Budapesti Napló, 1898. július (3. évfolyam, 180-210. szám)
1898-07-01 / 180. szám
Erre Kasics — Szalai beszéde után — szót kért , felszólította az elnöklő főpolgármestert, hogy utasítsa rendre Fenyvessyt. Márkus főpolgármester erre azt felelte, hogy azurak magánbeszélgetését nem hallgatta, mivel a szónok fejtegetéseire figyelt, mire Kasics kijelentette, hogy elmaradván a rendreutasítás, más után fog magának elégtételt szerezni. Az óbudai Kisfaludy-színház részére megszavazott a közgyűlés évi 6000 forint segélyt, amely utólagos havi részletekben lesz adandó. A Vígopera-részvénytársaság kérvényét, színháznyitás engedélye iránt, levették a napirendről. Hozzájárult a közgyűlés ahoz, hogy a Kossuth Lajos emlékének megörökítésére emelendő mauzóleum, helyéül a Kerepesi úti temető úgynevezett harmadik kapuut és a nagy Krisztus-út metszésébe eső terület jelöltessék ki. A napiredre tűzött további tárgyakat holnap délután a folytatólagos közgyűlésen intézik el. (*) A betegsegélyző egyesületek. Igen okos és üdvös intézkedésre hívja föl dr. Ackermann Adolf tiszti főorvos a főváros tanácsát. Azt kéri, hivassanak föl a kerületi elöljáróságok, hogy a kerületükben levő betegsegélyző és temetkezési egyesületek zárszámadásait és orvosstatisztikai kimutatásait az elmúlt évre vonatkozólag kérjék be s a tiszti főorvosnak átvizsgálás végett küldjék be. Aki tudja, hogy a humanizmus cégére alatt mennyi szabálytalanság történik az ily célú egyesületeknél, az csak elismeréssel lesz a tiszti főorvos ez akciója iránt, aki ismert erélyével bizonyára nem fog visszariadni semmiféle oly intézkedéstől, amely az e téren felhangzó panaszok megszüntetésére vezethet. (*) Bencés gimnázium Kőbányán. A főváros húsz tagból álló küldöttsége tegnap Pannonhalmán ünnepélyesen megajánlotta a X. kerületben megnyitandó gimnáziumban való tanítást a bencésre!abiok. A küldöttséget Márkus József főpolgármester és Tolnay Lajos miniszteri tanácsos, országgyűlési képviselő vezették. Pannonhalmán a perjel, az intézeti igazgató és tanári kar fogadta az érkezőket, akik másnap tisztelegtek Fejér Ipoly főapátnál. Tolnay Lajos tolmácsolta a X. kerületnek azt a sürgős óhaját, hogy a kőbányai új gimnázium vezetését a hazafias és tudós bencésrend vegye át. Fejér Ipoly főapát megköszönte a megtisztelő bizalmat és ígéretet tett, hogy a rend elveihez híven a vallásosság, hazatasság és emberszeretet erényeit fogja az ismeretek terjesztése mellett a főváros jövő nemzedékének a szívébe oltani. Ezután ünnepi ebéden vett részt a küldöttség, amelynek tagjai a következők voltak: Szabó Károly fővárosi tanácsos, Hindy Kálmán királyi tanácsos, dr. Tirana József ügyvéd, Bálint Sándor ügyvéd, dr. Láng Lajos, Fregler Nándor, Megyery Géza, dr. Beretzky Endre orvos, a református hitközség feje, Toperczer Péter, Horváth János, Benedikovics Károly X. kerületi plébános, dr. Örley Lajos, Tóth György, Claudy Guido, Blankenberg Lipót, az izraelita hitközség elnöke, Földváry N. és dr. Tóth László. színház, művészet. ** Epizód a mezőtúri színházból. A mezőtúri színházban, ahol Németh József és Szirmai Imre, a Népszínháznak ez a kitűnő két művésze, egy egész héten át vendégszerepelt Deák Péter társulatánál, egészen szokatlan kis epizód játszódott le a tegnapi előadás alatt. A feljegyzésre méltó kis dolgot így írja le mezőtúri levelezőnk : Az Éjjel az erdőn című népszínművet adták s a két népszínházi művész kedvéért az egész terem a zsúfolásig megtelt közönséggel. Az előadás javában folyt s mélyen bent jártunk a második felvonásban, amikor egyszerre kitört a mi városkánk fölött a s a jégvihar, amely az ország egy részén végigpusztított. A vihar erősen rázta az ablakokat, de azért az előadás csak folyt tovább, amikor egyszerre csak egy hatalmas menydörgés és utána nyomban egy óriási csattanás hallatszott. A villám leütött valahol a városban. Csakhamar meghozták a hírét, hogy a villám a város külső végében felgyújtott egy házat. A közönség erősen fészkelődni kezdett. Mindenki nyughatatlan volt, amíg Németh és Szirmai rettenthetetlen hidegvérrel játszottak tovább. A Népszínház bonvivant-ja éppen a kutyája holléte iránt érdeklődött, mikor a közönség soraiból felállott egy úriember és nagy udvariassággal így szólt fel a színpadra: — Bocsánatot kérünk, de bármilyen nagy is az élvezetünk, amelyet az önök művészete nekink nyújt, annyira nyughatatlanok vagyunk, hogy nem hallgathatjuk tovább az előadást . . . Szirmai erre a lámpák elébe lépett és szólt: — Belátjuk, hogy a tisztelt közönség nem maradhat tovább a színházban, amikor a városban vihar és tűz van . . . Félbeszakítjuk ezennel az előadást. A közönség erre felállott, nyájasan felköszönt a színpadra, amit a mi derék budapesti művészeink hasonló udvariassággal viszonoztak és ezzel vége volt az előadásnak, amely félbemaradt előadás egyúttal jutalomjátéka és búcsúfellépése volt a két jeles művésznek. ** A budai színház. A főváros jobboldalán létesítendő állandó színház ügyében dr. Herczegh Mihály és dr. Singer József ma újabb kérvényt nyújtottak be a tanácshoz, amely a színház helyének megjelölésével foglalkozik. A kérvényezők az újabb terv szerint a Bomba-téren, a vásárcsarnok céljaira kisajátított telken akarják az új színházat monumentális alakban felépíteni, hogy „méltó pendantja legyen az új országháznak“. Újra megismétlik azt a kérésüket, hogy a főváros a telket 90 évre engedje át nekik s a Várszínház megváltási árát, a Várszínház átalakítására a budgetbe már felvett összeget, mint kamatnélküli kölcsönt engedje át nekik a főváros. A szubvenciót redukálják s ők is csak annyit kérnek, amennyit a Várszínház kapott — 10.093 forintot. ** Növendékek hangversenye. A Tisztviselőtelepi Kaszinó nagytermében tegnap tartották vizsgálati hangversenyüket Csipkés Endréné zongoratanárnő növendékei előkelő és nagyszámú közönség előtt. A növendékek, számszerint vagy huszonöten, rendkívül szép készültséggel játszottak zongorán két és négy kézre. A nagy gonddal és ízléssel összeállított programra huszonnégy pontot tartalmazott és a fiatal növendékek a legnehezebb részeket is könnyedén játszották végig. A növendékek közül kiváltak: Kleip Margit és Mariska, Hadfy Elza, Mátray Irma, Busfy Jolán, Lung Juliska, Tichy Margit, Róth Irma, Sviederszky Leontin, Fazekas Anna, Kremmner Ilona, Csipkés Sarolta, Szemmek Mariska, Róth Ella, Fehérváry Stefanie, Böhm Irén, Lung Etelka, Lung Józsa, Balthazár Ilona, Mihalecz Olga, Arany Margit és Pólay Margit. Szívességből működtek közre: Márkus Aranka úriiörgy, az operaiskola növendéke, aki a Gésákból és a zsidónőből énekelt szépen és nagy hatással és Vidosfalvy Gyula tanár, aki hegedűjátékával emelte a vizsgálati hangverseny művészi színvonalát. ** Művésznők kitüntetése. Két bécsi művésznőt ért a napokban királyi kitüntetés. Az egyik Materna asszony, a hírneves énekesnő, a másik Hohenfels asszony, aki nemrégiben ülte meg huszonötéves jubileumát annak, hogy a bécsi Burg-színház kötelékébe lépett. Mindkét művésznő, érdemeinek elismeréséül, a koronás arany érdemkeresztet kapta. A magyar művésznők közül Prielle Kornéliát, a Nemzeti Színház nagynevű művésznőjét érte hasonló kitüntetés. ** A népszínháziak a vidéken. Kiss Mihály, a Népszínház tagja a napokban Csornán fog vendégszerepelni s a Csikósban, a Falu rosszában, Betyár kendőjében és a Tündérlak Magyarhonban címü darabokban lép föl. Szirmay Imre és Németh József, Deák Péter társulatánál Mező-Túron vendégszerepelnek. A Kék asszonyban léptek föl először s a mezőtúriak úgy őket, mint Környey Bélát, a társaság bemutatkozó új baritonistáját nagy ovációkkal fogadta. ** Cléo de Merode Berlinben. Cléo de Méredt kisasszony, aki különben arról híres, hogy a legapróbb fülei vannak az egész nőnemű Franciaországban, szintén kibékül hazája legyőzőivel, a németekkel. Egy berlini távirat adja hírül, hogy a párisi opera hallétjének ez a legkiválóbb csillaga harminc estére terjedő vendégszereplési szerződést kötött a Wintergarten igazgatóságával. Cléo kisasszony negyvenötezer frankot kap a harminc estére és november 1-én kezdi meg vendégszereplését. ** Az aradi országos dalünnep tudvalevőleg augusztusban lesz s az aradiak már nagyban készülődnek a dalárdisták fogadására. A dalünnep rendezőinek sok kellemetlenséget okoz a békéscsabai dalárda most kibocsátott körirata, amelyben szemére veti a központi bizottságnak, hogy későn adta ki a programmot és küldte szét a versenydarabokat. A vidéki dalárdáknak nem volt idejük az előkészületre. Ezért a körirat azt ajánlja, hogy a programm egyik felét a fővárosi s a másik felét a vidéki dalárdák adják elő. Ez a terv azonban kivihetetlen s így a dalünnepet az eredeti megállapodások szerint tartják meg. ** A városligeti színkörből. A városligeti színkör legközelebbi újdonsága A száraz kenyér fővárosi életkép lesz. Ez a darab az összes színpadokon szenzációs sikert aratott. ** Strauss zenekara a Hírmondóban. Holnap, (pénteken) este 8 órától 11 óráig cigányzenével felváltva közvetíti a Telefon Hírmondó Strauss Ede híres bécsi zenekarának hangversenyét. két volt, melyen Jankovich társelnök szép beszédben fejezte ki megelégedését a verseny fölött. A versenyek eredménye a következő: I. Megnyitó verseny 224 méter. Juventius Károly első, Klein Géza második. II. Magyar Úszó Egyesület bajnoksága rövid távon 914 méter. Gräfl Ödön M. u. e. első, Bigelbauer Árpád M. u. e. és Braunberger Hugó (holtversenyben) második. III. Juniorok gyorsfutása. 100 méter. Fiegl Kálmán M. u. e. első, Gál Lajos M. u. e. második, Subert M. u. e. harmadik. Magyar hajó E. bajnoksága a hosszú távon SO1 méter. Gräfl Károly M. u. e. első, Lindner Ernő B. T. C. második. Juniorok kitartó versenye. 8045 méter. Fiegl Pál első, Gál Lajos második. Háton úszás. 100 yard. Sugár Elemér (M. U. E.) első, Pedéry Gyula (M. U. E.) második. Csapat verseny. 134., méter. Braunberger Hugó, Gräfl Ödön, Rieglbauer Árpád elsők, Fodor Géza, Fliegl Pál, Kasza Sándor második, mindannyian a Magyar Úszó Egyesület tagjai. jan|^НЯНЦНп ISO. szám. Budapest, péntek BUDAPESTI NLÓ 1898. julius 1. SPORT. Uszó verseny. Ma este tartotta a „Magyar Uszó-Egyesület“ nyári úszóversenyét a Lukács-fürdő uszodájában, igen szép közönség jelenlétében. A versenybíróság elnökei dr. Porzsolt Gyula és Jankarich Ákos voltak. A verseny után 100 terítékű ban TÖRVÉNYSZÉK. §§ Nincs többé szocializmus. Ezt hirdette a Népszavában Dem Péter. De olyanformán, hogy a főügyészség perbe fogta izgatásért. Ma volt az esküdtszéki tárgyalás és a fiatal műlakatost a toloncházból vezették az esküdtek elé. Azért került oda, mert szocialista célokra gyűjtött engedély nélkül és tiz napi elzárásra ítélték. Rendőr kisérte be a terembe s Zsitvay elnök elé állítván, igy szólt: — Alássan jelentem, Engelbach rendőrtanácsos ur parancsára idevezettem Dám Pétert a toloncházból. Elnök: Jól van, a vádlott itt marad, ön pedig a tárgyalás végéig az előszobában várakozik reá. Túllőtt: Én is távozom s nem veszek részt a tárgyaláson. — Miért? — Mert négy csavargóval, tolonckocsin hoztak ide. — Hát nem önszántából jött ? — Kértem, hogy hozzanak. — Nos? — De kérdem. Nem mondhatta volna-e Bezsár felügyelő a főkapitánynak: Tessék adni egy polgári rendőrt Dám Péter úrnak! (Derültség.) Dr. Pollacsek Sándor védő: A történtek után kérnem kell a mai tárgyalás elhalasztását, mert a sajtótörvény 42. §-a szó szerint így hangzik: Az esküdtszék előtt a vádlott szabadon jelenik meg. Elnök: Hát csakugyan nem marad itt Dám úr? — Semmiképp, ha engem tolonckocsin hoztak s rendőrrel. — De hisz a hatóság kötelességét szegte volna meg, ha kiséret nélkül küldi. Mondhatom, hogy akármilyen úrral is megtörtént már, ha épp akkor államfogházban ült, hogy idekisértek. — Ne hoztak volna tolonckocsin. Én nem akartam beleülni, de Boldizsár felügyelő azt mondta: „ha fel nem ülök magamtól, mindjárt bedob a kocsiba.“ Ez a rendőr úr aztán szíves volt megengedni, hogy melléje üljek a bakra. A védő újra kéri a tárgyalás elhalasztását, mert nézete szerint csakugyan nem kellett volna úgy az esküdtszék elé szállítani, amint tették. A védő ugyanis kérte a rendőrtanácsost, hogy a mai napra függeszszék fel Dám Péter fogságát s engedjék szabadon megjelenni, ezt a napot pótolta volna. Elnök: Ha távozik a vádlott, akkor is megtartjuk a tárgyalást.’ E kijelentésre a védő és a vádlott elhagyták a termet, az utóbbi a rendőr kíséretében, aki visszaszállította a toloncházba. Ezután megtartották a makacssági tárgyalást. Megalakíttatván az esküdtszék, a vádlevél s a bepanaszolt cikk felolvasása után dr. Gaál Endre alügyész a vádlott megbüntetését kérte, mert cikke a munkásosztályt a társadalom többi osztályai ellen izgatja. Az esküdtszék rövid tanácskozás után meghozták a verdiktet, mely szerint Dám Pétert úgy a lazításban (9 szóval 3 ellen), mint az izgatásban (10 szóval 2 ellen) vétkesnek nyilvánították. E verdikt alapján a sajtóbiróság Dámot három havi államfogházra és 60 forint pénzbüntetésre ítélte. Mivel ez makacssági ítélet, új tárgyalást majd tartani. §§ Egyházpolitika az egyetemen. Harmad az egyetemi köri elnökválasztás mozgalmas napjában az egyetemi körben a szabadelvűek ellen antiszemita párt alakult. Dr. Schulhof Géza Rikhárd, aki akkoriban másodéves jogász volt, az antiszemita áramlat kütfejének az időközben megválasztott elnököt, Komi’ Arthurt tartotta, amit neki sértő tartalmú levéltzett tudomásra. Ebből az áttérek sora keletkezett: ~v., hol egymásután verekedett meg Komlóssiyval és Baross Jánossal; utóbbit azért provokáltatta, mert ellene az egyetemi körben „megbotránkozás! indítványt“ tett.