Budapesti Napló, 1903. szeptember (8. évfolyam, 238-267. szám)
1903-09-01 / 238. szám
4 Budapest, kedd BUDAPESTI NAPLÓ 1903. szeptember 1338. szám, alakítással, vagy hogy ez oly feltételek alatt vállalkoznék a kormány vezetésére, amelyek politikai meggyőződésének meg nem felelnek s katonai programmjának alatta maradnak. Mert Apponyi csak szigorúan alkotmányosan kormányozhat s egész múltja a nemzeti politikával összeforrt s a hadsereg kérdésétől el nem választható. Wekerle ellenben a nemzeti és katonai kérdésekben nincs lekötve s beérheti annyi engedménynyel, amennyivel függetlenségi barátait az obstrukció leszerelésére megnyerheti. Azontúl leveszi a katonai kérdéseket a napirendről s hasznos közgazdasági tevékenységet helyez kilátásba. Ez tetszik sokaknak, akik nem szívesen látnák Apponyit a kormányon. De mi nem tudjuk, hogyan határoz a király és ha Wekerlének nem tetszik Apponyival szövetkezni, kérdés, hogy boldogul-e magában? Sikerült-e neki megnyerni a korona bizalmát, mint ahogy Olay Lajosét megnyerte ? Akik Apponyit és a volt nemzeti pártot leszorítani iparkodnak, népszerűbb jelöltet nem állíthatnának fel, mint Wekerlét. De sikeres és tartós kormányt alakíthat-e ő is, ha nemzeti követelésekben a jogos igényeket ki nem elégíti? Mi meg vagyunk arról győződve, hogy semmiesetre sem, hogy gróf Apponyi Albert és hívei nélkül alakítson ma, az Apponyi-féle követelések győzelmes előnyomulása idején, Wekerle-kabinetet, nemcsak inparlamentáris lenne, de úgy hiszszük, teljesen hiábavaló fáradozás is volna. Tessék csak figyelmesen elolvasni, mennyi keserűség és inszinuáció rejtezik e pár sorban. S aztán jön még egy külön kis tőr. A válságról írott tudósításában a Hazánk konstatálja, hogy Wekerle Apponyi nélkül nem boldogulhat és különben is a szabadelvű párt nagy része azért is fázik kertétől, mert őt a magyar Combes-nak tartják. Ez akkora harag, hogy az ember csak úgy megérteni, ha felteszi, hogy a Hazánknak kkoly skrupulusai vannak, várjon lesz-e alkalma ponyinak Wekerlét kikosarazni. . . . (A csehek.) Prága augusztus 31. A reichsrathbeli cseh pártok képviselőinek megbízottai ma tanácskozásra gyűltek egybe, hogy megvitassák a hadsereg kérdésében való követeléseiket. Baxa képviselő indítványt terjesztett elő arra nézve, hogy a csehek egyértelműleg járjanak el s iparkodjanak a magyarországi válságot a csehek érdekében kihasználni. A Peterlurgszkij Vjedomoszti levelezője Kronstadban megintervieválta dr. Engel cseh tartománygyűlési képviselőt, aki a beszélgetés tartalmát e címen. A jövő cseh miniszter közli. A reichsrathi cseh klub egykori elnöke így nyilatkozott: Mi a reális politika korszakát éljük, amelynek alapja kizárólag az egoizmus. Természetesen nem egyesek egoizmusa, hanem az egész népé. Mert ha a cseh nép jövőjéről gondolkozom, kevésbé helyezkedem a cseh érdekek álláspontjára. Mi csehek mint nép természetesen egoisták vagyunk, de jövőnk más, erősebb pársok, nagyobb országok és birodalmak egoizmusa is függ. Amíg az európai helyzet Ausztria létét kezeli, nem féltem a cseh nép jövőjét. Arra a kérsre, várjon bízik-e Engel a csehek és németek megegyezésében, Engel így válaszolt: „Még a lehetősége sincs meg annak, hogy megegyezésről beszéljünk. A levelező aztán a cseheknek Magyarországhoz való viszonyáról kérdezte meg Engelt, aki azt mondta: — Nekünk még Csehország keretében annyi nagy, elhalaszthatatlan dolgunk van, hogy politikai kalandokra, vagy a külügyi politikában való szereplésre nem szabad gondolnunk. Ezért kedvesebb nekem 20 cseh nemzetiségű iparos-milliomos, mint a legjobb nyelvrendelet- KÜLFÖLD A Balkán lángban. Budapest, augusztus 31. Mai reggeli lapunkban röviden megemlítettük azt a beszélgetést, melyet egy francia hírlapíró folytatott a párisi bolgár ügyvivővel. Az ügyvivő, Szolotovics, a következőket mondta: Ferdinánd fejedelem nem is gondol arra, hogy emondjon. De miért is mondana le? A hadsereg szereti és a nép hálás neki azért, hogy az országot a haladás útján vezeti. Igaz ugyan, hogy a macedóniai események kényessé teszik a helyzetét, de sokkal finomabb diplomata, semhogy ne tudná a helyes módokat és eszközöket megtalálni. De hol van az az ember, aki ne helyeselné a bolgárok méltó fölháborodását a törököknek Macedóniában űzött barbárságán? Egyébiránt a fejedelem és kormánya szívesen föláldozzák tekintélyüket, csakhogy a törökellenes mozgalmat korlátok közé szorítsák. A bolgárok elítélik az affér erőszakosságokat, amilyen az egyezményes vonat ellen intézett merénylet volt, és a törököknek nem szabad ezért a bolgárokat felelőssé tenni, mert ezért a merényletért elsősorban a gondatlan török rendőrséget kell hibáztatni. Az esetleges fegyveres összekoccanásról azt mondta az ügyvivő, hogy tagadhatatlan hogy Törökország sok ezer katonát szállít a határra, de sem Törökországnak, sem Bulgáriának nincs érdekében, hogy egymásnak háborút üzenjen. Mi éppúgy, mint a törökök nagyon jól tudjuk, hogy bármi legyen is a háború vége, sem Törökország, sem Bulgária nem fog belőle anyagi vagy területi hasznot húzni. Magyarország-Ausztria és Oroszország ezt értésünkre adták. Ferdinánd fejedelem mindent el fog követni, hogy a békét fönntartsa, de ebben a hatalmaknak is támogatniuk kellene őt. Figyelembe kell venni, hogy Németország a portát, ha nem is nyíltan, de legalább erkölcsileg támogatja és ez az oka annak, hogy a törökök, annyira üldözik a macedóniai keresztényeket. Arra a kérdésre, vájjon Ferdinánd fejedelemnek nem kell-e attól félnie, hogy ő is Sándor király sorsára jut, azt felelte az ügyvivő, hogy erről szó sem lehet, mert nem szabad a bolgárokat a szerbekkel egy kalap alá vonni; efféle merénylet Bulgáriában lehetetlen. A bolgár fejedelem különben mégis megszívlelte a bolgár lapoknak azt a fenyegető panaszát, hogy épp a mostani viszonyok közt nincs otthon, s Murányból Budapesten át hazautazott. A keleti expreszszel tegnap késő este érkezett Costaurába. Fogadására megjelentek Sturdza román miniszterelnök és a várnai prefektus. Egyórai tartózkodás után a fejedelem a Nadejda hajóra szállott, hogy folytassa útját Várnába. Köln, augusztus 31. A Kölnische Zeitungunk, jelentik Szófiából. A Petrov-kormány mindenért, ami nem a saját akarata szerint történik, a fejedelmet teszi felelőssé s így nagyon valószínű, hogy szomorú idők fognak bekövetkezni Ferdinánd fejedelemre, még pedig sokkal hamarabb, semmint várnák. A fejedelem tekintélyét rendszeresen aláássák s ezt az eljárást felülről bátorítják. Az ellenzék egy kiváló tagja azt mondotta a Kölnische Zeitung tudósítójának, hogy a Petrovkormány a legközelebbi szobranye-választásokon biztos vereséget fog szenvedni, ha törvényesen jár el; ha pedig törvénytelen eszközökhöz nyúl, amire nagy hajlandóságot mutat, akkor beláthatatlanok lesznek ennek következményei. Ferdinánd fejedelem uralkodása óta még sohasem voltak olyan válságosak a belpolitikai viszonyok, mint most. Bécs, augusztus 31. A keleti vasutak igazgatósága elhatározta, hogy az egyezmény értelmében közlekedő vonatokat török területen csak nappal fogja járatni. Tárgyalások folynak arra nézve, hogy a keleti expresszvonatnak Burgastól közvetlen csatlakozása legyen Bulgária felé a Konstanza—Burgas közt közlekedő hajókkal. Konstantinápoly, augusztus 31. A mai nappal a konstantinápoly—szófiai vonalon a keleti expressz és a konstantinápoly— drinápolyi vonalon a konvencionális vonat közlekedését beszüntették. E vonat helyébe egy másikat tesznek, amely reggel 6 órakor indul el innét. A menetrendet úgy állapították meg, hogy e vonat a konstantinápoly—musztafapasai vonalon közlekedik. Konstantinápoly, augusztus 31. A keleti expressznek és a konvencionális vonatnak oly vonatokkal való helyettesítése, melyek nappal közlekednek a kelet-ruméliai határvonalig, az érdekelt körökben tetszéssel találkozik, mert a vasúti vonal őrzése nappal könnyebben vihető keresztül és ezáltal a további merényleteket, melyek a komitémozgalmat föháborítanák, meg lehet akadályozni. Szófia, augusztus 31. A bolgár távirati ügynökség teljesen légből kapottnak jelenti ki a külföldi lapoknak azt a hírét, mintha a fejedelmi paotában egy földalatti aknafolyosót fedeztek volna fel. Konstantinápoly, augusztus 31. A tegnapi minisztertanács az egyesítési tervezetet az összes módosításokkal együtt egyhangúlag elfogadásra ajánlotta a szultánnak. Mielőbb várják az erre vonatkozó krádét, mire Auboyneau francia képviselő el fog utazni.* A magyar királyi államvasutak igazgatósága a következőket teszi közzé: A keleti vasutak igazgatóságától vett értesítés szerint a keleti expresszvonatok forgalma további intézkedésig Konsantinápoly és Sarembeg közt és viszont beszüntettetett. Megszüntettek továbbá a Bécs felé közlekedő konvenciós vonatok Konstantinápoly és Adrianápoly, a Bécs felől közlekedő konvenciós vonatok pedig Tornovo és Konstantinápoly között. E vonatok helyett további intézkedésig alábbi külön személyvonatok fognak közlekedni: Konstantinápoly: indul 6 óra 16 perc reggel, Adrianápoly: érkezik 6 óra 54 perc este, Tirnova: indul 4 óra 6 perc reggel, Konstantinápoly: érkezik 7 óra 13 perc este. Az új külön személyvonatok a konvenciós vonatokhoz mindkét irányban csatlakozást találtak. Az angol király Bécsben, Budapest, augusztus 31. Marienbach kúrájának befejezése után ma délután Bécsbe érkezett a britek királya és India császára. Letéve Lancaster hercegének inkognitóját, mint egy hatalmas birodalom szeretett uralkodója vonult be az osztrák császárvárosba, amelynek lakossága lelkesedéssel üdvözölte. Ez üdvözlethez csatolja a magyar nemzet a magáét, nemcsak azért, mert régi barátjának, a mi királyunknak szól e látogatás, hanem ama kedves emlékeknél fogva is, amelyek az egykori walesi herceg magyarországi tartózkodásához fűződnek. Akik az angol király bécsi látogatásának külsőségeiből következtetnek politikai jelentőségére, azt mondják, hogy ez a látogatás inkább az udvariasság ténye, minthogy Edvárd király több héten keresztül osztrák földön időzvén, nem térhetett ki ama kötelesség elől, hogy királyunkat osztrák székvárosában meglátogassa. De ha így volna is, akkor sem lehet elvitatni az angol király bécsi látogatásától bizonyos politikai jelentőséget és joggal vonják le politikai körökben e látogatásból azt a következtetést is, hogy Anglia ezentúl aktívabb részt óhajt venni a Balkán eseményeiben, ahol Oroszország az utóbbi időben egyre növekvő befolyásra emelkedett. És ez utóbbi feltevést nem dönti meg az a körülmény sem, hogy Edvárd királyt miniszterei közül senki sem kísérte Bécsbe. Anglia népszerű uralkodója ismételten bebizonyította, hogy nagyfontosságú állami ügyekben is tud és akar kezdeményezőleg fellépni. Ki tagadhatná, hogy uralkodásának békés szelleme vetett véget a boer háborúnak és nemes gondolkozásának köszönheti a boer nép, hogy Chamberlain bosszúálló politikája nem győzedelmeskedett. Személyes óhajtása volt a párisi látogatás is, amely, mint tudjuk, máris érezteti üdvös hatását és sok ellentétet és félreértést elsimítva, a tartós barátság útjára vezette az angol és francia nemzetet. Bécsi látogatásától is csak jó eredményt várhatunk és bizonyára csökkenteni fogja azt a bizalmatlanságot, amely Angliában tagadhatatlanul még ma is észlelhető monarkiánk és Oroszország vállvetett Balkán-politikája ellen. Barlenbach, augusztus 31. Az angol király ma délelőtt egynegyed 11 órakor kíséretével Bécsbe utazott. Bécs, augusztus 31. Edvárd király ma délután öt órakor, a megállapított programja szerint ideérkezett. Ez alkalomból a város ünnepi díszt öltött. A körutakon egészen a pályaudvarig zászlórudakat állítottak fel, melyeken vörös-fehér és fekete-sárga lobogók lengnek. Sok bérházat tulajdonosaik gazdagon felékesítettek. Az út szélén több helyen tribünöket állítottak, hogy azokról a közönség a bevonulást végignézhesse. A pályaudvar a legnagyobb díszben pompázik. A pályaudvar előtti teret növényekkel és jelvényekkel, valamint angol és osztrák lobogókkal díszítették fel. Már jóval a király megjelenése előtt több sorban álltak a bevonulás útján az emberek és a tömeg mind sűrűbbé vált, minél közelebb jött az érkezés időpontja. Va 5 órakor dörgő Koch-kiáltások jelezték, hogy királyunk elhagyta a Hofburgot, hogy a Ferenc József-pályaudvarra menjen. A király, aki angol gárdadragonyos-ezredének ezredesi egyenruhájában nyitott kocsin ment, az egész után mindig megújuló lelkesült ovációk tárgya volt. A gyönyörűen díszített pályaudvaron időközben összegyűltek Ferenc Ferdinánd főherceg, aki a térdszalagrendet viselte, Lajos Viktor, Ferenc Szalvátor és Rajner főhercegek, és Fülöp koburgi herceg, a polgári és katonai hatóságok fejei, a tábornoki kar. Miután a király, aki szintén a térdszalagrendet viselte, üdvözölte a