ami emberben vagy házi marhában ezen a tavaszon születik, kerekedjék föl, mihelyt fölcseperedett s foglaljon magának uj hazát. A régi Róma igy bocsátott ki magából ifjú rajokat, amelyek hóditó útra keltek s szerte vitték Róma szellemi és erkölcsi kincseit. Versacrum-nak, szent tavasznak nevezték ezt a római jogászok. Nos, május verefényében elkövetkezik a gondolatoknak, az eszméknek szent tavasza is. A túltengett gondolatok bocsássák ki a maguk ifjú faját, produkciójuk legjavát, hogy új és fényes alkotásokhoz fogjanak. Az emberszeretet legyen vezetőjük, a lelkiismeret legyen székes birájuk. Alkossanak meg egy szebb új világot, nem vérrel, nem véres lobogók árnyékában, hanem geniális és szorgalmas munkával. Akkor talán megint örülhetünk a virágfakasztó májusnak. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése április 30-án. — Kezdete délelőtt 10 órakor. — Elnök : Szilágyi Dezső. Jegyzők: Molnár Antal, Nyegre László, Lakatos Miklós. A kormány részéről jelen vannak: Báró Bánffy Dezső, Darányi Ignác, Lukács László, Perczel Dezső, Erdély Sándor. Elnök: Bemutatja gróf Festetich Andor és Csipkay Károly leveleit, amelyekben képviselői mandátumukról lemondanak. A Ház felhatalmazza az elnököt, hogy az óbudai és a breznóbányai kerületekben az új választást elrendelje. A tegnap megszavazott törvényjavaslatokat harmadik olvasásban is elfogadta a Ház. Bedő Albert előadó ismertette a községi és némely más erdők s kopár területek állami kezeléseiről, továbbá a közbirtokosságok és a volt úrbéresek osztatlan tulajdonában levő, közösen használt erdők és kopár területek gazdasági ügyvitelének szabályozásáról szóló törvényjavaslatot. A földművelési bizottság azt a módosítást tette a törvényjavaslaton, hogy az állam ne avatkozzék a magánosok erdejének bérlésébe, ha azok kisebbek ötezer katasztrális holdnál, de egyébként sem avatkozik a javaslat magánjogi viszonyokba. Kubinyi Árpád azt hiszi, hogy az erdők kezelési díjai ezután emelkedni fognak, pedig különösen a felvidéki községek nem bízják meg a nagyobb terheket. Helyesebbnek tartaná, ha ez a javaslat csak az állami közigazgatás rendezése s az adóreform életbeléptetése után menne át a gyakorlati életbe. A törvényjavaslatot elfogadja, de felvilágosítást kér a minisztertől. .. Barta Ödön attól fél, hogy ez a javaslat az állampénztárnak nagyobb mérvű, állandó megterhelését vonja maga után s ezért nem helyesli, hogy ezt a javaslatot a pénzügyi bizottság is nem tárgyalta. Az indokolás szerint évenkénti 618.000 forintnyi újabb terhet jelent ez a javaslat. Ezért azt indítványozza, hogy a javaslat vétessék le a napirendről s utasíttassék a pénzügyi bizottsághoz. Miután azonban úgyis előre tudja indítványának sorsát, a javaslattal is kivan foglalkozni. A magánjognak eklatáns megsértését involválja ez a javaslat. Az úrbéresek és községek vagyonára nézve még ma is nagy zavar van, mert dacára annak, hogy telekkönyvileg biztosítva van az úrbéres vagyona, még maga sem tudja, hogy vájjon szabad-e neki ott egy fának árnyékában megpihenni. A javaslat kiterjeszti az állam beavatkozási jogát, még a kisbirtokosság vagyonába is. Vájjon szabad-e ez ? Vájjon elég kárpótlás-e az, hogy a kisbirtokosság a büntető bíróság helyett a közgazdasági bírósághoz fordulhat orvoslás végett. Hónapok óta nagy port vert föl a majdánkai erdőpusztitás. 1889-ben a majdánkai kisbirtokosság több mint 5000 holdnyi erdőnek birtokába jutott s azóta ezt mint községi vagyont kezelték. Egész 1895-ig kezelték igy. Hol van az a személy, aki az esetleges visszaélésekért felelősségre volna vonható. 1895-ben autonóm szervezetet kapott , ennek első dolga az lett volna, hogy az 1889-ben megállapított üzemtervet átvegye. Ez azonban nem történt. Lel-i barlangjában, keserű gyökerei, állott vize és szomorú koponyái közt. Vége a koplalásnak, a gyötrődésnek, a hallatlan önsanyargatásnak. Angyalok jönnek az égből szép fehér liliommal, zöld rozmaringgal ... rózsás, szárnyas gyermekfejecskék sürögnek ki az aranyos felhőkből és dalolva, táncolva viszik föl az aszkéta lelkét a menyország fényözönébe. Cserép ur előtt is megjelent a könyvtár, a hatalmas, a széles, az irodalom különböző ágai szerint rendezett könyvtár. Ezernyi fényes szellem köszöntötte a sugárzó távolból. Homér, Virgil, Arisztofanész, Dante, Shakespeare, Petőfi, Dickens . . . babérkoszorús fejek egész légiója lépett ki az üveges szekrényből . . . Mind oda állottak a volt könyvelő elébe, aki ott hevert a könyvekkel körülrakott divánon, szabadon, boldogan, isteni kényelemben . . . oda állottak elébe a ragyogó szellemek és szólottak hozzá ilyeténképpen: — Itt vagyunk! Rendelkezzél velünk, Cserép Ábrahám!* És Cserép Ábrahám urat nem sokára céljához segítette azIsten. A fölösleges forintok felszaporodtak és Ábrahám ur a felszaporodott forintokon megvette a falusi házat, a hozzávaló földet, a hozzávaló kertecskét. A házat egy budapesti építőmester alakította át csinos barokk stilü villává, a földeken kalászba szökkent a búza és a rozs, a kert tele volt virággal, gyümölcsfával és a kis istállóban büszkén toporzékolt egy könnyű kocsiba való szürke paripa. sározás sem volt 1895-ben. Nemrég konstatálták azután, hogy bűnös kezek letarolták az erdőt. Ki vonható felelősségre ezért ? Az erdőtörvény eddig is kötelezővé tette az ellenőrzést. Tény az, hogy 1894- től 1897-ig az adminisztratív hatóság jelentése dacára nem tett a főispán semmit. Szerette volna látni, hogy a közigazgatási bíróság elrendelje a zárlatot a főispán és miniszterek vagyonára, akik hanyagul jártak el az ellenőrzésben, hogy a közvélemény megnyugodjék. Sérelmesnek tartja a második fejezetnek az állami kezelés közegeiről szóló rendelkezéseit, mert attól fél, hogy ezáltal a kormány ismét egy hatalmas korteseszközt fog nyerni, mert az egyes városok és közegek versenyezni fognak, hogy állami erdőhivatalt kapjanak. A javaslatnak az általános teherviselésről szóló részét is sérelmesnek tartja, mert például, mi szükség van, hogy egy község, amely 100 százalékos pótadóval van terhelve, egy másik községnek erdőkezelési költségeit segítse fizetni. Ezek alapján nem fogadhatja el a javaslatot még általánosságban sem, hanem ragaszkodik azon indítványához, hogy a javaslat vétessék le a napirendről és utasíttassék a pénzügyi bizottsághoz. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Scheltzer Vilmos: Rokonszenvvel fogad minden olyan intézkedést az állam részéről, amely az erdők érdekében történik, de az állami beavatkozás korlátozását kéri, amelyre nézve a részletes vitánál indítványt is fog benyújtani. Azon reményben, hogy módosításai majd elfogadtatnak, a törvényjavaslatot általánosságban elfogadja. Ruffy Pál: A javaslatot az erdőtörvény kiegészítésének tartja. Ha a Felvidék olyan anyagi helyzetben volna, mint a gazdag Alföld, akkor nem volna szükség erre a javaslatra. A kincstári erdők és az úrbéresek erdőinek kezelői között szorosabb kapcsolatot fog létesíteni ez a javaslat, ami igen fontos közgazdasági szempontból. A javaslatot elfogadja. Jónás Ödön: Ballával szemben védelmezi a máramarosi főispánt és a Majdánkán hanyagul eljáró ellenőrző közegeket s egyszersmind kifejezést ad abbeli nézetének, hogy a bűnösök megkapják majd méltó büntetésüket. Örömmel üdvözli a javaslatot, melyet általánosságban elfogad. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök a vitát bezárja és az ülést öt percre felfüggeszti. Szünet után Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter: A kormány az ország minden vidékéinek gazdasági érdekeit szem előtt fogja tartani, különösen a Felvidékét. A majdánkai erdőpusztitás vizsgálatánál a legerélyesebben járt el. A járási erdőtisztet mindjárt felfüggesztette állásától s a többi bűnös ellen megindította a fegyelmi vizsgálatot. Nemcsak szóló, hanem a megyei hatóság is megindította az eljárást, a szolgabirót és a majdánkai jegyzőt azonnal felfüggesztette állásuktól. A főispánra semmi panasza nincs, mert ez minden dologban kezére jár. Hogy az erdőpusztítások hogy történtek, arról végleg szólni nem akar, csak annyit jegyez meg, hogy ezen majdnem 1 millió hold területnyi erdőterületnél az ellenőrzés roppant nehéz. Az erdőpusztítás csak akkor derült ki, midőn az állam az erdőt átvette kezelésébe, azért tehát a pusztításban az állam közegeinek része nem lehet, hanem igenis részesek a községek által alkalmazott járási erdőtisztek. Különben, hogy jövőben ilyen visszaélések ne forduljanak elő, azért van ez a javaslat, mert a községi erdők állami kezelés alá kerülnek. Nem látja — mint Barta — a magánjognak Szép volt minden, kedves volt minden éd Cserép Ábrahám úr, aki tetemes nyugdíjjal hagyta ott a fővárosi bankintézetet, gyönyörködött ebben a falusi paradicsomban. Ő maga rendezte be a házat új bútorokkal, kacér ízléssel: a szalont, az ebédlőt, a hálószobát, a gyerekek szobáját, az üveges erkélyt, ahol tuják és agavék közt egy miniatűr szökőkút vize locsogott és tágas kalitkában különböző dalos madarak énekeltek. De valóságos csoda volt az a tágas, kerek szoba, ahol a könyvtárát állította föl, a háznak egészen a végén, jóformán elkülönítve a többi szobától. Nehéz, kettős függönyök omlottak végig az ajtón, hogy kívülről semmiféle lárma be ne jöhessen. Hatalmas karosszékek állottak mindenfelé, két oldalt le- és föltolható tartókkal, hogy a könyveket beléjük lehessen helyezni. A szoba közepén perzsa szőnyeggel borított rengeteg díván kínálta fejedelmi kényelmét annak, aki végig heveredve, hanyatt fekve szeret olvasni érdekes, izgató francia regényeket. A falakat kemény diófából faragott polcok futották körül és ezeken a polcokon ezer meg ezer könyv állott egymás oldalán bőrkötésben, vászonban, selyemben, aranyos burokban, mint egy glédába igazodott, tarka-barka egyenruhába öltözött hadsereg.. Cserép Ábrahám sugárzott az örömtől és olyan izgatott volt, mint nászéjszakán a vőlegény, amikor először ült be a teljesen elkészült könyvtárszobába. Megkérte a feleségét, a gyerekeit, a cselédséget, hogy ne háborgassák . . . hogy csak akkor kopogjanak az ajtón, ha majd elérkezett az ebéd ideje. Budapest, április 30. A tisztelt Ház belefáradt a tegnapi nagy emócióba. Lustán, fáradtan verődött ma össze, néhány kisebb jelentőségű javaslat elintézésére. Vita azért mégis volt, érdeklődés nélkül ugyan, de elég terjedelemben. A községi erdők és egyéb kopár területek állami kezeléséről szóló törvényjavaslatnál (ugyan furcsa cím: erdők és egyéb kopár területek) felszólaltak Kulinyi Árpád, Barna Ödön, Melczer Vilmos, Puffy Pál, Jónás Ödön és Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter. A hosszas vitának az lett persze a vége, hogy a javaslatot változtatás nélkül elfogadták. Megmaradt a címe is és így benne lesz a magyar törvénytárban, hogy a községi erdők a kopár területek. Lukács László pénzügyminiszter felelt ezután Thaly Kálmánnak a munkácsi vár ügyében beadott interpellációjára, amit a Ház természetesen tudomásul vett, a napirend után pedig Kossuth Ferenc interpellálta a belügyminisztert a hajdúböszörményi betiltott gyűlés miatt. Peresei Dezső rögtön válaszolt, egyszerűen arra hivatkozva, hogy május 1-én minden népgyűlés tilos. A Ház ebben is megnyugodott, könyvtárőr? Mért nem választott olyan hivatást, ahol kielégíthette volna olvasó szenvedélyét? — Nem tudja ön, hogy a sors a legnagyobb szatirikus? S azután válogathattam én? Mikor az embert már suhanckorában arra kényszerítik, hogy kenyeret keressen! Ez éppen a rettentő szatíra. Arra vagyok teremtve, hogy könyvek közt töltsem el az életet.. . szép könyvek közt, okos könyvek közt... arra vagyok teremtve, hogy végigolvassam a világirodalom minden remek munkáját... és lesz belőlem bankhivatalnok ! Bankban dolgozom, ahol rubrika és sablon az egész világ, — ahol a könyveket nem olvassák, hanem vezetik! Ez éppen a szatíra! Cserép úr fájdalmas gunynyal kacagott és bucsuzásra nyújtotta jobb kezét: — Isten önnel. Még be kell mennem egy könyvkereskedésbe, ahol Tolstojt, Turgonyevet és Sollohubot veszek. Most egészítem ki az orosz regényírók székesét. Igen, én kibőjtölöm a fátumot. Velem a sors gyalázatos maliciával bánt, de én kibőjtölöm. Tizenöt esztendő óta gyűjtöm a könyveket és a fölösleges krajcárokat. Nemsokára lesz annyi vagyonon, hogy egy kis házat, egy kis földet, egy kis kertecskét vásárolhatok valahol falun. Ott én leszek az úr. Ott majd pótolom azt a szörnyű mulasztást, amire a gyalázatos fátum rákényszerített. Uram, ha nekem egyszer lesz időm! Ha egyszer én olvashatok, szabadon, kényelmesen, kedvem szerint, minden egyéb gondtól megmenekülve! Ha egyszer én úgy isten igazában kiolvashatom magamat! A Cserép úr szelíd, kék szeméből szinte kicsordult a könny. Úgy nézett a levegőbe, mint valami rajongó aszkéta, aki víziót lát szomorú Földes Kelemen gyógyszertára Aradon. legkitűnőbb teljesen ártalmatlan vegytiszta és zsírmentes az egész világon elterjedt arcszépitőszer a MARGIT CRÉME 1 margit creme a 60 kr.5 rögtön szépít. A legundokabb kiütések és fekélyek, valamint mindennemű arctisztátlanságok 2—3-szori bekenés után el- nagy..............- i frt múlnak. A legkiválóbb orvosok által ajánltatik. Pár év alatt óriási sikert ért el. Vannak értéktelen utánzatok és hamisítások, szappan a 60 kr. melyek a lehetőségig hasonló alakban kiállításban és árban kerülnek forgalomba, sőt a használati utasítás és hirdetési szöveg . '' J * . ’’ is az enyémnek másolata. Az ilyen utánzatoktól tessék óvakodni és csakis oly készítményeket elfogadni, melyek címeres véd- margit puner. .a Jog'., jegyemmel vannak lezárva. — Magyarországi főraktár: TÖRÖK Budapest. margit fogpépe 60 kr. Az ülés egyetlen szenzációja a gróf Festetlek Andor lemondása lett volna, ha valaki törődött volna vele.