Budapesti Napló, 1900. május (5. évfolyam, 119-148. szám)

1900-05-01 / 119. szám

/ II­. szám. Budapest,­ kedd ~ BUDAPESTI NAPLÓ 1900. május 1. 3 györ, gróf Eszterházy Kálmánt, Lázár Árpádot, Molnár Antalt, Nyegre Lászlót és Perczel Bénit. Háznagynak : Csávossy Bélát. BELFÖLD. A negyedik ülésszak. A képviselőház ma dél­előtt tiz órakor ülést tartott, amelyen felolvasták a királyi leiratot s ezzel megnyílt a negyedik ülésszak. Az elnök indítványára elhatározta a Ház, hogy hol­nap délelőtt tíz órakor tartandó ülésén fogja megvá­lasztani az alelnököket, a nyolc jegyzőt, a bizottságo­kat s egyúttal osztályokba sorozza a képviselőket. Ezzel ki is merült a napirend s hitelesítették a jegyzőkönyvet, hogy a királyi leiratot a főrendiházban is kihirdessék. A főrendek nyomban elvégezték a megalakulás teendőit. Megválasztották háznagygyá gróf Szápáry Istvánt, jegyzőkké pedig Degenfeld-Scham­­burg Imre, Esterházy János, Károlyi Imre, Széchényi Bertalan grófokat, Daal Józsefet, Latinovits Jánost, Rudnyánszky József és Nyáry Jenő bárókat. Az ülés a jegyzőkönyv hitelesítésével véget ért. Az új kölcsön. Mint értesülünk, Lukács László pénzügyminiszter már a képviselőház holnapi ülésén előterjeszti a beruházási kölcsönre vonatkozó tör­vényjavaslatot. Minthogy a kormány súlyt vet arra, hogy a törvényjavaslatból mielőbb törvény legyen, a képviselőháznak holnap megalakuló pénzügyi bi­zottsága már szerdán tárgyalás alá veszi a törvény­­javaslatot és másnap beterjeszti jelentését. Úgy hall­juk, hogy a kormány óhajtásához képest a képviselő­ház plénuma szombaton tárgyalja a törvényjavaslatot. A miniszterelnök Bécsben. 8гШ Kálmán miniszterelnök holnap reggel Bécsbe utazik, hogy ő felségének berlini útja előtt több folyó ügyről tegyen előterjesztést. Az előterjesztések egy része a delegációk, valamint a kvóta-küldöttségek kü­szöbön álló tárgyalásaival is összefüggésben van. Bizalom Szél Kálmán Ivánt. A félhivatalos Magyar Távirati Irodának telegrafálják Aradról. A Vármegye mai közgyűlésén Vásárhelyi László azt in­dítványozta, hogy a törvényhatóság Szili Kálmán mi­niszterelnök iránt, kormányzata első évfordulója al­kalmából, bizalmának és üdvözletének adjon kifejezést. Az indítványt alkalomszerűvé teszi bizonyos áramlás rendszeres aknamunkája. Széll a politikai áramlatokat szerencsés útra terelte, a kormányzat minden rétegét foldulással fenyegető bajokat kiirtotta s az ország szabad polgárainak szabadabb lélegzést biztosított. Az indítvány felett megindult vitában Vásárhelyi Béla főrendiházi tag kijelentette, hogy a megokolást nem fogadja el, de magához az indítványhoz a legnagyobb készséggel hozzájárul. Velics Mihály azt indítványozza, hogy térjenek az indítvány fölött napirendre. A köz­gyűlés Vásárhelyi László indítványát egyhangú lelkese­déssel elfogadva, Szél­hez üdvözlő feliratot küld. Bessenyey beszámolója. Temesvárról táviratoz­­zák : Bessenyei Ferenc országgyűlési képviselő a kis­­becskereki kerület nagyobb községeiben beszámoló beszédet tartott. A politikai helyzetről és a parlamenti békéről nyilatkozott; a beszámolót nagy tetszéssel fogadták mindenütt. Nemzetiségek a nemzetiségi politikáról. A Budapesti Tudósító jelenti: Fogaras megye főispánja, Bausznern Guido báró Podmaniczk­y Frigyest, az or­szággyűlési szabadelvű párt elnökét levélileg arról ér­tesítette, hogy Széll Kálmán miniszterelnöknek a kép­viselőházban a nemzetiségi kérdésről tartott beszéde, amelyet a főispán román, magyar és német nyelven a járási főszolgabírák útján a vármegyében szétosz­tatott, a főispánhoz érkezett jelentések szerint az egész vármegyében és különösen annak túlnyomó többségben levő román ajkú lakossága körében álta­lános jó hatást gyakorolt. Nemzetiségi vita a megyeházán, Aradról , telegrafálják. A mai vármegyei közgyűlésen egy kis nemzetiségi incidens keletkezett. Velics Mihály ügy­véd románul kezdett beszélni, mire Fodor Imre katolikus lelkész kérte a románokat, hogy beszélje­nek magyarul, már csak azért is, hogy egymást megérthessék. Ha nem tudnának magyarul, az ment­hető volna, de tudnak, csakhogy nem akarnak magya­rul beszélni, ami már bűn. Velics éles hangon felelt csodálkozását fejezve ki, hogy az előtte szólő az anyanyelv használatát bűnnek tartja. (Nagy zaj.) Fábián László főispán kijelenti, hogy a törvény meg­engedi, hogy a nemzetiségek anyanyelvüket használ­hassák. Ez incidens után a megyegyűlés visszatért a napirendre. Hegedűs Sándor Sopronban.­ ­ A Budapesti Napló tudósítójától. — Sopron, április 30. Dunántúli tanulmányútában ma délelőtt VsH órakor Sopron városába érkezett Hegedüs Sándor ke­reskedelmi miniszter, hogy megnyissa ott az új villa­mos vasutat. Szombathelyről a déli vasút vonalán jött, amelyet Baán udvari tanácsos vezetettt. Sopron­m m­egye határán, Bükk állomáson Baán Endre alispán üdvözölte a minisztert és kérte,részesítse támogatásában a megyét az ország határszélén jelentkező verseny­nyel szemben. A miniszter a beszédre válaszolva meg­ígérte a vármegyének támogatását, mert ismeri körül­ményeit és azt is, hogy a határszélen az osztrák versenynyel meg kell küzdenie. Sopronban a szépen díszített pályaudvarban Simon Ödön főispán, Gebhardt polgármester, a hatósá­gok képviselői, a kereskedelmi kamara küldöttsége, a papság és nagy közönség várta a minisztert. Geb­hardt polgármester röviden üdvözölte. A miniszter megköszönte a fogadtatást és azt mondta, hogy nem ünnepeltetni, hanem tapasztalato­kat gyűjteni jött Sopronba. Őt kötelessége hozta ide s nemcsak dicséretet, hanem panaszokat is akar hallani, hogy az összes kívánságokat megismerhesse. Köszöni a város üdvözletét; ő nemcsak mint miniszter, hanem főleg mint ember teszi meg kötelességét. A város hatósága akkor áll feladata magaslatán, ha társadalmi kötelességeit is teljesíti. Ehhez szükséges az összetartás, a harmónia, a társadalmi és felekezeti béke, az egyetértés. Ha baj van, kutatni kell az okát s nem szabad habozni, mig azt nem orvosolják. Min­denki végezze polgári és társadalmi kötelességét tel­jesen és akkor a haladás fellendül. A miniszter válaszát szűnni nem akaró éljenzés követte. Erre a miniszter kíséretével és a városi kül­döttséggel helyet foglalt az új vllamos vasúton, és a közönség lelkes éljenzése mellett a fellobogó­­zott városon át bejárta a vonalat, megtartva ezzel a vasút közigazgatási bejárását. Majd leszállott a villa­mos központján, ahol nagy közönség jelenlétében ment végbe a megnyitási ünnepély. Először gróf Batthyány Lajos üdvözölte a minisztert, mire a tár­sulat nevében Kirchknopf városi képviselő tartott be­szédet, kiemelve az ikervári villamművek jelentősé­gét, mely uj korszakot hoz a városra és mert a motorerő a kisipart új életre fogja kelteni és ver­senyre képesíteni. A miniszter itt is kijelentette, hogy nem azért jött, hogy őt ünnepeljék, hanem ő jött ünne­pelni a kezdeményezőket és alkotókat. A művet kor­szakalkotónak tartja a városra nézve és köszönetet mond gróf Batthánynak. A polgárság szorgalmától és szakavatottságától függ a mű sikere, örül annak a lehetőségnek, hogy úgy mint a fővárosban, Sopron­ban is létesíthessen közműhelyeket, ami iparpolitiká-­­ jának egyik alkatrésze. A polgárság fogjon kezet a­­ kezdeményezőkkel s a siker érdekében ismét hang­súlyozza a társadalmi és a felekezeti békét, akkor fog a kulturális és gazdasági haladás fellendülni. A vasutat megnyitja. Lelkes éljenzés követte a beszé­det, mire a miniszter megtekintette a telepet. A telepről a városházára hajtatott, hol a pol­gármester szalonjában fogadta a katonai és polgári hatóságok, a győr-sopron-ebenfurti vasút, a kamara és a szabadelvű párt küldöttségeit. Délután 2 órakor bankett volt a kaszinóban. Az első felköszöntőt gróf Batthyány Lajos mondta a királyra, aztán a minisztert éltette ő is, Gebhardt polgármester is. Erre a miniszter nagyhatású tósztban köszönte meg a lelkes fogadtatást. Kiemelte azután, hogy éppen a napokban a leg­ellentétesebb két dolgot cselekedte meg: egy nem­zetközi nagy vonalnak ünnepélyéről jött meg egy kis városi közúti vasútjának megnyitására. E két dolog teljesen beleillik, úgymond, a programmjába, mert azt tartja, hogy Magyarország a nemzetközi forgalomban legyen felszerelve, mint a belső forga­lomban, mert ha csak a nemzetközi forgalomban van fölszerelve, akkor higanyképp fog keresztül­menni rajta, a­nélkül, hogy termékenyítő hatása lenne, ha pedig csak a belforgalomban van felszerelve és a külforgalomban nem képes a versenyt kiállani, akkor saját zsírjában fog meg­­fuladni. Elmondta azután, hogy azért utazik, hogy az emberekkel és a viszonyokkal megismerkedjék, hogy gyarapítsa topográfiai ismereteit. Mikor idejöttem, folytatta, amint az utcákon végigmentem, két dolgot hallottam. Az egyik ez. Észrevettem az egyik utcá­ban, hogy az egyik ház kisebb van, mint a másik, egy harmadik még kisebb. Kérdezősködésemre az volt a magyarázat, hogy itt a polgárok versenyeztek egymással, mert egyik sem akarta, hogy a másik háza kisebb legyen. (Élénk derültség.) Ezt én szere­tem. Egyik polgár se engedje magát a másik által megelőztetni, és akkor ez a nemzet boldog lesz. (Élénk tetszés és éljenzés.) Azt is hallottam, én nem voltam benne, nem is fogok soha belemenni, hogy van egy „Rückkehrtzug-Gasse.“ Azt kívánom ennek a városnak, hogy ennek az utcának sohase vegye hasznát, azt kívánom, hogy soha az előrehaladásban vissza ne lépjen, ne keresse soha a visszavonulást, hanem mindig az előrehaladást. (Élénk helyeslés.) A polgármester úr volt szíves megemlékezni arról, hogy eddig Budapestet fejlesztettük, ma már a vidéki városokra kerül a sor. Igaza van. Szándéko­san és öntudatosan fejlesztettük Budapestet, azért, mert legelőször gondoskodnunk kell egy tiszta fej­ről, amely világítson a nemzetnek, és egy erős szívlüktetésről, amely lüktessen a nemzet minden evében. De hogy ha ez a szívverés szívdobogássá változik, hogy ha ez a szívből való vérömlés anémiából származik, az egészségtelen dolog, közel jár a szívszélhüdés és egyúttal a végtagoknak el­romlása, elsoványodása. Nem akkor erős egy fővá­ros, mikor egy nemzetnek minden ereje ott kon­centrálva van, hanem akkor erős egy főváros, mikor a nemzetnek túlságos vérbősége koncentrálva van ott. Mi tehát a feladat ? Az, hogy az országnak minden városa teljesen felszerelve legyen a tudomány, ipar és kereskedelem minden eszközével, hogy az egész­séges vérforgás vérbőséggé fejlődjék ki, ez azután ömleszsze be hatását a fővárosba, akkor azután a vérforgás egészen természetes, állandó lesz ёз min­den veszély el van hárítva. (Élénk tetszés.) Ebben rejlik a mi politikánk, ezen végcél érdekében dol­gozunk mi. Ha tehát a nagy nemzetközi vonal ünne­pélyéről a kis vonal ünnepélyére jöttem meg, ez híven fejezi ki azt a politikát, amelynek híve vagyok és amely abban áll, hogy haladásunk, nemzetiségünk államiságunk és egészséges társadalmi fejlődésünk csak akkor lesz biztosítva, ha e nemzet­nek minden rétege a haladásnak központjául tekinti magát, ha mindenki azt hiszi, amit a soproni polgár, hogy az ő haza kell, hogy legkijjebb aljon. Ezt a hitet, ezt az önérzetet kell a haza minden polgárában felkelteni és ahhoz, hogy ezt elérjék, kívánom, hogy az egyetértés önök között megmaradjon és azok az az ősi erények, amelyek régen annyi dicsőséget biztosítottak Sopronnak, biztosítsák most a di­­csőséget a technika, a haladás, a tudomány által. Ezután a miniszter poharát Batthyány Lajos gróf és a polgármester egészségére üríti, dicsőítve az arisztokráciát, amely ismeri kötelességeit is, amelyek nemesek és szépek és a­melyekhez hozzányúlni ava­tatlan kézzel nem szabad egy demokratának sem, mert nem abban áll a demokrácia, hogy az ősöket és a nagyokat lealacsonyítjuk, hanem abból, hogy magunk emelkedjünk hozzájuk és legyünk hozzájuk méltók. (Szűnni nem akaró éljenzés és taps.) A mi­niszter végül köszönetet mondot a polgármesternek, kijelenti, hogyha Sopron város továbbra is azon az úton halad, amelyen eddig haladt, majd boldoggá fogja tenni a várost és erre a boldogságra emeli poharát. Szűnni nem akaró éljenzés és taps követte a miniszter szavait. Utána Lahne Vilmos igazgató Batthyány grófot, Delhayes alelnök a minisztert és Batthyányt köszöntötte fel. Ebéd után a miniszter több ipari gyárat tekin­tett meg, és a Seltenhoffer-féle tűzoltószer-gyárben bemutatták neki Grosser György munkást, aki már négyen éve dolgozik a gyár szolgálatában. Sopron, április 30. Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter ma este innen Bécsbe utazott, hogy Witte­k lovag vasútügyi miniszterrel tárcája ügyköréhez tar­tozó ügyekben tárgyaljon. KÜLFÖLD. A háború. Budapest, április 30. Azon a tényen, hogy a boerok Wepener és Bloemfontein közeléből szerencsésen elvonultak Oranje északi részeibe, nem változtatnak az újabb harcokról szóló hírek. Az angolok megszállották Tabanehut, miután előbb Ej’ek­ernek mellett he­ves harcot folytattak a boerokkal, akik tetemes veszteséget okoztak neki. Ez azonban még szerda előtt történt s azóta a boerok túl vannak az eset­leges bekerítés minden veszedelmén. Az újabb harcokról szóló hírek nem jelentik a nagy offen­­ziva megkezdését, mint némely angol lap re­ménykedve hiszi, csak azt jelentik, hogy a boe- Alsó-Ausztria, 16 percnyire Payerbachtól. Reichenau. Tulajdonos: Dr. K.nried. Gyönyörű, napos, széltől óvott fekvésben, 600 m. mag. a tenger színe fölött. Teljes vizgyógymód. — Intézet gyógytorna számára. — összes diéta-kúrák. — Legnagyobb kényelem. — Vili. világítás. — Egész éven át nyitva. — Edlachi városközi telefon 2. sz. Prospektussal és értesítéssel szolgál .... az igazgatóság.

Next