Budapesti Napló, 1903. november (8. évfolyam, 299-328. szám)
1903-11-21 / 319. szám
310. számú Budapest, szombat BUDAPESTI NAPLÓ 1903. november 21. 9 — Az Achillieon-játékbank. Az altenburgi játékbarlangot tudvalevőleg a német kormány intervenciójára bezárták. A direkció tehát elindult új hazát keresni. Már talált is. Corfu szigetén nyitja meg az uj bankot. A görög kormány harminchat esztendőre adta meg a koncessziót és pedig évi egy millió frankért. A játékbank már a jövő hónap közepén megnyílik. Idáig rendben van a dolog. Pirulva olvasunk azonban azt, hogy a bank az Achilleionban, Erzsébet királyné palotájában rendezkedik be. Ehhez volna egy kis köze Magyarországnak is, s ha még nem perfekt a vásár, okvetlenül útjába kell állani annak, hogy ahol a mi szegény királynénk lakott, fosztogatás induljon meg. — A hűséges cseléd. Hűséges, öreg cselédet kísértek a napokban örök nyugalomra. A derék cselédek mind ritkább fajtájából való volt Csucsánszky Mária, aki özvegy Neumann Móricnál s annak szüleinél egyhuzamban negyvenhárom éven át szolgált. Odaadó hűséggel és rajongó szeretettel csüngött a családon jó és rossz időkben egyaránt s nem egy családtagnak Ő lógta be mestert a szemét. Ugy is tekintették, mint a család tagját. Ő is annak tartotta magát tegeződve szólította az általa dajkált családtagokat, akiknek hajzata ma már őszbe csavarodik. Szja fölött Brocsko evangélikus segédlelkész tartott megható búcsúztatót; a Neumann-család zokogva állta körül a régi, hű cseléd sírját. — Dr. Váradi Antal betegsége. Dr. Váradi Antal, a Színművészeti Akadémia érdemes igazgatója, mint részvéttel értesülünk, betegen fekszik Kerepesi ut 1. számú lakásán. A napokban erősen meghűlt sorbáncot kapott. Rettenetes fájdalmai vannak, de orvosainak véleménye szerint már túlvan a veszedelmen s nemsokára elkelhet ágyából, de hosszabb ideig a szobát lesz kénytelen őrizni. A belügyminisztérium sikkasztója. A belügyminisztérium sikkasztó segédhivatali igazgatójának, Kádár Kálmánnak ügyében még nem fejezték be a vizsgálatot. Nem lehetetlen uganis, hogy a sikkasztó a nagy összeg pénzt nem játszotta el mind a lóversenyen, hanem valahol elrejtette. A rendőrség ezért Perémy Gábor vizsgálóbíróval házkutatást tartott Kádárnak a Lipót körút 13. száma alatt levő lakásán. Ott semmi gyanús dolgot nem találtak, de feltűnt, hogy a cserépkályha tele van elégetett papiros hamujával. Valószínű, hogy a sikkasztó elégette írásait, hogy a rendőrséget nyomra ne vezesse. A rendőrség most a bookmakerek följegyzéseiből igyekszik majd megállapítani hogy Kádár mennyit vesztett a lóversenyen. Kádár íróasztalának fiókjában ma újabb levelet találtak, amely szintén azt bizonyítja, hogy foglalkozott az öngyilkosság gondolatával. A levél szövege ez: Mikor e sorokat olvassák, már ítélkeztem magam fölött, mert nem marad más hátra, mint ezt a becstelen életet elvetnem magamtól. Sikkasztottam nagy összeget, száznégyezer koronán felül. Azt hittem, hogy a lóversenyen okvetlenül lehet nyerni nagy fedezettel. 1903. november 17. Kádár K. Perémy Gábor vizsgálóbíró ma reggel hallgatta ki Kádárt, aki előtte megismételte töredelmes vallomását. A vizsgálóbíró a letartóztatás fönntartását rendelte el. Kádár védelmével Győrffy Gyula országos képviselőt bizta meg. — Megszökött gróf. Münchenből jelentik, hogy gróf Alvenslében Alfréd megszökött. A fiatal gróf sok adósságot csinált s e miatt többen föl is jelentették, de az idézést nem tudták neki kézbesíteni, mert tartózkodási helye ismeretlen. — Öngyilkosság a szállodában. A Kerepesiúton lévő Adria-szálloda egyik második emeleti szobájában az este hét óra tájban revolverlövés hangzott el. A személyzet betörte a szoba ajtaját, amelyből a lövés hangzott s az ágyon fekve, átlőtt szívvel találták ott Kálmán Katalin komáromi születésű 20 éves varróleányt, aki délután bérelt szobát a szállodában. Az asztalon levelet találtak a rendőrséghez címezve, amelyben arra kéri a leány a rendőrséget, hogy a szüleit ne értesítse öngyilkosságáról s holttestét ne boncoltassák föl. Elmondja még a leány a levélben, hogy csalódott szerelem miatt lett öngyilkossá. Kálmán Katalin — aki a Liliom utca 33. szám alatt lakott nővérével — szerelmes volt egy előkelő fiatalemberbe, aki ma délben szakított vele. E felett való elkeseredésében fogott fegyvert maga ellen. A szerencsétlen leány még élt, mikor a szoba ajtaját rája törték, mire azonban a mentők megérkeztek, meghalt. Holttestét kivitték a törvényszéki orvostani intézet bonctermébe. A győri sikkasztás, Győr vármegye közigazgatási bizottsága, mint jelentik, gróf Laszberg Rudolf főispán elnöklete alatt tegnap tartott rendkívüli ülésén tette meg a formai intézkedéseket Grabler Jenő sikkasztásának megtérítése ügyében. Grabler tudvalevőleg 60.000 korona elsikkasztását ismerte be, az árvaházi számadásoknak visszamenőleg még folyó vizsgálata eddig 19.983 korona 75 fillér elsikkasztását állapította meg.— Halálozás: Székely Ábrahám tanárjelölt szerdán, huszonnégyéves korában Budapesten meghalt. Az elhunyt szorgalmas és tehetséges művelője volt a magyar nyelvtudománynak, sűrűn irt cikkeket a nyelvészeti folyóiratokba. A Nyelvészeti füzetek számára egy nagyobb tanulmányt irt, de annak megjelenését már nem érhette meg. Nemrég tanulmányúton volt Finnországban, ahol elsajátította a finn nyelvet. A helsingforsi nemzeti színház igazgatójának kérésére lefordította finnre a Sárga csikót. Tudományos működése mellett verseket is írt, amelyek finom kedélyre vallanak. Éppen a legutolsó vizsgájára készült, amikor hirtelen támadt betegsége kórházba kényszerültt és ott meg is halt. Halála a családon és a barátokon kivül nyelvészkörökben is mély részvétet keltett. — Szerencsétlenül járt munkások. Dr. Niedermann Gyula elmebeteg-szanatóriumának az Erzsébetkirályné-ut végén lévő építkezésénél ma délben nagy szerencsétlenség történt ma délben. A szerencsétlenségnek négy áldozata van, akiket az épület egyik részének beszakadt boltozata temetett maga alá. A szanatórium boltozatának beomását az okozta, hogy a befédellen épület boltozatait, amelyeket betonnal erősítenek össze, az éjszakai eső átáztatta. Az első emeleti boltozatra Dongó János Kökény Balázs és Ugoczi István napszámosok hordták az alapozó homokot. A munkára Spitz Ernő huszonkétéves építész ügyelt fel. Mind a négyen a traverzeket összekapcsoó boltozat fölött állottak, amikor egyszerre megmozdult alattok a talaj s a vasgerendák között, a falomlanékkal együtt a mélységbe zuhantak. A telep munkásai azonnal a mentéshez lógtak s egyidejűleg értesítették a mentőket is a szerencsétlenségről. A szanatórium annyira távol esik a fővárostól, hogy a mentőkkel egyidejűleg a hatóság részéről senki sem jelenhetett meg. A sebesülek közül Spitz Ernő építésznek jobb combcsontja eltörött és ő agyrázkódást szenvedett. Dongó János napszámosnak a koponyája zúzódott össze s a csontszilánkok szétroncsolták az agyvelőt. Kökény Balázs munkásnak jobblába és karja törött el, míg Ugodi István hatvankétéves napszámosnak a feje zúzódott össze életveszélyesen. Az eszméletlen sebesülteteket, Spitz Ernőn kívül, akit lakására vittek a mentők a II. számú sebészeti klinikára szállították. A szerencsétlenség ügyében a rendőrség megindította a vizsgálatot. — A nagylaki vérengzés. Az alsófehérmegyei Nagylak községben történt oláh vérengzésről, amelyről már röviden megemlékeztünk, a következő részleteket jelentik Nagyenyedről: November nyolcadikén Nagylak és a környék oláh lakossága vasvillákkal, botokkal és pisztolyokkal fölfegyverkezve a nagylaki kocsmában gyűlt össze. Az esti harangszóra a tömeg az utcára tódult és előzetes megbeszélés szerint körülvették a magyar lakók házait és megkezdték a kegyetlen mészárlást. Bariba Márton magyar gazdát kivonszolták az utcára és bottal, vasvillával agybafőbe verték, úgy hogy a szerencsétlen rövid idő múlva kilehelte lelkét. Bartha Márton fiát és lányát is életveszélyesen megsebesítették a vérszomjas oláhok. Bartha Andrásnak a háza ablakán a nyakába lőttek és most élet és halál között lebeg. Ütötték-verték az Oláhok a többi magyar lakót is, akik a támadók túlnyomó erejével szemben tehetetlenek voltak. A vérengzésnek a marosújvári csendőrség vetett véget Kása Ignác csendőrőrmester vezetése alatt. Húsz oláh parasztot tartóztattak le, köztük Nyegry György esküdtet is. — Egy tüzérhadnagy balesete. Komáromból jelentik, hogy Geyer Henrik tüzérhadnagy tegnap a főutcán lovagolt, miközben lova valamitől megijedt és levetette. A főhadnagy oly szerencsétlenül bukott le, hogy lába kengyelben maradt s a ló úgy összetiporta a gyomrát, hogy halálos sebeket szenvedett. A súlyosan sebesültet Bécsbe szállították, ahol meg fogják operálni. — Bányaszerencsétlenség. Annavölgyről jelentik: Az annavölgyi bányába viz tört be e hó 18-án s három ember halálát lelte. A Paulina-akna egyik legrégibb és legveszedelmesebb aknája az itteni telepnek, melyben igen sokszor fordult már elő szerencsétlenség. A munkások egy csapata, öt ember, az akna legmélyebb részén szénfejtéssel volt elfoglalva, oly helyen, hol már napok óta csak életveszedelemmel lehetett meglenni, de a munkások vakmerően dolgoztak tovább. A robbanás után a vékony fal, melyből már napok óta csöpögött a viz, óriási robajjal beomlott s oly gyorsan jött a viz, hogy a munkások, kik a vizzel egyidejűleg betört gáztól amúgy is elkábultak, már képtelenek voltak menekülni. A viz arra sodorta őket az üreg nyilása felé, hol a segítségükre sietett többi bányász halászta ki őket a vízből, hármat holtan, kettőt pedig teljesen eszméletlenül. Király Jánosnak hét, Bilig Józsefnek négy és Platschnik Mihálynak egy gyermeke maradt árván. — Öngyilkosság idegenben. Bécsből táviratoztak. Egy itteni szállodában tegnap agyonlőtte magát egy ember, aki Pajor Pál budapesti építészeti rajzolónak jelentette be magát. — Körözött szélhámos. A budapesti rendőrség Ferenczy Ernő volt honvédfőhadnagy nyomát kutatja, aki nagy szédelgés után megszökött a fővárosból. Ferenczy néhány hét előtt 60.000 koronát csalt ki Kakucsy György rendőrorvos özvegyétől Elhitette az öregasszonynyal hogy kitűnő találmánya van és azt értékesítvén, a jövedelemből tekintélyes részt juttat neki. Miután a pénzt megkapta, azt mondta az özvegynek, hogy Brüsszelbe utazik és ott fogja értékesíteni találmányát és néhány nap múlva megint Budapesten lesz. Kakucsyné várt mostanáig, de végre belátva, hogy Ferenczy csúnyán rászedte, feljelentést tett ellene a rendőrségen. A rendőrség azonnal tudakozódott Brüsszelben, de ma azt a választ kapta, hogy Ferenczy nevű ember ott sohasem fordult meg. Most más városokban keresik a szélhámost. — Az osztálysorsjáték hozása. Az osztálysorsjáték mai auzásan kétezer koronát n ért 13789 22299, ezer koronát 6t881 4392, ötszáz koronát 60691 98415 61032 6771 93360 háromszáz koronát 637840 8479 89058 19880 29830 69458 77494 86090 91705 16261 43711 104050, száz koronát 19174 3469 58661 61340 86715 1690 27872 61700 8894 16146 5896 70866 105798 60129 85900 92647 105036 6091 12871 14693 20310 22606 26169 36121 70471 82896 90952 103830 5112 13037 18202 33894 42951 57291 61893 07833 87040 88278 99390 104419 — Fővárosi Orfeum. Holnap, szombaton este mutatja be a varieté-színpad Suppé egyik örömszép zenéjű operettjét a Könnyű lovasságot új betanulásban, teljesen új díszletekkel és jelmezekkel. (x) Ne rontsa el gyomrát holmi haszontalan szerekkel hanem használja a valódi Brády-féle gyomorcseppeket, az egyedüli legbiztosabb szert, mely az emésztést és étvágyat rendbe hozza. Üvegje 80 fillér a gyógyszertárakban. Az iró és a közönség. — Nem reterimináció. — Kergetik elődjeiket ez évek és napok; mi azt hiszszük, hogy csak ők futnak üresen, holott mindent magukkal visznek apránként, még minket is, amit pedig mégis itt hagynak, azt átalakítják útközben, úgy, hogy nem marad meg itt régi állapotában semmi, csak a hegyek. Sok egyéb között főleg magunkra, írókra gondolok legelébb. Micsoda nevezetes, érdekes emberek voltunk mi valamikor. Azaz, én már nem voltam, hanem elődeim, az ötvenes évek „skriblerei!s. Babonás tisztelet környezte őket s élénk kíváncsiság csiklandozta a messzeállókat. Az újságok róluk firkáltak. A vidéki utas el nem mulasztotta betekinteni a Komlóba, hogy elevenen lássa Vahot Imrét vagy Beöthy Lacit; nézte is a koponyájukat nagy érdeklődéssel, milyen módon van alkotva. Egyes költeményekről vagy novellákról legendákká nőttek a mellékkörülmények, mint most az isebb klauzula keletkezéséről. — Hogyan született meg a Fóthi dal? Milyen körülmények közt támadt Tompa fejében a Gólya vers eszméi ? Ki volt Háry János Szegzárdon ? Hol ismerte meg Jókai az Örmény és családja alakjait? Ezek a kérdések voltak az olvasó világ csemegéi. Intimitások, apróságok, színes részletek az írókról. A Vörösmarty Mihály szürke köpönyegét vagy később a Lisznyay spencerjét úgy ismerte az is, aki soha nem látta, mintha a saját fogasán lógna. Megelevenedett, nyüzsgött az írói világ a magyar fantáziákban, mint egykor a görögöknél az Olympus. Mindenütt hallani lehetett, mi mindent eszik meg egy vacsorára Kemény Zsigmond. Milyen bajba jutott Pálffy Albert, mikor egyszer ráült a Prottman szobájában a Prottman cilinderjére és nem mert többé fölkelni kalandok, ötletes polémiák, ezernyi bohóságok története cirkulált a közönségben, mint színes pillangóraj. — Lauka Gusztáv csönyjei, a vidám Don Gunaroszé, aki ócska novellákkal teszi lóvá a szerkesztőket. E jélistenek közt valóban eltér egy ilyen incselkedő, vásott kobold. Ellentéte neki az ünnepélyes, merev Vajda János, a beretvált tigris, aki idegenül, dúlva-fúlva járja a halhatatlanság berkeit, ködöt harap és az üstökösöknél melegszik. Leányszíveket dobogtat a Tóth Kálmán neve, az édes szavú dalnokét lábatlanul megcsókolná mindenik. De forr a harag a kis Gyulai Pál ellen, aki fülemile-csontokat tör a kegyetlen kritikáival. Pedig bohóság, bohóság. A kritika legyen kritika. A guillotineba végre is nem szokás zenélő órát tenni, hogy a kivégzendő élvezzen is mellette. Az irók közel hozva a közönséghez, ismerőseivé váltak s mohó vágy és érdeklődés támadt a műveik iránt. Ha Kuthy megkezdett írni egy novellát, már előre kiszivárgott a vázlata ez lesz, az lesz benne, Hortobágy leírása, pandúrok, csikósok jönnek majd elő benne. Ha irodalmi eseményt nem kürtöttek a lapok, a Vasárnapi Újság egy-egy elmés szerkesztői mondanivalója is elég tárgy volt országos emlegetésre . Pákh azt üzeni valami beküldőnek: „Kiki egye meg a maga anekdotáját.“