Budapesti Napló, 1903. október (8. évfolyam, 268-298. szám)

1903-10-23 / 290. szám

12 Budapest, péntek BUDAPESTI NAPLÓ 1903. október 23. 290. száza. IV. Kahlenbergi-dij. Gátverseny. Dij 20.000 korona. Távolság 3200 méter. Mauthner V. Clavigola (Poole) első, báró Üchtritz Zs. Passe partoutja (Shey­­bal) második, Dreher A. Amrasa (Huxtable) harmadik. Aztán: Maida, Csillag. Totalizator: 10: 97. Helyre­fogadások : I. S0 : 132. II. 50: 60. V. Első osztályú eladóverseny. Dij 4000 ko­rona. Távolság 1200 méter. Herzog M. Columbiája (Cleminson) első, Szemere M. Sajuteje (Bonta) máso­dik. Totalizator: 10 :16. VI. Ak­adály­verseny. Handicap. Dij 3000 ko­rona. Távolság 4800 méter. Báró Marpurge A. Mysteryje (Huxtable) első, Mr. Withe Couleurje (Sunn) második. Schossberger L. Biztosa (Fürst) har­■ madik. Küzdő elbukott. Totalizatőr: 10:19. Helyre­­fogadások : I. 50 : 65. II. 50 : 73. VII. Eladó handicap. Dij 2000 korona. Távol­ság 1200 méter. Mautner V. Saville-ja (Poole) első, Johnstone A. Minlu-ja (Krousit) második, Ditrói M. Pityke-je (Dowmann) harmadik. Azután : Fritzl, Lu­­bin, Orbian, Cor­u, Fortune, Morniglen, Orgona, Tullia. Totalizatőr: 10 : 324. Helyrefogadások : I. 50:231, II. 60:105, III. 50:86. Nyilttér. 100,000 kor. nyerhető 1 drb 3%-os Magyar Jelzálog-igérvénynyel. húzás már e hó 24-én. Ára K. 4.50. BSepcunb­an­k ív-fiSKSSr’si nyári és téli gyógyhely Budapesten. Elsőrangú konos hév­­vizű­ gyógyfürdő, páratlan gőzfürdő­vel, legmodernebb iszapfürdőkkel, pompás ásványvízuszodákkal, kő- és kádfürdőkkel, 200 kéhyelmen lakó­szobával. A legszolidabb kezelés. Prospektus ingyen és bérmentve. (Az e rovat alatt közlötteknek sem tartalmáért, sem alakjáért nem felelős a szerkesztőség.) TÖRVÉNYSZÉK §§ Báró Königswarter válópere. Nagy feltűnést keltett tavaly júniusban az a vá­mkereset, amelyet báró Königswarter Hermann, a dúsgazdag földbirtokos a nagyváradi törvényszékhez benyújtott, amelyben kéri, hogy feleségétől, Blaskovich Melániától elválaszszák. A válókereset az 1891: XXXI. törvényekbe 80 §. alapján kéri a házasság felbontását, amely a házas­sági kötelességek szándékos és súlyos megsértése következtében a házassági viszonyon helyrehozhatlan csorbának ejtését involválja. A szenzációs válóper előzményei a következők: Báró Königswarter Hermann, ki mint katonatiszt Nagyváradon szolgált, megismerkedett ott Blaskovich Sándor királyhegyesi és gyapjasi nagybirtokos leá­nyával, Melániával. A báró rövid ismeretség után megkérte a leány kezét s csupán két akadályt kellett leküzdeni: a báró apjának ellenzését és a valláskü­lönbséget,­­ hogy boldogok lehessenek. Ez akadá­lyokat is leküzdötte a szerelmes báró. Ap­ának vég­­rendeletileg kikötött akadályát egy millió forinttal hárította el, amelyet jótékony célra kellett fordítani, el­hagyta zsidó hitét s 1888. má­­s 31-én Bécsben oltárhoz vezette Blaskovich Me­ániát. A házasságban, mely boldognak látszott, két szép gyermek született, Jani és Sándor. Néhány év múlva feltűnt, hogy a báróné sokszor utazik egyedül, míg férje mindig ma­gyarországi birtokain gazdálkodott. Végre aztán már suttogni kezdtek a házaspár válásáról, amelyet nem­sokára a férjnek, felesége ellen beadott válókeresete követelt. A törvényszék a férj válókeresetének helyt adott s a házasságot felbontotta. A királyi Kúria III. polgári tanácsa Feháta Endre előadásában ma foglalkozott ezen rendkívül érdekes válóperrel s Ítéletében hozzá­járult a törvényszék felbontó határozatához. §§ Terényi Irma bünpöre. Mintegy hét hónap­pal ezelőtt szállították haza Londonból rendőri fedezet alatt a budapesti büntető-törvényszék megkeresésére gróf Ráday Andrásné, Terényi Irmát. Egy 100 koro­nás váltóhamisítás miatt indították meg az elegáns szőke asszony ellen a kiadatási eljárást. Mielőtt a grófné férjével, gróf Ráday Andrással együtt a hite­lezők bosszúságára kimenekült volna Angliába, egy alkalommal pénzre lévén szüksége, átadott egy 800 koronás váltót Kovács Józsefnénak a József­ körút 9. számú házmesternőjének, hogy a váltóra pénzt sze­rezzen. Kovácsné a váltót átadta Haidtvogel Teréznek, aki 800 koronát adott érte. Ezen a váltón gróf Gyil­ky István neve szerepelt elfogadói minőségben. Terényi Irma kevéssel,ezután külföldre ment s a váltóra kapott pénzt nem fizette vissza. Haidtvogel Teréz bepörölte a váltót. A váltóper során gróf Gyürky István kijelen­tette, hogy ő a váltót nem irta alá. A bünvizsgálat során kiderült, hogy a váltót Terényi Irma hamisí­totta gróf Gyürky István nevére. A váltóhamisítás miatt aztán letartóztatta Terényi Irmát a törvényszék, de utóbb a királyi tábla elrendelte szabad­ábrahelye­zését. Ma volt ezen ügyben a főtárgyalás Puscariu bíró elnöklete alatt. A tárgyaláson azonban Terényi Irma nem jelent meg. Az ügyvédje bemutatta dr. Eötvös Józ­sef fogházorvos bizonyítványát, mely sze­rint Terényi Irma beteg, tüdővérzése van és nem jelenhet meg. A bíróság ily körülmények között csakis a Potsdamból megjelent Haidtvogel Teréz hallgatta ki panaszosként, azután a tárgyalást el­napolta. §§ Magyarfaló oláh ügyvéd. Korhelykedés köz­ben dr. Mar­ár Valér mária-radnai oláh ügyvéd a nagyvendéglő egyik szobájában több cimborájával a borosüvegeket Rákóczi és Kossuth arcképéhez vag­dosta, az aradi vértanukat ábrázoló képet pedig a folyosóra hajította. A méltó megtorlás nem maradt el. Morárt a kaszinóból kigolyózták s most az aradi ügy­védi kamara is megtette ellene a kellő lépéseket. Dr. Paris Lajos kamarai ügyész indítványt nyújtott be a kamarához, amelyben a fegyelmi eljárás megindítását és vzsgáló­biztos kiküldetését kérte Az esetre pedig, ha a vádak bebizonyulnak, azt indítványozza, hogy Morárt az ügyvédi gy­akor­attól ideiglenesen függesz­­szék föl. §§ A zuglói rendőrellenőr. Tizenegy zuglói polgár a tavaszszal közös kérvényt intézett a buda­pesti fő- és székvárosi államrendőrség főparancsnoká­hoz, akitől azt kérelmezték, hogy Pap Aurél rendőr­ellenőrt helyezze el az Erzsébet királyné­ úton levő 34. számú rendőrőrszoba területéről más helyre. Ké­relmüket azzal indokolták, hogy Pap Aurél rendőr­ellenőr mindazokat, kik kegyét ajándékkal megnyerni nem igyekeznek, alaptalan feljelentésekkel üldözi és a hatóságok előtt ok nélkül meghurcolja. Például fel­hozták, hogy Berkovics Lajost, Péntek Ferencet és Stern Antalt bosszúból alaptalanul feljelentette. Berko­vics Lajos szerint, neki Pap Aurél ellen 160 korona követelése van. Ezt perrel is érvényesítette a minden­ható rendőrellenőr ellen, de vesztére, mert a per megindítása óta tömeges feljelentésekkel áll rajta bosszút. Pap Aurél ellenőr Péntek Ferenc lelkészt — merő bosszúból — a 34. számú rendőrszoba em­bereivel mindig feljelenttette, valahányszor az, az Erzsébet királyné­ után kerékpározik. Stern Antalt pedig azért jelentették fel Pap ellenőr rendőrei, mert csikaja szabadon szaladgált az utón. Ké­sőbb kiderült, hogy Stern Antalnak nincs is csikaja. A kérvény további részében a most emlí­tett eseteken kívül általánosságban felhozták panaszul, hogy Pap Aurél ellenőr sertéstelepet tart s sertések­kel üzérkedve, hivatali kötelességeit elhanyagolja. Mint súlyos visszaélést felemlítették a kérvény alá­írói, hogy Pap Aurél rendőrellenőr Hackspacher Jó­­zsef nevű rovott múltú egyént annak dacára sem tar­tóztatta le, hogy annak Balázs Lajosnál levő tartóz­kodási helyét tudta és az ellene kibocsátott nyomozó levélről is tudomása volt. A panasz folytán Pap Aurél e­len a rendőrparancsnokság fegyelmi vizsgálatot ren­delt el. Ez a vizsgálat semmi terhelőt sem tudott ki­deríteni a bevádolt rendőrellenőrre. Most aztán a pa­nasz beadói, illetve aláírói ellen indult meg a bűn­vádi eljárás, hivatalból üldözendő rágalmazás vétsége címén s a királyi ügyészség vádjára a törvényszék is vád alá helyezte őket. Ma tárgyalta ezt az ügyet a büntető­ törvény­szék Agorasitó bíró elnöklete a­att. A tárgyaláson a vádat d­r. Gál Endre királyi ügyész képviselte. Berkovics Lajos, akinek az Erzsébet királyné­­után vendéglője van, azt vallja, hogy régebben két­száz forintot adott kölcsön a rendőrellenőrnek aki százhúsz forintot visszafizetett. Mivel hasztalan sür­gette a hátralércos nyolcvan forintot, beperelte erre a hátralékos összegre az ellenőrt. Ettől fogva valósá­gos hajszát indított ellene az ellenőr. Minden alkalmat megragadott, hogy megvádolja őt a rendőrségen, s volt olyan hét, hogy öt-hat idézést kapott egyszerre. Az elnök az iratokból megállapítja, hogy Ber­kovics Lajost köztisztaság ellen való kihágásért, az ebtartási szabályrendelet áthágásáért, a közegészség ellen való kihágásért, állatkínzásért s a szabályrende­let áthágásáért többszörösen megbüntették. Az elnök: Milyen bizonyíték alapján ítélték önt el? A vádlott: Bizonyíték? Kérem, nem kell oda bizonyíték. Amit a rendőr mond, az szentírás s a vádlottnak még azt sem engedik meg, hogy véde­kezzék. Balázs An­al napszámos szintén aláírta a bead­ványt s csak annak ama részéért vállalta el a felelős­séget, mely azzal vádolja rendőrellenőrt hogy nem tartóztatta le Hackspacher József hitvesgyilkost, bár naponkint érintkezett vele s tudta, hogy körözik. Stern Adolf ártatlannak mondja magát, mert való igaz, amivel a rendőrellenőrt a beadványban meg­vádolta. Az elnök: Hát magát is üldözi Pap Aurél? A vádlott: Amíg ajándékot adtam neki, a leg­jobb barátom volt, de hogy beszüntettem az ajándé­kozást. Halálos ellenségem lett s följelentésekkel üldöz. Az elnök: Miféle ajándékot adott neki ? A vádlott: Adtam neki a többek közt néhány zsák krumplit, kölcsönadtam neki néhányszor a kocsi­mat s több efféle. Az elnök: Kért talán Pap Aurél magától aján­dékot? A vádlott: Kért krumplit. De én már megsokal­­lottam a dolgot, s többé nem adtam neki. Az elnök: Azt is állítja ön, hogy Pap Aurél részegeskedett s közbotrányt okozott. A vádlott: Ez is igaz. Meg is büntették érte ötven koronával. Janotyik István azért fordult panaszszal a rendőr­ellenőr ellen, mert egy csikó miatt ötször kellett neki megjelenni a hatóság előtt s ezt Pap Aurélnak kö­szönhette. Péntek Ferenc zuglói református lelkész, bár szintén aláírta a közös beadványt, nem vállal felelős­séget érte, mert ő az ügyvédnek adott meghatalmazá­sában kijelentette, hogy milyen fenntartással járul hozzá a panaszhoz. Ő különben külön is tett panaszt a rendőrellenőr ellen. Az elnök: Miért tett ön panaszt ellene ? Péntek: Hogy szabaduljak a sok büntetéstől, melyet naponként el kellett szenvednem miatta. Az elnök fölolvassa ezt a jegyzőkönyvet, melyet Péntek Ferenccel a rendőrellenőr ellen indított fe­gyelmi vizsgálat során fölvettek. E szerint Péntek Ferenc a rendőrségnél azt mondotta vo­la, hogy a Pap Aurél erkölcsi élete megbotránkoztató, hogy folyvást részeg, dorbézol, mé­latlan arra az állásra, melyet betölt. Péntek Ferenc: Fölháborodással hallom, hogy mi van ebben a jegyzőkönyvben, mert én mindabból egy szót sem mondtam a rendőrségen. Az elnök: Akkor azért írta alá? Péntek : Mert föl nem tehettem egy intelligens úri­embertől, hogy olyan vallomást imputál nekem, melyet én nem tettem. Az elnök: Az a fölháborító hogy ön aláír egy jegyzőkönyvet, mely állítólag mást tartalmaz, mint amit Ön mondott. A vádlottak kihallgatása után a bíróság dr. Halász Aladár védő kérelmére elrendelte közérdek elmén a valódiság bizonyítását Pap Auréllal mint köz­hivatalnokkal szemben. A kihallgatott tantuk botrányos adatokat hoztak a rendőrellenőr viselt dolgairól a bíró­ság tudomására.­­ Kiderült a tanuk vallomásaiból az ellenőr önkénykedése is. Egy ízben Péntek Ferenc rei­ llelkészt a rendőreivel az Erzsébet királyné­ után megveretett. — Elnök Péntekhez: Tett ön panaszt ? — Igen. — Mi lett az eredménye? — Engem elitéltek 101 forint pénzbüntetésre. A bizonyítási eljárás ezzel véget ért s az elnök a tárgyalás folytatását holnap délelőttre halasztotta el. §§ A kadarkuti nabob végrendelete. Ma dön­tött a királyi tábla abban az országszerte feltűnést keltett ügyben, amelynek hőse Nagy Ákos kadarkuti földbirtokos volt. Négy éve történt, hogy Nagy Már­ton kadarkuti többszörös milliomos halálos ágyán állítólag szóbeli, több írásbeli végrendeletét megmásító végrendelkezést tett, amely szerint általános örökösévé Nagy Ákos földbirtokost és annak fiait tette. Ezt a végrendelkezést megtámadta Nagy Márton egyéb ro­konsága. Ekkor hosszú hajsza kezdődött, amelynek folyamán Nagy Ákost vizsgálati fogságba is helyez­ték. A megindított vizsgálat eredménye az volt, hogy a már szabadlábra helyezett Nagy Ákost és még vagy hat bűntársát vád alá helyezték. A királyi törvényszék hosszú tárgyalás után bűnös­nek mondta ki Nagy Ákos a közokirathamisí­­tás és minősített lopás bűntettében, valamint a hamis tanulásra való Jzábitás vétségében s ezért őt egy­ évi börtönre ítélte, Peré Jánost pedig a hamis­­tanuzás vétsége miatt 3 hónapi börtönre ítélte, miglen a többi vádlottakat felmentette. A királyi ítélőtábla II. büntetőtanácsa dr. Herics- Tóth János e­löklete alatt és Pláth Zsigmond előadá­sában mintegy tíz napig tárgyalta ezt a bonyolódott ügyet. A vádhatóságot Varga Ferenc főügyész helyettes képviselte, Nagy Ákost Polónyi Géza, Perét pedig Szalay Károly védte. A tábla ítélete teljesen felmentő mind­két vádlottra. A tábla felmenti Nagy Ákost a közokirat­­hamisítás és lopás büntette, valamint a hamis tanuszerzés alól is; megsemmisíti a törvényszék­­ítéletét, bár indo­kolása szerint bizonyítéknak veszi, hogy az 1819. évi május 26-án állítólag tett szóbeli végrendelkezés koholt s il­etve Nagy Márton már meg volt halva, midőn az állítólagos végrendelkezés történt. A felmentés azon alapszik, hogy a vádbeli cselekmény nem okrathami­­sítás s nem hamis tanuzásra való csábítás, hanem csalás lehetne amely miatt azonban az indítványra jogosultak panaszaikat visszavonták és illetve az ez irányban előterjesztett indítványuk elévült. A lopás pedig bizonyítható nem volt. Póté János felmentése a büntetőtörvénykönyv 224. §-a értelmében következett be. A 7505 koronás­ bűnügyi perköltségek a kincstárt illetik. A Finkey Pál pécsi vizsgálóbíró ellen hivatalos hatalommal való visszaélés és személyes szabadság megsértése miatt beadott feljelentés e pertől elkü­­­­nítve, a pécsi tábla elnökének küldetik át további eljárás végett. Varga Ferenc főügyészhelyettes sem­miségi panaszt jelentett be. §§ Letartóztatott uzsorás. Az utóbbi időben sokat foglalkozott a büntetőtörvényszék Grünblatt Adolf órás uzsoraügyleteivel. Grünblatt ugyanis órás­üzlete mellett rendszeresen foglalkozott azzal, hogy zálogcédulákra busás kamat mellett kölcsönöket adott. Működésének hatását, leginkább szegény sorsú embe­rek érezték meg, ezt a körülményt a bíróság­ súlyos­­bítónak véve, e­sté­re négyhavi fogházra és 2000 korona pénzbüntetésre. Grünblatt ügyei azonban ezzel nem értek véget, mert újabb feljelentések érkeztek be ellene. E lejelentések folytán ma délelőtt a törvény­szék vádtanácsa letartóztatta a veszedelmes uzsorást.

Next