Budapesti Napló, 1904. november (9. évfolyam, 302-331. szám)
1904-11-25 / 326. szám
Budapest, péntek BUDAPESTI NAPLÓ 1004. november 20- 32. szám. — Simonyi óbester, A Heraldikai és Genealógiai Társaság mai igazgatóválasztmányi ülésén dr. Karácsonyi János felolvasta Kállai Ubul értekezését a híres Simonyi óbester származásáról. Simonyi József saját állítása szerint Simon Pál és Hetesényi Zsuzsanna gyermeke s 1777-ben február 18-án született Nagy-Kallóban. Ha ez így volna, akkor már 1782-ben, ötéves korában a piaristák debreceni gimnáziumának lett volna növendéke és már 1789-ben, 11 éves korában vett volna részt a törökök elleni hadjáratban A nagykállói róm. kath. anyakönyv feljegyzéseiben Simon Pál gyermekei között két József szerepel; az egyik 1771-ben, a másik 1777-ben született. Az 1771-ben született József nem lehet óbester, mert az azonos az 1755-ben elhalt Józseffel, de az 1777-iki születésnek viszont ellentmond a fent említett két körülmény. Ezek folytán Simonyi óbester születési évének kérdése egyelőre eldöntetlennek tekintendő. A szerző számos érdekes adatttal gazdagította a híres óbester származásának kérdését. — Schweidal lábénok emlékszobra. Schneidel Józsefnek, az aradi tizenhárom vértanú egyikének szoboremléket állítanak szülővárosában, Zomiborban. A szobrot, amelyet 3átrai Lajos mintázott, most öntötték bronzba Róna József ércöntőjében. A szoborbizottság Vértesi Károly elnök vezetésével ma tekintette meg a kész szobrot, melynek sikerült volta fölött elismerését fejezte ki úgy a mintázó, mint az ércbeöntő művésznek. Az emléket a jövő májusban leplezik le. — Széchenyi István-társaság. Nemrég megalakult a Széchenyi István-társaság, amely azt a nemes célt tűzte mag elé, hogy az ifjúsági egyesületek szerzésével, ifjúsági könyvtárak felállításával, internetusok létesítésével és más célszerű módokon hazánk ifjúságának hazafias, nemzeti szellemben való nevelését előmozdítsa. Ára délután a társaság igazgatótanácsi ülést tartott az Otthon kör dísztermében báró Bánffy Dezső elnöklete alatt. Ott voltak többek közt: Márkus József főpolgármester, a társaság alelnöke, Mártonffy Márton, a társaság ügyvezető igazgatója, Halász Ferenc és Kaffka László miniszteri tanácsosok, Simonyi Zsigmond, Bókay Árpád és Beke Manó egyetemi tanárok, Gajáry Géza, Gelléri Mára, Glück Frigyes, Balassa József, Kunos Ignác, Benedek Elek stb. Báró Bánffy Dezső üdvözölte a megjelenteket és megköszönte elnökké történt megválasztatását. Megígérte, hogy a cél nagy és fontos voltára és nemzeti irányára való tekintettel a legnagyobb odaadással fogja elnöki kötelességét teljesíteni. (Éljenzés.) Jelentette ezután, hogy a belügyminiszter jóváhagyta a társaság alapszabályait. Azután Mártoniy Márton ügyvezető igazgató kiemelte, hogy különös súlyt kell helyezni a vidéki fiókok megalakulására. Erre a célra már el is készült az alapszabálytervezet. Jelentette továbbá, hogy megalakultak a társaság szakosztályai, nevezetesen az irodalmi, a gazdasági és a társadalmi szakosztály. Azután Balassa József referált azokról a tervekről, amelyeket az irodalmi szakosztály elsősorban meg akar valósítani. A gazdasági osztály Glück Frigyes, a társadalmi osztály Gajáry Géza vezetése alatt buzgólkodik. Az igazgatótanács széleskörű társadalmi akciót indít a társaság anyagi támogatása iránt. A társaság közgyűlése december 17-én déli 12 órakor lesz az új városháza nagytermében. __ Olaszok és németek Nápolyban tegnap egy katholikus meetingen állást foglaltak az innsbrucki eseményekkel szemben. A meetingen, amelyen Prisco bíboros is részt vett s elhtározták, hogy Olaszország egész katholikus tanuló-ifjuságát bevonják a mozgalomba s kérik őket, hogy lépjenek be a Dante-társaságba. A Stampa vezércikkben foglalkozik ismét a mozgalommal s kijelenti, hogy az olasz diplomácia semmiféle lépést nem tett Bécsben az innsbrucki események után de bizalmasan lépéseket ■tesz az ügy megoldása érdekében. A Coriere della Sera Galante innsbrucki egyetemi tanár tanulmányát közli az innsbrucki viszonyokról A tanulmány tagadja, hogy a Brenneren túl az elolaszítás veszedelemmel járna. A veszedelem csupán abban áll — írja a tanár — hogy a tiroli parasztok helyébe, akik lusták, eladósodottak s iszákosak — a józan olasz munkások lépnek idővel. Rendkívül érdekes nyilatkozatot tett tegnap Triesztben Lajos Szalvátor, az etnográfiai munkáiról ismert főherceg, a toszkánai nagyherceg egyik bátyja. A főherceg, aki muggiai villájában tartózkodik, egy ottani politikai személyiség előtt úgy nyilatkozott, hogy helyénvaló volna, ha Triesztben felállítanák az olasz egyetemet s csodálkozását fejezte ki, hogy a kormány makacsul ellenzi az olaszok természetes kívánságát . Stösselek és Kuropatkinok. A torontálmegyei Szerbkeresztur községben van egy biró, akit Setyerov Bogdánnak hívnak, s aki arról nevezetes, hogy az orosz-japán háború óta kitört rajta a szlavizálás dühe. Beleszeretett a megvert generálisokba s a dicstelen hadvezérekbe s ezt a rajongását avval elégíti ki, hogy a szerbkeresztúri újszülötteket Stöszszel vagy Kuropatkini névre kereszteltek. Valahány bölcső van a faluban, abban csupa Stösszelt és csupa Kuropatkint ringatnak. A russzofil rajongás idáig elég ártatlan dolog volna, de Setyerov bíró nem is áll meg ott, ahol a dolog ártatlan. Most már a felnőtteknek is nevet ad s ha magyar nevű emberen megakad a szeme, azt menten megszólítja, ígér neki fát-fát, egy pár forintot s addig nem nyugszik, amiig a szegény át nem tér a görögkeleti vallásra. így járt el a minap egy Kasza Mihály nevű szegény emberrel, aki nemcsak önmagát, de az egész famíliáját eladta száz forintért s fölvette a Setyerov nevet. Most a szegény Kasza Mihály kérvénye ideérkezett a belügyminisztériumhoz. Azt kéri benne a jámbor magyar, hogy nevét Setyerovra változtassa. — De ez már félig sem, tréfa. A Magyar Szakírók Egyesülete tegnap választmányi ülést tartott Gelléri Mór elnöklete alatt. A folyó ügyek bejelentése után részletesen tárgyalták elnöknek a nemzetközi sajtókongresszussal kapcsolatos indítványait s elhatározta a választmány, hogy azokat úgy a magyar újságíró-egyesületekhez is beterjeszti. Katona Béla titkár az egyesület keretében létesítendő testületi bizottság szabályzatait terjesztette elő. Beszámolt az elnökség a folyó ügyekről és az egyesület kebelelében megindult mozgalmakról. Végül elhatározta a választmány, hogy az ügyészi teendők ellátására ideiglenesen dr. Fekete Ignácot kéri fel. — Asszonyzendülés Varsóban. Az orosz hatóságoknak ugyancsak meggyűlt a bajuk, ezúttal pedig az asszonyokkal. Varsóban és az ismaili kerületben az asszonyok, akiknek férjét és fiaikat katonának vitték Mandszuriába, zendülésben törtek ki, követelve a kormánytól, hogy az ígért kormánysegélyt fizesse ki nekik. A kormány megígérte ugyanis, hogy a besorozottak hozzátartozói segélyt fognak kapni, hogy megélhessenek. De eddig egy képeket sem kaptak, a zord tél azonban beállt, mates ezer meg ezer család kenyérkereső nélkül sínylődik. Elkeseredésükben az asszonyok ezerszámban rohanták meg a kormányzói palotát s addig nem tágítottak, mig a kormányzóhelyettes 10.000 rubelt ki nem osztott közöttük. A kormányzó táviratilag kérte az orosz belügyminisztériumot, hogy ez évre még további 21.000 rubelt utalványozzon a behívott tartalékosok családjai részére. Az ellenpap. Londonból jelentik, hogy a dakoibhi kongregacionális templomban a minap furcsa istentisztelet folyt le, amely még az angol istentiszteletek történetében is páratlan. A templom régi lelkészével, Brown tiszteletessel a község egy része éppenséggel nem tudott megférni s a derék lelkésznek szemére hányták, hogy szabad óráiban cukrász-mesterséget folytat. Brown nem sokat törődött ezekkel a szemrehányásokkal s mert a templom egyik ajtajának kulcsa az ő kezében volt, biztosnak érezte magát hivatalában. Csakhogy a templomnak két ajtaja Van s két kulcsa. A második kulcs pedig Braun ellenségeinek kezébe került, akik a minap föl is használták ezt a kulcsot. Brown vasárnap belépett a templomba s észrevette, hogy a szószéken egy másik lelkész áll. Rögtön kitalálta, hogy ezt a lelkészt úgy hozatták ellenségei Londonból. Brown szótlanul ment föl a szószékre, megvárta, amíg ellenfele elvégezte imáját s aztán intett a közönségnek, hogy kezdjenek énekelni. Az ellenpap sem vette tréfára a dolgot, ő is énekeltetett s egyszerre olyan pokoli lárma támadt a templomban, hogy az oszlopok is megremegtek belé. Akkor az éneknek vége szakadt, következett a prédikáció. Csakhogy az ellenpap egyszerre kezdte beszédét Brown úrral. Már-már verekedésre került volna a sor, amikor hirtelen három Brown, párti ember szaladt fel a szószékre, hogy a lelkészt megvédelmezze. Brown ur most bátor lett s igy szólt az ellenpapnak: — Ha ön gentleman, el fogja hagyni a szószéket. Ha pedig nem hagyja el, lehajitom innen! Brown úr most már szóhoz jutott, bár beszéde közben nem egy gúnyos kacagás, hangzott föl. Egy úri asszony is gimnyolódott a lelkésszel, aki így vágott vissza: — Asszonyom, ön most nevethet, de biztosíthatom, hogy a pokolban nem fog nevetni! Brown befejezve beszédét, méltóságteljes léptekkel hagyta el a templomot. Az ellenpap pedig, most már nem lévén kivel civakodnia, szintén elhagyta az isten házát. 1— Eszterházy herceg havannái. Érdeke esetet elevenítettek föl az 1894-ben Bécsben elhunyt Eszterházy, Miklós hercegről, aki nagy kedvelője volt a havanna-szivaroknak. Szállítója egy alkalommal újfajta lavanna-szivarokat mutatott be neki, melyeket annyira megkedvelt, hogy táviratilag azonnal 15.000 darabot rendelt belőlük. A havannák kiállván a fináncok szigorú vizsgálatát s a megvámolást, annak rendje és módja szerint eljutottak a herceghez. Egy hét múlva egy csapat finánc jelentkezett a hercegnél, aki szívesen fogadta őket. Nagy bocsánatkérések közt arra kérték a herceget, mutatná meg nekik a legutóbb kapott havannákat, hogy mennyi van még belőlük. A herceg szívesen engedett nekik, sőt vigasztalta őket, hogy csak köte■ lességüket teljesítik, nincs tehát miért bocsánatot kérniük. A fináncok azután összekeverték és megolvasták a szivarokat s rögtön rájöttek, hogy óriási mennyiség hiányzik. Jegyzőkönyvet vettek föl s kérték a szolgát, jelentse be őket újra a hercegnél. Kissé szorongva mondta el a szónok tapasztalataikat. — Bocsásson meg fenség, de az mégis lehetetlen, hogy fenséged ilyen rövid idő alatt 10.000 havannát méltóztatott volna elszívni legmagasabb ajkaival. Fenséged talán nem vette figyelembe a behozott szivaroknak baráti körben való továbbadását tiltó törvényt, — erre kérjük fenséged legmagasabb nyilatkozatát. A herceg lakásához fordult:— Adj csak ide egy csomagot onnan. A herceg átvette az egybekötött 50 legfinomabb havannát, a kandallóhoz lépett s az egész csomót fenséges nyugalommal a lobogó tűzba dobta. A derék komisszió megmerevedett ettől a látványtól. A herceg aztán így szólt nagy nyugodtan: Látják, ez az én külön kedvtelésem. Nem ismerek nagyobb gyönyörűséget, mint a kandallóban elégő havanna-szivarok illatát. Most már látták, hogy fogyasztomén oly gyorsan a szivarjaimat s ezt ki tilthatná meg nekem? Erről a dologról hivatalos és nem hivatalos magasabb körökben annak idején sokat beszéltek Bécsben, sokan akadtak azonban — akik akkor sem hittek benne. — A pálinka ellen. Az Országos Közegészségi egyesület alkoholbizottsága tegnap este dr. Schwartzer Ottó udvari tanácsos elnöklete alatt ízlést tartott. A belügyminisztériumhoz felterjesztendő memorandummal foglalkozott, amely a vasárnapi munkaszünetnek a pálinkamérésre való kiterjesztésére irányul. A memorandum lényege az, hogy az égetett szeszes italok darusításának zárórája mindenütt, tehát nemcsak a pálinkamérésekben, hanem a szállodákban, vendéglőkben, korcsmákban, kávéházakban, fűszer- és szatócsüzletekben , vasárnap délelőtt 10 órára tűzessék ki. Az alkohol-bizottság a memorandumot elfogadta és elhatározta, hogy beterjeszti az országos közegészségi egyesületnek. Már eddig is számos kiváló egyesület bejelentette a memorandumhoz való hozzájárulását. — A meglopott Fusine herceg, Newyorkból táviratoztak, hogy Fusine japán hercegtől ellopták a st.-louisi világkiállításon 5000 dollár értékű ékszerét. Fusine herceget négy héttel ezelőtt azzal a misszióval küldte Washingtonba a mikádó, hogy megköszönje Rooseveltnek és kormányának a japánok ügye iránt tanúsított jóindulatot. Természetesen nagy megtiszteltetésben volt része mindenütt és ő is áradozó szavakkal hódolt a yankeeknek. Vájjon ma is el van-e my ,ragadtelve az amerikai vendégszeretetül. — Ellepett tandíjak. A mechanikai és órásipari szakiskola igazgatósága feljelentést tett a rendőrségen, hogy az elmúlt éjszaka ismeretlen tettesek betörtek az igazgató szobájába és felfeszítették az egyik szekrényt, amelyből ellopták az év eleje óta összegyűlt 1504 korona tandíjat. A betörést csakis olyan ember követhette el, aki a viszonyokat ismeri, mert éppen csak azt a szekrényt törte föl, amebben a pénzttartották.