Budapesti Napló, 1904. január (9. évfolyam, 3-30. szám)

1904-01-23 / 23. szám

3S3. BXtm. Budapest, szombat BUDAPESTI NAPLÓ 1904. január 23. 0 társait, Besnard-t, Cotte-t főképp, a tiszta színek ra­gyogásának mámora, mint szegény Eisenhutunkat a napfény reflexeinek problémája, s ott kereste a meg­oldást, ahol a nap le se megy soha, tüzét nem ve­szítve, inkább hatalmas fénymám­orban pusztul el. Ez a napfény-kultusz megfigyelhető már újabb tanulmá­nyain is, amelyek keresik az afrikai fény intenzivitá­­sát, brutális hevét, az afrikai est­ék színmámorát, a kék, a sárga, a piros tüzes fel-felcikázásait,­­ mint a seriff halálához készült szinjegyzeteiben, — s e szin­­pompa utáni nostalgiája csalogatja a Keletre. Tornai tüzes lelke nyilatkozik meg érdekes vázlatgyűjtemé­nyében, amely ilyképp introdukció egy uj — szin­­szimfóniához. Tornai kiállításával egyidőben egy szerény mű­vészünk , Istvánffy Gyula is megnyitotta a Szabadság­tér 14. számú üres bolthelyiségében vázlatkiállítását. Apró temperával festett, színes színjegyzetek ezek. Nem nagyigényű dolgok, de a természet egy őszinte rajongója nyilatkozik meg bennük. Istvánffy kezd a ködös bizonytalanságból , melybe azelőtt elmerí­­tette tájait — kijutni a színes napfénybe. E törekvé­sében mérhetetlen ambíciója a legjobb segítőtársa. Egypár finom levegő- és felhőtanulmánya jó mértéke tehetségének. (dr. L. B.) TÁVIRATOK A Combes-kormány győzelme. Budapest, január 22. A reakció egész serege talpra állott Francia­­országban, hogy Dessor elzászi képviselő kiutasításá­nak kérdésében halálos csapást mérjen a kormányra. A reakció talaján ez nem sikerült neki, a haza­fias érzelmek terrénumán próbálja tehát megvívni az utolsó csatát. Fanatikus dühvel rontanak már napok óta Combes miniszterel­nökre, mert lune­­vihei prefektusa nem engedte meg, hogy egy pap, még ha elzászi is, átjöjjön a határon, hogy a kormány ellen politikai prédikációt tartson. Ma aztán a képviselőház elé vitték az ügyet. A pre­fektus kiutasította a papképviselőt és német alatt­valónak nevezte, aminthogy az is. Delsor közön­séges klerikális agitátor, aki sohasem tiltakozott Elzász-Lotharingia annexiója ellen, ellenben a birodalomgyűlésen mindig a kormánynyal szavazott. Aminthogy a klerikálisok voltak az elveszett tar­tományokban az elsők, akik megbarátkoztak a német uralommal. Igaz, hogy a kultúrharc idején az elzászi klerikálisok tiltakoztak az annexió el­len, de ez nem Franciaország, nem is Elzász ér­dekében történt, hanem Róma és a klerikális világpolitika javára, melynek érdeke vitte Delsort is Franciaországba, hogy átkot szórjon a köztár­sasági kormány antiklerikális politikájára. Persze a nacionalisták és monarkisták a porosz üldö­zési mánia áldozatának mondják Delsort, mert Elzász-Lotharingia annexiója ellen küzdött. Ez­zel szemben a tény az, hogy Delsort börtönre ítélték, mert lapjában a protestáns felekezet és hívei ellen bajtogatott, egyebek közt azt írva, hogy minden jó protestáns szükségképp gazember, ez az egyszerű következménye szerinte a protes­táns vallásnak és tanításainak. Pária, január 22. Szokatlan érdeklődés nyilvánult a képviselőház mai ülése iránt. A terem és a karzatok megteltek. Corrard des Esarts, Luneville képviselője Delsor abbé­r elzászi képviselő kiutasítása miatt interpellál és azt­­ mondja, hogy az esetnek nemzeti jellege van. Tilta­kozik az ellen, hogy az elzásziakat külföldieknek­­ tekintsék, és hozzáteszi, hogy Delsor gyanúsítása az összes elzásziakat éri. Az elzásziak érzelmeit boncol­­j­gatni annyit tenne, mint magunkat elárulni. Grosjean­­ azt hiszi, hogy az eset nehézsége a kiutasító parancs­­ tartalmában rejlik. A kiutasítás az elzásziak megsér­­t­­ése. (Közbekiáltások a szélsőbaloldalról.) A centrum­­ élénk tetszése közt utal az elzásziaknak Franciaország­­ iránt táplált érzelmeire. Olivier képviselő szintén protestál Dessor kiuta­sítása ellen és azt mondja, hogy Combes miniszter-­­ elnök bűntettet és súlyos hibát követett el. Luder, Nancy képviselője kijelenti, hogy ő nem járulhat ahhoz hozzá, hogy Dessort, aki Franciaország iránt való szeretetében nőtt fel, idegennek mondják. Feszült figyelem közt szólalt fel Combes minisz­­miniszterelnök. Azt állítja, hogy a reakció a szóban forgó esetet ki akarja zsákmányolni, de amellett figyelmen kívül hagyta Delsor egyéniségét. Delsor egyszerűen katholikus, ő és társai sem franciák, sem németek, hanem csak rómaiak. Az interpellálók csak a római politika érdekében dolgoznak s azon vannak, hogy egy többé-kevésbé sajnálatos természetű in­cidenst a kormány ellen kizsákmányoljanak. Mi egész mást értünk hazafiság alatt. Franciaország és kormánya hű marad azokhoz az érzelmekhez, melyeket tisztel. A körülmények a legszélső óvatosságot írják elő. Combes azután felolvassa Luneville alprefektusának jelentését, aki azt hitte, hogy Delsor csak azért jött a városba, hogy a választók között propagandát csinál­jon, és hozzáteszi, hogy az egyedüli dolog, amit ebben az ügyben sajnálni lehet, az, hogy a nancy-i prefektus nem érte be a kiutasítással való fenyegetéssel. Ami azt a kitételt illeti, amelyet a prefektus határozatában hasz­nált, ez a 80 év óta szokásos forma. Minden kiutasí­­tási parancsban benne van: „német alattvaló“. Igaz, hogy Ribot annak idején egy kiutasító parancsot írt alá, amelyben az a szó, hogy „német“ ki volt hagyva. E helyett ez állott: „született Bissvillierben (Német­ország)“. Miért sikasztotta el Ribot Eiszászt Francia­­ország legfájdalmasabb emlékét nemzeti voltától. (Moz­gás.) A miniszterelnök azután Dessor több cikkét ol­vassa fel, amelyben ez több francia kormány tagjait hevesen megtámadja. Beszédét azzal végzi, hogy a republikánus többséget a reakció üzelmei ellen való eljárásra hívja fel. (Élénk tetszés balról.) Ribot heves szavakkal fordult Combes ellen, akinek szemére veti, hogy átkutatta az aktákat, hogy kiutasító rendeleteket találjon, amelyek csak gonosz­tevők és fegyencek ellen irányultak és amelyeket rendőrügynökök fogalmaztak. (Zaj és tiltakozás a baloldalon ) Combesnek el kellett volna kerülnie ezt a lealázó harcot, mely most már egy hét óta tart és semmi egyebet nem vetett felszínre, mint amit Combes maga is mondott ma, tudniillik, hogy a Fourthe megye pre­fektusa túllépte utasításait. Senki sem gondol arra, hogy oly kérdésből, mely Franciaország leg­szentebb érzelmeit érinti, kabinetkérdést csináljon. Csak azt nem akarjuk hogy Elzászszal szem­ben táplált érzelmeinket illetőleg kétértelműség fo­rogjon fenn. Nem válik Franciaországnak becsü­letére, hogy megkísérelte egy elzászi képviselőt meggyalázni. Ribot végül szemére veti a miniszter­­elnöknek, hogy az elzászi katholikus párt tagjait Róma szolgálatnak nevezte, és avval végzi, hogy az elzászi barátoknak és testvéreknek Franciaország üdvözlete fejezi ki. (Élénk tetszés a centrumban.) Hubarc azt tartja, hogy nem lett volna veszede­lem abban, ha Delsornak engedték volna megtartani előadását. Dombes sajnálkozását fejezte ki a kiutasítás felett. A kamara a maga részéről sajnálkozását fejezte ki az ügy tárgyalása felett. Sarrien a baloldal nevében az egyszerű napirendet indítványozta, hogy az incidenst ne ruházzák fel több jelentőséggel, mint amennyit megérdemel. Az egy­szerű napirend elfogadása Combes nyilatkozatának helyeslését fogja jelenteni. Néhány indokolt napirendet nyújtanak be. Combes miniszterelnök az egyszerű napirend mellett nyilatkozott. Több képviselő megokolja szava­zatát, mire a szavazás következett. A kamara a kormány által is helyeselt egyszerű napirendet fogadta el 295 szavazattal 243 ellenében. Erre az ülést bezárták. Paris, január 22. A Havas-ügynökség jelenti: A hazafias liga két­­háromszáz tag­ából álló csoport, köztük több pap, délután a Concorde-téren levő Strassburg-szobor elé vonult és e kiállásokkal tüntetett: Éljen Elzász! Éljen Franciaország ! A csoport, melyhez számos kiváncsi csatlakozott, a kamara épületéhez igyekezett jutni és a rendőrség szétoszlatta. Aközben újból éltették Elzászt. Számos ellentüntető e kiáltásokra pereát­kiáltásokkal felelt. Este ismétlődtek a tüntetések, a­nélkül, hogy komoly incidens fordult volna elő. A rendőrség vagy 60 embert letartóztatott ellenszegülés miatt,­tok és a bennszülöttek között. Több német katona meg is sebesült. Közgazdasági táviratok. Bécs, január 22. (A Budapesti Rapid tudósítójának telefonjelentése.) A délutáni magánforgalom­'Dm *■ várlatok a következői voltak: Osztrák hitelrészvény 677.25, Magyar hitelrészvény 772—. Angol-Osztrák bank 282 50 bécsi bank­­egyesület 524 50 Union bank 542 50 biodem­ain. 449..— Osztrák-magyar államvasut részvény 675.75. Déli vasút 84.50 Elbavölgyi vasút 416.50. Északnyugati vasút részvény —.— Dohányrészvény 343.—. Rim­amarányi vasmű 487.—. Alpes bányarészvény 429— Májusi járadék 100.65. Magyar korona­járadék 99.10. Török sorsjegyek 134.75 Sén­ex birodalmi márk­a 117.13—117.15. Rappeond­or 19.04, Bécs, január 22. (A Budapesti Napló telefonjelen­­tése.) Eladatott búza, tiszavidéki 8.50—8.90, bánsági 7.90—8.45, pestmegyei 8.10—8.35. Rozs, tót felvidéki 6.80—6.95, magyar tengeri 5.60—5.70, magyar zab 5.70—6.30, válogatott 6.65 K. Berlin, január 22. (Gabonatőzsde.) Búza májusra 168.75 márka (9­89 korona), júliusra 170.25 márka (10.— korona). — Rozs májusra 136.25 márka (7­99 korona), júliusra 138.50 márka (800 korona). — Zab májusra 128.25— márka (7­ 53 korona), júliusra 131.25 márka (7­ 70 korona). — Tengeri amerikai mixed májusra 111.— márka (6.61 korona), júliusra 111.— márka (6­51 korona). — Spiritusz 70 márka (árfolyam 117.20 márka per 100 korona.) Irányzat: Nyugodt. Idő : Hideg. New-York, január 22. (Terménytőzsde.) [Zárlat.) Gyapot: N­ew-Yorkpan­nelyben 15.74 (14.60). Jan.­ra 14.49 (14.30). Áprilisra 14­81 (14.61 ). New-Qu­eans­­ban helyben 114,7/16 (14.8, 16) — Petroleum: Stand whith New-Yorkban 9 10 (9.10). Stand white Philadelphiában 9.05 (9.05). Raffined in Cases 1180 (11.80). Credit Balances at Oil City 1.85 (1.85) — Zsír: Western steam 7.50 (7.40). Roche és Brothers 7.40 (7.20,, — Tengeri irányzata állandó. — Januárra 55.— (65.1/4). — Márc-ra —(—.—). — Májusra 55.— (55.1/4). — Búza irányzata állandó. — Piros őszi helyben 95,Va (95. Vs).— Jan.-ra —.— (—.—). — Márc.-ra —.— (—.—) — Májusra 92.V4 (,93.1/4). — Júliusra —.— (—.—). — Gabona szállítási dija Liverpoolba 1.V* (IT/s). — Kávé: fair Rio, 7. sz. 8.7/18 (8.54). — Jan.-ra 7.60 (7.50). Áprilisra 7.90 (7.75). — Liszt: Spring Wheat clears 3.95 (3.95). Cukor: 2.27/32—.— (2.27/sa—.—), Cn : 28.—— 28.50 (28.25-28.75). Réz: 12.75—13.— (12.75—13.—). (A zárójelben lévő számok a tegnapi árakat jelzik.) Chicago, január 22 (Terménytőzsde.)­­Zárlat.) Búza irányzata állandó. Jan.-ra —(—.—). Máj.-ra 90.V2 (91.Vs). — Tengeri irányzata állandó. — Ja­nuárra 45.V4 (46.Vs). — Zsír: Januárra 7.12 (7.02.) Májusra 7.35 (7.25). — Szalonna short clear 6.68 (6.68). — Sertéshús: Májusra 14.32 (14.27). — (A záró­jelben levő számok a tegnapi árakat jelzik.) Réva, január 22. Dadatsek György bronzmérleg­­gyáros neje és leánya ma délután d­anká­val meg­mérgezték magukat, a tettük oka ismeretlen. Milliós erdőpanama. Eszék, január 22. Erőd városa egy buda­pesti konzorciumnak 2 millió koronáért eladta leternicai birtokát a hozzátartozó erdőséggel együtt. A kormány az eladást azonban meg­semmisítette, mert kitűnt, hogy az eladott in­gatlan sokkal nagyobb értéket képvisel. Egyide­jűleg vizsgálatot indítottak az erdészeti hivatal közegei ellen, akik a birtokot megbecsülték. E hó 19-én megjelent i nagy kerületi elöljáró a Bródba kiküldött kormánybiztos képviselője a bródi város­házán és közölte, hogy Nemcsics Ede erdőmestert, aki a vin­covczei kerület képviselője és delegátus a magyar képviselőházisán, hivatalától és jövedelmétől felfüggesztettek. Kívüle felfüggesztették Kocza György főerdészt és becslőmestert, Agics Oszkár erdészt rangjától megfosztották és becslőmesteri hivatalá­tól elmozdították. Topper Iván főerdész, Krpics Máté ellenőr és Kreok­ Izidor erdészsegéd Írásbeli megrovást kaptak. A hererák lázadása, Berlin, január 22. A Lokalanzeigernek táv­­iratozzák, hogy délnyugati Afrikában némely he­lyen már véres összeütközés volt a német csapa­ TÖRVÉNYSZÉK­ E, Veszelovszky bünpöre. Nyitráról jelentik. A Weszelovszky országgyűlési képviselő ellen indí­tott per mai tárgyalásán dr. Szálé Lajos szé­niéi főszolgabíró tanú azt vallja, hogy a nép már a választás előtt fel volt izgatva tót röpiratok által, amelyeket a szeniczi Tátrabank és a környékbeli szö­vetkezetek, különösen a jablonici szövetkezet terjesz­tettek a nép között. A nép őt halállal fenyegette és a vádlott ellen fenyító feljelentést is tett. Szeniczen három tót párt van: tót nemzeti, tót néppárti és a Hurbanista­­párt. Az utóbbi a legvadabb. Hene János jablonici, Bak­osevics Jenő korlátkői, Klein Ferenc dojesi és Marcell Árpád jubokai körjegyzők terhelően vallanak a vádlott ellen. Fajnor Dusán év, segédlelkész, Fajnor István védőügyvéd az első mentőtanú. Szerinte a vádlott a két néppárt jelöltjeként lépett fel azért, hogy ne gondolják, hogy ő pánszláv. Dr. Horváth Ciril szeniczi ügyvéd, a Tátrabank ügyésze is a vádlott mellett vall és közte és az ügyész között többször izgalmas jelenetek támadnak. Az elnök kijelenti, hogy ő a védő tanításaira nem szorul és kérdéseinek feltevésében a törvény szerint jár el. Általános megle­­petésére a tanút megeskették. A tárgyaláson sok agitá­tor van jelen és a közönség közt két pánszláv szer­kesztő és Kreszok, a Tátrabank igazgatója ül. Az íté­letet valószínűleg a jövő szombaton hozzák meg. §§ Kártérítés az ártatlanul elítéltnek. Három éve Polyána községben halva találták a birót. A gyanú riválisára irányult, aki a birói pálcára az elhalttal folytonos versengésben állott. A gyanút megerősítette az is, hogy a gyanúsított bocskora a hulla közelében talált lábnyomokba teljesen beleillett és fegyverének egyik csöve friss lövés nyomait mutatta. Az elítélt érdekében védője újrafelvételi kérelmet adott be. Az újraf­el­vételi főtárgyaláson az esküdtszék verdiktje alapján az esküdtbíróság felmentő ítéletet hozott. A Kúria most, mint a Jogtudományi Közlöny írja, meg­állapította a hatszáznegyvenhárom napig ártatlanul el­zárt ember kártalanítási igényét.

Next