Budapesti Napló, 1898. október (3. évfolyam, 271-300. szám)
1898-10-02 / 271. szám
felazám. Budapest, vasárnap írások száma meg fogja közelíteni a kétszázezret. Melles Emil bodrogközi görögkatolikus esperes lelkes hangú felhívást tett közé, melyben az összes görögkatolikus magyarságot ismételve figyelmezteti a csatlakozásra. Az országos bizottság még nem határozta el, hogy a nyilatkozatok átvételét mikor zárja le. Mint halljuk, ez a terminus október végére van kitűzve. A katolikus autonómiai kongresszus kilences albizottsága ma délelőtt 10 órakor a főrendiház tanácskozási termében ülést tartott, melyben a kiküldött bizottság munkálatát hitelesítették. A hitelesítés után gróf Szapáry Gyula elnök a bizottság nevében köszönetet mondott dr. Hoványi Gyulának fáradozásáért. A kiegyezés látsága. Budapest, október 1. Nagyon kevesen voltak idáig is azok, akik az osztrákok vakmerő követeléseivel szemben a kiegyezési javaslatok ha nem is akadálytalan, de oly elintézését remélték, amelybe a magyar parlament is beletörődhetik. Ma már ezek a körök is igen sötétnek és komolynak látják a helyzetet és az osztrák viszonyok láttára lehetetlennek tartják a békés megegyezést. Az osztrák képviselőház tegnapi kritikus napja két döntő fontosságú tényt derített ki, amelyre a Thun - kormány egyáltalán elkészülve nem volt. Kiderült mindenekelőtt, hogy a kormány talán minden eshetőségre számított, csak arra nem, ami tényleg bekövetkezett, hogy az osztrák pártok mind, még Schönerer, Wolf és elvtársaik is a kiegyezés tárgyalása idejére felfüggesztették az obstrukciót, aztán kitűnt a tegnapi szavazás folytán, hogy a Thun-kormánynak többsége csak a fantáziában van meg. Igaz, hogy Schwegel indítványa mellé állt többség eredményt ezúttal nem mutathatott föl, mert a sürgősségi indítvány elfogadásához kétharmad szótöbbségre van szükség, de a szavazás után osztrák kormánykörökben sem titkolhatják, hogy ilyen pártviszonyok mellett a reichsrabhban csakis olyan kiegyezést fogadnak el, amely Magyarország érdekeit kiszolgáltatná Ausztriának. A magyar politikai körök komoly hangulatát leginkább fölébreszti azonban a kiegyezési javaslatok osztrák megokolása. A pártok fenyegető magatartása a kiegyezési javaslatokkal szemben azt mutatja ugyanis, hogy a reichsrath még a fogyasztási adók átutalásának megfelelő kompenzációja esetén sem tudna azokba belenyugodni, hanem rávetné magát még a Magyarországnaknyújtandó arra az egyetlen előnyre is, amely azuj bankegyezményben foglaltatik. Ily körülmények közt még komolyabb válság körvonalait mutatja a kiegyezési javaslatok nyugodt tárgyalása. De Magyarországot nem fogja készületlenül találni e tárgyalás fenyegető eredménye. Sem a magyar parlament, sem a magyar kormány semmi áron nem lesz hajlandó feláldozni a nemzet elvitazhatatlan jogait és legfontosabb érdekeit azért, hogy a Thun-kormányt kimentse siralmas helyzetéből és nem fog akadni a parlamentben öt ember sem, aki az osztrák többség által Magyarország kárára felforgatott kiegyezési javaslatokat elfogadná. Back, október 1. A német ellenzéki lapok arra buzdítják al a baloldali pártokat, hogy haladjanak tovább a megkezdett útán és a kiegyezési javaslatok tárgyalását semmiféle obstrukcióval se akadályozzák meg, mert a tegnapi nap kettőt kiderített: s először azt, hogy a kormány minden eshetőségre felkészült, csak a kiegyezés zavartalan tárgyalására nem és másodszor, hogy Thun grófnak nincs megbízható többsége. Figyelemre méltó, hogy Wolf képviselő lapja ma azt mondja : íme megindult a kísérlet, hogy a kiegyezés a kiegyezéssel akadályoztassák meg. Mi a magunk részéről nem akadályozhatjuk meg e kísérletet. A felelősséget másoknak kell viselniök. A kormányhoz közel álló lapok ellenben megnyugvással fogadják azt a tényt, hogy az ellenzék fölhagyott az obstrukcióval. Kijelentik azonban, hogy nem elég tárgyalni a kiegyezést, hanem el is kell intézni, hogy aztán rendezett parlamenti viszonyok mellett számot vethessenek az állam egyéb szükségleteivel is. A tegnapi szavazás eredménye a többség soraiban igen kellemetlen feltűnést okozott. Kiderítették, hogy a jobboldali képviselők közül azért hiányoztak oly sokan, mert kifizették a napidijaikat. A cseh lapok ugyanis ezeket írják: - Tekintettel arra a tényre, hogy tegnap a jobboldal néhány tagja a napidijak átvétele után azonnal a legközelebbi gyorsvonatra sietett s hazautazott, csak a csehek közül 11-en hiányoztak - oly intézkedés történt, hogy jövőre a napidíjakat és az úti költségeket csak a hónap utolsó napjának estéjén fizetik ki, ahogy ez gróf Clam Martinisz elnöksége idején volt. Arról hallgatnak a cseh lapok, hogy mi történik akkor, ha valamely fontos kérdésben e hónap első napján vagy 15-ikén szavaznak. A tegnapi szavazást a kormány oly verességének tartották, hogy ma délelőtt elterjedt és sokáig fenntartotta magát az a hír, hogy a Tomn-kabinet lemond. Megerősíteni látszott ezt az is, hogy a király várakozás ellenére, már holnap vasárnap este visszaérkezik Wallseeből, pedig azzal az elhatározással utazott oda, hogy nevenapját is unokái körében tölti. A lemondás hire, mint biztos forrásból tudom, hamis. Ellenkezőleg, gróf Thun kijelentette, hogy a tegnapi szavazás eredménye nem változtat semmit szándékain és előre meghatározott tervein. Bécs, október 1. A Fremdenblatt a leghatározottabban megcáfolja a kabinetválságról szóló hírt, amely a tőzsdén volt elterjedve. Lemberg, október 1. Az idevaló lapok kivétel nélkül a kormány és a többség vereségének tartják a tegnapi ülés eredményét. Dr. Trutovszki a lapjában fejtegeti azt a fordulatot, amelyet a politikai szituációban Baernreither lemondása okozott. Szerinte a kormány a jobboldali pártvezérek valamelyikével szeretné kiegészíteni a kabinetet és ez a legjobb, amit tehet. Csak az a kérdés, vájjon nem fogja-e ezt az ellenzék provokálásnak venni most, amikor a többséget leszavazta s akkor a baloldal az eszére hallgat és lehetővé akarja tenni a tárgyalást. Вёсв, október 1. Ma délután gróf Thun elnöklete alatt minisztertanács volt, amelynek politikai körökben nagy jelentőséget tulajdonítanak. Baernreither kivételével a kormány valamennyi tagja részt vett a konferencián. Gróf Thun a minisztertanács előtt Jaworszkcival tárgyalt. Bécs, október 1. Baernreithernek valószínűleg dr. Wittek vasúti miniszter lesz az utódja, dr. Bilinszki pedig át fogja venni a vasúti minisztérium vezetését. Eger, október 1. Tegnap este tüntetések voltak a parlamentben történtek miatt és azért, mert a németek nem ellenzik a kiegyezés tárgyalását. A tömeg dalolva és fütyülve vonult a városon keresztül, közbe éltetve Schönerélt és Wolfot. Egy darabig lármázott dr. Schücker nyaralója előttt, aztán szétment. Bécs, október 1. A Wiener Abendpost, a miniszterelnöknek, mint a belügyminisztérium vezetőjének, valamennyi közigazgatási hatósághoz intézett rendeletét közli, amelyben kiemeli annak a szükségét, hogy az ipar fejlesztésére a lehető legnagyobb gond fordíttassék és az egészséges vállalkozási szellem a lehető legnagyobb támogatásban részesüljön. A rendelet kiemeli, hogy az iparhatóságok egyik legelső rendű feladata, hogy olyan vállalatok létesítését, amelyek alkalmat adnak munkára és új értéket teremtenek, a leghathatósabban előmozdítsák, kedvező termelési feltételek lehetővé tételét támogassák és a közgazdaság fejlődésében rejlő kiváló közérdeket ne hanyagolják el rendőri vagy hozta a pillantását, fáradtan, nehézkesen bámult ide-oda s aztán széles, durva mozdulattal, lomhán, mintha félne attól, amit látni fog, tépni kezdte a gyerekről a sok fehér holmit. A közben mintha valakit fenyegetne, lihegve motyogott magában: — Majd meglátom, meglátom én. . . . S a sok vászonból kihámozva ott feküdt előtte a gyerek, a kis harapós állat, amihez mintha veszedelmes lenne hozzányúlni is. Olyan borzalmas volt, hogy visszariadt tőle s szoktatnia kellett a szemét ahhoz, hogy nézze. Akkor meg rátapadt és nyögött. — Hiszen ez kutya, ez nem az enyém. Valamelyik asszony a többi háta mögül csitította : — No, no, ezt ne mondja ... Erre féktelen dühbe jött. Mintha éppen csak ez az idegen hang kellett volna ahhoz, hogy az igazi valósága kitörjön belőle. Olyan pillantással fordult el a gyermektől, amiben benne volt minden keserűsége a nyolc esztendei reménység ilyen csúfos csődjének s úgy nézett körül, mintha valami olyast keresne, amivel verekedni érdemes. Körül remegve bámult rá a sok asszony, úgy siklott végig a pillantása rajtuk, hogy meg se látta őket, messze elbámult, keresztül a falon, bele a sötétségbe s amint nehézkesen, formátlanul fölemelte a karjait, hogy üssön, arra várt, hogy jön majd valami méltó ellenség. Maga a sors bikának öltözve, valaki, akiből érdemes kitaposni a lelket ilyen csúfság után . . . S lassan, lassan csillapodott le. Karjai lehanyatlottak, az arcán elerjedt a düh s most már végtelenül keserves panaszszal tele fordult az aszszonyokhoz. — Nyolc esztendeje várom. Azért házasodA férfi megismerte a hangot s csendesebben, a szomszédok közelségén megnyugodva kérdezősködött : — Van-e valami? Az asszony újra felelt: — Van. — Fiú? — Az. A férfi megállóit az udvar közepén, eldobta a kötőfékeket, amiknél fogva a két fáradt rudast húzta maga után s magasra földobva a sapkáját valósággal felbődült az örömben. — Éljen! A butafejü nagy lovak rábámultak s aztán a maguk hajlandósága szerint bekullogtak az istálló nyitott ajtaján. A gazda utánuk dobta a pokrócokat is, hogy ha tetszik nekik, vigyék magukkal és takaródzzanak be s futva ment a ház felé. Féktelen jó kedve támadt hirtelen. Még mindig kiabálta: éljen, éljen ... A tudományos asszonyt látta meg legelőbb s mindjárt a bugyellárisa után kapott és kacagva lármázott. — De maga is kap ám tőlem egy ötöst, kap bizony... Már adta is neki. Sok egyéb bankó közül hirtelen kereste ki, a markába nyomta s ment a gyerek felé. A kis paksaméta embert úgy fogta a karjaiba, mintha attól félne, hogy eltörik benne valami gyönge porc s jelentette az asszonynépeknek : Miklós-----------Nem afféle ién, hanem Miklós ... 'ig csend volt s körülnézve vele senki, úgy nézett végig nem értené meg őket s csak magában ismételte, mérlegelve, fontolgatva, hogy talán nem elég szép-e a név. — Miklós, Miklós . . . Elvégre más is lehet, ha tetszik. Az asszonyok körülötte bámultak reá, a tudományos idegen pedig csendesen kötözgette be a kendője csücskébe a bankót. Nem sietett, tudta, hogy az már az övé mindenképpen. A férfi a gyermekre bámult s barnapiros arcára fektette az egész kis embert s most már, hogy még mindig nem hallotta semmi visszhangját a szavának, fürkészve, aggodalmasan jártatta végig az asszonyokon a pillantását. Azok meg most már megszökni szerettek volna, elsompolyogni haza a nyugodalomba, a maguk egészséges szép gyermekei mellé is lesütötték a szemüket. Végre is az öreg asszony emberelte meg magát a leghamarabb s egy kicsit akadozva, nyögve kezdett el beszélni. — Egy kis baj is van mellesleg, öcsém. Egy kis kellemetlenség . . . Az embernek csak most jutott eszébe a felesége s rémülten nézett az öregre. — Mi, az asszony ? Már indult is befelé, de megállították az ajtó előtt. — Nem. Ezzel a gyermekkel van egy kis baj. Nincs egészen rendben. A nagy ember fölkapta a gyermeket és messze eltartotta magától, hogy jobban lássa. — Ez, ez ne volna rendben? Hát mi a baja ? . . — Semmi elvégre, nem is valami nagy eset, csak hogy csupa szőr szegényke. Mintha fej lenne az egész kis teste, úgy tele van nőve. Az ember egyik asszonyról a másikra hoz BUDAPESTI MAPI*© 1898. október 2. roly és Társai Araiond •on-, kelengye- és confectio áruház. Mapittatott ШЗ-ik évben................................................................. Teljes versenyképes. Mindenkor legújabb bel- és külföldi kelmék dús választékban. Elismert legjobb minőségű vásznak és asztalneműek. Remek kelengyék 2—3 hét alatt kitűnően készíttetnek. Több ezer minta darab van raktáron. Nagy női szabóság saját áruházukban. Nagyobb vásárlásoknál különös előny nyújtatik. Minták, valamint árjegyzékek kívánatra bérmentve azonnal szolgáltatnak. 3