Budapesti Napló, 1900. november (5. évfolyam, 300-329. szám)
1900-11-30 / 329. szám
839. száma Budapest, péntek BUDAPESTI NAPLÓ 1900. november 30. 3 annyira az adóteher nagysága miatt, mint inkább annak igazságtalan és egyenlőtlen megosztása miatt; jelenlegi adórendszerünknek nem a legnagyobb hibája, hogy az adófizető közönség fizetési képességének maximumát kéri, hanem inkább az, hogy bizonyos osztályok fizetési képességét túlterheli. (Igaz! Úgy van a jobboldalon.) s hogy különösen a szegényebb osztályok fizetési képességét, nem eléggé kíméli. (Helyeslés a jobboldalon.) És így ha nálunk adórendszerünk reformjáról van szó, törekednünk kell elsősorban, hogy az adófizető polgárok jövedelme és az azt terhelő kötelezettségek közt a helyes arányt helyreállítsuk. De midőn mindnyájan panaszkodunk az évek termései következtében beállott szegénység miatt, midőn mindnyájan panaszkodunk az ipar, mezőgazdaság és kereskedelem terén tapasztalt pangás miatt, nem kell-e kérlelhetetlen szigorúsággal ellenőriznünk és állást foglalnunk ama tendenciával szemben, mely a hadügyi kiadásoknak a jövőben való emelését célozza ? (Helyeslés jobbfelől.) A költségvetést elfogadja. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Elnök az ülést öt percre felfüggeszti. Komjáthy Béla a kormány politikáját az országra nézve károsnak tartja, ennek pedig természetszerű következménye az, hogy a költségvetést nem szavazza meg. Nemcsak a közjogi alap különbsége miatt teszi ezt, hanem azért, mert a jelen kabinet pénzügyi és közgazdasági politikája súlyos válságba kergette az országot. A magyar állam tekintélye alászákott Ausztriában és megsemmisült a külföldön. A vezéreszmék, melyek a múltban az országnak annyi elismerést okoztak, most már nem tulajdonai a többségnek szóló fél, hogy a nemzet képtelen lesz kötelességének eleget tenni akkor, ha az önálló közgazdasági helyzetét visszanyeri. Az előadó beszéde, mely a jelen kormány pénzügyi politikáját megvédeni igyekezett, nem nyugtatta meg a függetlenségi pártot, annál kevésbé, mert az beszédének némely passzusában beismerte, hogy pénzügyi viszonyaink nagyon rosszak. Szóló most főleg a nemzetiségi kérdéssel óhajt foglalkozni. Erre a miniszterelnöknek a budapesti kereskedelmi és iparkamara közgyűlésén elmondott beszéde készteti. E beszédben gyönyörűen kifejtette az egységes magyar nemzeti állam képét. De a tettei nem állanak arányban beszédével. Szóló múlt évi felszólalására felhívta őt a miniszterelnök, hogy mutasson már egyes eseteket. A képviselő parlamenti kötelessége azonban nem az, hogy az egyes jelenségeket feltüntesse s azok felett vitát provokáljon, hanem az, hogy bírálatot mondjon a kormány egész nemzetiségi politikája felett. Szóló ezt a magyar nemzeti állam egységére veszélyesnek tartja, így gondolkoznak az ország több részeiben is. A Maros-Tordavármegye felirata, gróf Eszterházy Károly beszéde Pozsony megyében, a kassai agrárgyűlésen tett felszólalások is azt bizonyítják, hogy a miniszterelnök nemzetiségi politikája súlyos aggodalommal tölti el a honpolgárok keblét. Tavaly a körül forgott a harc a miniszterelnök és a szóló között, hogy a kormány által követett passzív, vagy az általa követelt aktív nemzetiségi politika előnyösebb-e anemzetiségi kérdés megoldására. A képviselőház többsége a kormány javára döntött és a szelídebb irányt fogadta el, de a honpolgárok aggodalmát eloszlatni nem tudta, mert mostan is sok oly jelenség merült fel, mely a szóló álláspontját igazolta. Nyíltan kimondja, hogy ha a magyar nemzet élni akar, akkor el kell törölni a nemzetiségi törvényt, mert az nem lett végrehajtva és így elégedetlenségre hajtja a nemzetiségeket, viszont a magyarokat nem elégíti ki. A nemzetiségek erőssége másrészt a dualizmus gyengeségeiben rejlik. A bécsi körök táplálják a nemzetiségi izgatásokat, mert ezáltal gyengítik Magyarország erejét. A költségvetést nem fogadja el. (Helyeslés a szélsőbalon.) Mandel Pál, előtte szólóval ellentétben, bizalommal viseltetik a kormány ténykedésével szemben és azt főleg az ellenzék működésének bírálatával óhajtja indokolni. A néppárt vezérelvei, szerinte, nem azonosíthatók egy felekezettel szemben sem. Buzáth Ferenc: Ez nem áll! Mandel Pál: Tehát nem mondható sem katolikusnak, sem másnak. Tehát, aki a néppárt ellen beszél, az nem a katolikus felekezetét támadja, hanem kizárólagosak a néppártot, mely erős agitációja folytán oly sokat beszéltet magáról az országban. A néppárt nem fiatal már. Születése a középkorban történt (Nagy zaj a néppárton.) és szülőanyja a reakció. Buráth Ferenc: Bizonyítsa ezt be ! (Nagy zaja néppárton.) Mandel Pál: Csodálkozik, hogy Molnár János csak most ábrándult ki a miniszterelnök programmjából, holott azt már rég tudhatta, hogy a néppárt által követelt revízió nincs benne a programmjában. (Zajos közbekiáltások a néppártról.) Elnök: Kérnem kell a t. képviselő urakat, hogy a szónokot csendben hallgassák meg. (Helyeslés.) Mandel Pál: A néppárt már rég tudhatta, hogy reakcionárius törekvései a miniszterelnök sziklaszárd szabadelvűségén hajótörést fognak szenvedni. Miért jött tehát oly későn a kiábrándulás? , Molnár azt a vádat emelte a miniszterelnökkel szemben, hogy nincs érzéke a magyar államiság iránt. Ezt a vádat nemcsak visszautasítja, hanem magára a néppártra visszafordítja. A néppárt nem kompetens ennek megbirálására, mert oly párt, mely csak egy egy pártból toborozza híveit . . . Major Ferenc: Ez nem áll ! Buzáth Ferenc: Rám öt zsidó is szavazott. (Derültség.) Mandel Pál ... Az nem bir politikai létjogosultsággal. (Zaj a néppárton. Elnök csenget.) A feleskezeti osztályozásnak egy nagy felekezeti harc lesne a vége. Felekezetek szerint pártot alakítani nem lehet. Eszmék szerint lehet alakítani szabadelvű, konzervatív. .. Major Ferenc: Vagy néppártot. Mandel Pál: . . . vagy egyéb politikai pártot, de néppártot nem. A szabadelvűségnek számos előharcosai voltak már. A szabadelvű táborhoz tartoztak Baöthy, Kazinczy, Széchenyi, Deák. Folónyi Géza : De nem a szabadelvűpárthoz. Kubik Béla: Az pedig nagy különbség. Mandel Pál: Mit tesz a néppárt? Kővel dobálja a többi hitfelekezethez tartozókat. Major Ferenc : Ez nem áll. Mandel Pál: Nemcsak a többi, sőt a saját vallásbelieket is, hanem a néppárthoz tartoznak. De nincs a néppártnak politikai jogosultsága már azért sem, mert Hiányzik programmjából a hazaszeretet fogalma. Történelmünk igazolja, hogy Magyarország függetlenségének megvédésénél mindig együtt járt a szabadelvüség, míg az elnyomási kísérleteket mindig a reakció kisérte. Szent István, Hunyadi Mátyás törvényeit a szabadelvüség lengi át Kossuth működését is a szabadelvüség lengi át, míg Kolonics és Karaffa klerikálisok voltak. A néppárt egyetért a haza ellenségeivel. Major Ferenc: Ez rágalom! Elnöki rendreutasítást kérünk ! (Zaj a középen.) Elnök: Majd a képviselő urat fogom rendreutasítani. A képviselő úr sokat beszél, mindig meghallgatjuk, de másokkal szemben türelmetlen. (Helyeslés jobbfelől.) Mandel Pál: Egy követ fut Strossmayerrel és Luegerrel. Pauer Rezső: Rágalom mindaz, amit mond. (Nagy zaj a néppárton. Elnök csenget.) Mandel Pál: Közjegyző előtt nem kötötték ugyan meg a szövetséget, de szellemileg mégis együtt vannak. És még a néppárt meri a, miniszterelnököt a hazafiatlanság vádjával illetni? És mit hoznak fel a vád bizonyítására? Az egyetemi kereszttörést, vagy az ónodi esetet, mert a kereszt helyett mogendovedet tettek. Major Ferenc: Mi az ? (Derültség.) Mandel Pál: Nem egyéb, mint Dávid király pajzsa. Dávid király zsoltárait pedig a keresztény templomokban is éneklik. Molnár János beszél a választási visszaélésekről. Hát azok az eszközök, melyeket a néppárt a választások alkalmával felhasznál, nem veszedelmesek ? Nem a népbutitásra alkalmasak azok? A néppárt a szövetkezeti eszmét is arra használja fel, hogy a felekezeti gyűlölködést jobban szítsa. Ezért már több szövetkezet meg is bukott. Adja isten, hogy mind megbukjanak. Különben is a szövetkezeti eszmék szülője az 1875-iki törvényhozás, mely azok felállítását határozta el, csakhogy nem felekezeti alapon Molnár János statisztikailag akarta bebizonyítani az egyházpolitika káros hatását, így a válóperek emelkedését konstatálta. Csakhogy azt nem vette figyelembe, hogy a polgári házasság előtt mily nagy száma volt a vadházasságoknak. A költségvetést elfogadja. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök az ülést bezárja. BELFÖLD. A király elatt. Mint értesülünk, ő felsége ma délután 1 órakor fogadta gróf Wolkenstein- Trostburg párisi nagykövetet, 2 órakor gróf Goluchowsk külügyminisztert, 3 órakor pedig hosszabb kihallgatáson Széll Kálmán miniszterelnököt Főispánjelöltek. Egy ellenzéki lap szerint legközelebb két, tetőtől talpig klerikális ember, névszerint Kiss Bálint magyar-igeni földbirtokos és Scitovszky János országgyűlési képviselő fog főispánná kineveztetni, még pedig amaz Brassóba, emez pedig Hont vármegyébe. A Budapesti Tudósító szerint Scitovszky János főispáni kinevezéséről beavatott körökben nem tudnak semmit. Ami Kiss Bálintot illeti, sohase volt klerikális, sőt maguk a klerikálisok csodálkoznak legjobban azon, hogy Kiss Bálintot elvtársuknak mondják. Az új koronaőr. A miniszterelnök a költségvetés általános letárgyalása után az országgyűlés mindkét Házát közös ülésre fogja összehívni a Szlávy József elhunytéval megüresedett koronaőri méltóság betöltésére. A választás királyi hármas jelölés alapján történik. Egyik este megjelenő újság tudni, véli, hogy első helyen báró Jósika Samu, második helyen gróf Szapáry Gyula, harmadik helyen egy mágnásképviselő fog javaslatba hozatni. A képviselőimk igazságügyi bizottsága Szilágyi Dezső elnöklete alatt ma ülést tartott, melyen a kormány részéről Széll Kálmán miniszterelnök és Plósz Sándor igazságügyminiszter, az igazságügyminisztérium részéről Vörösmarty Béla államtitkár volt jelen. A bizottság tárgyalás alá vette a konzuli illetékek szabályozásáról rendelkező törvényjavaslatot, melyhez a bizottság a legutóbbi ülésszak végén hozzájárult Sámuel Lázár előadó ismertetése után a bizottság úgy általánosságban, mint részleteiben ezúttal is elfogadta a törvényjavaslatot. A közigazgatás egyszerűsítése. A Belügyi Közlöny közzéteszi most a belügyminiszternek a főispánokhoz intézett közrendeletét, amelyben tőlük a közigazgatási eljárás egyszerűsítésére részletes javaslatokat kíván be. A rendelet különösen a főszolgabírói és községjegyzői hivatalok túlterheltségének csökkentését hangoztatja és a folyamatba tett tárgyalások irányelveit 24 pontból álló programmba foglalja össze, amelyből a következőket említjük: A kihágási és rendőri ügyekben némi decentralizálás mellett, egységes fórumrendszernek megállapítása. A jogorvoslati módok és határidők egyesítése. A kézbesítéseknek a postaintézmény felhasználásával leendő gyorsítása. A közpénzeknek postatakarékpénztári uton való továbbítása. Az időszaki jelentések és nyilvántartások átvizsgálása és kiselejtezése. Járási számvevői állások rendszeresítése. A jelentések szövegezésénél a sallangok elhagyása, a rövidségre való törekvés. A szabatos nyomtatványminták megállapítása. A körrendeleteknek a minisztérium vagy a megye hivatalos lapjában való közzététel által való kihirdetése. A szóbeli tárgyalások meghonosítása, annak eredményének az aktán való feljegyzésével. A telefonnak kiterjedtebb mértékben való igénybevétele, kivált sürgetéseknél és jelentések céljából. A közvetlenség alkalmazása, ott, ahol valamely hatóságra csak postamunka (továbbítás) hárul, ennek mellőzése. Egyszerűbb ügyeknél az ügyiratnak hátirattal való továbbítása. A vármegyei, városi és községi ügyvitel és pénzkezelés alapelveinek újbóli megállapítása. A javaslatok megtétele végett minden főispán tisztviselői értekezletet tart, amelyben nem általánosságban mozgó, hanem gyakorlati, konkrét javaslatok állapítandók meg. A javaslatokat még ez év végéig, mégpedig a könnyebb tárgyalhatás érdekében nem egy jelentésbe összefoglalva, hanem pontonkint külön lapokon kell beterjeszteni. A Zsüvölgy küldöttsége Budapesten. A képviselőház karzatának közönségét ma egy sereg oláh nemzeti öltözék tarkította. Nagy küldöttség járt ma fönn három miniszternél Petrozsényból és vidékéről s ennek a küldöttségnek oláh tagjai és pópái keltettek figyelmet úgy a képviselőházban, mint a főváros utcáin, ahol megfordultak. Ponory Sándor, a kerület országgyűlési képviselője és Münnich Aurél országgyűlési képviselő vezették a hatvan tagú küldöttséget Plósz Sándor igazságügyi, Wlassics közoktatásügyi és Lukács László pénzügyminiszter elé. A Zsilvölgy hazafias közönségének az a kérelme, hogy telekkönyvi hatósággal felruházott járásbíróság, adóhivatal és bányásziskola létesítésével és a petrozsényi községi gimnáziumnak nyilvánossági jelleggel való felruházása által tegyék képesebbé annak a vidéknek a magyarságát a nemzeti eszmeterjesztésére. A küldöttség szószólója Andreics János bányaigazgató volt, aki lelkes hazaira érzésből fakadó buzgósággal segíti elő a maga hatáskörében a nemzetiségek békés együttműködését és tapintatosságával kitűnő szolgálatokat tesz ebben az irányban. A miniszterek kijelentették, hogy ismerik azokat a nehéz feladatokat, amelyek a zsilvölgyi magyarságra várnak a nemzeti kultúra fejlesztése és megszilárdítása érdekében, miért is biztosították a küldöttséget őszinte jóindulatukról s arról, hogy a jelzett közintézmények létesítésére minden lehetőt megtesznek. Az országházban fogadták a miniszterek a küldöttséget melyben a vidék görög-keleti és görögkatolikus román pápái és román bírái s a petrozsényi járás elöljárói, a nagy iparvállalatok képviselői, az ottani intelligencia és tekintélyes kereskedőinek képviselete vettek részt. Díszpolgárok, Sednec és Bélabánya szabad királyi városok tavaszi közgyűlésükön Lukács László pénzügyminisztert, Darányi Ignác földmivelésügyi minisztert és Granzenstein Béla államtitkárt díszpolgárokká választották. Ma egy 18 tagú küldöttség Horváth Béla főispán és Szittnyay József polgármester vezetésével remek kiállítású díszoklevelet nyújtott át az új díszpolgároknak. A küldöttség ma délután az Országos Kaszinó emeleti termében ebédre gyűlt össze, amelyen a három díszpolgár, Szittnyay polgármester és Farbaky István országgyűlési képviselő mondtak felköszöntőket. KÜLFÖLD. A porta és az Egyesült Államok, Törökország és az Egyesült Államok közt már régóta konfliktus áll fenn amiatt, hogy az amerikai kormány túlságos nagy kártérítést követel ama hittérítőknek, akik Örményországban a legutóbbi zavargások alatt megkárosodtak. E krónikus viszályhoz újabban egy akut konfliktus járult. Az Egyesült Államok kormánya Kárpátba oly férfiút nevezett ki konzulnak, akinek a porta az exequaturát megadni nem hajlandó. Washingtonban ragaszkodnak e konzul kineveztetéséhez és az ottani kormány oly tüntetésre készül, aminőt csak apró délamerikai köztársaságok ellen szokott alkalmazni — hadihajót küld. Tegnap azt jelentette