Budapesti Napló, 1898. július (3. évfolyam, 180-210. szám)

1898-07-01 / 180. szám

Erre Kasics — Szalai beszéde után — szót kért , felszólította az elnöklő főpolgármestert, hogy uta­sítsa rendre Fenyvessyt. Márkus főpolgármester erre azt felelte, hogy az­­urak magánbeszélgetését nem hallgatta, mivel a szó­nok fejtegetéseire figyelt, mire Kasics kijelentette, hogy elmaradván a rendreutasítás, más után fog ma­gának elégtételt szerezni. Az ó­budai Kisfaludy-színház részére megsza­­vazott a közgyűlés évi 6000 forint segélyt, amely utólagos havi részletekben lesz adandó. A Vígopera-részvénytársaság kérvényét, színház­­nyitás engedélye iránt, levették a napirendről. Hozzájárult a közgyűlés ahoz, hogy a Kossuth Lajos emlékének megörökítésére emelendő mauzóleum, helyéül a Kerepesi úti temető úgynevezett harmadik kapu­ut és a nagy Krisztus-út metszésébe eső terület jelöltessék ki. A napiredre tűzött további tárgyakat holnap délután a folytatólagos közgyűlésen intézik el. (*) A betegsegélyző egyesületek. Igen okos és üdvös intézkedésre hívja föl dr. Acker­mann Adolf tiszti főorvos a főváros tanácsát. Azt kéri, hivassanak föl a kerületi elöljáróságok, hogy a kerületükben levő betegsegélyző és te­metkezési egyesületek zárszámadásait és orvos­statisztikai kimutatásait az elmúlt évre vonatko­zólag kérjék be s a tiszti főorvosnak átvizsgálás végett küldjék be. Aki tudja, hogy a humaniz­mus cégére alatt mennyi szabálytalanság törté­nik az ily célú egyesületeknél, az csak elisme­réssel lesz a tiszti főorvos ez akciója iránt, aki ismert erélyével bizonyára nem fog vissza­riadni semmiféle oly intézkedéstől, amely az e téren fel­hangzó panaszok megszüntetésére vezethet. (*) Bencés gimnázium Kőbányán. A főváros húsz tagból álló küldöttsége tegnap Pannonhalmán ünnepélyesen megajánlotta a X. kerületben megnyi­tandó gimnáziumban való tanítást a bencésre!a­biok. A küldöttséget Márkus József főpolgármester és Tolnay Lajos miniszteri tanácsos, országgyűlési kép­viselő vezették. Pannonhalmán a perjel, az intézeti igazgató és tanári kar fogadta az érkezőket, akik másnap tisztelegtek Fejér Ipoly főapátnál. Tolnay Lajos tolmácsolta a X. kerületnek azt a sü­rgős óhaját, hogy a kőbányai új gimnázium vezetését a hazafias és tudós bencésrend vegye át. Fejér Ipoly főapát megköszönte a megtisztelő bizalmat és ígére­tet tett, hogy a rend elveihez híven a vallá­sosság, hazatasság és emberszeretet erényeit fogja az ismeretek terjesztése mellett a főváros jövő nemzedékének a szívébe oltani. Ezután ünnepi ebéden vett részt a küldöttség, a­melynek tagjai a következők voltak: Szabó Károly fővá­rosi tanácsos, Hindy Kálmán királyi tanácsos, dr. Tirana József ügyvéd, Bálint Sándor ügyvéd, dr. Láng Lajos, Fregler Nándor, Megyery Géza, dr. Be­­retzky Endre orvos, a református hitközség feje, Toper­czer Péter, Horváth János, Benedikovics Károly X. kerületi plébános, dr. Örley Lajos, Tóth György, Claud­y Guido, Blankenberg Lipót, az izraelita hitköz­ség elnöke, Földváry N. és dr. Tóth László. színház, művészet. ** Epizód a mezőtúri színházból. A mezőtúri színházban, ahol Németh József és Szirmai Imre, a Népszínháznak ez a kitűnő két művésze, egy egész héten át vendégszerepelt Deák Péter társulatánál, egészen szokatlan kis epizód játszódott le a tegnapi előadás alatt. A feljegyzésre méltó kis dolgot így írja le mezőtúri levelezőnk : Az Éjjel az erdőn című népszínművet adták s a két népszínházi művész kedvéért az egész terem a zsúfolásig megtelt közönséggel. Az előadás javában folyt s mélyen bent jártunk a második felvonásban, amikor egyszerre kitört a mi városkánk fölött a­ s a jégvihar, amely az ország egy részén végigpusztított. A vihar erősen rázta az ablakokat, de azért az elő­adás csak folyt tovább, amikor egyszerre csak e­gy hatalmas menydörgés és utána nyomban egy óriási csattanás hallatszott. A villám leütött valahol a városban. Csakhamar meghozták a hírét, hogy a villám a város külső végében felgyújtott egy házat. A közön­­ség erősen fészkelődni kezdett. Mindenki nyughatat­lan volt, amíg Németh és Szirmai rettenthetetlen hi­degvérrel játszottak tovább. A Népszínház bonvivant-ja éppen a kutyája hol­léte iránt érdeklődött, mikor a közönség soraiból fel­­állott egy úri­ember és nagy udvariassággal így szólt fel a színpadra: — Bocsánatot kérünk, de bármilyen nagy is az élvezetünk, amelyet az önök művészete neki­nk nyújt, annyira nyughatatlanok vagyunk, hogy nem hallgathatjuk tovább az előadást . . . Szirmai erre a lámpák elébe lépett és szólt: — Belátjuk, hogy a tisztelt közönség nem ma­radhat tovább a színházban, amikor a városban vihar és tűz van . . . Félbeszakítjuk ezennel az előadást. A közönség erre felállott, nyájasan felköszönt a színpadra, amit a mi derék budapesti művészeink hasonló udvariassággal viszonoztak és ezzel vége volt az előadásnak, amely félbemaradt előadás egy­úttal jutalomjátéka és búcsúfellépése volt a két jeles művésznek. ** A budai színház. A főváros jobboldalán lé­tesítendő állandó színház ügyében dr. Herczegh Mihály és dr. Singer József ma újabb kérvényt nyúj­tottak be a tanácshoz, amely a színház helyének megjelölésével foglalkozik. A kérvényezők az újabb terv szerint a Bomba-téren, a vásárcsarnok céljaira kisajátított telken akarják az új színházat monumen­tális alakban felépíteni, hogy „méltó pendantja legyen az új országháznak“. Újra megismétlik azt a kérésü­ket, hogy a főváros a telket 90 évre engedje át ne­kik s a Várszínház megváltási árát, a Várszínház át­alakítására a budgetbe már felvett összeget, mint kamatnélküli kölcsönt engedje át nekik a főváros. A szubvenciót redukálják s ők is csak annyit kérnek, amennyit a Várszínház kapott — 10.093 forintot. ** Növendékek hangversenye. A Tisztviselő­telepi Kaszinó nagy­termében tegnap tartották vizs­gálati hangversenyüket Csipkés Endréné zongora­­tanárnő növendékei előkelő és nagyszámú közönség előtt. A növendékek, számszerint vagy huszonöten, rendkívül szép készültséggel játszottak zongorán két és négy kézre. A nagy gonddal és ízléssel össze­állított programra huszonnégy pontot tartalmazott és a fiatal növendékek a legnehezebb részeket is könnyedén játszották végig. A növendékek közül kiváltak: Klei­p Margit és Mariska, Hadfy Elza, Mátray Irma, Busfy Jolán, Lung Juliska, Tichy Margit, Róth Irma, Sviederszky Leon­­tin, Fazekas Anna, Kremmner Ilona, Csipkés Sarolta, Szemmek Mariska, Róth Ella, Fehérváry Stefanie, Böhm Irén, Lung Etelka, Lung Józsa, Balthazár Ilona, Mihalecz Olga, Arany Margit és Pólay Margit. Szívesség­ből működtek közre: Márkus Aranka úr­­iiörgy, az operaiskola növendéke, aki a Gésákból és a zsidónőből énekelt szépen és nagy hatással és Vidosfalvy Gyula tanár, aki hegedűjátékával emelte a vizsgálati hangverseny művészi színvonalát. ** Művésznők kitüntetése. Két bécsi művész­nőt ért a napokban királyi kitüntetés. Az egyik Ma­terna asszony, a hírneves énekesnő, a másik Hohen­fels asszony, aki nemrégiben ülte meg huszonötéves jubileumát annak, hogy a bécsi Burg-színház köte­lékébe lépett. Mindkét művésznő, érdemeinek elisme­réséül, a koronás arany érdemkeresztet kapta. A magyar művésznők közül Prielle Kornéliát, a Nemzeti Színház nagynevű művésznőjét érte hasonló kitüntetés. ** A népszínháziak a vidéken. Kiss Mihály, a Népszínház tagja a napokban Csornán fog ven­dégszerepelni s a Csikósban, a Falu rosszá­ban, Betyár kendőjében és a Tündérlak Magyarhonban címü dara­bokban lép föl. Szirmay Imre és Németh József, Deák Péter társulatánál Mező-Túron vendégszerepelnek. A Kék asszonyban léptek föl először s a mezőtúriak úgy őket, mint Környey Bélát, a társaság bemutat­kozó új baritonistáját nagy ovációkkal fogadta. ** Cléo de Merode Berlinben. Cléo de Méredt kisasszony, aki különben arról híres, hogy a leg­apróbb fülei vannak az egész nőnemű Franciaország­ban, szintén kibékül hazája legyőzőivel, a németekkel. Egy berlini távirat adja hírül, hogy a párisi opera hallétjének ez a legkiválóbb csillaga harminc estére terjedő vendégszereplési szerződést kötött a Winter­garten igazgatóságával. Cléo kisasszony negyvenöt­­ezer frankot kap a harminc estére és november 1-én kezdi meg vendégszereplését. ** Az aradi országos dalünnep tudvalevőleg augusztusban lesz s az aradiak már nagyban készü­lődnek a dalárdisták fogadására. A dalünnep rende­zőinek sok kellemetlenséget okoz a békés­csabai dalárda most kibocsátott körirata, amelyben szemére veti a központi bizottságnak, hogy későn adta ki a programmot és küldte szét a versenydarabokat. A vidéki dalárdáknak nem volt idejük az előkészületre. Ezért a körirat azt ajánlja, hogy a programm egyik felét a fővárosi s a másik felét a vidéki dalárdák adják elő. Ez a terv azonban kivihetetlen s így a dalünnepet az eredeti megállapodások szerint tart­ják meg. ** A városligeti színkörből. A városligeti színkör legközelebbi újdonsága A száraz kenyér fő­városi életkép lesz. Ez a darab az összes színpado­kon szenzációs sikert aratott. ** Strauss zenekara a Hírmondóban. Holnap, (pénteken) este 8 órától 11 óráig cigányzenével fel­váltva közvetíti a Telefon Hírmondó Strauss Ede híres bécsi zenekarának hangversenyét. két volt, melyen Jankovich társelnök szép beszédben fejezte ki megelégedését a verseny fölött. A versenyek eredménye a következő: I. Megnyitó verseny 224 méter. Juventius Károly első, Klein Géza második. II. Magyar Úszó Egyesület bajnoksága rövid tá­von 91­4 méter. Gräfl Ödön M. u. e. első, Bigelbauer Árpád M. u. e. és Braunberger Hugó (holtverseny­ben) második. III. Juniorok gyorsfutása. 100 méter. Fiegl Kál­mán M. u. e. első, Gál Lajos M. u. e. második, Su­­bert M. u. e. harmadik. Magyar hajó E. bajnoksága a hosszú távon SO1 méter. Gräfl Károly M. u. e. első, Lindner Ernő B. T. C. második. Juniorok kitartó versenye. 804­5 méter. Fiegl Pál első, Gál Lajos második. Háton úszás. 100 yard. Sugár Elemér (M. U. E.) első, Pedéry Gyula (M. U. E.) második. Csapat verseny. 134., méter. Braunberger Hugó, Gräfl Ödön, Rieglbauer Árpád elsők, Fodor Géza, Fliegl Pál, Kasza Sándor második, mindannyian a Magyar Úszó Egyesület tagjai. jan|^НЯНЦНп ISO. szám. Budapest, péntek BUDAPESTI N­­LÓ 1898. julius 1. SPORT. Uszó verseny. Ma este tartotta a „Magyar Uszó-Egyesü­let“ nyári úszóversenyét a Lukács-fürdő uszodájában, igen szép közönség jelenlétében. A versenybíróság elnökei dr. Porzsolt Gyula és Janka­­rich Ákos voltak. A verseny után 100 terítékű ban­ TÖRVÉNYSZÉK. §§ Nincs többé szocializmus. Ezt hirdette a Népszavában Dem Péter. De olyanformán, hogy a fő­ügyészség perbe fogta izgatásért. Ma volt az esküdt­széki tárgyalás és a fiatal műlakatost a toloncházból vezették az esküdtek elé. Azért került oda, mert szocialista célokra gyűjtött engedély nélkül és tiz napi elzárásra ítélték. Rendőr kisérte be a terembe s Zsitvay elnök elé állítván, igy szólt: — Alássan jelentem, Engelbach rendőrtanácsos ur parancsára idevezettem Dám Pétert a toloncházból. Elnök: Jól van, a vádlott itt marad, ön pedig a tárgyalás végéig az előszobában várakozik reá. Túllőtt: Én is távozom s nem veszek részt a tárgyaláson. — Miért? — Mert négy csavargóval, tolonckocsin hoz­tak ide. — Hát nem önszántából jött ? — Kértem, hogy hozzanak. — Nos? — De kérdem. Nem mondhatta volna-e Be­zsár felügyelő a főkapitánynak: Tessék adni egy polgári rendőrt Dám Péter úrnak! (Derültség.) Dr. Pollacsek Sándor védő: A történtek után kérnem kell a mai tárgyalás elhalasztását, mert a sajtótörvény 42. §-a szó szerint így hangzik: Az es­küdtszék előtt a vádlott szabadon jelenik meg. Elnök: Hát csakugyan nem marad itt Dám úr? — Semmiképp, ha engem tolonckocsin hoztak s rendőrrel. — De hisz a hatóság kötelességét szegte volna meg, ha kiséret nélkül küldi. Mondhatom, hogy akár­milyen úrral is megtörtént már, ha épp akkor állam­fogházban ült, hogy idekisértek. — Ne hoztak volna tolonckocsin. Én nem akartam beleülni, de Boldizsár felügyelő azt mondta: „ha fel nem ülök magamtól, mindjárt bedob a ko­csiba.“ Ez a rendőr úr aztán szíves volt megengedni, hogy melléje üljek a bakra. A védő újra kéri a tárgyalás elhalasztását, mert nézete szerint csakugyan nem kellett volna úgy az esküdtszék elé szállítani, amint tették. A védő ugyanis kérte a rendőrtanácsost, hogy a mai napra függeszszék fel Dám Péter fogságát s engedjék sza­badon megjelenni, ezt a napot pótolta volna. Elnök: Ha távozik a vádlott, akkor is megtart­juk a tárgyalást.’ E kijelentésre a védő és a vádlott elhagyták a termet­, az utóbbi a rendőr kíséretében, aki vissza­szállította a toloncházba. Ezután megtartották a makacssági tárgyalást. Megalakíttatván az esküdt­szék, a vádlevél s a bepanaszolt cikk felolvasása után dr. Gaál Endre alügyész a vádlott megbünte­tését kérte, mert cikke a munkásosztályt a társa­dalom többi osztályai ellen izgatja. Az esküdtszék rövid tanácskozás után meghoz­ták a verdiktet, mely szerint Dám Pétert úgy a la­zításban (9 szóval 3 ellen), mint az izgatásban (10 szó­­val 2 ellen) vétkesnek nyilvánították. E verdikt alap­ján a sajtóbiróság Dámot három havi államfogházra és 60 forint pénzbüntetésre ítélte. Mivel ez makacssági ítélet, új tárgyalást majd tartani. §§ Egyházpolitika az egyetemen. Harmad az egyetemi köri elnökválasztás mozgalmas napjá­ban az egyetemi körben a szabadelvűek ellen antisze­mita párt alakult. Dr. Schulhof Géza Rikhárd, aki ak­koriban másodéves jogász volt, az antiszemita áramlat kütfejének az időközben megválasztott elnököt, Komi’ Arthurt tartotta, amit neki sértő tartalmú levélt­zett tudomásra. Ebből az áttérek sora keletkezett: ~v., hol egymásután verekedett meg Komlóssiyval és Baross Jánossal; utóbbit azért provokáltatta, mert ellene az egyetemi körben „megbotránkozás! indítványt“ tett.

Next