Budapesti Napló, 1902. október (7. évfolyam, 271-299. szám)

1902-10-30 / 298. szám

im . шшшшЙШШШШШШШШШ ,108. szám, Budapest, csütörtök BUDAPESTI NAPLÓ 1902. október 30. dr. Berárhoz sebének bekötése végett. A bíróság esti 6 óra tájban befejezte a tanuk kihallgatását. Ezután Czimberné jogi képviselője, dr. Hajdu, terjesztette az özvegy kártérítési igényét s ennek összegét 6000 ko­ronában kérte megállapítani, Czimberné hozzájárult ügyvédjének előterjesztéséhez. Ezután elnök a tárgya­lás folytatását holnap délelőtt 9 órára halasztotta el, amikor az orvosszakértők véleményének meghallga­tására kerül a sor. §§ Csalárd üzletátruházás. Knisch Mór fővárosi kereskedő október 1-én fizetésképtelen lett. A hite­lezői védegyletekkel 40°/o-ra kiegyezett, hitelezői nagyobb része azonban ilyen olcsón egyezkedni nem akart, mire Knisch Mór rokonával összejátszva, üzletét vasárnapról hétfőre átruházta Löwy Gyula kecskeméti kereskedőre. Több kijátszott külföldi hite­lező megbízásából dr. Radvány Manó budapesti ügy­véd feljelentette Knisch Mórt és Löwy Gyulát. A bíróság a feljelentés alap­jn azonnal elrendelte a bün­tető zárlatot az átruházott üzletre. 'JO TÁVIRATOK Bonn, október 29. Ma délután folyt le a trón­örökös, Rottenburg titkos tanácsos és az egyetemi tanács tagjai jelenlétében Eitel Frigyes herceg ünne­­pies immatrikulációja, Bülow lemondása. Berlin, október 29. A Fränkischer Courtr ismét szóvá teszi a német sajtónak ama közlé­seit, amelyek gróf Bülow birodalmi kancellár állá­sának megrendülését újságolták és magát a csá­szárt idézi tanúnak. A Fränkische Zeitung szerint ugyanis Vilmos császár vasárnap este ebéd köz­ben így szólott Hahnke tábornokhoz, aki szintén meg volt híva a kancellárhoz: — Tudja-e, hogy ön van kiszemelve Bülow utódjául ? .­­ A német vámtarifa. Berlin, október 29. A birodalomgyűlés folytatta a marha- és húsvámok tárgyalását. Müller (meiningeni képviselő, szabadelvű néppárti) polemizál Posadowski miniszterrel és az agráriusokkal. Utána több jobb­oldali és centrumpárti képviselő a vita berekesztését indítványozza. Az indítványt Gringer indítványára név sze­­rint való szavazás alá bocsátják és 180 szavazattal 86 elle­nében elfogadják. Wangenheimnak azt az indítványát, hogy a szarvasmarha vámját 18 márkában állapítsák meg, egyszerű szavazással elvetik. A szociáldemokra­táknak azt az indítványát, hogy az elvámolásnál ne az élősúly, hanem a vágott állat súlya legyen irány­adó, szintén elvetik. Mellette csak a szociáldemokra­ták és a szabadelvűek szavaztak. Végül a bizottság­nak azt az indítványát, hogy a szarvasmarha mini­mális vámját 14-40 márkában állapítsák meg méter­­mázsánként, név szerint való szavazás útján 160 sza­­vattal 120 ellenében elfogadják. A bizottságnak azt az indványát, hogy a juh minimális vámját 14­40 márká­ban állapítsák meg, 161 szavazattal 129 ellenében, azt az indítványát pedig, hogy a sertés minimális vámját szintén 14­40 márkában állapítsák meg, 162 szavazat­tal 135 ellenében fogadták el.­­ A bizottság indítványát, hogy a hús minimális vámját a sertésszalonna kizárásával az elkészítés módjához képest métermázsánként 36,48 vagy 96 már­kában állapítsák meg, névszerinti szavazással 162 szavazattal 132 ellenében elfogadták. A szociál­demokraták indítványát, hogy tartsák fenn a mostani vámtarifának azt a megjegyzését, hogy a határszéli forgalomban a hús két kilogramm mennyiségig vámmentes, névszerinti szavazással 190 szavazat­tal 105 ellenében elvetették. A sertésszalonnára a bizottság indítványának megfelelőig métermázsán­ként 36 márka vámot állapítottak meg. Végül elfogad­­ták Herold indítványát, hogy a ház áttér az egyszerű napirendre Wangenheimnak a további minimális vá­mokra vonatkozó indítványa felett. Ellene szavazott a szélsőjobboldal, a mezőgazdák szövetsége, néhány antisemita, a szabadelvűpárti egyesület és a szociál­demokraták. A vitát azután holnapra halasztották. A Humbert-ügy, Pária, október 29. A községtanács ma délutáni ülésén Caron nacionalista interpellációt intézett Lépine rendőrfőnökhöz a Humbert-családdal való összeköt­tetése tárgyában. Lépine azt válaszolta, hogy 15 év alatt háromszor volt Humberték házában és nem volt semmi gyanúja a család ellen. Elismeri, hogy többször adott neki színházjegyeket. Azt is elismeri, hogy Humbertné az ő leányának nász­ajándékot adott. Ebben nem láthatott csapdát. Az ajándékot a Humbert házaspár szökése után ter­mészetesen azonnal rendelkezésére bocsátotta a csődtömeggondnoknak. Becsületszavára kijelenti, hogy kötelességét mint hivatalnok sohasem szegte meg a Humbert-ügyben. A községtanács azután egy naciona­lista indítványára elfogadott egy határozatot, melyben követeli, hogy a rendőrséget, mely most tisztán poli­tikai szolgálati ág, a községtanács vezetése alá helyezzék. Dr. A boer vezérek. London, október 29. Botha, De Wet és Delarey boer tábornokok délután a Buckingham palotába haj­tattak, ahol beírták nevüket a látogatók jegyzékébe. Közgazdasági távirat. Bécs, október 29. A pénzszükséglet ma valami­vel élénkebb lett, azonban tekintettel a küszöbön levő esedékességi határidőre szűk korlátok közt maradt. A benyújtások 7 millió koronát tettek ki, ezzel szem­ben befolyt 0-8 millió korona. Béce, október 29. (A Budapesti Napló telefon­­jelentése.) Miután az őszre szóló kötések javarészt lebony­olí­ttattak, az üzletben nagy csönd állott be s tavaszra hiányzott teljesen a vállalkozási kedv. Köttetett búza tavaszra 7.48—7.51, rozs őszre 6.76—6.77, rozs tavaszra 6.74—6.74 korona. Jegyeztetett: Búza őszre 7.45—7.60, zab őszre 6.52—6.65, zab tavaszra 5.34, tengeri szeptember— októberre 6.65—6.75 korona. Zárlatkor: Búza őszre 7.49, búza tavaszra 7.53, zab tavaszra 6.56 korona.#­i New-York, október 29. (2­erménytőzsde.) (Zárlat.) Gyapot: New-Yorkban helyben 8.713 (8.Via). Októberre 8.40 (8.37). Januárra 8.59 (8.65). New-Orleansban helyben 8.7io (8.7ie). — Petroleum: Stand white New­ Yorkban 7.45 (7.45). Stand white Philadelphiában 7.40 (7.25). Rafined in Cases 10.75 (8.75). Credit Balances at Oil City 130.— (130.—). — Zsír: Western steam 11.65 (11.70). Roche és Brothers 11.80(11­80.) — Tengeri irányzata gyenge. Októberre 66.— (66.B/4). Decemberre 55.6/e (66.B,e). — Januárra 51.1/a (51.Ve). Búza irányzata engedő. — Piros őszi helyben 78.V4 (78.s/4). Októberre —(—.—). Dec.-re 79.i/4 (79.i/a). Januárra —(—.—). Ifárc.-ra 78.i/a (78.Ve). Gabona szállitási dija Liverpoolba 1.7« (l.Va). — Kávé: fair Rio 7. sz. 5.8/s (6.Vs). — Okt.-re 5.10(5.—). Januárra 5.25 (5.25). — Liszt: Spring Wheat clears 3-3.10. (3.—3.10). (Мог.-3.Vie(3. Vek- ön .-26.75-27.50 (26.80-27.-). - Réz: 11.75-11.95 (11.75-11.95). (A zárójelben lévő számok a tegnapi árakat jelzik.) Chicago, október 29. (Terménytőzsde.) (Zárlat.) Búza irányzata engedő. — Okt.-re —.— (—.—). — Dec.-re 72.85 (73.94). — Tengeri irányzata gyenge. — Okt.-re 55.8­4 (57.—). — Zsír: Okt.-re 11.20 (11.40). — Januárra 9.92 (9.95). — Szalonna short clear 11.87 (11.87-----.—). — Sertéshús: Okt.-re 16.60 (16.90). — (A zárójelben lévő számok a tegnapi árakat jelzik.) Szerkesztői üzenetek. — Kéziratokat nem adunk vissza. — K. J. A tudós pékmester, akinek az útbaigazí­tása alapján irta kis dolgozatát, téved. A kenyér ős­hazája bizony nem Hollandia. A mithologiai adatok szerint Bachus találta föl a kenyérsütést. Az ókorban nem minden lisztet sütöttek kenyérré, hanem csak búzalisztet, árpalisztból csak tésztát készítettek, melyet a görögök mázának, a rómaiak pulsnak neveztek. Az ókor nemzeteinél rizsből, mandulából is készítettek kenyeret. A görögök vas vagy agyagedényekben tet­ték a tésztát tűzhöz, vagy forró hamuban sütötték ki a kenyeret A teknők többnyire fából, kőből vagy agyagból voltak. Dagasztásra már gépeket is használtak, melyeket emberi vagy állati erő hajtott. Pompejiben találtak antik sütőkemencéket is, amilyenek különben már a zsidóknál is voltak, de az első sütőkemencéket a keleten találjuk s az első kemencében sütött kenyér Egyiptomból származik. Szintén a bibliából tudjuk, hogy már a zsidók ettek kenyeret. Viz és kenyér volt már akkor a szegény ember osztályrésze s bor és kenyér a harcból visz­­szatérő küzdőké. A kenyérsütés mesterségének bizo­nyos tökélyére mutat, hogy kovászos és kovász­­talan kenyérről van a szentirásban szó és ez utóbbi a tulajdonképpeni szolgaság kenyere. A biblia tanúskodik arról is, hogy már a régi Egyiptom­ban magtárak léteztek a gabona felhalmozására s hogy sütésben gyakorolt rabszolgák állottak a ka­marás vagy lósütő alatt. Híres volt az atheneiek sü­teménye is, ezek lepények voltak tejjel, mézzel és mandulával késülve, de volt azonkívül mindenféle gyümölcs-lepények, sajtos-lepények, nyúl-, szalonka- és más aprómadár-pástétomjaik, továbbá finom olaj­­süteményeik s egy neme az i­óstésztának, melyet a borhoz adtak fel. Antiphanes hírneves pástétomsütő volt, boltja divatos találkozó helye volt az athéni arany fiatalságnak, költőknek, tudósoknak. Szín­házakban is árultak lepénykéket és pástétomo­kat s a kritika atyja mondja egy helyt, hogy a sütemény-fogyasztás biztos­­ zsinórmértékéül szol­gálhat egy darab jóságának, mert minél kisebb a szellemi élvezet, annál nagyobb a pástétomfogyasztás. A görögöktől származott át a kenyérsütés ismerete a rómaiakhoz is. A latin panis szó valószínűleg Pan istentől vezethető le, ki a római mythologiában a kenyérsütés istene. Plinius szerint Ceres istennőé a liszt töredezésének érdeme, de Jupiternek is tulajdo­nították ugyanezt. A római rabszolgáknak, kik a ke­nyeret sütötték, szájok be volt kötve s munka közben keztyűt viseltek. Még előbb nem voltak iparszerü sütők, hanem minden háztartásban maga készítette el kenyerét a háziasszony, vagy gazdagabbaknál a sza­kács. A kenyéren kívül még sok más süteménynemet ismertek, melyek közül sokat áldozati célokra is használ­tak. Később már, mikor a házimunka nem volt elég,külön ipar fejlett ki a kenyér- és süteménykészítésből, a szerint, amint azok tejjel vagy más anyaggal lőnek elkészítve. A középkorban, midőn minden kihágást és bűntettet pénzbírsággal sújtottak, egy sütő meg­öléséért 40 pénz büntetés volt szabva, abban az idő­ben rendkívül nagy summa. Nagy Károly császár már saját birtokain állított fel sütödéket, melyekben jobbágyok s azok feleségei foglalatoskodtak. Salamon konstanci püspöknek a X. században szent-galleni kolostorában volt egy sütőkemencéje, melyben 1000 kenyeret lehetett sütni. De ezek a kenyerek nem ha­sonlítottak a maiakhoz, vékonyabbak és keményeb­bek voltak s törni kellett. Evésnél is azt hasz­nálták a kezek megtörlésére, mint ahogy keleten még ma is divat. A tizenötödik századig a ke­nyeret lapos tányéralakban sütötték, hogy a húst is szétvagdalhassák rajta. Hol kerekre, hol három, hol nég­yszögüre vágva, ilyen kenyereket kaptak, a sze­gények a gazdagok asztalánál, tányér gyanánt, me­­­lyeket aztán a királyok koronázási ünnepélyeinél ne­kik is ajándékoztak. Legkésőbben északon terjedt el a kenyér használata. A magyar pékek között sok hires-neves mester volt. tr. M. Szombathely. 1. A polgárilag elitélt egyén a polgári biróság által kiszabott büntetés kitöltése után szolgálja le katonai éveit. 2. Az V. kerületi ke­reskedelmi iskolának volt tanára. 3. Elveszett sors-j­­egyeinek kérje megsemmisítését. 4. Sorsjegyeiről pár nap múlva kap választ. Előfizető leánya. Őszinte sajnálatunkra kérdés­­­sére határozott választ nem adhatunk. Tessék taláni valamelyik ennirodához fordulni ilynemű munkáért. — Kaszinói tag. Tessék beküldeni, ha jó, közölni: fogjuk. — S. M. Budapest. Ezredének hadkiegészítő parancsnokságához kell a kérvényt benyújtani s fo­lyamodványában mindjárt kérje, hogy az egy­­évet­­tanulmányai bevégzése után óhajtja leszolgálni. Ok-­ mányok: index, családi értesítő, érettségi, erkölcsi és szegénységi bizonyítvány. Hiába reklamálná akár, öccsét, akár önmagát, mert éppen most fogja a kép-­­viselőház tárgyalni a póttartalékosok behívására vo­­­natkozó törvényjavaslatot, amely szerint ezentúl a­ póttartalékosokat három évi szolgálatra behívhatják­­, ez esetben az önkéntességi joga is elveszne. _— L. Al Calderoni és társa (Budapest, Váczi-utca) szívesen ad önnek erre nézve felvilágosítást. — Kadét. Kérését, illetőleg szíveskedjék a király kabinetirodájához for-­ dulni levélileg. — I­. K. Köpöd. Be kell várnia a tör­vényszék ítéletét. — H. D. Budapest. Bigámiáról szó sincs az ön esetében. Maguk között meg is tarthatják­ az eljegyzést, de ennek nyilvánosságra hozását, amint­ ön nagyon helyesen vélte, tilja a­ jó ízlés. — R. J. Kaba. Egészen nyugodt lehet. Nem támadhatják meg.­ ■oi Sorsjegyek.­ ­ E. B. 100 , Alba Á. P., Nemzeti, V. A. Buda-­­pest, L. G. Torna, M. J. Vidrány, M. J. Valkó. Sorsjj jegyük nem nyert. ------------------------1% 1 bank és váltó üzlete a m. Ыг. szab. osztály sorsjáték fő elárusítój­a Budapest, VII., Erzsébet­ körút 10. Vesz és elad sorsjegyeket, érték­papírokat és állam­papírokat a napi áron, elad sorsjegyeket a részlet­fizetésre, ellenőrzi a sorsjegyek húzásait, beváltja a kisorsolt sorsjegyeket és az esedékes szel­vényeket. — Pénzkölcsönt nyújt mindennemű sorsjegyekre és értékpapírokra. A BUDAPESTI NAPLÓ telefonja. Szerkesztőség Kiadóhivatal 56—12 54—39

Next