Budapesti Napló, 1900. május (5. évfolyam, 119-148. szám)

1900-05-01 / 119. szám

/ II. szám. Budapest, kedd ~ BUDAPESTI NAPLÓ 1900. május 1. 3 györ, gróf Eszterházy Kálmánt, Lázár Árpádot, Molnár Antalt, Nyegre Lászlót és Perczel Bénit. Háznagynak : Csávossy Bélát. BELFÖLD. A negyedik ülésszak. A képviselőház ma délelőtt tiz órakor ülést tartott, amelyen felolvasták a királyi leiratot s ezzel megnyílt a negyedik ülésszak. Az elnök indítványára elhatározta a Ház, hogy holnap délelőtt tíz órakor tartandó ülésén fogja megválasztani az alelnököket, a nyolc jegyzőt, a bizottságokat s egyúttal osztályokba sorozza a képviselőket. Ezzel ki is merült a napirend s hitelesítették a jegyzőkönyvet, hogy a királyi leiratot a főrendiházban is kihirdessék. A főrendek nyomban elvégezték a megalakulás teendőit. Megválasztották háznagygyá gróf Szápáry Istvánt, jegyzőkké pedig Degenfeld-Schamburg Imre, Esterházy János, Károlyi Imre, Széchényi Bertalan grófokat, Daal Józsefet, Latinovits Jánost, Rudnyánszky József és Nyáry Jenő bárókat. Az ülés a jegyzőkönyv hitelesítésével véget ért. Az új kölcsön. Mint értesülünk, Lukács László pénzügyminiszter már a képviselőház holnapi ülésén előterjeszti a beruházási kölcsönre vonatkozó törvényjavaslatot. Minthogy a kormány súlyt vet arra, hogy a törvényjavaslatból mielőbb törvény legyen, a képviselőháznak holnap megalakuló pénzügyi bizottsága már szerdán tárgyalás alá veszi a törvényjavaslatot és másnap beterjeszti jelentését. Úgy halljuk, hogy a kormány óhajtásához képest a képviselőház plénuma szombaton tárgyalja a törvényjavaslatot. A miniszterelnök Bécsben. 8гШ Kálmán miniszterelnök holnap reggel Bécsbe utazik, hogy ő felségének berlini útja előtt több folyó ügyről tegyen előterjesztést. Az előterjesztések egy része a delegációk, valamint a kvóta-küldöttségek küszöbön álló tárgyalásaival is összefüggésben van. Bizalom Szél Kálmán Ivánt. A félhivatalos Magyar Távirati Irodának telegrafálják Aradról. A Vármegye mai közgyűlésén Vásárhelyi László azt indítványozta, hogy a törvényhatóság Szili Kálmán miniszterelnök iránt, kormányzata első évfordulója alkalmából, bizalmának és üdvözletének adjon kifejezést. Az indítványt alkalomszerűvé teszi bizonyos áramlás rendszeres aknamunkája. Széll a politikai áramlatokat szerencsés útra terelte, a kormányzat minden rétegét foldulással fenyegető bajokat kiirtotta s az ország szabad polgárainak szabadabb lélegzést biztosított. Az indítvány felett megindult vitában Vásárhelyi Béla főrendiházi tag kijelentette, hogy a megokolást nem fogadja el, de magához az indítványhoz a legnagyobb készséggel hozzájárul. Velics Mihály azt indítványozza, hogy térjenek az indítvány fölött napirendre. A közgyűlés Vásárhelyi László indítványát egyhangú lelkesedéssel elfogadva, Szélhez üdvözlő feliratot küld. Bessenyey beszámolója. Temesvárról táviratozzák : Bessenyei Ferenc országgyűlési képviselő a kisbecskereki kerület nagyobb községeiben beszámoló beszédet tartott. A politikai helyzetről és a parlamenti békéről nyilatkozott; a beszámolót nagy tetszéssel fogadták mindenütt. Nemzetiségek a nemzetiségi politikáról. A Budapesti Tudósító jelenti: Fogaras megye főispánja, Bausznern Guido báró Podmaniczky Frigyest, az országgyűlési szabadelvű párt elnökét levélileg arról értesítette, hogy Széll Kálmán miniszterelnöknek a képviselőházban a nemzetiségi kérdésről tartott beszéde, amelyet a főispán román, magyar és német nyelven a járási főszolgabírák útján a vármegyében szétosztatott, a főispánhoz érkezett jelentések szerint az egész vármegyében és különösen annak túlnyomó többségben levő román ajkú lakossága körében általános jó hatást gyakorolt. Nemzetiségi vita a megyeházán, Aradról , telegrafálják. A mai vármegyei közgyűlésen egy kis nemzetiségi incidens keletkezett. Velics Mihály ügyvéd románul kezdett beszélni, mire Fodor Imre katolikus lelkész kérte a románokat, hogy beszéljenek magyarul, már csak azért is, hogy egymást megérthessék. Ha nem tudnának magyarul, az menthető volna, de tudnak, csakhogy nem akarnak magyarul beszélni, ami már bűn. Velics éles hangon felelt csodálkozását fejezve ki, hogy az előtte szólő az anyanyelv használatát bűnnek tartja. (Nagy zaj.) Fábián László főispán kijelenti, hogy a törvény megengedi, hogy a nemzetiségek anyanyelvüket használhassák. Ez incidens után a megyegyűlés visszatért a napirendre. Hegedűs Sándor Sopronban. A Budapesti Napló tudósítójától. — Sopron, április 30. Dunántúli tanulmányútában ma délelőtt VsH órakor Sopron városába érkezett Hegedüs Sándor kereskedelmi miniszter, hogy megnyissa ott az új villamos vasutat. Szombathelyről a déli vasút vonalán jött, amelyet Baán udvari tanácsos vezetettt. Sopronm megye határán, Bükk állomáson Baán Endre alispán üdvözölte a minisztert és kérte,részesítse támogatásában a megyét az ország határszélén jelentkező versenynyel szemben. A miniszter a beszédre válaszolva megígérte a vármegyének támogatását, mert ismeri körülményeit és azt is, hogy a határszélen az osztrák versenynyel meg kell küzdenie. Sopronban a szépen díszített pályaudvarban Simon Ödön főispán, Gebhardt polgármester, a hatóságok képviselői, a kereskedelmi kamara küldöttsége, a papság és nagy közönség várta a minisztert. Gebhardt polgármester röviden üdvözölte. A miniszter megköszönte a fogadtatást és azt mondta, hogy nem ünnepeltetni, hanem tapasztalatokat gyűjteni jött Sopronba. Őt kötelessége hozta ide s nemcsak dicséretet, hanem panaszokat is akar hallani, hogy az összes kívánságokat megismerhesse. Köszöni a város üdvözletét; ő nemcsak mint miniszter, hanem főleg mint ember teszi meg kötelességét. A város hatósága akkor áll feladata magaslatán, ha társadalmi kötelességeit is teljesíti. Ehhez szükséges az összetartás, a harmónia, a társadalmi és felekezeti béke, az egyetértés. Ha baj van, kutatni kell az okát s nem szabad habozni, mig azt nem orvosolják. Mindenki végezze polgári és társadalmi kötelességét teljesen és akkor a haladás fellendül. A miniszter válaszát szűnni nem akaró éljenzés követte. Erre a miniszter kíséretével és a városi küldöttséggel helyet foglalt az új vllamos vasúton, és a közönség lelkes éljenzése mellett a fellobogózott városon át bejárta a vonalat, megtartva ezzel a vasút közigazgatási bejárását. Majd leszállott a villamos központján, ahol nagy közönség jelenlétében ment végbe a megnyitási ünnepély. Először gróf Batthyány Lajos üdvözölte a minisztert, mire a társulat nevében Kirchknopf városi képviselő tartott beszédet, kiemelve az ikervári villamművek jelentőségét, mely uj korszakot hoz a városra és mert a motorerő a kisipart új életre fogja kelteni és versenyre képesíteni. A miniszter itt is kijelentette, hogy nem azért jött, hogy őt ünnepeljék, hanem ő jött ünnepelni a kezdeményezőket és alkotókat. A művet korszakalkotónak tartja a városra nézve és köszönetet mond gróf Batthánynak. A polgárság szorgalmától és szakavatottságától függ a mű sikere, örül annak a lehetőségnek, hogy úgy mint a fővárosban, Sopronban is létesíthessen közműhelyeket, ami iparpolitiká- jának egyik alkatrésze. A polgárság fogjon kezet a kezdeményezőkkel s a siker érdekében ismét hangsúlyozza a társadalmi és a felekezeti békét, akkor fog a kulturális és gazdasági haladás fellendülni. A vasutat megnyitja. Lelkes éljenzés követte a beszédet, mire a miniszter megtekintette a telepet. A telepről a városházára hajtatott, hol a polgármester szalonjában fogadta a katonai és polgári hatóságok, a győr-sopron-ebenfurti vasút, a kamara és a szabadelvű párt küldöttségeit. Délután 2 órakor bankett volt a kaszinóban. Az első felköszöntőt gróf Batthyány Lajos mondta a királyra, aztán a minisztert éltette ő is, Gebhardt polgármester is. Erre a miniszter nagyhatású tósztban köszönte meg a lelkes fogadtatást. Kiemelte azután, hogy éppen a napokban a legellentétesebb két dolgot cselekedte meg: egy nemzetközi nagy vonalnak ünnepélyéről jött meg egy kis városi közúti vasútjának megnyitására. E két dolog teljesen beleillik, úgymond, a programmjába, mert azt tartja, hogy Magyarország a nemzetközi forgalomban legyen felszerelve, mint a belső forgalomban, mert ha csak a nemzetközi forgalomban van fölszerelve, akkor higanyképp fog keresztülmenni rajta, anélkül, hogy termékenyítő hatása lenne, ha pedig csak a belforgalomban van felszerelve és a külforgalomban nem képes a versenyt kiállani, akkor saját zsírjában fog megfuladni. Elmondta azután, hogy azért utazik, hogy az emberekkel és a viszonyokkal megismerkedjék, hogy gyarapítsa topográfiai ismereteit. Mikor idejöttem, folytatta, amint az utcákon végigmentem, két dolgot hallottam. Az egyik ez. Észrevettem az egyik utcában, hogy az egyik ház kisebb van, mint a másik, egy harmadik még kisebb. Kérdezősködésemre az volt a magyarázat, hogy itt a polgárok versenyeztek egymással, mert egyik sem akarta, hogy a másik háza kisebb legyen. (Élénk derültség.) Ezt én szeretem. Egyik polgár se engedje magát a másik által megelőztetni, és akkor ez a nemzet boldog lesz. (Élénk tetszés és éljenzés.) Azt is hallottam, én nem voltam benne, nem is fogok soha belemenni, hogy van egy „Rückkehrtzug-Gasse.“ Azt kívánom ennek a városnak, hogy ennek az utcának sohase vegye hasznát, azt kívánom, hogy soha az előrehaladásban vissza ne lépjen, ne keresse soha a visszavonulást, hanem mindig az előrehaladást. (Élénk helyeslés.) A polgármester úr volt szíves megemlékezni arról, hogy eddig Budapestet fejlesztettük, ma már a vidéki városokra kerül a sor. Igaza van. Szándékosan és öntudatosan fejlesztettük Budapestet, azért, mert legelőször gondoskodnunk kell egy tiszta fejről, amely világítson a nemzetnek, és egy erős szívlüktetésről, amely lüktessen a nemzet minden evében. De hogy ha ez a szívverés szívdobogássá változik, hogy ha ez a szívből való vérömlés anémiából származik, az egészségtelen dolog, közel jár a szívszélhüdés és egyúttal a végtagoknak elromlása, elsoványodása. Nem akkor erős egy főváros, mikor egy nemzetnek minden ereje ott koncentrálva van, hanem akkor erős egy főváros, mikor a nemzetnek túlságos vérbősége koncentrálva van ott. Mi tehát a feladat ? Az, hogy az országnak minden városa teljesen felszerelve legyen a tudomány, ipar és kereskedelem minden eszközével, hogy az egészséges vérforgás vérbőséggé fejlődjék ki, ez azután ömleszsze be hatását a fővárosba, akkor azután a vérforgás egészen természetes, állandó lesz ёз minden veszély el van hárítva. (Élénk tetszés.) Ebben rejlik a mi politikánk, ezen végcél érdekében dolgozunk mi. Ha tehát a nagy nemzetközi vonal ünnepélyéről a kis vonal ünnepélyére jöttem meg, ez híven fejezi ki azt a politikát, amelynek híve vagyok és amely abban áll, hogy haladásunk, nemzetiségünk államiságunk és egészséges társadalmi fejlődésünk csak akkor lesz biztosítva, ha e nemzetnek minden rétege a haladásnak központjául tekinti magát, ha mindenki azt hiszi, amit a soproni polgár, hogy az ő haza kell, hogy legkijjebb aljon. Ezt a hitet, ezt az önérzetet kell a haza minden polgárában felkelteni és ahhoz, hogy ezt elérjék, kívánom, hogy az egyetértés önök között megmaradjon és azok az az ősi erények, amelyek régen annyi dicsőséget biztosítottak Sopronnak, biztosítsák most a dicsőséget a technika, a haladás, a tudomány által. Ezután a miniszter poharát Batthyány Lajos gróf és a polgármester egészségére üríti, dicsőítve az arisztokráciát, amely ismeri kötelességeit is, amelyek nemesek és szépek és amelyekhez hozzányúlni avatatlan kézzel nem szabad egy demokratának sem, mert nem abban áll a demokrácia, hogy az ősöket és a nagyokat lealacsonyítjuk, hanem abból, hogy magunk emelkedjünk hozzájuk és legyünk hozzájuk méltók. (Szűnni nem akaró éljenzés és taps.) A miniszter végül köszönetet mondot a polgármesternek, kijelenti, hogyha Sopron város továbbra is azon az úton halad, amelyen eddig haladt, majd boldoggá fogja tenni a várost és erre a boldogságra emeli poharát. Szűnni nem akaró éljenzés és taps követte a miniszter szavait. Utána Lahne Vilmos igazgató Batthyány grófot, Delhayes alelnök a minisztert és Batthyányt köszöntötte fel. Ebéd után a miniszter több ipari gyárat tekintett meg, és a Seltenhoffer-féle tűzoltószer-gyárben bemutatták neki Grosser György munkást, aki már négyen éve dolgozik a gyár szolgálatában. Sopron, április 30. Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter ma este innen Bécsbe utazott, hogy Wittek lovag vasútügyi miniszterrel tárcája ügyköréhez tartozó ügyekben tárgyaljon. KÜLFÖLD. A háború. Budapest, április 30. Azon a tényen, hogy a boerok Wepener és Bloemfontein közeléből szerencsésen elvonultak Oranje északi részeibe, nem változtatnak az újabb harcokról szóló hírek. Az angolok megszállották Tabanehut, miután előbb Ej’ekernek mellett heves harcot folytattak a boerokkal, akik tetemes veszteséget okoztak neki. Ez azonban még szerda előtt történt s azóta a boerok túl vannak az esetleges bekerítés minden veszedelmén. Az újabb harcokról szóló hírek nem jelentik a nagy offenziva megkezdését, mint némely angol lap reménykedve hiszi, csak azt jelentik, hogy a boe- Alsó-Ausztria, 16 percnyire Payerbachtól. Reichenau. Tulajdonos: Dr. K.nried. Gyönyörű, napos, széltől óvott fekvésben, 600 m. mag. a tenger színe fölött. Teljes vizgyógymód. — Intézet gyógytorna számára. — összes diéta-kúrák. — Legnagyobb kényelem. — Vili. világítás. — Egész éven át nyitva. — Edlachi városközi telefon 2. sz. Prospektussal és értesítéssel szolgál .... az igazgatóság.