Budapesti Napló, 1900. május (5. évfolyam, 119-148. szám)
1900-05-27 / 144. szám
144. számig Budapest, vasárnap rtapíta 1900. május 27. •* 11 N ** Arnoldson Sigrid. A M. kir. Operában holnap, vasárnap Hamlet kerül szinre Arnoldson Sigrid vendégfelléptével, aki Ophelia szerepét ez alkalommal énekli először s mostani vendégszereplése alatt csak ez egyszer lép föl ebben a szerepben. A többi szerepet Diósyné-Handel Berta, Takáts, Ney D., Kornai, Mihályi, Kiss, Ney B., Szendrei, Hegedűs, Dalnoki töltik be. Az előadást bérletszünetben (24. sz.) tartják részben fölemelt helyárak mellett. * Hangverseny a gyorsirónok javára. Az a fényes műsor, melyet az Országos női gyorsíró egylet, élén Steinitz Frida és Kaiser Gizella elnökökkel, a jövő hónap 9-én az Eötvös-nyaralóban tartandó hangversenyére összeállított, a közönség minden rétegében a legnagyobb érdeklődést keltette. A jótékony cél érdekében — a tiszta jövedelem ugyanis a gyors- és gépírő nők segélyalapjának növelésére szolgál — jegyeiket eddig túlfizetéssel megváltották báró Fejérváry Géza, gróf Széchényi Gyula miniszterek, gróf Nádasdy Tamás, Szvetics József altábornagy, báró Solymossi László, báró Nikolics Fedor, gróf Vigyázó Sándor, báró Harkányi Frigyes, báró Wodianer Albert, báró Nopcsa Elek, Beretvás Endre, Lipthay Sándor műegyetemi rektor, gróf Károlyi Sándor, Táborszky Ede, Tschegl Henrik, Joób Károly, dr. Vágó Jakab stb. — A hangverseny műsorán a lefolyt színházi szezon legsikerültebb énekes zeneszámaival szerepelnek Ámon Margit, Blaha Sárika, Bogár-Baligovich Teruska, Kápolnai Irén, a Népszínház művésznői, Boér Elza a Kisfaludy színház tagja, Rózsa Gizella a Városligeti Színkör tagja, Kiss Mihály, Kenedich Kálmán, Eisenbach Sándor hegedűművész, Kovács Mihály, a Népszínház kiváló komikusa, aki a gyorsírónőkről kuplét is énekel. A zongora kíséretet Somló Endre és Witz Dezső, Busoni tanítványa látják el. Személyjegy 3 koronáért, családjegy hat koronáért váltható Uprimmy Ilonka főpénztárosnál (Rózsa utca 42.) ** Fedák Sári vendégszereplése. A pozsonyi városi színház fiatal szubrett primadonnája, aki eddig három szerepben lépett föl a Népszínházban, szerdán, május 30-án negyedik szerepben mutatkozik be. A Bibliás asszonyban Thea táncosnőt fogja játszani. Küry Klára Chatellerault Edith márkinét, Gazsi Mariska Sarah Pulsonst, Krecsányi Sarolta pedig Maréphannét játssza. A férfiszerepek változatlanul a régi kezekben maradnak. ** Színésznövendékek vizsgálata. Solymosi színésziskolája, mint az előző években, úgy az idén is a Népszínházban tartja meg évzáró vizsgálati előadását. Ez alkalomból premier is lesz a Népszínházban, mert ekkor adják először A lecke című háromfelvonásos színművet, amely a bukaresti Nemzeti Színházban nagy sikert aratott. A darabot Rosetti Racu, román hírlapíró írta s dr. Alexius György egyetemi magántanár fordította magyarra. Solymosi azért fogadta el ezt a darabot vizsgálati előadásra, hogy a növendékei önállóságát és tehetségét összehasonlítások nélkül lehessen megbírálni. A vizsgálati előadás június 17-ikén délután harmadfél órakor lesz, amikor szinre kerül még. Egy kis vihar, vígjáték egy felvonásban, valamint a Szép Galathea és a Szenes legény című egy-egy felvonásos operett. ** A Népszínház újdonsága. Pénteken, június 1-jén lesz a bemutató előadása a Népszínházban a Robinson Cruse című nagy látványos színműnek, amelyet Pierre Decourcelle írt s amelyre hetek óta folynak az előkészületek a színpadon, a színház műhelyeiben és a festőtermekben. A darabban a látványos képek egész sorozata fordul elő, milyenek : A Velleda hajó égése, Robinson menekülése, Robinson szigete, Robinson barlanghajléka, Tengeri ütközet (a kalózok hajója megtámadja a Robinsont kereső hajót), Karácsony éjszakája Londonban. A darab főszerepeit játszszák: P. Lukács Juliska, Z. Bárdi Gabi, Kápolnai Irén, Szirmai Imre, Horváth Vince, Kiss Mihály, Németh József, Kovács Mihály, Szerdahelyi Ferenc, Szabó Antal, Újvári Károly. ** P. Lukács Juliska Pápán. Porzsoltné Lukács Juliska, a Népszínház drámai művésznője a jövő héten Pápán fog vendégszerepelni. A három napra, kedd, szerda és csütörtök estre terjedő vendégszereplése alatt a művésznő eljátszsza a Cigány, a Vasgyáros és Magdolna főbb női szerepeit. ** Hírek a Fővárosi Nyári Színkörből. Tekintettel az óriási sikerre, melyet a Cyrano de Bergerac előadásaival elértek, Makó igazgató a jövő héten háromszor tűzte előadásra a darabot. Roxán szerepét ezúttal Tóth Ilonka fogja játszani. — Hétfőn a Cigány báró operettet ismétlik meg, melyben oly nagy sikere volt az énekes személyzetnek. — Június 1-én, pénteken A baba című operettre kerül szinre Szende Annával és Sugár Arankával a főbb szerepekben. ** Városligeti Színkör. A Városligeti Színkörben telt ház nézte végig az új Szulamith, vagy Abszolút Jakab, Jeruzsálem fia második előadását is. A közönség érdeklődéséről ítélve, az Új Szulamith lesz a Városligeti Szinkör idei kasszadarabja. Az igazgatóság, a nagy sikerre való tekintettel, a bohózatot állandóan műsoron tartja. Vidéken is nagy az érdeklődés a bohózat iránt és a vidéki színigazgatók közül már többen megszerezték az előadás jogát. Vasárnap két előadás lesz. Délután 4 órakor fél helyárak mellett Sziklai énekes bohózata, A betörő kerül szinte hatodszor, este fél 8 órakor pedig rendes helyárakkal az Uj Szalombot adiáknegyedszer. ** Vendégszereplés a Magyar Színházban. A Magyar Színházban kedden Golbos Nelly, a Magy. kir. Opera volt tagja lép fel vendégképpen a Kleopátra operett címszerepében. ** A Kisfaludy Színházban holnap, vasárnap két előadás lesz: délután З1/2 órakor félhelyárakkal, este 71/2 órakor pedig rendes árakkal A kút és a vadmacska című bohózatot adják, melynek eddigi előadásai mind zsúfolt házak előtt folytak le. A nagy sikerre való tekintettel az egész hét műsorát A kút és a vadmacska tölti be. Az operette-személyzet már készül Millöckernek A viceadmirális című nagy operettjére. ** Matiné a Telefon Hírmondóban. A Telefon Hírmondó, ez az agilis, pompásan vezetett beszélő újság, holnap, vasárnap délben tizenkét órakor a hangverseny-szezon befejezéséül fényes műsora matinéval szórakoztatja előfizetőit. A matinén a legelőkelőbb művésznők, művészek és írók vesznek részt, többek között a következők: Blaha Sárika, Csillag Teréz, F. Penny Irén, Haraszty Hermin, Kaczér Margit, Küry Klára, Ledofszky Gizella, Ligeti Juliska, Márkus Emilia, Paulayné A. Berta, P. Bartolucci Viktória, Róna Józsefné, Sz. Bárdossy Ilona, T. Vizváry Mariska, Vasquez Molina grófné, Beöthy Zsigmond, Gál Gyula, Gergely István, dr. Huszár Vilmos, Kiss Mihály, Kornay Rikárd, Laczkó Andor, Lányi Géza, Malonyay Dezső, Márkus József, Zilahi Gyula, Molnár Ferenc, Németh József, Szendrey Lajos, Sziklay Kornél, Takács Mihály, Tapolczay Dezső, Tarnay Alajos, Tollagi Adolf, dr. Várady Antal, Vizváry Gyula, stb. ** Színházak műsora. Nemzeti Színház. Vasárnap: A proletárok. — Hétfőn: Félemberek. — Kedden: Clemenceau. — Szerdán: Liliomfi. — Csütörtökön: Thurán Anna. — Pénteken: A hol unatkoznak.— Szombaton : Válás után. — Vasárnap: Folt, amely tisztit. Magyar királyi Opera. Vasárnap: Hamlet (Arnoldson Sigrid asszony vendégfelléptével, részben felemelt helyárakkal.) — Hétfőn : Nincs előadás. — Kedden: Nincs előadás. — Szerdán: A medvebőrbe. (Mérsékelt helyárakkal. Kezdete 71/2 órakor.) — Csütörtökön : Don Juan. (Mérsékelt helyárakkal. Kezdete 71/2 órakor.) — Pénteken: Nincs előadás. — Szombaton: Lakmé. (Arnoldson Sigrid asszony vendégfelléptével. Részben felemelt helyárak. Kezdete 7ya órakor. — Vasárnap: Tannhäuser. (Burian ur vendégfelléptével. A m. kir. Operaház és a Nemzeti Színház nyugdíjintézete javára.) Kezdete 7 órakor. Vígszínház. Vasárnap délután: Golgotha. (Jászai Mari fölléptével). Este: Pajkos férjek. — Hétfőn: Szecessió. — Kedden : A mintaférj. (Először) — Szerdán: A mintaférj. (Másodszor.) — Csütörtökön: A mintaférj. (Harmadszor. — Pénteken: A mintaférj. — Szombaton: A mintaférj. — Vasárnap : A mintaférj. Népszínház. Vasárnap délután: Lumpacius és a három jó madár. (A karszemélyzet javára.) Este: Az igmándi kispap. — Hétfőn : Kadétkisasszony. — Kedden : A kis szökevény. — Szerdán: Bibliai asszony. — Csütörtökön: Szép Heléna. — Pénteken: Robinson Crusoe. (Először.) — Szombaton: Robinson Crusoe. (Másodszor.) — Vasárnap: Robinson Crusoe. (Harmadszor.) Magyar Színház. Vasárnap: El Parisba! — Hétfőn : Szulamit. (L. Komáromi Mariska felléptével.) — Kedden: A Kleopátra. (Gábos Nelly vendégfelléptével). — Szerdán: El Parisba! — Csütörtökön: El Parisba! — Pénteken : New York szépe.— Szombaton: El Parisba! — Vasárnap: El Parisba. Fővárosi nyári színház: Vasárnap délután: Peleskei nótárius. Este : Cyrano de Bergerac. — Hétfőn: Cigánybáró. — Kedden: Cyrano de Bergerac. — Szerdán: Virágcsata. — Csütörtökön: Cyrano de Bergerac. — Pénteken: A baba. — Szombaton: Cyrano de Bergerac. — Vasárnap délután: Náni. Este: Gyurkovics lányok. Uránia Színház. Vasárnap délután : Spanyolország. Este : A női szépség. — Hétfőn : Velence. — Kedden : A női szépség. — Szerdán : Spanyolország. — Csütörtökön: Velence. — Pénteken : A női szépség. — Szombaton: Velence. — Vasárnap délután: Velence. Este: A női szépség. ** Operaelőadás a Telefon Hírmondóban. Ma este a Telefon Hírmondóban a M. Kir. Operaházban szinrekerülő Hamlet lesz hallható a kagylókon keresztül. Az előadásnak különös érdekessége lesz, hogy Arnoldson Sigrid asszony Operánk vendégművésznője is részt vesz az előadásban. Az operaelőadás után 11 óráig katona- és cigányzene lesz hallható Hírmondóban. MŰVÉSZET. Magyar szobaberendezés a budai várban. Huszár Ilona bárónő, kinek magyar stílusban készült hálószoba-berendezése az Iparművészeti Múzeum karácsonyi kiállításán oly nagy feltűnést keltett, megbízást kapott, hogy a budai új várpalotában két szobát teljesen berendezzen, kettőt pedig dekoráljon. Ki van kötve a megbízásban, hogy magyar iparcikkekből, magyar stílben és magyar motívumokkal történjék a tervezés és a berendezés, ami annyival is könnyebb lesz, mivel a plafonok ornamentikája és a famunka is magyar. Huszár bárónő meg fogja rajzolni a szalon és a nőszoba bútorzatát, ő maga osztja ki a munkát megfelelő magyar iparosoknak és az ő felügyelete és vezetése alatt fog készülni minden. Csupán az van kikötve, hogy minden famunkának mahagóniból kell készülnie. Egyébként úgy a tervezésben, mint a berendezésben teljesen szabad kezet engedtek a bárónőnek, de a szecesszió eleve ki van Huszár bárónő , máris megkezdte munkáját, s a neki jutott kitüntető megbízatást olyan gyanánt regisztráljuk, mint amely jelzi, hogy a legmagasabb körökben is szívesen látják a magyar ízlés meghonosodását. Huszár Ilona bárónő nagy ambícióval és nagy tehetséggel készült a festői pályára. Tanulmányait Münchenben és Párisban végezte a legkiválóbb mesterek vezetése alatt. És hogy nem csupán dilettáns hajlam vezette, hanem igazi művészi tehetség, arról tanúskodik egy egész sor sikerült festménye és arcképe. Körülbelül egy éve telepedett le Budapesten és ritka ízléssel rendezte be műtermét, mely csakhamar az író, művész és főrangú világtalálkozó helye lett. Festő-tanfolyamot is nyitott Huszár bárónő a nők számára, de légióként, abban nyilatkozott meg zsenialitása, hogy külföldről hazajorpán, azonnal fölismerte azt a tért, melyen művrázi tehetségét leginkább érvényesítheti Magyarországon, tudniillik a műipar terén. Két segítőtársa lesz a bárónőnek a munkálatoknál, Sulyok Alda és Beigel Anna, akik szintén mind a ketten a művészeti ipar egy-egy ágát kultiválják. Beigel Anna kisasszony, ki a chicagói és budapesti kiállításokon remek hímzéseivel a legelső kitüntetéseket nyerte el, a függönyök és bútorok kihímzését vállalta el. Sulyok Ylda kisasszony pedig, a krassószörénymegyei háziipar buzgó fölkarolója, a portréreket és szőnyegeket fogja saját felügyelete és tervezete szerint megszövetni. Sulyok Ylda kisasszony az Iparművészeti Múzeum karácsonyi kiállításán is egész kollekciót mutatott be a délvidéki oláh nép remek varrottasaiból és szőtteseiből, melyek ott oly nagy feltűnést keltettek, hogy a kereskedelmi miniszter két szövőszéket és megfelelő segélyt bocsátott Sulyok kisasszony rendelkezésére, melylyel a krassó-szörényi elszegényedett nép háziiparát föllendíthesse. □ Magyar művészek a külföldön. A berlini nagy nemzetközi tárlat 49 termében alig akadni egykét magyar munkára. A berlini kritika az utóbbiak közül kiemeli Ziegler Károly néhány művét, különösen egy férfiarcképet, a női képmást pedig a kiállítás legjelentékenyebb festményei közé sorolja. Azonkívül Paczka Ferenc Görgey-arcképéről írnak rokonszenvesen. Ennyi az aratásunk a berlini kiállításon. Érthetetlen, hogy a magyar művészek e nagy tárlatok intézőségeivel mért nem keresnek bensőbb összeköttetést s mért nem küldenek sűrűbben a külföldi tárlatokra. A párisi világkiállítás magyar képzőművészeti osztályának kudarcából megtanulhatják a magyar művészek, hogy mit sem használ, ha olykor egész képraktárral vonulnak ki s teleaggatnak néhány falat a padlótól fel a mennyezetig össze-vissza gyűjtött képekkel. Miért küldnek ily mértéktelenül és ízléstelenül sokat Párisba s mért nem küldenek semmit Berlinbe, Münchenbe, Londonba, Glasgowba, Brüsszelbe, Koppenhágába, Velencébe, Lipcsébe, Düsseldorfba? Ezek is nagy kiállítások, sőt művészet szempontjából jelentékenyebbek, mint a párisi nagy kirakóvásár. Ezeken a felsorolt helyeken vagy nagy gyéren vagy sehogysem lát a világ magyar képet. Pedig lám, a mostani berlini kiállításon még a dánok és norvégek is, akiknek szintén alig van művészeti múltjuk, szépen összeválogatott kollekciókkal vannak képviselve. Ezeknek aztán hite is jár, holott a magyar művészetről mit sem lát, mit sem tud a világ. A külföld műbarátainak sohasem nyílik alkalmuk arra, hogy igazában megismerkedjenek művészetünkkel, s innen van aztán, hogy a nagy modern művészettörténeti munkákban, amelyek kiterjeszkednek a legkisebb nemzetek művészetére is, a magyarságról alig olvasunk tíz-tizenöt sort. A külföldi tárlatokon való részvétel abból a szempontból is hasznos volna, hogy ott a magyar művészek megmérhetik erejüket és haladásukat, ami itthon teljesen ki van zárva. Felette szükséges tehát, hogy művészeink egyesületeik útján intenzív összeköttetéseket szerezzenek a külföldnek minél több művésztársulataival s képeik és szobraik javarészét mentül több helyen állítsák ki. Bizonyos tekintetben kötelességnek is tesznek ezzel eleget. Igaz, hogy a legtöbb kiállítás nem téríti meg a tetemes szállítási költséget s hogy művészeink nem kockáztathatnak nagy összegeket pusztán az erkölcsi siker reményéért, de azt hiszszük, hogy a kormány szívesen áldozna erre évi 1500—2000 forintot, ami elegendő volna arra, hogy a jelentősebb külföldi tárlatokon méltóképpen legyen képviselve a magyar művészet, nem is egy, de évenkint több művészeti központban. □ Pályázat Erzsébet királynő arcképére. Pancsova városa arra kérte a Magyar Képzőművészek Egyesületét, hogy jelöljön ki számára festőművészt aki néhai fejedelemasszonyunk arcképét részére megy, festi. A Képzőművészek Egyesülete az arckép megfestésére pályázatot tűzött ki, amelyre 10 festőművész jelentkezett. Tegnap volt a döntés a pályázat ügye