Budapesti Napló, 1904. december (9. évfolyam, 332-360. szám)

1904-12-22 / 353. szám

Budapest, csütörtök BUDAPESTI NAPLÓ 1904. december 22. 3.13.. szája ben Guiseppa Laura d'Areta márkihoz. Miss Frances Newlands pedig november óta Bredlan kapitánynak, néhai György porosz herceg hadsegédének a felesége. — A Szent István-bazilika. A lipótvárosi Szent István-bazilika belsejének művészi kiképzése már közeledik a végleges befejezéséhez. Rendkívül sok időt vett igénybe ez a munka, hanem ha teljesen készen lesz, színes márványfalaival, hatalmas oszlopaival és pilléreivel, drága márványokból faragott oltáraival, Lotz Károly mozaik képeivel ékesített, gazdag aranyozásu kupolájával, Benczúr képeivel díszített szentélyével s több jeles művészünk festményeivel és szobraival és hatalmas kórusával olyan fenséges lesz, hogy vetekedni fog sok európai him templomnak belsejével. A templom belsejét Kauser József műépítő szigorúan olasz reneszánsz stílusban tervezte; jeles munkatársai voltak a nagy művészi feladat megoldásában Sturm Albert és a nemrég elhunyt Petrik Jenő müépítők. A templomnak egyik legszebb ékessége a Szentély lesz a drága főoltárral, amelyre körülbelül kétszázezer koronát fordítottak. A főoltárt sok hónapi fáradságos munka után teljesen fölállították, csupán a bronz díszítések hiányzanak róla. A kupla mellett jobbról és balról azonban négy-négyesebb, világos márványoszlop sorakozik; ezek tartják az oltárpárkányt, amely belenyúlik a gyönyörű, figurális pillérekbe. A főoltárnak is egyik legszebb része a szentségtartóház, amely többféle márványíjból készült s gazdagon van ellátva bronz díszítéssel. Bronzból készülnek az oszlopok fejei és az oltárhoz szükséges kellékek mind s ezeket bearanyozzák. A mellékoltárok képeit Benczúr Gyula, Etelka Gyula, Boskovics Ignác, Nádler Róbert, Feszty Árpád és Vastagh György festették. Készen van a kupolafülkék egyik szobra is, a Sennyey Károlyé, mely Szent Erzsébetet ábrázolja. Bollinger Rezső Szent Lászlóját most faragják márványba s Strobl most mintázza Szent Gellértet. Az orgona fölállítását a közelben teljesen befejezik s akkorára készen lesznek a kapuk, szélfogók és padok meg székek is. A gyóntatószékek már föl vannak állítva. A templomban villamos világítás lesz. A templomot, eddigi megállapodás szerint, a koronázás évfordulóján, június 8-án szentelik fel. — Csaló magyar bankár Amerikában. Csinos kis bokrétát lehetne kötni azokból az urakból, akik a magyar büntető hatóságok üldözése elől Amerikába szöknek és ott magyar voltukkal iparkodnak exisztenciát maguknak teremteni. Természetesen nem válogatósak az eszközökbe sem. Ezeknek az embereknek a típusa a newyorki magyar bankár, akiknek cégtábláját már messziről kerüli mindenki, csak a hazátlanná lett szegény magyar fordul hozzá bizalommal, mert hát honfitársa. És a „magyar bankár“ arra is alapítja üzletét, hogy a kivándorlók pénzéből megélhet. A kivándorlottak nekik adják át keservesen összegyűjtött pénzüket, hogy küldjék el Magyaroszágba, talán éhező családjuknak és bizony nagyon sokszor megtörtént már, hogy a »magyar bankár“elsikkasztotta drága honfitársának pénzét. Az amerikai lapok szerint megint lelepleztek egy ilyen csaló bankárt. Az illető Adler Oszkár, a newyorki Novak és Társa bankárcég tulajdonosa, aki igen sok amerikai magyar embert megkárosított oly módon, hogy pénzt vett át tőlük, azzal a megbízással, hogy Magyarországba küldje. Amikor megbízói már nagyon szorongatták, udvarolni kezdett egy New Yorkban élő gazdag honfitársunk leányának és székében híresztelte, hogy nemsokára feleségül fogja venni. A házasságból azonban nem lett semmi, mert a jövendő após idejében megtudta, hogy leányának udvarlója közönséges csaló. Adler Oszkár ezután nem tehetett mást, mint hogy megszökött New Yorkból, de megkárosított klienseinek följelentésére csakhamar elfogták. — A Medici-ház méregkeverei. A milánói esküdtszék nemsokára egy méregkeverési perrel fog foglalkozni, amely némileg a Muzzi-Bomnartini esetre emlékeztet. Egy évvel ezelőtt Milanóban hirtelen meghalt Luigi di Medici, közismert, gazdag gyufagyárosnak fiatal, szép felesége. Halála nagy gyászba borítota férjét és szobaleányát, Josetti Klementinát. Mind a ketten alig tudtak vigasztalódni, de különösen a szobaleány, aki nemcsak szolgálója, hanem úgyszólván bizalmas barátnője volt úrnőjének. Kétségbeesésük oly nagy volt, hogy figyelmesé tette a szomszédokat és ismerősöket is. Josetti Klementina sietett is vigasztalódni és húszezer lírát adatott magának gazdájától, amiért olyan buzgón ápolta a nejét. Aztán gyorsan berendezkedett, oly fényesen, mintha azontúl ő lett volna a ház úrnője. Mindezt azonban észrevette a hatóság is és különösen azért, mert a megsiratott Ernestina di Medici holtteste rendkívül el volt torzulva, elhatározták, hogy exhumálják. A vizsgálat megállapította, hogy az asszony méregkeveréknek esett áldozatul és a bűnös senki rás, mint a szobaleány. A leány bevallotta, hogy úrnőjét arzénikummal mérgezte meg. Vallomásában azt is mondotta egyszer, hogy gazdája bírta rá a gyilkosságra, de aztán visszavonta ezt a vallomást és a bűntényt magára vállalta. A házasfelek rosszul éltek, mert az asszony csak a pénzt kedvelte és így csakhamar meghasonlottak. A férj vigasztalódott és „szobaleányának szerződtette» Josetti Klementina nevű szeretőjét. Ez a nő valamikor betegápoló apáca is volt és annyira meg tudta nyerni úrnője kegyét, hogy vakon bízott benne. .. Eleven sakkjáték. Egy minden izében eredeti és művészi érdekességű terven gondolkoznak most a budapesti szalonokban. A terv az, hogy farsang idején a m. kir. Operaház színpadán egy eleven sakk játékot mutassanak be. Ez teljesen új és eredeti ünnepély volna, amelyhez hasonló a fővárosban még nem volt. A sakkjátszma figuráit budapesti úricsaládok 15—16 éves ifjú leánykái és fiatal férfitagjai személyesítenék és a hatvannégy kockás mezőn Maróczy Géza, a jeles magyar sakkmester dirigálná a szemrevaló sakkfigurákat. Az élő bábuk kosztümjeiről még nem történt megállapodás. Vagy a török-magyar háborúskodás idejéből veszik a ruhák mintáit és ekkor az egyik fél magyar középkori viseletben, a másik színes keleti kosztümökben lép fel, vagy pedig — és ez a másik terv — a sakkjátszma szereplői egy virágcsatát ábrázolnának, fantasztikus virágkosztümökben. Mindkét esetben ritka látványosságban lesz része a fővárosi közönségnek, amely az estélyen való részvételével egyúttal a jótékonyság oltárán is adózik, minthogy az estély tiszta jövedelmét az Országos Gazdasszony Egyesület árváinak javára fordítják. — A huszadik század asszonya. Egy párisi heti folyóiratban körkérdést intéztek írókhoz, színészekhez és színésznőkhöz, milyennek képzelik a női eszményképet a huszadik száadban. Többek közt a következő válasz is beérkezett: „A tökéletes asszony az anya, aki azonban sportot űzve nemes és szabad alkattal bírjon, hogy bájos, de egyúttal egészséges és erős lénynek tűnjék fel. Erkölcsi tekintetben vetkőzzék le minden előítéletből és tudatában legyen annak, hogy mik a jogai és kötelességei. Mindig képes legyen szabadon gondolkozni és cselekedni!“ Alfred Gapus, az optimisztikus szatiraáró egyáltalán nem beszél a tökéletes nőről, még pedig a következő okból: „Ha volna e földön egy tökéletes asszony, úgy a föld lakhatatlanná válnék Az asszony dicsősége és hatalma ugyanis végtelen változatosságában , örök tökéletességében rejlik.“ Robert de Flers és Caillavet bohózatírók a következőket küldék be: „Barátunkat, de la Palisse urat (utolsó operettjük korlátolt hőse) megkérdeztük, mit válaszolna az indiszkrét kérdésre. Válasza az volt, hogy egy aszszony csak akkor lehet tökéletes, ha tökéletlen. Szeretnék látni, aki ezt az állítást megcáfolja. Különben is — nem mindig az a tökéletes asszony, akit szeretünk?“ Az operett zeneszerzője, Claude Terras© csak néhány hangjegyet int válaszul: „Tralalala, tralala“ Rövid, de kimerítő vélemény Marcel Prevost szárazon ír, mintha egy törvényparagrafusról volna szó: ,,Ita a XVII. századból akarnék lefesteni a tökéletes nőt, csak azt kell róla írnunk: „a legszebb dereka és a világ legszebb szeme van“, vagy „a leg- szellemesebb nő a világon“. Ma azonban pontosabb adatokat követel a pozitivitus... Tehát ilyképpen határozzuk meg: fizikai és erkölcsi egyensúly; az agy, az idegek, a gyomor, az izmok egyensúlya . . . Bizonyítékok: A költők nem dicsőítik többé a betegségeket. Manapság a sorvadást tuberkulózisnak hívják. — Syveton öngyilkossága. Párisból jelentik, hogy Syveton atyja ma az államügyésznél följelentést tett azok ellen az ismeretlen emberek ellen, akik fiát meggyilkolták. A vád képviseletétMenard József, a párisi községtanács nacionalista tagja vállalta el. A feljelentés állítólag Syveronné ellen fordul és felsorolja azokat az okokat, amelyek az öngyilkosság ellen szólnak Továbbá azt is tartalmazza a feljelentés, hogy Syveton 150.000 frankra volt biztosítva és a gyilkosságot azért követték el, hogy Syvetonné mielőbb, ,a.ppnzh ma az Intransigeant-ban Syveton mostoha leányának, Menard asszonynak levelét közli, amelyben ez szeretettel emlékszik meg mostohaanyjáról és fájlalja anyjának szenvedéseit. Rochefon ebből azt következteti, hogy a Syveton ellen emelt vádak alaptalanok. E közben akadt már pályázó Syveton elárvult mandátumára. Radikális lapok szerint Bicnem volt touloni tengerészeti prefektus csak azért kérte nyugalmaztatását, mert a Syretom párisi mandátumára áhítozik. A nacionalista választó bizottság tegnap esti ülésén valóban el is határozta, hogy a mandátumot Bienemnek ajánlja fel. — Különös végrendeletek. A világ leghosszabb végrendeletét Hulse angol lelkész írta meg, aki 1708—1790. élt és a cambridgei egyetemen a Hulsean Lectures-t alapította. A végrendelet, amely az egyetem alkancellárjának birtokában van, 400 sűrűn írott oldalból álló kötet. Hulse jószágait az egyetemre hagyta. A jövedelemből két ösztöndíj, két tanári állás és egy évenként kiadandó jutalom megfelelő összege adandó ki. Az egyik tanári állással együtt jár a „theológia Hulse tanáráénak a címe. A végrendelet részletei évekig foglalkoztathatták a lelkész urat, mert a legkisebb dolgokig kiterjeszkednek. Napóleon végrendelete aránylag rövid a lelkipásztor végrendeletéhez képest, mert csak 26 nyomtatott oldalból áll. A legrövidebb végrendelet azonban az, amely a lowest angol bíróságnál van letéve és amely csak a következő szavakat tartalmazza: »X. asszonyé legyen halálom után egész vagyonára.“ Nagyon furcsa végrendelkezések még a következők: A múlt évben az Írországi Athloneban egy agg hajadon halt meg, aki szülővárosára 600.000 koronát hagyott azzal a kikötéssel, hogy a pénzt egy templom építésére fordítsák ; a mellékkikötés pedig az volt, hogy holttestét megégessék és hamvait vakolatnak használják fel az építésnél. San Franciskóban egy úrnő meghagyta, hogy négy lovát halála után agyonlőjék. Végül még közöljük a philadelphiai Gerber Andrew dr.-nak esetét. Ez az orvos 400.000 dollárt hagyott hátra. A felét nőtlen fiára hagyta, a másik felét pedig kamatoztassák, míg legifjabb ükunokája 22 éves lesz. Végrendeletében még kijelentette a doktor, hogy habár még unokája sincsen, bizonyára unokák, dédunokák és ükunokák fogják nevét megörökíteni, de az ő lelke csak ükunokájának testében fogja e világ árnyékait meglátogatni s ezért kívánja, hogy hátrahagyott vagyonát akkor élvezze. Fia megtámadta a végrendeletet és a törvényszék meg is semmisítette a végrendelet eme furcsa pontját, még pedig azzal az indokolással, hogy nagyon kevés remény van arra nézve, hogy a végrendelkező még egyszer e világra jöjjön. •— A Ferenc József-kórház választásai. Népes gyűlést tartottak ma a Ferenc József-kórház tagjai Lörvy Gusztáv elnöklete alatt a kereskedelmi alkalmazottak országos egyesületében. A gyűlés a kórház választásai ügyében a következő határozati javaslatot fogadta el: — Az értekezlet a leghatározottabban megköveteli, hogy a Ferenc József kereskedelmi kórház közgyűlésén a kereskedelmi alkalmazottakat csakis önzetlen, komoly, az alkalmazottak ügye iránt tiszta szeretettel és lelkesedéssel viseltető kartársak kép-viseljék és miután ezt a követelést teljesítve látja a hivatalos kijelölő bizottság listájában, azt elfogadja és erkölcsi kötelességének tartja azt győzelemre is juttatni. Egyben elítéli azokat, kik magán-, érdekből vagy szereplési vágytól vezéreltetve jó- hiszemű és tapasztalatlan kartársaikat hangzatos jelszavakkal saját önző céljaikra felhasználni és félrevezetni akarják. — Matrózok zendülése egy magyar hajón. A magyar keleti tengerhajózási társaság »József Ágost főherceg“ nevű új hajóján a tengerészek útközben fellázadtak és súlyos fegyelmi sértést követve el, nem akartak engedelmeskedni. A hajóparancsnok tegnap délután a velencei osztrák-magyar konzulátusnál jelentést tett az ügyről, miközben azonban a konzullal beszélgetett, az egyik zendülő matróz, akit magával vitt, berohant a szobába, dühösen rámadt a parancsnokra, akit többször arcul ütött és össze-vissza ver. A merénylőt csak nagy nehezen lehetett lefogni. A matrózok azt állítják, hogy azért tagadták meg a hajón az engedelmességet, mert embertelen szolgálatra akarták őket , kényszeríteni »« enni sem adtak nekik.