Budapesti Napló, 1904. december (9. évfolyam, 332-360. szám)

1904-12-07 / 338. szám

Budapest, szerda BUDAPESTI NAPLÓ 1901. december 7. 838. szám. — A Jaurés—Derouléde párbaj. A Ciderbonában nem engedte meg a kormány Deroulédenek, hogy spanyol földön verekedjék meg Derouléde és Jaures. Ellenben a radikális francia kormány, amely hadatszent minden előítéletnek és harcba szállt a katholikus egyházzal is, felajánlotta a becsületkeresőknek Franciaország földjét, hogy ott háborútlanul döntsön hát a végzet, kinek volt igaza, Deroulédenek-é vagy Jauresnek, Jeanne d' Arc csodáiéin airc-e vagy azoknak, akik meny5i kézzel síjéttépik a legenda fátyolét? E végből salvus conductust biztr,ütött a francia kormány, a száműzött Deroulédenek s Hendeja, határszéli városkában megtörtént, ma a párbaj. Pisztolylyal állottak ,szemben egymással Derouléde ds Jaurés, kétszer sütötték el fegyverüket, de sebesült nem történt. A szocialista vezér megreperálta a becsületét és megy vissza Parisba, hogy hirdesse tovább a modern igéket, Derouléde pedig mehet a föld akármely tájékára, csak hazájába ment, amelynek szolgálatában már annyi bolondot elkövetett. Az orléanti szűz legendája pedig tovább is csak legenda marad, tele titokzatossággal. — Ibsen. Krisztiániából jelentik, hogy a nagybeteg író, akinek állapota az utóbbi időben sok aggodalomra adott okot, még betegségében is lankadatlanul dolgozik. De idegei már nem szolgálják többé a nagy elmét. Néhány nappal ezelőtt eszméletlenül esett össze íróasztala mellett. Háziorvosa attól tartott, hogy szívbénulás állott be, mert a beteget csak nehezen tudta feléleszteni. Most már aránylag jobban érzi magát az író és komolyabb eshetőségektől nem tartanak. Ibsen lakása a Drammenswegen, a királyi palota közelében van. Ablakai a királyi parkra és egy nagyforgalmú útra nyílnak. Ibsen magányos életet él, társaságba, nyilvános helyekre nem igen jár, de még legszűkebb családi körét sem keresi fel. Nagyon szereti tehát lakását, amiről a következő eset is tanúskodik. A kormány azt a házat, amelyben Ibsen lakik, pár évvel ezelőtt kibérelte a földmivolisügyi minisztérium részére és Ibsennek el kellett költöznie régi, kedve® lakásából. Ez anynyira bántotta az agy ízót, hogy valóságos hivatalos formában értesítette a kormányt, hogy ha bérletét fentartja és neki lakásából ki kell körtözni, akkor kivándorol külföldre. A kormány sietett is kívánságának eleget tenni és meghagyta Ibsent régi lakásában, a háztulajdonost pedig kárpótolta. Ibsen különösen most van rászorulva kedves otthonára, amelyet naponta csak egyszer, egy rövid órára hagy el, ha kikocsizik vagy orvosa társaságában a királyi parkba sétára megy, ahová bármikor beléphet, mert az udvartól e célra külön kulcsot kapott. A királyi parkban régebben órákig is szokott elüldögélni az agg író s ki tudja hány nagy eszméje született csendes magányában, a királyi parkban! _ Az izraelita magyar irodalmi társaság ma este tartotta meg e havi első felolvasó-ülését Ágai Adolf elnöklete alatt. Patai József értekezésében megadja a Kabbala magyarázatát, belemerülve ennek miszticizmusába, azt inkább költészetnek és hitnek, mint babonának minősítve. Utána Mezei Sándor olvasta fel pár csinos versét és Lenkei Henrik Nagy Endre: „Ki a bölcsebb“ című rajzát, A lisszaboni rikkancsok. Lisszabonból írják: Portugáliában a szegénysovagyemlékek már zsenge korukban kénytelenek kenyérkereset után nézni. Tízéves fiúcskák, sőt fiatalabbak is, mezítláb járnak rossz ruhájukban az utcákon, hogy újságok elárusításával néhány garast keressenek. Kora reggel és késő este kiáltják az utcán futkosva áraikat, betérnek egy boltba, majd egy házba, hogy ott a negyedik vagy ötödik emeleten lakó vevőjüket kiszolgálják. A kis elárusítók nagyon értelmesek. Bár soha írni vagy olvasni nem tanultak, a friss híreket szentori hangon kiáltják ki- Pompás kereskedők! Igaz, hogy a törvény nem állja útját tisztességtelen versenyüknek. Nincs olyan cselfogás, amelylyel ne élnének, hogy újabb vevőket szerezzenek. De azért nagyon udvariasak és megbízhatók. Ha valaki nagyobb pénzdarabot ad nekik, amelyet nem tudnak felváltani, egyszerre csak eltűnnek. Az idegen azt hinné, hogy pénze odaveszett. Pedig nem kell félnie. Csakhamar visszatér a kisfiú, a pénzt valahol felváltotta. Legfeljebb egy cigarettát koldul ki szolgálata fejében. Ha vadon nőnek fe fel, sokat adnak a tisztességre. Korán megtanulják az élet kegyetlenségeit megismerni. Magukra hagyatva némelyek tönkremennek, a leg"többen nem emelkednek ki sorsukból. De azért soraikból nem egy híres és gazdag férfiú került ki. Tevékenységük különben nem is olyan jelentéktelen, mint gondolnék. A fiú fiú munkatársa lapjának és neon egy újságot hoz divatba ügyessége által. A „Journal de Noute“, amely politikán kívül sporttal is foglalkozik, a kis ujságkereskedőkkel versenyfutást rendezett a múlt vasárnapon. A szerencsés győztes 75 frankot kapott s azonkívül a nagy számban jelenlevő közönség tapsaiban is részesült . Tolsztoj gróf az alkotmányreform ellen, Londonból táviratozzák lapunknak. Tolsztoj Leó gróf a Filadelfiában megjelenő „Northamerican“ című lapnak levelet írt, amelyben kijelenti, hogy a zemsztvo-agitáció eredménye nem lesz az igazi társadalmi javulás. Akik e mozgalomban a szabadság új korszakának hajnalhasadását üdvözlik, akadályt gördítenek az igazi haladé® elé. Igazi javulást csak az egyes embereknek vallás-erkölcsi újjászületésével lehet elérni. Enélkül az alkotmány nem alkalmas eszköz az emberiség javának előmozdítására, amit a Franciaországban, Angliában fe Amerikában uralkodó állapotok is mutatnak. — Az uj zenepalota. A székesfőváros isméte egy díszes középülettel lett gazdagabb. Az uj zenepalota ez, melynek építését a közoktatásügyi kormány rendeletéből az őszszel kezdték meg. A zenepalota az egykori vakok intézete helyén, a Király-, Gyár- és Kemnitzer-utca által határolt nagy telken fog emelkedni. Az épület főhomlokzata a Gyár-utcára nyílik, mégpedig azért, hogy a nagy hangversenyterem, mely földszintes helyiség lesz, terembe essék a főbejárattal. A Kemnitzer-utcai szárny első emeletén lesz a kis hangversenyterem, a király utcai részen pedig, mely a legzajosabb, az igazgatósági irodák és a zeneakadémia előadási termei lesznek. Az épület kettős célt szolgál, egyrészt művészi hangversenyek rendezésére megfelelő helyiségeket foglal magában, másrészt méltó hajlékot nyújt a magyar királyi zeneakadémiának A nagy hangversenyterem, mely a külföldi hasonló termekben, szerzett tapasztalatok fölhasználásával épül, a maga nemében szinte páratlan és tökéletes lesz, úgy beosztás, elrendezés, mint akusztika és világítás dolgában és ezer ember számára lesz benne hely. Ebben a teremben fogják rendezni a jövőben a filharmóniai és a nagyobbb művészi hangversenyeket, míg a vonósnégyes társulatok hangversenyei és az intimebb művészi előadások részére a kis hangversenytermet tartják fönn, melyben 100 személy számára van ülőhely. Itt rendezik majd a fezeneakadémia nyilvános próbakangveményeit és vizs-gálatait. Az épület maga modern renaissance stílusban épül. Főhomlokzatán Liszt Ferenc domborművű szobra fog díszelegni. Az épület éppen úgy, mint maga a berendezés színes anyagból készül, terméskőből, márványból, bronzból. A közoktatásügyi kormány megbízásából Korb és Giergl műépítészek tervei szerint etészül a palota, melynek költségeire harmadfél millió koronát irányoztak elő. A beton alapozási és pincefalazati munkálatokat fűtött bódék segítségével a téli idő ellenére is nagy erővel végzik, úgy hogy az épület a jövő nyárra tető alá kerülhessen. Az orosz alkotmány. Pétervárról táviratoztak a „Berliner Tageblatt“-nak, hogy a 19 nemesi marsall tegnap Moszkvában gyűlést tartottés hasonló határozatot hozott, mint a zemsztvokongresszus; ez a határozat is alkotmányt sürget, csakhogy inkább van tekintettel a monarchikus elvre, semmint a zemsztvok programmtervezete. Sviatospolk-Mirsky herceg belügyminiszter már átnyújtotta a cárnak a zemsztvo-kongresszus határozatát s a cár e szavakkal vette azt át: idők nem éppen alkalmasak ilyen reformokra. Mondja meg a zemsztvo-képviselőknek, hogy ez nem a legalkalmasabb időpont. — Százéves főgimnázium. Szatmárról táviratoztak. A szatmárnémeti kir. kath. főgimnázium újraalapításának századik évfodulója alkalmából ma ünnepet ült. A város lobogódiszt öltött. Délelőtt 9 órakor diszmise volt a zárdatemplomban, melyet Kádár dr. kanonok pontifikált s amelyen a városi dalárda is közreműködött. Mise után a főgimnáziumban diszünnep volt, amelyen a kultuszminiszter képviseletében dr. Boncz Ödön miniszteri tanácsos jelent meg. Fölkes Béla tanár dr. Fodor Gyula ünnepi ódáját szavalta, majd Ratkovszky Pál igazgató üdvözölte a miniszter képviselőjét s ismertette a Pázmány alapította gimnázium történetét. Haller tanár orgona játéka után Národlya VIII. osztályú tanuló szavalt, végül a gimnáziumi énekkar énekelt. Délben az egész város intelligenciájának részvételével 200 terítékű bankett volt a Pannóniában. Ő felségét lelkes felköszöntőben dr. Boncz miniszteri tanácsos éltette, Ratkovszky igazgató Berzeviczy miniszterre mondott pohárköszöntőt, dr. Fechtel János tanár dr. Boncz miniszteri tanácsosra ürítette poharát, Ratkovszky igazgatói Meszlényi püspököt éltette. Az ünnepre a budapesti, eperjesi, beregszászi, nyíregyházai, nagybányai, nagykárolyi és munkácsi iskolák küldtek képviselőket. — A király gyermekkori rajza. Apponyi Sándor gróf értesítette a jótékony célra szolgálóműkedvelő-kiállítás rendezőjét, báró Edelsheim-Gyulay Lipótot, hogy a kiállításra átengedi királyunknak egy rajzát is, amelyet gyermekkorában készített ő felsége. A kiállítást szombaton, 10-én személyesen nyitják meg József Ágost főherceg és Auguszta főhercegasszony, — Jeanne d‘Arc családja. A L'humanité legutóbbi számában érdekes cikk jelent meg az Orleans szűznek, Jeanne d‘Arcnak családjáról. A cikk azt bizonyítja, hogy Jeanne d'Arc családja még bent halt ki. Orléansban a Jeanne d'Arc tiszteletein rendezett utolsó ünnepségek alkalmával egy de la Gabrienevű francia őrnagy, aki jelenleg Versaillesban állomásozik, hiteles okmányokkal igazolta, hogy ő az orléansi szűz családjának egyenes leszármazottja. A L’humanité megjegyzi, hogy de la Gabbe őrnagy, e származása révén díszhelyről nézte végig az ünnepségeket. Vonatösszeütközés Kelenföldön. Ma délelőtt az a riasztó hír terjedt el a fővárosban, hogy a fiumei személyvonat, amely reggel negyed kilenckor indult el Budapestről, Kelenföldén kisiklott és nagyon sokan megsebesültek. A hír szerencsére túlzott volt. A valóság az, hogy az 1006. számú fiumei személyvonat a ferencvárosi váltótorony előtt összeütközött az 1225. számú tolatómozdonnyal. A tolatómozdony, amely négy kocsit vitt, keresztezte a személyvonat útját. Az összeütközést nem sikerült megakadályozni és a két mozdony akkora erővel horzsolódott egymáshoz, hogy a tolatómozdony és négy kocsija fölborult, a személyvonat néhány kocsija pedig kisiklott. Mindössze nyolcan sebesültek meg, de egyikük sem súlyosan. A sebesültek ezek: Ráth Józsefné, Feuerstein Jónás, özv. Héri Ferencné, Kallós Mhályné, Baumgarten Aladár, Schuleisz Jakab, Vaskovics József és özvegye Buzi Jánosné. A megsérült utasok a tizenegy órakor érkezett pótvonattal folytatták Útjukat Fiume felé. A rendőrség még délelőtt megtartotta a helyszíni szemlét és megindította a vizsgálatot. Vonatzavar nincs. Az államvasutak budapesti igazgatósága a budapesti kelenföldi pályaudvaron ma reszel történt vonatösszeütközésről a következő kommünikét teszi közzé. ,,A budapesti keleti pályaudvarról ma reggel 8 óra 15 perckor elindult 1006. számú fiumei személyvonat a budapesti kelenföldi állomáson a behaladás alkalmával összeütközött egy tolatómozdonynyal. Az összeütközés folytán az utasok és alkalmazottak közül senki se sérült meg, de több jármű kisiklott és megrongálódott. A kisiklott járművek a pályát eltorlaszolták. A vonat utasainak továbbvitelére külön vonat indíttatott, mely 11 óra 40 perckor tehát 3 órai késéssel indult Fiume felé. A vizsgálatott megindították. Mars, miniszteri tanácsos igazgató. — Tudom, miről szól, csakhogy a háborús, keserűviz, reggel fél pohárral lasztitva, sebb gyomor és beltisztitója mellett rendkívül jó étvágyat hoz. Üvegre 50 fillér Csak a felét kell bevenni, mint más keserűvizekbe, azért kapható mindenütt kis üveggel is 30 fillérért.