Budapesti Napló, 1903. június (8. évfolyam, 149-176. szám)
1903-06-02 / 149. szám
A 10. szám, Budapest, kedd BUDAPESTI NAPLÓ 1903. június 2. ■ ről azonban nyugalommal fogom szemlélni a dolgok fejlődését. A horvátok igaz ugyan, hogy számra kevesen vannak — folytatta Strossmayer — de még megnövekedhetik a számuk. Én magam például német születésű vagyok, de azért testtel-lélekkel egészen szlávnak érzem magamat. Miért volna az lehetetlen, hogy az én esetem számtalanszor ismétlődhetnék ? Azután meg a honvátok nincsenek is egyedül. A horvát és a szerb egy nemzet, amelyet csak a vallás választ el egymástól. A vallás és a külön történelmi fejlődés ! A szerbeknek most pláne — nem tudom ugyan, szerencséjükre, vagy szerencsétlenségükre — önálló királyságuk is van, amelyik minden inkább agyán, csak nem szerb, mert egyszer Bécsből, egyszer meg Pétervárról kommandirozzák. De a szerbek és horvátok közötti szerencsétlen szakadás megszűnhet, csak annak a hajszának kell megszűnnie, amelyet a szerbek, horvátok és magyarok egymás ellen indítottak. Az okosság, az okosság az, amire elsősorban szükségünk van és amit sehol sem találunk meg. Mindenki arra törekedik, hogy szenvedélyeket, tüzeket gyujtson, ahelyett, hogy nyugodtan a fejlődésnek szentelné magát. Lembergből jelentik . A lengyel néppárt legutóbbi ülésén a következő határozatot hozta: „A gyülekezet a küzdő horvát testvérnépnek legmelegebb szimpátiáját fejezi ki s egyúttal mély bánatát is az elesett áldozatok sírja fölött. A gyülekezet látja, hogy elérkezett a horvátok szabadságharcának az ideje és éppen ezért a szláv népek összeségéhez fordul, hogy a horvátokat ebben a harcukban lehetőleg támogassák ■■■mmtmmmmmmmmm—"1 " —— Tanárok és tanítók gyűlése. Budapest, június 1. A pünkösdi ünnepek alatt a tanférfiak három előkelő egyesülete gyűlést tartott: a Középiskolai Tanárok Egyesülete és a Kisdednevelők Országos Egyesülete a fővárosban, az utóbbi közgyűlése keretében alelnökét, Böser Jánosnét ünnepelte, aki immár tíz év óta fáradhatatlanul és áldozatkészen munkálkodik az egyesület magasztos céljai érdekében. Herkulesfürdőn a polgári iskolai tanárok gyüléseztek és a gondjaikra bízott, iskolák reformjának ügyét vitatták meg. (A középiskolai tanárok.) Az Országos Középiskolai Tanáregyesület választmánya pünkösd hétfőjén délelőtt 9 órakor üést tartott Beöthy Eszit egyetemi tanár elnöklete alatt. Beöthy Zsolt elnöki megnyitó beszédében, üdvözölve a megjelent tagokat, utalt az egyesület élén eltöltött tízéves működésére s megjegyezte, hogy ennyi idő alatt az egyesület tagjainak alkalma volt az ő elnöki működését megismerni, viszont ő is mindent ekövetett, hogy működése minél sikeresebb legyen az egyesületre. Ezután dr. Négyessy László főtitkár terjesztette elő jelentését. A mait választmányi ülés eredményét felterjesztés alakjában közölték a miniszterrel, aki e felterjesztésben foglalt anyagot tanulmányozás végett már ki is adta a szakembereknek. Bejelentette a főtitkár, hogy a miniszter kibocsátotta az iskola helyesírását szabályozó rendeletét. Ezen hivatalos helyesíráshoz, mely a tankönyvekre nézve kötelezően szól, a tanárság is hozzászólott. Tudatta továbbá, hogy az állami tisztviselők fizetésrendezéséről szóló törvényjavaslat benyújtásával az u. n. 7-es bizottság, amelyet a társaság érdekeinek megóvására küldöttek ki, letette mandátumát. Most már a törvényjavaslat további sorsa fölött maga az egyesület fog őrködni. Müller József tanár, egyesületi pénztáros terjesztette elő ezután az egyesület pénztári eredményét s a választmány az egyesület anyagi erejének gyarapodását örvendetes tudomásul vette. A segítő alapról szóló jelentés felemlítette, hogy dr. Szemák István tanár nyugalomba vonulása alkalmából 1000 koronás alapítványt tett az egyesület segítőalapjának javára. A választmány a nagylelkű adományozónak köszönetét fejezte ki. Ezután Schürger Ferenc ungvári tanár szólalt fel s szó tárgyává tette a belügyminiszternek a helységnevek írására és kiejtésére vonatkozó rendeletének azt a részét, amelyben a törvényhatósági joggal felruházott összetett nevű városoknak kötőjellel való írását rendeli s ennél a kérdésnél az egyöntetűséget kéri életbeléptetni. Továbbá azt is javasolja, hogy az idegen városok neve az illető nemzet nyelvének kiejtése szerint hassék. Balassa József tanár szólalt fel erre s dr. Schürger felszólalásának első részére megjegyezte, hogy a törzskönyvi bizottság már megkezdte a működését a helységnevek írására vonatkozólag. Általános elv szerint az volna a legcélszerűbb, ha minden összetett név egy szóba íratnék. Ami a kiejtést illeti, erre vonatkokozólag célszerű s elkerülhetetlen, hogy térképeken minden idegen nevű város mellé annak kiejtése is odahrassék. Általában minden idegen városnév, ha annak magyar neve van, ezen magyar néven hassék. A választmány különben nem határozott a vita fölött, mert a törzskönyvi bizottság működése még nincsen befejezve. Következett dr. Chovancsák István tanár előadása a gimnázium és a reáliskola egyenjogúsításáról és a reáliskolai latin nyelvi érettségi vizsgálatról. Előadó azt fejtegette, hogy a reáliskolák növendékei ne a gimnáziumokban tegyenek latin nyelvből érettségit, hanem a reáliskolában, ahol a latin nyelvet tanulták. Ezután az indítványokat tárgyalták. (A Kisdednevelők Egyesülete.) Az Akadémia dísztermében nagy közönség jelenlétében vasárnap délelőtt tartotta harmincötödik évi közgyűlését a Kisdednevelők Országos Egyesülete. A közgyűlés keretében, illetve azt megelőzőleg ünnepi ülés volt, amelyen rendkívül meleg és őszinte ünneplésben részesítették Böser Jánosnét, az egyesületnek immár tíz év óta fáradhatatlan, nemesszívű és áldozatkész alelnöknőjét, akinek nagy része van abban, hogy a kisdednevelés az utolsó években oly hatalmas arányokat öltött. Az ünnepi ülést, amelyen dr. Ungara Viktor főispán, az egyesület elnöke elnökölt, az óvónők karának üdvözlő dala nyitotta meg. Azután dr. Magara Viktor elnök vázolta azt a tevékenységet, amelyet az egyesület a kisdednevelés terén harmincöt év óta kifejtett. Úttörője volt az egyesület a kisdedóvás törvényhozási rendezésének s neki köszönhető hogy ma oly törvényünk van, aminővel e téren talán Európa egy állama sem dicsekedhetik. Igaz, hogy sok nehézséggel kellett küzdenie, de a szeretet nagy hatalma, amely megterem, tette az egyletet, minden akadályt legyőzött. Különös érdeme van ebben Böser Jánosáénak, aki 10 évvel ezelőtt alelnöknője lett az egyesületnek. Csak tíz évig munkálkodott a körben, de munkásságának eredménye három évtized sikereivel felér. Ezután Neményi Imre kultuszminiszteri osztálytanácsos tolmácsolta Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter meleg üdvözletét. Köszönti az egyesületet mai jubiláris közgyűlésén, amely hangos tiltakozás és eleven cáfolat azzal a modern felfogással szemben, hogy rideg és realisztikus korunk nem bír fogékonysággal a nemes, ideális dolgok iránt. Majd az ünnepelt alelnöknő felé fordulva, a miniszter őszinte, meleg köszönetét és hálás elismerését fejezte ki évek során át kifejtett önzetlen munkásságáért. Majd Peres Sándor tanár ecsetelte Röser Jánosné érdemeit, mire Halász Sarolta átnyújtotta Hőseinének azt az alapító oklevelet, amely Röserné nevére 6000 koronás alapítványt tesz a létesítendő kisdednevelők otthonában. Ez az összeg a tagok adakozásából gyűlt össze. Balga Zsuzsa díszes emlékalbumot nyújtott át az ünnepeltnek, mire a hatóságok és rokon egyesületek üdvözlései következtek. A székes főváros tanügyi osztályának nevében gróf Festetich tanácsjegyző, a Vili. ker. általános közjótékonysági egylet képviseletében dr. Havass Rezső, a Fővárosi Szegény Gyermekkert Egyletj nevében dr. Grósz Sándor üdvözölték Rösernét, majd az iskolaszékek, a Magyar tanítók otthona, a szegedi kisdedóvó-egylet stb. küldöttei tolmácsolták egyesületeik jókívánságait. Azután Müller Mariska szépen szavalta el Váradi Antalnak ez alkalomra írt költeményét, végül pedig az óvónők kara által énekelt ünnepi dallal az ünnepélyes ülés véget ért. Mindjárt utána közgyűlését tartotta a Kisdednevelők Országos Egyesülete Hagara Viktor elnöklete alatt. A titkári jelentés, melyet Fábián Irma mutatott be, örömmel jelzi, hogy az egyesület tevékenysége mind nagyobb tért hódít, vidéki körei egyre szaporodnak és vagyona is évről-évre gyarapszik. A tetszéssel fogadott jelentést az irodalmi pályázatok eredményének kihirdetése követte. Gyermekindulókért pályadíjat nyertek: Oszoly Mihály és Bródi Ernő. A közgyűlés végül még jóváhagyólag tudomásul vette a zárószámadásokat s megállapította a jövő évi költségvetést. (Polgári iskolai tanárok gyűlése.) Tünkösd vasárnapján Herkulesfürdőn gyűltek össze az országos polgári iskolai egyesület délvidéki körének tagjai. A tanárok ezúttal mindent elkövettek arra nézve, hogy a polgári iskolai reformeszmének a nagyközönség körében elért népszerűségét mennél hathatósabban dokumentálják s az ország minden részéből szép számú érdeklődő közönséget vonzottak Herkulesfürdőre a tanárokon kívül is. Délelőtt kezdődött a közgyűlés, amelyet a featánsebesi polgári iskola igazgatója a kör elnöke nyitott meg. Lendületes beszéddel üdvözölte a megjelenteket, jelezve, hogy a polgári iskola reformügye kilépett a tanügyek keretéből és társadalmi ügygyé nőtte ki magát. Indítványára táviratilag üdvözölték Classics Gyula közoktatásügyi minisztert és Morlin Emil osztálytanácsost, a polgári iskolai ügyosztály vezetőjét. A különféle jelentések után Földes Miklós karánsebesi állami polgári iskolai tanár tartott fölolvasást. A polgári iskola művészeti neveléséről s a felső iskolák gyakorlati tantervéről. Földes a polgári iskola V., VI. és VII. osztályában az oktatás egyik fő céljául az ismeretek alapos megértését és a tanulmányok megkedvelését tűzi ki. A polgári iskolának befejezett ismeretkört kell nyújtania, de a befejezettség még nem mond meg mindent, mert az ismeretek mennyisége tekintetében alkalmazkodni kell az ifjak értelmi fokához, de alkalmazni kell azt a kor színvonalához is. Az önképzéshez való kedv és tehetség kifejlesztésére a felső osztályok történelmi és természettani oktatását tarja kiválóan alkalmasnak. A művészeti nevelésről szólva, vázolja ama nagy változásokat, amelyeket az iparművészet keletkezése és fejlődése a rajztanítás terén okozni fog, s utal arra, hogy e téren maga Wlassics Gyula miniszter a reformeszmék leglelkesebb terjesztője. Rendkívül kívánatos volna a zene kötelező tanítása, mégpedig a hegedű mind a hét osztályban és a felső háromban emellett a zongora is. A hét osztályra kiegészített polgári iskola fő célja az általános intelligencia és a gyakorlati irányú képzettség. Az ilyen szellemben szervezett polgári iskola visszaadhatná szakiskoláinkat valódi hivatásuknak, a tiszta szakképzésnek, mert oly nemzedékeket bocsátana ki, melyek a kor követelményeinek megfelelő általános műveltség megszerzése után lépnek a szakiskolába. A gyűlés tetszéssel fogadta Földes előadását és az elnök indítványára jegyzőkönyvi köszönetet szavaztak érte. A tanterv revíziója következett ezután. Szörényi Benő karánsebesi és Szenes Adoit nagybecskereki tanárok voltak az előadók. A beható vitában Mihalik Sándor orsovai igazgató, Deák Gyula resiczabányai, Freijer Mihály karánsebesi, Gáspárdy Aladár orsóval, Ráding Simon oroviczabányai tanárok és még számosan vettek részt. A gyűlés utolsó pontja a tisztikar választása vot. A jövő évi közgyűlést Temesváron fogják megtartani. Délben banker volt, amelyen számos felköszöntőt mondtak. A BUDAPESTI NAPLÓ telefonja. Szerkesztőség 56—12 Kiadóhivatal 54—39 KÜLFÖLD Pétervár jubileuma. Pétervárról táviratozzék, hogy az ünneplő város képviselőtestülete vasárnap este díszlakomát tartott a Mentsikov-palota ünnepélyesen diszített termében. Ott voltak: Plehne belügyminiszter és titkára, Durnov, városi főkapitány, a külföldi városok képviselői, az orosz katonai és polgári küldöttségek, együttvéve mintegy 1200 személy. A hivatalos pohárköszöntők után nagy tetszést keltett Desviellenek, a párisi községtanács elnökének majd pedig Kirschner berlini polgármesternek beszéde. A díszlakoma után Pétervár városi képviselőtestülete értékesajándékokat osztogatott a Nagy Péter által alapított ezredek küldöttségeinek, valamint más katonai deputációknak. Márkus József főpolgármester kísérői meglátogatták Kleigelsz vezérőrnagyot, Pétervár katonai parancsnokát, aki örömét fejezte ki azon, hogy Budapest sem maradt el az orosz főváros ünnepéről. Márkus főpolgármester szorgalmasan áttanulmányozta a város intézményeit és megismerkedett annak adminisztrációjával. A magyar deputáció meglátogatta Zichy Mihályt is. Összeesküvés a szerb király ellen. A Müstchener Neueste Nachrichten után mi is közöltük, hogy Sándor szerb király ellen állítólag összeesküvést szőttek s ebbe a montenegrói fejedelem is bele van keveredve. A nevezett lap erről a következő részréveteket írja: Ismeretes dolog, hogy az Obrenovicsoknak a montenegrói, a Petrovicsoknak pedig a szesi.fővárosban titkos ügynökeik voltak, akiknek az volt a feladatuk, hogy kémkedjenek. Ezek közül az ügynökök közül az utóbbi években veszedelmes üzelmeik, révén különösen ketten tűntek ki. Gödrijében Novakovics Péter és Belgrádban Ivanovics Szávó. Ez a két ember, aki mindenféle piszkos ügyekbe’bele volt bonyolódva, sok érdekes dologról tudott. Így aztán az az eszméjük támadt, hogy több, birtokukban levő levelet pénzszerzésre fognak felhasználni. Miután néhány hónappal ezelőtt Mirkó herceg szerelmesleveleivel megkezdték az akciót, letelepedtek Fiuméiban, a Lloyd-szállóban és onnan azután folytatták zsarolásaikat. Most végre elhatározták, hogy kiadják az utolsó ütőkártyájukat is, amelylyel nagy vagyont, remélnek szerezni. Néhány héttel ezelőtt ugyanis egy előkelő belgrádi újságban kijelentették, hogy bizonyítékaik vannak a szerb rendőrségnek egy veszélyes machinációjáról és hogy hajlandók azokat az ellenzéki párt rendelkezésére bocsátani. A nyilatkozat megjelenése után a belgrádi udvar azonnal Fiuméba küldte Zarics Sima szolgálaton kívüli őrnagyot, hogy a kompromittáló iratokat megvegye. Minthogy azonban a jeles árak a felajánlott 30 ezer frank vételárt keveselték, megszakították az udvarral a tárgyalásokat és alkudozni kezdtek az ellenzékkel. A szerb radikálisok képviseletében Tornics Jása, a Zasztava főszerkesztője utazott Fiuméba, megtekintette a leveleket és nyilvánosságra hozta utazásának eredményét, amelyekből fontos következményeket jósol a szerb népre nézve. Tornicsnem mondja el mindazt, amit Fiuméban látott és hallott, és úgy látszik, hogy a montenegrói udvart védet,műbe akarja venni. Közleményeiből azonban kitűnik, hogy egy Skocsics nevű volt sebenicoi szállótulajdonos azt a megbízást kapta Nikita fejedelemtől, hogy néhány montenegróival együtt szervezzen össze-, esküvést Sándor király ellen. Skocsics értesítette errőla tervről a Fiuméban levő két kémet, akiknek a révén, összeköttetésbe lépett a belgrádi rendőrséggel. Erre a Marsiesania belgrádi prefektus Draga királyné részéről 50 ezer frankot ajánlott föl arra az esetre, ha az összeesküvésbe néhány radikális és liberális pártvezért is belevonnak és kompromittálnak. Úgy látszik, hogy az előleg megosztásánál Skocsics, Novakovics és Ivanovics között heves jelenetek folytak le, mert Skocsics Szerbiába utazott és ennek következménye lett a tervnek nyilvánosságra hozatala. Tomics szerkesztőnek nem sikerült összehozni annyi pénzt, hogy azokat az irományokat, amelyek úgy a montenegrói, mint a szerb udvart kompromittálják, megvehesse. De kijelenti, hogy az összes levelek valódiak és attól tart, hogy az érdekeltek nemsokára vissza fogják vásárolni és meg fogják semmisíteni azokat. Ez azonban nem akadályozza őt abban — mondja Tomics — hogy nyilvánosságra hozza a hallottakat és látottakat, s eljön az