Budapesti Napló, 1899. augusztus (4. évfolyam, 210-240. szám)

1899-08-31 / 240. szám

Budapest, csütörtök BUDAPESTI NAPLÓ 1899. augusztus 31. Э40. szám. 6 — Az egyetem. Az egyetem lassan kint tele lesz már kupolával, cifrasággal, nagy fejű sárkánydiszszel. Mire elkészülnek vele, addigra megint elmúlik vagy kétheti szorgalmi idő, aztán még hat napig ünnepi megnyitás lesz s öt napi pihenő. A pihenő után seprik a termeket s végül a jövő hónap második felében valamelyik pro­fesszor egész komolyan hozzáfog a bevezető ta­nok magyarázatába. Miután átestek az általá­nos bevezető tanokon, a különös rész kö­vetkezik s végre, amikor a dolog igazi elejére t érnek, akkorra a dékáni fekete táblán megjele­nik a felhívás a „hazám“ ifjúságához: — Pihentünk már eleget! Nyugodjunk egy kissé! — A közoktatásügyi miniszter úr is ilyen­képpen fogja fel a dolgot, mert szükségesnek látta felhívni az egyetem tanácsát arra, hogy a most folyó építési munkálatok folytán előálló időveszteség pótlása iránt, terjeszszen be ja­vaslatot.* Az egyetem tanácsa megállapította a beírások határidejét. A beírás szeptember 14-ikétől 21-ikéig tart bezárólag. A leckekönyveket a tanárok 22-ikén, 23-ikán és 24-ikén láttamozzák, az első előadás pe­dig az összes karokon szeptember 25-ikén lesz. A vizsgálatokat a rendes időben tartják meg. — Egy kis időt — ebédelni. Ez alatt a cím alatt ma hírt írtunk a posta levélgyűjtőiről, akik egy kis időt kérnek, egy kis pihenést az ebéd idejére. Erre nézve levelet kaptunk a postaigazgatóságtól, amiben az van elmondva, hogy a panaszkodóknak rendkívüli esetekben, rendkívüli forgalom idején négy órai pihenőjük van délben, rendes körülmé­nyek között pedig hat óra. — Ez bizony elég. De hát mit panaszolnak akkor? ... — Logika. Ily címmel az Aurore a követ­kező tréfát írja: „Bertillon ur világos magyarázatai után bi­zonyos, hogy Esterházy ártatlan. Meg vagyunk tehát győződve, hogy miután Bertillon ur oly kitűnően utánozza Dreyfus írását, a borderét más nem írta, mint — Bertillon.“ — Életmentő epilepszia. Ma reggel a Stefánia­­i úton a rendőrök az útszélen egy görcsökben vo­­nagló fiatal­embert találtak az útszélen. Kezében egy forgópisztolyt szorongatott, a rendőrök első pilla­natra azt hitték, hogy a fiatal­ember öngyilkossá lett. Rögtön a mentőket hívták segítségül, akik meg­állapították, hogy az eszméletlenül fekvő ifjú epilep­sziás rohamban szenved és hogy a revolvernek egy töltése sem hiányzik. A szerencsétlent bevitték a Rókus-kórházba, ahol magához térve elmondotta, hogy Deutsch Vilmos magánhivatalnok, öngyilkossá akart lenni, de izgatottságában epilepsziás roham vett rajta erőt még végzetes szándékának kivitele előtt. •­ Időjárás. Az országos meteorológiai intézet­­augusztus 30-iki jelentése szerint a lecsapódások úgy mennyiség, mint kiterjedés tekintetében növe­kedtek, a­mennyiben az ország minden részén volt kisebb nagyobb eső; itt-ott zivatar kíséretében esőt jelent: Zombor, Kolozsvár, Csáktornya 1—5 mm. esett: Árvaváralja, Nagyszombat, Drenkova, Szeged, Aknaszlatina, Botfalu. 5—10 mm. Zombor, Pécs, Nagyszeben. 10—15 mm., Keszthely, Zágráb, Kolozs­vár. 62 mm. Ma reggel egyes helyeken köd van. A hőmérséklet egyes helyeken emelkedett.­­ Tolvajbanda Ó-Budán. Ó-Budán az utóbbi időben igen gyakran fordultak elő betörések,a lopá­sok. A kékfestő-gyár igazgatósága feljelentést tett a lopásokról a rendőrségnél, amely erélyes nyomozást indított. E közben a gyár leltározott s rájött, hogy a kár 3000—3500 forint. A rendőrség a tolvajbanda tagjai közül hármat már letartóztatott, akik mind a gyár alkalmazottjai. Ezeknél, meg az orgazdáknál a detektívek egész társzekérre való lopott kartont, mosószövetet talált, s szállított be a III-ik kerületi kapitányságra.­­ Elveszett pénztárca. Lichtmann Samu ős­budavári alkalmazott kedden délután a főváros több részén megfordult és ez alkalommal elvesztett egy 255 frttal terhelt zöld krokodilosbór pénztárcát. A kár­vallott kéri a becsületes megtalálót, hogy lapunk kiadóhivatalába szíveskedjék beadni, mivel az elve­szett pénz nem volt az övé. — A halottrabló korcsmáros. A rendőrség ma befejezte Langecker András bűnügyében a nyomozást. Langeckert tudvalevőleg azzal gyanúsították, hogy Tetsey Sándort, aki nála lakott, hosszú betegsége alatt, majd bekövetkezett halála után kirabolta. A nyomozás egész ideje alatt Langecker András tagadta a terhére rótt bűncselekményt. Azonban a detektívek kiderítették, hogy több ízben adott el részvényeket és Vetsey temetése napján is nagyobb összeg volt nála. Bebizonyították azonkívül a tanúvallomások, hogy esténkint másfél liternél több pálinkát adott az alkoholikus embernek, akit a kábító ital mámorba döntött és a korcsmáros azt tehetett vele, amit akart. Az eltűnt részvényeket, amelyeknek 30.000 forintnál nagyobb az értékük, letiltották és fory az örökösök A hadgyakorlatok. — A Budapesti Napló tudósítójától. — Budapest, augusztus 30. Ma reggel fél ötkor utazott el ő felsége Ischl­­ből a reichstadti hadgyakorlatokra. Reichstadtban és környékén — mint Reichstädt­ból táviratoztak — befejezték a király fogadására való elő­készületeket. Az aussig-teplitzi vasút leipai pályaudvara, ahol az első fogadás lesz, és a reichstadti pályaudvar pazarul vannak díszítve. A reichstadti pályaudvaron kis ligettel körülvett gyönyörű sátrat állítottak fel. A pályaudvar felé vezető utcán hatalmas zászlós­árbocok állanak. A vásártéren és a kastély előtt szépen díszített fehér diadalkapuk vannak, fekete­sárga zászlókkal és hódoló feliratokkal ékesítve. A vásártéri diadalkapu homlokzatán ez a feliras áll: Szeretett császárjuknak — Reichstadt polgárai. A tör­téneti emlékekben gazdag régi városkának csaknem minden háza diszitve van. Különösen szép látványt nyújt a vásártér a gyönyörűen diszitett városházá­val és a Szent-Boszomeurról elnevezett irgalmas nő­vérek rendházával, továbbá a kastély felé vezető, nagyobbára régi faépületekkel, erkélyekkel épült szűk utcák. A történelmi nevezetességű nagy kastélyban, amelyben az udvar fog lakni, közel 200 terem van. A kastély körül régi, árnyékos park terül el. A kas­tély félemeletén most Mária Terézia főhercegnő lakik leányaival; az első emeleten báró Beck táborszer­nagy, ő felsége legszűkebb kísérete és esetleg Fe­renc Ferdinánd főherceg fog lakni. A király számára hat szobát rendeztek be a felső emeleten, a­honnan a városra és a hegységre nyílik kilátás. Ezek a termek a bennük lévő régi képeknél, freskóknál s szobroknál fogva rendkívül nagy értékűek ugyan, de egészben mégis valami előkelő egyszerűség van bennök. A kastély előtti síkon van a nagy tábori étkezősátor. Mellette állították fel szükség esetére a kis sátrat, amelyet már Ferenc király idejében hasz­náltak a francia háborúban. A legnagyobb, mély fekvésű udvar, amelyben különben a lovaglóiskola van, hatalmas sátorfedéllel van fedve és a lovak elhelyezésére való. A király útjáról a következő tudósítások szá­molnak be: Tabor, augusztus 30. A király különvonata délelőtt 11 órakor robo­gott be az itteni pályaudvarra. Ő felségét a kiszál­láskor a közönség lelkes szláva­ kiáltással, a polgári lövészegyesület zenekara pedig a Gotterhaltéval fo­gadta. Kotrbelec polgármester üdvözlő beszéde után bemutatták ő felségének a megjelent előkelőségeket, azután ő felsége elléptetett a lövész-egyesület, a ve­teránok és a tűzoltók sorfala előtt, többeket megszó­lított és körülbelül 10 percnyi időzés után a közön­ség viharos szláva­ kiáltása közben ismét az udvari kocsiba szállt, mire a vonat elindult. Prága, augusztus 30. Hat percnyi késéssel robogott be a király különvonata a pazarul földiszített Ferenc József pálya­udvarba. Ő felsége üdvözlésére megjelentek a pálya­udvaron: Gróf Coudenhove helytartó, dr. Podlipny polgármester és a cseh északi vasútnak néhány főbb tisztje, továbbá Coudenhove grófné, a helytartó fele­sége, Herbert bárónő és még sok úr és hölgy. Az egész perron és a Park­ utca több ezer főnyi közön­séggel telt meg. A pályaudvar előtt, az udvari váró­terem bejáratánál a városi tanács és a községi kép­viselőtestület tagjai gyűltek össze. Ott várta az uralkodót számos más község polgármestere és kül­döttsége is. Mikor az udvari különvonat a­ csarnokba berobogott, a jelenvoltak lelkes szidva- és hach-kiáltá­sokba törtek ki. Ő felsége gróf Paar főhadsegéd és Höhnel lovag szárnysegéd kíséretében szállt ki az udvari szalon­kocsiból. Gróf Coudenhove helytartó üdvözlő beszéde után ő felsége néhány barátságos szót váltott a hely­tartóval, Schilharpsky altábornagygyal és dr. Podlipny polgármesterrel. Azután előlépett dr. Podlipny és cseh nyelven a következő beszéddel üdvözölte a királyt: — Felség 1 Legkegyelmesebb apostoli csá­szár és király! Királyi fővárosunkat nagy tisztesség érte az által, hogy felségednek megengedni méltóztatott, hogy én, mint e város polgármestere, felséged előtt a régi, hires cseh királyság fővárosa lakosságának­­ legalázatosabb bü­fösét kifejezésre juttassam és felséged előtt letegyem legalázatosabb hódolatát a felséged fényes trónjához hiven ragaszkodó népnek. Kérem felségedet, fogadja kegyesen érzelmeink tiszteletteljes kifejezé­sét és engedje meg egyszersmind, hogy azt­ az alázatos kérelmet terjeszszem elő, méltóz­­tassék felségednek bennünket abban a sze­rencsében részesíteni, hogy jövőre hosz­­szabb ideig tartózkodik felséges elődei régi, tiszteletreméltó székhelyén, hogy az egész cseh nép örülhessen ennek a kegynek. Leg­forróbb óhajtása a lakosságnak, most inkább, mint valaha, hogy felségednek méltóztassék meggyőződnie a népnek a fenkölt uralkodó­házhoz való legőszintébb odaadásáról és hogy ily módon a korona és a nép között való szent kapcsok még inkább erősbödje­­nek. Az idő válságos és az igények mérhe­tetlenek. Annál nagyobb érdekünk, hogy felségednek legmagasabb kegye virágzásnak indult városunk felé, a királyság feje felé forduljon, mert ez által az egész királyságra is örvendetesebb napok virradnának.“ Erre ő felsége cseh nyelven a következőket válaszolta: Örömmel fogadom a szeretett cseh király­ságom fővárosának lakossága nevében kife­jezett hódoló üdvözletét és annak a lojális dinasztikus érzésnek a bizonyítékait, amely szavaiban foglaltatott. Azután német nyelven ezt mondta a király: •­ Vajda a királyi főváros állandó és nyugodt fejlődésnek az áldásait élvezhetné. Prága sorsát és jólétét atyai érdeklődéssel kisérem. ő felsége ezután az udvari várótermen át a Park-utcába ment, ahol bemutatták neki a prágai városi tanács és képviselőtestület tagjait, akik közül az uralkodó néhányat barátságosan megszólított. Azután a külvárosok küldöttségét mutatták be. Ő felségét megjelenésekor újra lelkes szava- és haci­­kiáltásokkal fogadta a közönség. A bemutatás után a király a Gotterhalte hangjai mellett elléptetett a kivonult polgárőrség előtt, majd visszament a váró­termen át a perronra, ahol még egy kis ideig Cou­denhove helytartóval és Schilhavsky altábornagygyal beszélgetett. Azután a helytartóval, aki a királyt az udvari szalonkocsiba kisérte, és a kísérettel a közön­ség viharos slava- és hoch-kiáltása mellett az ud­vari kocsiba szállt, mire a vonat elindult. * A király Csehországba érkezése alkalmából a prágai napilapok valamennyien az uralkodó iránt való hódolatuknak adnak kifejezést. A politikai helyzet megítélésében különbözők ugyan a véle­mények, de valamennyien azt kívánják, hogy a nem­zeti ellentétek valahára enyhüljenek és az ország visszanyerje nyugalmát és békéjét. Reichstadt, augusztus 30. Ő felsége délután ha5 órakor tartotta bevonu­lását Reichstadt városába és a reichstadti kastélyba a sok ezer főnyi közönség üdvrivalgásai közepette. A pályaudvartól a városba vezető utat már a kora délutáni órákban sűrűn ellepte a város és a messze környék lakossága, amely nagy számban jött el a szeretett uralkodó üdvözlésére. Az után egészen a kastélyig számos veterán-, vadász- és tűzoltó-egyesü­let állott sorfalat zászlajával és zenekarával együtt. Midőn ő felsége kiszállott a vasúti kocsiból, az ösz­­szes zenekarok rázendítettek a néphymnusra, amelyet a lakosság énekkel kísért. Rainer főherceg, báró Веек táborszernagy, Lob­­kowitz György herceg, a tartományi főmarsall, to­vábbá a többi országos és helyi hatóságok fejeinek rövid üdvözlése után ő felsége Rainer főherceggel kocsiba szállott. A kocsik az egész után csak lépés­ben haladhattak előre. Mindenütt csak feketesárga lobogók vették körül az uralkodót, akit a közönség viharos hadi­kiáltásokkal fogadott. A cseh nemzeti színnek sehol sem volt semmi nyoma. A kastély udvarán a hadgyakorlati fővezetőség élén báró Krieghammer közös hadügyminiszter, gróf Welsersheimb osztrák honvédelmi miniszter és Win­,­dischgrätz herceg csapat-főfelügyelő várakoztak ő felségére, aki a legtöbb tábornokot megszólítás­sal tüntette ki. Az uralkodó ezután a kastélyba ment, ahol Röhricht udvari utazási pénztáros, báró Lüttgendorf udvari biztos és Nepalok szertartási titkár hódolatteljes üdvözlettel fogadták. A lépcsőházban Mária Terézia főhercegnő és két leánya mondott „Isten hozott“-at ő felségének, aki a főhercegnőnek karját nyújtva haladt fel első emeleti lakosztályába. Röviddel ezután megkezdődött a küldöttségek fogadása, amely esti­g 1t óráig tartott, amikor a had­gyakorlati sátorban udvari ebéd volt, amelyre az országos és helyi hatóságok fejei is hivatalosak vol­tak. Ő felsége báró Beck táborszernagy előtt leg­magasabb megelégedésének adott kifejezést a lakos­ság lojális érzületének megnyilatkozása fölött. A király, dacára a nagy hőségben megtett hosszú útnak, valóban pompás színben érkezett meg. Este fél nyolc órakor a császári táborban ebéd volt­ ,a felségétől jobbra Rainer főherceg, balra Lob­­kovitz herceg) tartományi főmarsall, szemben pedig anyagi kárt nem szenvednek. Ezeknek a bizonyíté­koknak alapján Langecker Andrást átadták az ügyész­ségnek, sikkasztás és lopás bűntettével vádolva. — A Dreyfus-per rennesi tárgyalásának tartama alatt a tárgyalás fázisairól a Telefon Hírmondó távirati jelen­tések alapján mindig már a délutáni és esti órákban kime­rítő referádát olvastat fel. E felolvasások kezdetét mindig a háromszoros riadójel tudatja.

Next