Budapesti Napló, 1902. szeptember (7. évfolyam, 240-268. szám)
1902-09-01 / 240. szám
V diszebédet adott, amelyen Molnár Viktor főispán köszöntötte fel báró Ambrózy Bélát. — Tüntetés Zágrábban. Zágrábból táviratozzák. A Kolo horvát dalegyesület nemrég tartott jubileuma alkalmából a Zágrábban összeegyült horvát dalosok közös hódoló táviratot küldtek ő felségének. Minthogy a dalosok között bosnyákok is voltak és minthogy a táviratot a horvát királyhoz címezték, a Dnevnik című belgrádi lap éleshangú cikket közölt, amelyben tiltakozottBosznia horvátosítása ellen. Ezt a cikket, amely "tele volt az ábrándozó horvát nemzet" érzelmeit sértő mondásokkal, a zágrábi Srbobran lenyomatta és gúnyos megjegyzésekkel kísérte. Emiatt ma tíz egyetemi ifjúság és a horvát munkáspárt nagy tüntetést rendezett a szerbek ellen. A tüntetés délelőtt kezdődött azzal, hogy a szerb bank és egyes nagyobb szerb kereskedő cégek ablakait bevertékés a falakat bekenték tintával. A rendőrség közbelépett, de a tüntetők a rendőröket is megtámadták, közben horvát nemzeti dalokat énekelve. A rendőrség tizenkét embert letartóztatott. Délben a szerb község háza és a Srbobran szerkesztősége előtt megújultak a tüntetések. Körülbelül egy óráig tartott az ablakbeverés, míg a rendőrség szét nem oszlatta a százakra menő néptömeget. Délután 4 óra tájban a Hrvatsko Fravo olvasóterméből nagy csapat diák és munkás kelt útra és nemzeti dalokat énekelve bejárták a Jelacsics-téren levő zsúfolt kávéházakat, mindenütt elkérték a Srbobrant, amelyet nyilvánosan elégettek. Azután végig mentek az Ilkán, amelynek kávéházaiban ismételték ezt a tüntetést. A Srbobran szerkesztőségének egyik tagját a délelőtti tüntetések alatt megverték. Ez alkalommal megint letartóztattak két embert. Este 7 órakor már nyugodt volt a város, de estére megintnagyobb tüntetéseket várnak. A rendőrség intézkedéseket tett a rend fenntartására. — Kossuth Lajos emlékezete. Kossuth Lajos születésének századik évfordulóját szeptember 19-én Máramaros megye és székvárosa nagy fénynyelkészül megünnepelni. A város és a vármegye disz- i közgyűlést tart. Máramaros-Sziget városánál Gavallér Lajos tiszti főügyész mondja az ünnepi beszédeimig a vármegye közgyűlésén dr. Pap Tibor jogakadémiai igazgató, a Máramaros szerkesztője emlékezik meg Kossuthról. A város megfesteti Kossuth Lajosnak életnagyságú arcképét a tanácsterem részére. Az ünnepélyesség ideje alatt az üzletek be lesznek zárva. A református templomban istentisztelet is lesz a századik évforduló alkalmából. Eger város képviselőtestülete elhatározta hogy Kossuth születésének századik évfordulóján ünnepélyeket rendez. A város díszközgyűlését Szederkényi Nándor tartja az ünnepi beszédet. Az összes iskolákban ünnepélyek lesznek. Este a polgárság bankettet rendez. A város Kossuth-szobor felállítását is tervezi. Kassa város törvényhatósága a kiküldött bizottság előterjesztése alapján elhatározta, hogy a Kossuth Lajos születésének századik évfordulóját a következőképpen ünnepli meg: Szeptember 19-ikén az összes felekezetek fel fognak kéretni, hogy hálaadó istentiszteletet tartsanak, amelyen az összes hatóságok, testületek és tanintézetek meg fognak jelenni. A Kazinczy-kör a Schalkház-szálló nagytermében ünnepélyt rendez, hol az ünnepi beszédet Beöthy Ákos képviselő fogja tartani. Déli 11 órakor a városházán lesz a díszközgyűlés. A díszbeszédet Münster Tivadar királyi tanácsos polgármester fogja mondani azután a tanács előterjesztésére a díszközgyűlés határozatot fog hozni. Ezt a határozatot a városháza erkélyéről az összegyűlt nép és tanulóifjúság előtt felolvassák, mire eléneklik a Himnuszt és a Szózatot. A kereskedőket fel fogják hívni, hogy az ünnepélyességek alatt reggel 9—12-ik üzleteiket zárva tartsák. Végül egy 3—4 tagú küldöttség fog Buda-Íiestre utazni, hogy ott a Kossuth-mauzóleum alapketételénél Kassa városa képviselve legyen. A küldöttek koszorút helyeznek Kossuth sírjára. — A pozsonyi mezőgazdasági kiállítás. A jövő vasárnap nyitja meg Frigyes főherceg nagy ünnepségek keretében a pozsonyi mezőgazdasági kiállítást. Az igazgatóság meghívására a budapesti, a vidéki és az osztrák sajtó képviselői ma Pozsonyba utaztak a kiállítás megtekintése végett. Az újságírókat Rubinek Gyula képviselő, Kumlik Tódor alpolgármester, Horváth Jenő gazdasági egyesületi titkár és Fülöp Jónás a szőlészeti egyesület elnöke két csoportban kalauzolta. Az egyes kiállítási főcsoportokat a csoportbiztosok magyarázták meg. A pavillonok nagy része kész és egyik-másik festői hatást gyakorol a nézőre. A városi Duna-liget gyönyörű parkja, mint a kiállítás helye a sajtó képviselőinek tetszését a legnagyobb mértékben megnyerte. A kiállítás területén és lent a pavillonokban még javában dolgoznak, de amit már látni lehet, már most is sejteti a kiállítás gazdagságát és szépségét. Két órai séta után a tigeti kávéház pavilonjában száztertékű banker volt. Az első felköszöntőt Kumlik Tódor mondta, a város nevében üdvözölvén a sajtó embereit azon a helyen, ahol az első magyar újság, Ráth Mátyás Magyar Hírmondója, megjelent és ahol 1848-ban a szabad magyar sajtó megszületett. Utána Rubinek Gyula.ЦкЩШк látogatója,éltet ezeket Pichler Alajos szerkesztő, dr. Nagy Olivér és Langer Alajos a pozsonyi sajtó nevében köszöntették fel a hazai és osztrák kollégákat. A budapestiek nevében Perényi László és Farkas Imre, a bécsiek nevében báró Bálbon Jenő éltette a kiállítás rendezőit és a pozsonyiakat. A társaság a délutáni gyorsvonat indulásáig együtt maradt. — A hálátlan főváros. Egy nagy halott emléke iránt tartozó kegyelettel mi is elítéltük a főváros vezetőinek hálátlanságát, amely miatt még ma is jeltelen Gerlóczy Károly kétéves sírja. E közleményre vonatkozólag egy kőnyomatos laptudósító ma illetékes helyről a következő értesítést küldte szét: A székesfőváros hatósága egyáltalában nem hunyt szemet Gerlóczy Károly volt alpolgármester nagy érdemei előtt.. Hálásan ismeri el, hogy a főváros közigazgatásának egyik legkiválóbb, fényes tehetségű, oszlopos tagja s vezérlő férfia volt. Az a tapintatossága is feledhetetlen, amelyet Kossuth Lajos temetése körül kifejtett. A székesfőváros hatósága akkor, aminden Gerlóczy Károlyt elvesztette, a mély fájdalom belső érzetén kívül, külsőleg is kifejezést adott az őt ért nagy csapásnak. A főváros a saját költségén, a legnagyobb pompával temette el; disz-sirhelyet jelölt ki a Kerepesi-uti temető legelőkelőbb helyén s a temetésen a hatóság minden tényezője impozáns módon vett részt. A közgyűlés amidőn elévülhetetlen érdemeit jegyzőkönyvbe iktatta, elhatározta, hogy Gerlóczy Károly arcképét megfestett s márvány-mellszobrát elkészítteti és a közgyűlés dísztermében helyezteti el. A főváros hatósága azonnal megtette a lépéseket az iránt, hogy Gerlóczy Károly nevéről utca neveztessék el s ez, a közmunkák tanácsának hozzájárulásával, meg is történt és ma a hajdani Rostély-utcát, amely közvetetlenül a központi városháza egyik homlokzata mellett húzódik el, nevezik el Gerlóczy Károly-utcának, így tehát a főváros hatósága mindent megtett, amit a kegyelet megkövetelhetett. Abban, hogy — mint a közlemény jelzi — hamvai még mindig jeltelenül porladnak a kerepesi úti temetőben, a törvényhatóság, vagy az érdekelt hivatalos fővárosi körök nem hibásak. Igaz, hogy a főváros nagyszerű síremléket emelt Kamermayer Károly volt polgármesterének, de ebből, a legnagyobb kegyelet megadása mellett sem lehet azt következtetni, hogy ilyet emelni Gerlóczy Károly részére is köteles lett volna, mert Kamermayer évtizedeken át polgármestere volt a fővárosnak, tehát legelső tisztviselője, vezére, aki az ügyekben kezdeményező joggal bírt és a legfőbb felügyeletet vitte. Ilyen nagy érdemeket szerezhet s amint példából látjuk, szerzett is — az alpolgármester és méltó hálával lehet iránta a főváros közönsége s ennek igyekezett is az említett módokon kifejezést adni. Ámde a síremlék fölállításának a kötelessége ott már nem a fővárost, hanem a családot illeti, nem minden hála és kegyelet érzése mellett sem teheti meg azt a főváros hatósága, hogy az átutalt hatáskörű tisztviselőinek, amely az alpogármesterek, vagy tanácsosok is, emlékszoborszerű síremléket állítson. A pártatlan szemlélő tehát sem hanyagságot, sem kegyeletellenes dolgot nem láthat abban, hogy a sírt emlékoszloppal el nem látta. Nincs okunk kételkedni abban, hogy ez a mentegetődző közlemény csakugyan a főváros vezetőinek válasza a lapok méltó felháborodására. Köszönetünk szóljon tehát a válasz gyorsaságáért, amivel a városházán bizony nem kényeztettek el bennünket. Nagyot vélhettünk, hogy ennyire sebtében próbálják meg elintézni ezt az érzelmi ügyet ott, ahol nagy horderejű ügyek még elintézetlen aktáit évek vastag porrétege borítja. Ami pedig a mentegetődzés meritumát illeti, hát az nagyon szerencsétlen és csak tetézni alkalmas azt a ruthálátlanságot, amely méltó keserűséggel töltheti el az elhunyt alpolgármester családját. E hivatalos nyilatkozat cinikus hangja egyenesen megdöbbentő, amikor az „átutalt hatáskörű tisztviselő“ gyűjtő fogalma alá foglalja azt a férfiút, akinek nevéhez fűződik minden szép és nagy alkotás ebben a fővárosban. Aztán mi szükség volt e nyilatkozatban előhozakodni Kamermayer síremlékével, ha csak azért nem, hogy az első polgármester emlékének árnyékában kisebbnek lássék az „átutalt hatáskörű tisztviselő” nemes alakja. Maga Kamermayer polgármester, ha élne, tiltakozzék az ellen a leghangosabban, hogy lelkes barátjának és legodaadóbb munkatársának érdemeit így lekicsinyeljék azok, akik bálbizottsági tagok voltak akkor, amikor Gerlóczy már ezer fejjel tervezgetett, ezer kézzel munkált a fóváros nagyságán,minden tiszteletünk mellett a tanácsos urak iránt, tiltakozunk az ellen, hogy bárkinek munkáját is hivatalos állásának jellege és rangja szerint klasszifikálják és a kegyeletes érzés hiányára vall, hogy Gerlóczy Károly a jámbor, senkinek sem ártó, de nem is használó bürokraták színvonalára sülyesztessék. Nincs több szavunk arra „az illetékes helyre“. Nemsokára újra összeül a főváros törvényhatósági bizottsága és az bizonyára olyan magas piedesztálra fogja helyezni Gerlóczy Károly alakját, hogy oda apró emberek föl nem kapaszkodhatnak. — Egy horvát költő emléke. A zágrábi íróegyesület, mint Zágrábból jelentik, ma Preradovics Péter horvát költő halálának 80-ik évfordulóját ünnepelte. Az egyesület díszgyűlést tartott, azután a tagok квдши&ак а költő szobrához és megkoszorúzták. — Tűzvész "Mádon. Szerencsről táviratoz zák, hogy ma délután Mádon borzasztó tűzvész pusztított és száz háznál több leégett. A szerencsi, és tályai tűzoltóság is segített az oltás munkájánban. A csendőrség azt hiszi, hogy a tűz gyújtogatás folytán támadt. Az épületek nagyobb részt biztosítva voltak. A tűz kitörésekor nagy vihar volt.— A zilahi Wesselényi-szobor leleplezése. A zilahi Wesselényi-szobor leleplezési ünnepélye szeptember 18-ikán lesz. Zilah városa a programmot már végleg megállapította a következőképpen: Szeptember 17-ikén délután a Kolozsvár—Deés és Nagybánya felől érkező, este a Nagy-Károly, Debreczen, Szatmár és Budapest felől érkező vendégek fogadása, elszállásolása és ismerkedési estély a városi Vigadóban. Szeptember 18-ikán délelőtt 10 órakor a vármegye ünneplő közgyűlése székháza dísztermében. 10 és 8/1 órakor felvonulás a szoborhoz, elhelyezkedés, elhelyezkedés után: 1. Himnusz. 2. A vármegye alispánjának, mint a szobor-bizottság elnökének megnyitó beszéde. 8. Beöthy Zsolt ünnepi beszéde. 4. A Wesselényi-család egyik tagjának köszönő beszéde. 5. Az alkalmi óda elszavalása. 6. A szobor megkoszorúzása. 7. A szoborbizottság a szobrot átadja. 8. Zilah város polgármestere átveszi a szobrot. 9. Szózat. Délután 2 órakor: Társasebéd. Este 8 óra, kor a Vigadóban a kolozsvári Nemzeti Színház tagjai.. által rendezendő díszelőadás. Este 10 órakor bál ai vármegyeház dísztermében. — A braganzai herceg megmérgezte magát. Egy londoni levél azt híreszteli, hogy a londoni afférje miatt sokat emlegetett Ferenc József braganzai herceg morfiummal megmérgezte magát. Öngyilkos szándékát idejekorán észrevették és a herceg most már túl van a veszedelmen. A herceget az a csúf kaland keserítette el, amelybe belekeverték és fokozta izgatottságát az a kilátás, hogy most az esküdtbiróság a nagy nyilvánosság előtt fogja tár,gyalni az ügyét. — Aki a császárné ruháját viseli. Másnak tollával ékeskedni nem szép, főképp, ha ez a toll lopott jószág. Ezt már Ezópus, Fédrusz és Lafontaine nagyon szépen megírta, nyelvgyakorlatokra szánt, örökértékű versekben. Látnivaló, hogy az emberiségnek ez a bűne őskori, tehát klasszikus. Csak a forma változik. Az erkölcsi tanulságot számos példa erősíti meg, egyet, a legújabbat, éppen ma telegrafálták Londonból Budapestre. A modern tollmese távirati, tehát felette prózai fogalmazásban így szól: London arisztokrata köreit különös botrány foglalkoztatja, mely egy elegáns bálon történt. Kosztümös bál volt és egy arisztokrata hölgy pompás khinai öltönyt viselt, melyben a jelenvolt khinai követ ráismert a khinai anyacsászárné ruhájára. A ruha szövetét Khinában egyenesen a császárné számára készítik s másnak az ilyen szövetből való ruhát nem szabad viselnie. A khinai követ érdeklődni kezdett, hogy váljon az ő császárnéja ruhatárának ez az értékes darabja mi módon jutott az angol arisztokrata aszszonyhoz? A dolog egyszerű. A hölgy egyik rokona résztvett a khinai háborúban és a ruhát elemelte a császári palotából. Mikor a külügyminiszter, aki szintén jelen volt, értesült az esetről, megkérte a hölgyet, hogy távozzék el, amit az nem is mondatott kétszer magának. íme, a rövid történet a másnak tollával való páváskodásról. Az öreg klasszikusok erkölcsi tanait, úgy látszik, még egy álarcosbálon is üdvös szem előtt tartani. — Mezítlábas honvédek. Jókainak valamelyik a szabadságharcot rajzoló regényében fordul elő egy olyan regiment, amelynek már nem jutott semmiféle lábbeli. Se csizma, se bakancs. A legények azonban jó humora, derék fiúk voltak, akik megbocsátották a hazának ezt a kis hiányosságot és kilubickolták a saját lábukat a bakancs helyett. Ilyenformán segíthetnének magukon azok az aradi póttartalékosok is, akik ezúttal mezítláb rukkolnak ki a gyakorlatokra. Ennek a komikus állapotnak az az oka, hogy a zászlóalj ezidőszerint távol van a nagygyakorlaton s mikor készülődtek az útra, bezárták a nagy raktárakat, a kulcsokat elvitték, s most félve őrzik valalahol, a táborozás színhelyén, igy az otthon maradt tisztek nem tudtak bakancsot adni a honvédruhába bujtatott póttartalékosoknak. Hogy azonban a gyakorlat se maradjon el, kiküldik őket gyakorlatozni mezítláb. — Behratás a nőgimnáziumba. A miniszteri rendelet értelmében újonnan szervezett és a budapesti VII. kerületi állami főgimnáziummal kapcsolatos nőgimnáziumi tanfolyamba a beiratásosó szeptember 4-től 7-ig, naponta délelőtt 8—12 óra közt lesznek a Barcsay utcai főgimnázium épületében. — Földrengés. A m. kir. Földtani Intézetben felállított földrengést jelző készülék tegnap este 10 óra 48 perckor távoli földrengést jelzett. A földrengés helyét ez ideig még nem lehetett megállapítani. — az újpesti lopás ügyében ma arról értesítenekelünket, hogy a lopással vádolt Wohlstreich Imr,rendőrség a kihallgatás után szabadon becsatolta. „ V -iV.rf'»v'!»T 340 szám. Budapest, hétfő BUDAPESTI NAPLÓ 1902. szeptember 'V':4