Budapesti Napló, 1898. szeptember (3. évfolyam, 240-269. szám)

1898-09-01 / 240. szám

4 Budapest, csütörtök BUDAPESTI NAPLÓ 1898. szeptember 1. 340. szám tért, aki torzképpé lett, mert hitt néhány francia tábornok becsületszavának. Mit érezhet a francia ember ezen a mai napon, amikor összeomlott, hazugsággá vál­tozott az ő egyetlen dicsősége, bizalmának egyetlen vára: a hadsereg erőssége ? Szörnyű megpróbáltatás látogatja meg ezt az országot, egy erkölcsi Sedan, amelyet elviselni szinte hőstett számba megyen. Ez azonban a franciák dolga. Minket más egyéb érdekel ebben a szenzációs for­dulatban. Mi örvendezve üdvözöljük ezt az eseményt, nem kárörömből, hanem azért, mert szemeink előtt látjuk csodás módon ki­bontakozni az igazságot, látjuk annak kérlel­­hetlen elkövetkezését és diadalát. Nyugodt elégültséggel vagyunk objektív nézői a történendőknek. Ami most követke­zik, az az igazság győzelmi felvonulása leszen. Meg fogják büntetni mind a gaztettek szerzőit, a cinikus emberkínzókat, az élő hússal kereskedő Shylockokat. És be fog következni a Dreyfus-per revíziója, a század legnagyobb bűntettének expiációja. Dreyfust hazaviszik, ez nagy és megható momentum lesz, nagyobb lesz azonban az, hogy ha­zaviszik az igazságot, amely messzire el­került Franciaországból. Le lesznek álcázva mindazok, akik jezsuita fondorlatból, faji és felekezeti gyűlölségből küzdöttek az igazság ellen. És szégyenoszlophoz lesznek kötve azok a gyávák, akik féltek fölemelni szavukat az igazságért. A csapás, amely ezen a napon a francia hadsereget ,és az egész országot érte a nagy romlottság és rothadás konstatálásával, egy­úttal nagy diadal is. A bátor férfiasság győ­zelmét jelenti ez, biztatóul a derék embe­reknek, hogy ne fáradjanak bele soha az igazságért való küzdelembe,­ fenyegető jelül azoknak, akik alutakon akarják vezetni a népeket. La vérité est en marche et rien ne I’arrétera. A vallomás. Paris, augusztus 31. A Dreyfus-ügyben az elképzelhető legszenzá­ciósabb fordulat állott be. Henry alezredes, a nagy vezérkar információs irodájának főnöke, tegnap este rövid kihallgatás után megvallotta a hadügy­miniszternek, hogy azt a levelet, amelyet Cavaignac, a képviselőház június 7-iki ülésében a ház tet­­szésviharától kísérve, Dreyfus bűnösségének cá­folhatatlan bizonyítékául olvastott fel, ő maga gyártotta. Cavaignacra és az egész vezérkarra nézve le­sújtó leleplezés ez. Egy csapással összedől a hazugsá­goknak oly fáradságosan összetákolt épülete, amelylyel a Dreyfuson elkövetett igazságtalanságot takarni igyekeztek. Éppen azt a levelet, amelyről maga a szerzője vallja most, hogy nyomorult hami­sítvány, azt a levelet használták fel Cavaignac, Bois­deffre, Pellieux stb. arra, hogy a Dreyfus bűnössége iránt fölmer­ült kételyeket eloszlassák.Hiszen Pellieux a Zola-perben esküvel erősítette annak a levélnek a valódiságát . Conte és Boisdeffre tábornokok esküdtek rá, hogy Pellieux igazat mondott! Mi­csoda tábornokok, micsoda vezérkar! És Cavaig­nac hadügyminiszter, mikor Picquart ezredes egy nyílt levélben késznek nyilatkozott arra, hogy bármely illetékes bíróság előtt bebizonyítja, hogy ez a levél esetlen hamisítvány, az ezredest nyom­ban lecsutatta és kémkedésért, vád alá fogatta! És most ugyanaz a Cavaignac magát a hamisítót volt kénytelen lecsukatni s kénytelen lesz az or­szág szine és az egész világ előtt bevallani, hogy tévedett ! Pária, augusztus 31. A Henry alezredes letartóztatását megelőzött közelebbi körülményekről hivatalosan hallgatnak. De ténynek látszik az, hogy Cavaignac hadügy­miniszter részint Picquart levele, részint az Ester­házy ellen megindított katonai fegyelmi vizsgá­lat, részint Jaures és Trarieux nyilatkozatai kö­vetkeztében már hosszabb idővel ezelőtt gyana­kodni kezdett s kételyei támadtak ama famózus levél hitelessége iránt, melyet, mint Dreyfus ellen szóló legerősebb bizonyítékot , maga olva­sott fel a képviselőházban. Tegnap aztán a had­ügyminiszter, miután több tisztet kihallgatott, el­határozta, hogy maga elé hivatja Henry alezredest és Roger tábornoknak, a hadügyminisztérium első osztályvezetőjének a jelenlétében azt kérdezte tőle: hogyan és mi módon jutott az az írás az ő kezébe? Henry ezredes ötölt-hatolt, ellentmondásokba keveredett, s végre némi habozás és hebegés után tüzetes vallomást tett. Megvallotta, hogy a levelet ő koholta, s ezt a bűntettét azzal iparkodik igazolni, hogy a vezérkar megmentése érdekében szükséges volt Dreyfus ellen új bizonyítékokat hal­mozni össze. Cavaignac, kit ez a vallomás szörnyen meg­döbbentett, azonnal elrendelte Henry alezredes le­tartóztatását. Azután pedig elsietett Brisson mi­niszterelnökhöz s jelentést tett neki a történtekről. Brisson föltétlenül helyeselte a hadügyminisz­ter eljárását, aki erre nyomban utasította Zurlinden tábornokot, Páris katonai kormányzóját, hogy a Mont-Valérien kaszárnyában cellát tartson készen egy főbbrangú tiszt számára. Este 10 óra tájban Henry alezredest egy tüzérségi kocsiban csendőrfedezet alatt bevitték a Mont-Valérienbe. Paris, augusztus 31. Cavaignac hadügyminiszter, mióta Mensből hazajött, kizárólag a vezérkar személyes viszonyai­val foglalkozott, még­pedig ama legújabb adatok alapján, amelyeket Piequart a vizsgálóbírónak szolgáltatott. A miniszter sorra kihalgatta a Dreyfus-ügygyel kapcsolatba hozott összes tiszte­ket. Ezeknek a vallomásai részben terhelők vol­tak Henryra nézve, aki úgy látszik magánkörökben eldicsekedett a hamisításával, amint hogy tényleg meg is vallotta ezt a hadügyminiszternek. Pária, augusztus 31. Henrynak, ki csak pár napja jött haza ten­geri fürdőről s most vadászatra akart kirándulni, sejtelme sem volt arról a veszedelemről, amely fenyegeti. — A felesége így adja elő a történ­teket : Tengeri fürdőről tértünk haza Párisba. A tengeri fürdő nagyon jót tett a férjemnek, a­ki Piequart alezredessel való párbaja óta oly­kor szemfájásban szenved. Ma délelőtt vadá­szatra akart menni, amelyre meghívtak. Épp a villásreggelihez ültünk, a midőn belépett a hadügyminiszter irodájának egy tisztje. Fél óráig beszélgetett bizalmasan a férjemmel, s azután a férjem így szólt hozzám: — Készíts ki nekem ruhát; a hadügy­miniszter titkos küldetést biz rám, s néhány napig távol maradok. Azzal mind a ketten elmentek. Henry alezredes negyvennégy éves, zömök testű, lármás ember. A katonai szolgálatot alulról kezdte. Sandher ezredes alatt került az informá­ciós hivatalba s ott du Paty de Clammal együtt dolgozott Dreyfus bűnösségének bebizonyításán. Sandher ezredes, aki agylágyulásban halt meg, örökül hagyta Henry alezredesnek a Dreyfus-ügy további nyomozását. A Zola-per tárgyalásán, mint ismeretes, ígér, izgalmas jelenet folyt le Piequart és Henry között. Henry a tárgyalás során azt mondta, hogy látta, amint Picquart Lebloisnak megmutatta a Cette canale de D ... kezdetű leve­let. Erre Piequart azt vágta oda Henrynek: — Hazudik! Az izgalmas jelenetnek párbaj lett a vége, amelyben Henry felső karján könnyen meg­sebesült. Walsin-Esterházy nagyon nyugodtan fogadta Henry alezredes letartóztatásának hírét; újságíró barátai éjjel két órakor költötték fel és tudatták vele a hírt. Walsin azt válaszolta nekik, hogy sejtelme sem volt a hamisításról s azt je­gyezte meg: — No, ebből megint csinos botrány lesz! A hamisítás: Parle, augusztus 31. Ebben a pillanatban­­még nem jutott odáig a vizsgálat, hogy tökéletesen földerítették volna, mi módon vitte végbe Henry a hamisítást. Egy azonban bizonyos, az, hogy Henry a titkos rend­őrség útján megkerítette Schwarzkoppen német katonai attasé leveleit, így jött rá, hogy Schwarzkoppen mindig kék plajbászszal irt és láthatta azt is, hogy sohasem használt más papirost, csak hosszában és szélességében víznyomással recézettet. De ez, úgy látszik, kikerülte a figyelmét. A hamisított levél papirosa hasonló ugyan, de nem olyan, mint a többi, a valódi levelek papirosa. Ez vezetett a ha­misítás fölfedezésére. Cavaignac hadügyminisztert iszonyúan le­verte a felfedezés, amely rettenetes világot vet a hadsereg legfőbb köreire; annyira kétségbeejtetta a minisztert a tegnapi váratlan fordulat,­ hogy mindenkiben gyanakszik és eltökélte magát arra, hogy a vezérkar munkáját, ügyeit, sőt a tagjait is vizsgálatnak veti alá. A kormány helyzete kétségbeejtően kínos. De nemcsak a hadsereg legfelsőbb köreire, hanem a párisi titkos rendőr­ségre is megsemmisítőleg hatott a tegnapi felfedezés. Kiderült, hogy Schwarzkoppen egész levelezését észrevétlenül el lehetett lopni s igy Henry könnyű szerrel hozzájuthatott a mintákhoz, amelyeknek segítségével nem volt nehéz a hamisítás. Kitudó­dott, hogy a külföldi diplomácia leveleit hosszú időn át elfogdosták, felbontották s aztán sem juttatták rendeltetésük helyére. Paris, augusztus 31. A hamisítás fölfedezésének története hiteles elbeszélés szerint a következő : ^ Cavaignac hadügyminiszter egy meghitt em­bere, aki magasrangu katonatiszt, napokig a leg­körülményesebben vizsgálta az iratokat és az ok­mányokat, amelyek a Dreyfus-ü­gyre vonatkoznak. Egyetlenegy papírlap sem kerülte el figyelmét. Mindent összehasonlított s igy győződött meg arról, hogy Schwarzkoppen­ levelei kivétel nélkül hosszában és szélességében víznyomással vonal­zott papíron vannak írva. Mikor Henry alezredes szabadságon volt, átkutatta az illető katonatiszt a titkos nyomozó szolgálat aktáit, levelezéseit, összehasonlította az írásokat s ekkor jutott arra, a fölfedezésre, hogy minden levél valódi, csak egy hamis. Közölte ezt a hadügyminiszterrel. Mihelyt Henry visszatért, Cavaignac nyom­ban magához rendelte a lakására, ahol jelen volt Boisdeffre vezérkari főnök és Conse tábornok is. Teljes egy órahosszal faggatta a hadügyminiszter Henryt, aki mindent tagadott. De később annyira összezavarodott a vallomása, hogy egymásután ©SÜN e$AN­&#ftZ üvegekben a 88 kr. A száj és fogak részére a Segkitään&lsb. Ar­tiseptikus, consexuál, tisztít, kellemes, egészséges és fölülhaladja jóval a legjobb, eddig ismeretes fogszereket. OS­AH -fogpor (Pulver) dobozokban a 44 kr. Törvényesen védett, lelkiismeretesen megvizsgált és valódi minőségben kaptató * ANTONI J, CZERNY, WIEN «► XVIIIL., Carl Ludwigstratse é. (x31.) kőraktár: I., traffisehgasse 5., a cs. bír. udvari opera közelében. Szétküldés utánvéttel 5 frten fölüli megrendelések csomagolási költség nélkül és wstadiumfen­­tesen küldetnék. K­árjegyzékek az összes nagyobb költs­egességekről ingyen és bérmentes. Főraktár Budapesten: Török József gyógyszerész, Király­ utca 12. és Egger At­ca, Jászi-körút 17. stb. stb.

Next