Budapesti Napló, 1904. február (9. évfolyam, 32-60. szám)

1904-02-04 / 35. szám

8 Budapest, csütörtök BUDAPESTI NAPLÓ 1904. február! 3«! «**. február 8-ára már megváltott belépőjegyek érvényesek a hangverseny napjára. ** A Bonaparte ifjúsági előadása. Bélai Izor nagy látványossága, amely a kitűnő szerző erős hatású drámai munkája, holnap, csütörtökön ismét szinre kerül ifjúsági előadás gyanánt azzal a külön kedvezménynyel, hogy a mérsékelt délutáni helyárakból is tíz százalék engedményben részesül, aki huszonöt jegyet, s huszonöt százalék engedményben, aki száz jegyet vásárol. A Bonaparte címszerepét Szirmai Imre játszsza, a királyné kettős szerepét P. Lukács Juliska, míg a színésznő szerepében a beteg Szántó Ilonka helyett Szentmiklóssy Irén lép fel. ** Magyar Színház: Zrajna Ferenc és Czobor Károly A hajdúk hadnagya című operettújdonságának színrehozatala alkalmából a Magyar Színház karszemélyzetét hatvan tagra egészítette ki. A szombati premierre előjegyzett jegyeket csütörtök délig tartja fenn a pénztár. A bemutató iránt nagy az érdeklődés. Kiválóbb szerepekhez jutnak az újdonságban: Sziklai Kornél, Szentgyörgyi Lenke, Kollagi Adolf, Tomcsányi Russi, Dénes Ella és Szabó József. ** Wagner Siegfried új operája. A múlt héten ismét nagysikerű premierje volt Wagner Siegfriednek, a nagy Wagner fiának. A kobold című legújabb operáját mutaták be Hamburgban és ezúttal nemcsak a zene szépségeivel hatott, de a szöveg drámai erejével is. A mondakörből, amelyet A kohaidban földolgoz, keze alatt értékes, mély ideák bontakoznak ki és az egymástól elütő motívumok erős művészi egységben olvadnak össze. A zenében Wagner Siegfried természetesen respektálja az apjától rászármazott örökséget, a vezérmotívum elvét. Különösen kiemelendő a kompozíció polifón jellege és a mesteri instrumentálás. A hamburgi közönség a bemutató előadáson zajos ovációkban részesítette a nagyszabású opera szerzőjét. ** Színész növendékük vizsgája. Solymosi Elek színésziskolájának növendékei szombaton délután 3 órakor tartják vizsgaelőadásukat az Uránia-színházban. Színre kerülnek Szigeti József Falusiak című vígjátéka és a Lili második felvonása. " Hangverseny és felolvasás. A Vízcsöpp Társaság február 6-ikán délután 6 órakor tartja hangversenynyel egybekötött felolvasó-estéjét a Vármegyeház dísztermében. Közreműködnek: dr. Erődi Béla, Hubay Jenőné Czebrián Róza grófnő és Jakab Ödön. Belépődíj nincs, a rendezőség szívesen lát vendégeket. ** Magyar dalosok Németországban. A Ganzgyári daloskor tagjai ez év folyamán Hackl Lajos tanár vezetésével Németország nagyobb városaiba hangversenykörutat tesznek, hogy bemutassák a külföldnek a magyar zeneszerzők kiválóbb férfikarait és népdalait. MŰVÉSZET □ A Nemzeti Kaszinó és a magyar művészet. A Nemzeti Kaszinó vasárnapi közgyűlésén Szitányi Géza választmányi tag lelkes beszédben azt indítványozta, hogy a magyar művészet pártolására szavazzon meg a kaszinó évi 10.000 koronát. Az indítványhoz gróf Andrássy Gyula, a Nemzeti Szalon elnöke is csatlakozott, mire a közgyűlés a kért évi 10.000 korona helyett 20.000 koronát szavazott meg magyar művészek támogatására. Az alapítvány kezelésére bizottság alakult, amely a kaszinó számára műtárgyakat fog vásárolni a Nemzeti Szalon és a Képzőművészeti Társulat kiállításain. □ Andrássy Franciska grófnő emlékszobra. Ax Andrássy Franciska grófnőnek Rozsnyón állítandó emlékszoborpályázata ügyében a minap döntött a rozsnyói szoborbizottság. A pályázaton jobbára fóvárosi művészek vettek részt. A budapesti művészkörök azt kérik a szoborbizottságtól, hogy a pályaműveket Budapesten állítsák közszemlére. □ A Nemzeti Szalon Fiuméban. A Nemzeti Szalon a legutóbb rendezett nagysikerű temesvári ésaradi kiállítások után legközelebbi vidéki tárlatát Fiuméban rendez. A nagyszabásúnak ígérkező művészeti esemény előmozdításán dr. Gadl Tibor helyettes kormányzó és gróf Wickenburg István festőművész, kormányzósági tanácsos fáradozik. A kiállító művészeket ez után is felkéri az igazgatóság, hogy a kiállításra szánt műveket legkésőbb március 6-éig küldjék be. TUDOMÁNY, IRODALOM © A Kisfaludy-Társaság új tagjai. Tagválasztásra gyűltek össze ma délután 5 órakor a Kisfaludy Társaság rendes tagjai az Akadémia képes termében. Beöthy Zsolt elnökölt és harminchárom rendes tag ülte körül az Akadémia zöldposztós asztalát: Gyula Pál, Berzeviczy Albert, Rákosi Jenő, gróf Apponyi Albert, Berczik Árpád Vértesi Arnold Herczeg Ferenc, ifjabb Ábrányi Kornél, Dalmady Győző, Jánosi Gusztáv, Heinrich Gusztáv, Bársony István, Endrődi Sándor, Ábrányi Emil, Rákosi Viktor, Ambrus Zoltán, Jakab Ödön, Benedek Elek, Alexander Bernát, Vargha Gyula, Kozma Andor, Szana Tamás, Szabolcska Mihály, Gárdonyi Géza, Hegedűs István, Radó Antal, Szüry Dénes, Somló Sándor, Váradi Antal, Pekár Gyula, Ferenczy Zoltán, Fiók Károly és Riedl Frigyes. Feltűnt, hogy a társaság vidéken lakó illusztris tagjai közül, akiket összefoglalva mezei hadaknak nevez a tréfás enyelgés, ezúttal többen hiányoztak. Nem jött el a buzgó Lévay József, nem jött el Sziládi Áron és elmaradt Baksay Sándor, akit csak az imént választottak dunamelléki református püspökké. Öt jelölt volt három megüresedett helyre. Négyesy László versenytárs nélkül állott mint esztétikus. A költők két helyére négyen konkurráltak: Sebők Zsigmond (ajánlotta Ábrányi Emil és Herczeg Ferenc), Petelei István (ajánlotta Vértesi Arnold), Csengeri János (ajánlotta Hegedűs István) és Werner Gyula (ajánlota Pekár Gyula). Sorshúzás útján először az író-kandidátusra szavaztak és Négyesy László, Beöthy Zsolt jelöltje, diadalmasan került ki az urnából. (Az urna ezúttal valóságos majolika-edény volt és nem cilinder-kalap.) Négyesy László 27 szavazatot kapott A költők négyes száma időközben megapadt, mert Petelei István Beöthy Zsolthoz intézett levelében kijelentette, hogy a jelöltek sorából visszalép. Most már tehát csak három kandidátusra folyt a titkos szavazás. Mindjárt az első voksolásnak megvolt a pozitív eredménye: Sebők Zsigmond és Csengeri János győztesen jutottak be a Kisfaludy Társaságba. Különösen a Sebők Zsigmond majoritása volt impozáns: 33 szavazatból 29, Csengeri Jánosra 20 szavazat esett és Werner Gyulára 10. Mind a három megválasztott író nyeresége a Kisfaludy Társaságnak és jelentős érdemekkel szolgált rá erre a kitüntetésre. Négyesy László a magyar versidomról nagyszabású tanulmányt írt. Sebők Zsigmond a legjobb magyar elbeszélők közt áll, akinek a rajzait üde népiesség hatja át s akiben tiszta kedély, gyöngéd humor, erős nemzeti érzés párosul a stílus előkelő művészetével. Csengeri János a görög és római költők kiváló átültetője. Catullus bájos verseit ritka szerencsével fordította magyarra. Werner Gyula, akit az idén jelöltek először, díszes minoritásban maradt. Hogy jövőre rá kerül a sor, bizonyosnak látszik, mert izmos tehetségének sok tisztelője van a Kisfaludy Társaság vezető emberei közt. A mai ülés végén még egy választás volt: Csathó Pál arcképét választották be a társaság elhunyt jeleseinek a festett Pantheonába. Csathó Pál megérdemelte ezt a kegyeletet, mert a maga korában mint elbeszélő, mint vígjátékíró és mint kritikus egyik oszlopos tagja volt a magyar irodalomnak. A Magyar Földtani Társulat ma tartotta évi közgyűlését Telegdi-Róth Lajos elnöklete alatt a tudományegyetem földtani termében. A tartalmas elnöki megnyitó és dr. Pálfi Mór főtitkár évi jelentése után megválasztották az új tisztikart. Elnök lett: dr. Koch Antal egyetemi tanár, alelnöki dr. Schafarzik Ferenc, főtitkár; dr. Pálfi Mór, pénztáros: Grexa János. Dr. Darányi Ignác volt földmivelésügyi minisztert és gróf Széchenyi Bélát a társulat tiszteleti tagokká választotta. Hullámok. Bródy Mihály, ki most adta ki verseinek első gyűjteményét, nem adhatott volna találóbb címet kötetének. Azok a hangulatok, amelyeket megszólaltat, valóban úgy hatnak, mint a majd méltóságosan hömpölygő, majd viharosan csapkodó, majd elsimuló, majd pedig haragosan sustorgó hullámok. Nincs bennük semmi mesterkéltség, semmi csináltság. Bródy Mihály verskötete szívének és lelkének eddigi története. Ami elméjét, kedélyét foglalkoztatta, azt megszólaltatta lágyritmusú, szépen csengő sorokban. A vallomásnak, a megnyilatkozásnak vágya olyan erős benne, hogy olykor egészen elnyomja ítéletét és egy-egy költeményénél nem a művészet szigorú mértékét alkalmazza annak eldöntésénél, hogy váljon a nyilvánosság elé is való-e, amit ő bizonyára igaz érzések, mély hatások sugallatára irt meg. De váljon van-e fiatal lírikus, aki ebbe a hibába bele nem esett? Sőt bátran azt mernék állítani, hogy az ilyen higgadtság és objektivitás nem is ilik igazi lírikushoz. Különösen nem az első versek összegyűjtésénél mikor mindegyikben életének egyik legdrágább pillanatát, egyik legszebb emlékét, egyik legértékesebb érzését látja megelevenedni. Egy-egy ilyen kevéssé megválogatott vers úgy hat a kötetben, mint a szép leány homlokára tolakodó hajfürt, érezzük, hogy nem való oda, de azért illik a kipirult archoz és nem rontja a szabályos vonalak harmonikus hatását. De persze nagyon sok ilyen hajfürt már a borzasság hatását kelti és azért szívesen ismerjük el, hogy Bródy Mihály kötetében csak néhány ilyen ki nem mustrált vers van és hogy a többiben igazi és érdekes poétai lélek nyilatkozik meg. Szerelmes szivének reményeit, kétségeit, örömeit és fájdalmait megható közvetlenséggel tudja megszólaltatni és fiatalsága mellett nagy érdeme, hogy ellen tudott állani azoknak a hatásoknak, melyek a lírát fejtörő talányokká, rejtelmes, de mit sem mondó szavak halmazává alakítják át és melyek már a mi legújabb költészetünkben is kísértenek. Bródyt maguk az érzései sokkal erősebben foglalkoztatták, mintsem az iskolák, és ez arra vall, hogy igazi lírai természet, nem pedig verscsináló, kinek a forma a legnagyobb gondja és kinek lírájában sokkal több része van az elmének, mint a szívnek. Ezért van az, hogy Bródy Mihály verseinek külső alakjában nincs semmi feltűnő, semmi kirívó. Technikája kifogástalan, ritmusérzéke fejlett, de távol áll mindenféle virtuózkodástól és kápráztató technikai játéktól. De annál több gondot fordít a belső kompozícióra, a verseiben megszólaló hangulatok egységességére. Csak nagyritkán zökken ki a hangnemből, melyet megütött, és míg versei közt sok van, mely hevével, lángolásával magával ragad, alig van köztük olyan, mely teljesen hidegen hagy. Bródy Mihály nem titánoskodik, de nem is válik szürkévé. Érzései mindig melegek, sokszor magasra fellobognak, de sohasem emlékeztetnek a vulkanikus kitörésekre. Nem lázongó természet érzései nem fokozódnak a szenvedély viharosságáig, de mindig őszinték és mindég elég erősek ahhoz, hogy megragadják az olvasót Ha jósolni akarnánk, azt mernék mondani, hogy Bródy Mihály akkor fogja legszebb költeményeit megírni, mikor a családi élet örömeit és fájdalmait fogja megzengeni. Már most igen érdekesen nyilatkozik meg benne ez a csöndes borongásra és szemlélődésre való hajlandóság. Kötetének azok közt a darabjai közt, melyek legjobban magukra vonják figyelmünket, vannak az elmélkedő tartalmúak is és minden elfogultság nélkül állíthatjuk, hogy a Szókratész, Kriton és Emberek címnek úgy a felfogás mélységét, mint a hang komoly méltóságát, az előadás nemes egyszerűségét tekintve, sokkal több időt élt és érettebb világfelfogású poétának is dicsőségére válnának, így hát igaz meggyőződéssel állíthatjuk, hogy aki Bródy Mihály kötetét megveszi és elolvassa, azzal a megnyugtató és felemelő érzéssel fogja kezéből letenni, amely egy tartalmas költői lélek megnyilatkozásának elmaradhatlan eredménye. A kötet csinos kiállítása a Korvin testvérek nyomdájának dicséretes munkája; ára 2 korona. Megrendelhető a szerzőnél (a Budapesti Napló szerkesztőségében.) (r.) Politikai és szociális képek Magyarországról. Ilyen címen magasmvójú, érdekes előadást tartott Neumann Árminné úrnő a bécsi nők klubjában. Annak idején hírt adtunk az előadás sikeréről. A felolvasott tanumány most külön lenyomatban megjelent. Széles látókörre való, mélyen gondolkozó elme értékes megnyilatkozása ez az előadás is, mint Neumann Árminné úrnő minden irodalmi munkája. Nyilttér. ELBECÍC & Co. Helms! pessegőbor- BPdlZsiy K3.bián"TKrol!j „ Jüitner- és ceemej"keretec. gyára felerak&ta. Budapest, Muzeum-korut 23. IIálasz a BHolnárok és Sültük GSsonna Strraa ügyében* Az igazgatóságnak a mai hírlapok nyíltterében közölt nyilatkozata számokkal való oly szeszélyes játékot tartalmaz, amely a részvényeseit félrevezetését célozza. Kimutattuk, hogy a társaság tiszta vagyona 2,5 millió korona. (Az igazgatóság szerint csak 2-4). Ezt a vagyont az igazgatóság 183 millió értékű idegen részvényért kínálja cserébe. Kimutattuk, hogy az igazgatóság által ajánlott csere a társaság tartalékait, melyek a befektetett tőke 92'3°/órára rúgnak, a részvényesektől egyszerűen eltünteti. Kimutattuk, hogy a malomnak úgy vagyonállása, mint üzemképessége a legrosszabb esetben 2:1 cserét indokolna. Az igazgatóság 3:1 cserét ajánl Hangsúlyoztuk továbbá ezen ügylet törvényellenes formáját s rámutattunk arra az útra, amelyet a törvény is előír. Komoly cáfolat helyett most az igazgatóság különféle számadatoknak értelmetlen csoportosztásával védekezik. Az igazgatóság azon állítását, mintha a részvények túlnyomó többsége a csere céljaira már le volna téve, a történtek után nem tartozunk elhinni. Az igazgatóság maga ismeri be, hogy a csere tranzakció avégből történik, hogy e módon az igazgatóság a közgyűlés határozatának elébe vágjon. Midőn ezt a tényt konstatáljuk, egyúttal minden tisztességes ember ítélete elé állítjuk azon igazgatóságot, mely hetek óta lázasan dolgozik azon, hogy saját részvényei értékét minél alacsonyabbnak mutassa ki. Több részvényes. (Az e rovat alatt közlötteknek sem tartalmáért, Berr alakjáért nem felelős a szerkesztőség.).