Budapesti Napló, 1904. október (9. évfolyam, 273-301. szám)
1904-10-03 / 273. szám
Budapest, 1904. Kilencedik évfolyam. 273. szám. Hétfő, október 3. Szerkesztőség: VE, Hökk Szilárd***ca 9. Kiadóavatal: VTIL, Kerepesi ut 95. Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: VÉSZI JÓZSEF BRAUN SÁNDOR KUdja: A SZERKESZTŐSÉG Egész évre 14 kor., Va évre 7 kor., Vi évre 3 kor. 50 fillér, egy hónapra 1 kor. 20 fillér. Egyes szám Budapesten és a vidéken 4 fillér. Kétszázezerén. Budapest, október 2. ők, akik nem ismerik a betű hatalmát és varázsát, kétszázezeren vannak Budapesten. Emberek, akik nem tudják, hogy az életnek millió gyönyörűsége, szépsége és értéke van elbújtatva a könyvek, folyóiratok, újságok és írott szellemi termékek között, kétszázezeren járnak itt közöttünk, akik egyetlen napig sem tudnánk élni betű nélkül, amely immár gyönyörűségünkké, szórakozásunkká, kenyerünkké és véres szenvedélyünkké lett. Majdnem kétszázezer analfabéta él köztünk, amint ez a statisztikából kiderül, kétszázezer írni, olvasni nem tudó ember. Valóban mindig olyan nagynak látszik ez a város, amelynek zaja, lármája, lakóinak tülekedése idehallatszik hozzánk. S ha ez a szám jelenik meg előttünk abban a vonatkozásban, hogy ők, akik kétszázezeren vannak, nem tudnak írni, olvasni, ez a Budapest összezsugorodik, kicsinynyé és hitványnyá lesz és olyan impressziót kelt bennünk, mintha valami afrikai városról beszélnének s amely messze, nagyon, végtelen messze van tőlünk. Mi okozza ezt a rettenetes jelenséget? Ki az oka? Ki felel érte? Számon lehet-e kérni az iskolától, hogy nem tanította meg írni, olvasni a deákjait? Nem, mert aki egyszer az iskola küszöbét átlépte, azt onnan el nem eresztik, amíg a tudás ez elementumait bele nem rakta az iszákjába. Hát ha az iskola nem oka a dolognak, akkor talán a közoktatási törvény az, amelyet hamar módosítani kell. Analfabétáknak hiába hozzák a törvényt. Aki nem tud olvasni, az nem olvassa el sem Shakespeare halhatatlan műveit, sem a törvényt. Aztán a törvényt még végre is kell hajtani s az iskolától senki sem retteg jobban, mint az, aki az analfabéták sorában maradt. Az ilyen szülők gyerekét kötéllel kell fogdosni az iskolába s kinek van annyi kötele ? Mégis segíteni kell a dolgon. Sürgősen és minden magasabb politikára való tekintet nélkül, mert ennél a dolognál magasabb politika talán még sincs. A statisztika különben téves. Csak azokról az analfabétákról számol be, akik írni olvasni nem tudnak. Nem beszél azokról, akik analfabéták maradtak a könyvek tömkelegében. Pedig a magyar műveltségnek ezek az emberek a tipikus képviselői. A féltudás és a félismeretek hazája ez az ország, ahol elsősorban azt ütik le, aki ezt az igazságot ki meri mondani. Az arány a felső körökben is megvan. Emitt kétszázezer analfabéta, amott legalább ugyanannyi féltudású vagy elmaradt tudású ember. Ki mondhatja hát, hogy csak az elnyomottak közt dühöng a tudatlanság és maradiság? Íme egy jelenség, amely nem az osztályok harcából magyarázható meg, hanem valami szörnyű könynyelműségből, amely elhiteti velünk, hogy abban a nagy versenyben, mely az európai népek közt folyik, csupán fajfenntartó ösztönünkkel vághatjuk magunkat keresztül. Ez a fajfenntartó ösztön s ez az államalkotó tehetség! Milyen sokat hirdetik szegény történettudósaink és politikusaink. Egy egész történelmet magyaráztak meg evvel a két mondattal s ahol hamarjában nem tudták egyébbel magyarázni históriánkat, ott ösztönöket és szellemeket idéztek föl. S addig idézték s addig mondták, mígnem ma szentül hiszszüik, hogy ösztöneinkből és velünkszületett genialitásunkból is meg tudunk élni. Pedig bolond volna az, akinek ilyen nevezetes ösztönei vannak és még írni olvasni is megtanulna. Az analfabétizmusnak, hát nem iskoláink s nem is egészen népiskolai törvényünk az oka. Oka elsősorban az a példa, amelyet a nép felülről nyer. Onnan, ahonnan a kultúra szeretetének úgy kellene kiáradnia az országra, mint a napsugárnak, de ahonnan nem látszik egyéb, mint viaskodás önös célokért és kicsinyes érdekekért. Az urak sem tanulnak — mondják az analfabéták s büszkék, hogy ezt a fontos dolgot észre tudták vennni és megtudták tanulni. Még szerencse, hogy analfabéták, mert különben még azt is tudnák, hogy az egyetemek, a tudományok ápolói, miként szennek hadat egymásnak. Csak a fejtől büdösödik a hal. S ahol a társadalom magasabb rétegeiben sincs meg a tudományok szeretete és becsülése, ott csak a farizeusok csodálkoznak azon, hogy az analfabéták kétszázezeren vannak. BELFÖLD Tisza István Budapesten. Gróf Tisza István miniszterelnök tegnap éjjel néhány sürgős ügy elintézése céljából Budapestre érkezett. A félhivatalos Bud. Tud. szerint a miniszterelnök holnap visszautazik Gesztre és e hó 8-ától kezdve állandóan Budapesten fog lakni, a Pol. Ért. pedig azt jelenti, hogy a miniszterelnök az esti vonattal Bécsbe utazott és kedden visszatér a fővárosba. Az olasz szerződés. A napi sajtó néhány orgánuma megtámadta a magyar kormányt azért, mert a bécsi lapokban nyilvánosságra kerültek az olasz kereskedelmi szerződés végrehajtására vonatkozó egyes részletek, a magyar kormány azonban nem tájékoztatja az érdekelt köröket az ügy mibenállásáról. Félhivatalosan most hangsúlyozzák, hogy a magyar kormányt ebben a dologban mulasztás nem terheli. Eltekintve attól, hogy az egyezmény összes részleteiben már napok óta ismeretes és így a bécsi közlések semmi újat nem tartalmaznak, a dolog úgy áll, hogy míg az osztrák kormány a 14. §. segélyével életbeléptette az egyezményt, a magyar kormány respektálni óhajtván a törvényhozás jogát, a nemsokára összeülő országgyűlés elé fogja terjeszteni az egyezményt és a parlament dolga lesz határozni. A magyar kormánynak elvégre nem lehet hibául felróni, hogy tiszteletben tartja a törvényhozás jogát és ez okból ragaszkodik ahhoz, hogy az egyezményt csak október 10-ike után publikálja. Függetlenségi Kossuth Lajos-párt, Csávolszy Lajos, a fülöpszállási kerület országgyűlési képviselője ma beszámolt Szabadszálláson a parlament lezajlott ülésszakáról. Két óránál tovább beszélt és a maga intranzigens álláspontját fejtegetvén, élesen támadta a függetlenségi párt mindkét árnyalatát, még Ugronékat is, mert az elmaradhatatlan győzelem elől leszereltek. A választók bizalmat szavaztak Csávolszkynak és elnöklete alatt megalakították a függetlenségi Kossuth Lajos-pártot. Megalakult a párt végrehajtó bizottsága is, amely az összes magyarországi függetlenségi egyesületeket és választókat csatlakozásra fogja felhívni. A szabadelvüpárt szervezkedése. Nagy- Szent-Miklóson ma megalakult a szabadelvüpárt. Megválasztották elnökké gróf Nákó Sándor nagybirtokos, alelnökké Simonsich Géza királyi közjegyző, pártjegyzővé Kovács Imre. A megalakulás után gróf Tisza István miniszterelnököt táviratilag üdözölték. Hegedűs Lóránt beszámolója, Hegedűs Lóránt országgyűlési képviselő ma mondotta el beszámolóbeszédét Pápán. A Griff-szálló nagyterme, mint tudósítónk jelenti, ez alkalomból zsúfolásig megtelt választókkal, akik rokon, szenvesen üdvözölték fiatal képviselőjüket. Beszédében Hegedűs Lóránt visszatekintett a közelmúlt parlamenti eseményeire, majd áttérve a katonai kérdésekre ezt mondta: Bármit is akarnak némely szárazon maradt obstruktorok elhitetni a közönséggel, az igazság mégis az marad, hogy ha nekünk sikerül az összes magyarországi ezredeket magyar tisztekkel ellátni, pedig ezt akarja a szabadelvű párt és a kormány, akkor megfogtuk a magvát és nem a felületét, a magyar katonai ügynek. És ha gróf Tisza Istvánnak sikerül end a magyar hadbírókat bevinni a hadseregbe, akkor el tudjuk helyezni egy részét annak a magyar fiatalságnak, mely eddig díjtalan hivatalok után szaladgált. Elítélve az obstrukciót, úgy találja, hogy annak fő oka az, hogy behozták az ötéves választást anélkül, hogy a házszabályokat is megfelelőleg szigorították volna. A ciklus első évében a képviselők még nem ismerik egymást, a helyi próbálkozókból még nem lettek országos karikatúrák, az elégedetlenek még nem verődtek össze, tehát nincs válság. A ciklus utolsó évében mindenki a választásra gondol, tehát" szintén nincs kormányválság". Ellenben az öt év közepén okvetlenül kitör a megáporodott feltűnnivágyás és obstrukcióban való tetszelgés, tehát óriási válság kerekedik. Erre a háromévi ciklus alatt nem nyílt ily alkalom. Ezután pedig mindig így lesz addig.