Budapesti Orvosi Újság, 1906. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)
1906-02-08 / 6. szám
124 . érv; Budapesti Orvosi Újság Mind a jelenségeket, s általában a légköri elektromosság keletkezését Ebertnek csaknem általánosan elfogadott elmélete a talaj radium, thorium, aktinium és más radioaktív elem tartalmával magyarázza. Érdekes, hogy ezen dolgok ismerete egyszerre világot vet számos eddig érthetetlen tapasztalati tényre. Ha átlapozzuk az útleírásokat, melyekben a havasok rideg világát meghódító kutatók írják le éseményeket, a hegyi betegség leírásánál oly körülményeiket találunk ismételten megemlítve, melyeknek okozati összefüggését a betegséggel csakis a levegő ismertetett elektromos tulajdonságai teszik megérthetővé. Már régebben tudták, hogy a hegyi betegség fellépését nem csak a légritkaság foka szabja meg, hanem függ ez valami más tényezőtől is, mely viszont a tereppel, az időjárással és a hegység geológiai viszonyaival van összefüggésben. Lépten-nyomon meg van említve a havasi útleírásokban, hogy zárt helyeken, sziklaszakadékokban, couloirokban már sokkal mélyebb pontokon is fellép a hegyi betegség, mint nyílt, szellőjárta helyeken. Ragyogó napfénynél gyakoribb, erősebb, és kisebb magasságban tör ki a jelzett kör, mint ködös, borult időben. Conways, Guillarmond és mások határozottan mondják, hogy nagy magasságok elérését czélozva mindig nyílt, de árnyékos, széljárta helyeket kell keresni, a pangó levegőjű couloirok, s a napfényes pontok félre kerülendők. Számos hegyen a vezetők pontosan ismerik azon helyeket, ahol a hegyi betegség az utazókat meg szokta lepni. Ezen pontok rendesen oly természetűek a minőt az előbbi kikezdésben veszedelmeseknek mondtunk. Némely helyen a vezetők bizonyos növénynyeket (Himalaya, Bansuruh-hágó), máshol bizonyos ércttartalmú kőzeteket (Andesek) tartanak a betegség okozóinak. Szerintük e növények vagy kőzetek kipárolgása mérgezi az illető pont levegőjét. E népies mesének tetsző felfogás csodálatosképen tudományos támaszokat fog kapni. Ma már csaknem bizonyosnak vehetjük, hogy a felsorolt körülmények a levegő villamos tulajdonságai révén vannak a hegyi betegségek kitörésére befolyással. Tudjuk, hogy szakadékok, couloirok, pangó levegője erősen ionizált és radioaktív. Tudjuk, hogy napfényes ragyogó, szélcsendes idő a levegő ionisatioját és monopolaritását fokozza. A Monte Rosa oldalán 4000 m. magasságban a »Lyssoch« felett van egy »Sasso del diavolo« nevű süppedék jégszakadékok mellett, mely hírhedt arról, hogy itt szokta a turistákat a hegyi betegség meglepni. Kiderült, hogy e ponton a levegő nagy fokban ionizált, és erős a monopolaritás, (a — = 1974; a + — 465 ; q =425) (Zuntz és Durig). Mivel a levegő ily állapota a talaj radioaktív anyag tartalmával okozati összefüggésben lehet, helyesnek kell tartanunk az Andesek lakóinak azon megfigyelését, hogy bizonyos fémtartalmú kőzetek a hegyi betegség közvetett okozói. Érdekes, hogy az Andesek lakói a hegyi betegséget Sorroche-nak mondják; e szó a keshuana nyelv sorroschi szavából származik, mi kénes ásványokat jelent. A hegyi betegség spanyol neve: veta, »fémtartalmú ér« jelentéssel is bír. Hogy a speciális vegyi alkatú talajnak speciális növényzete is szokott lenni, az ismert dolog. Lehet tehát valami igaz az indiaiak megfigyelésében is, hogy a hegyi betegség kitörési helyein speciális flóra van. Sajó Károlynak a növények talajválogatására vonatkozó kísérletei és megfigyelései is határozottan arra mutatnak, hogy a növényzetre a talaj radioaktivitásának jelentékeny hatásának kell lenni. Zuntz és Durig kimutathatták, hogy a Capanna Regina Margheritán napfényes nyári napon a levegő abnormis villamos magatartása következtében (a— = 996;a-f- 147 ; q = 678.) légzésük mechanismusa, mélysége és gázcseréje jelentékenyen megváltozott. A légzés mélysége, az oxygenfogyasztás, a szénsavkiválasztás és a respiratorikus quotiens értékei nőttek. A kísérletek többszörös ismétlése (több helyen) nagy mértékben valószínűvé tették, hogy a levegő ionisatiojának s unipolaritásának hatásával van dolgunk. Zuntz magán is észlelhette azt a tényt, hogy a levegő nagyfokú monopoláris vezetőképessége még oly egyéneknél is előidézheti a légzési nehézségeket, kik már hetek óta lakva a magasban teljesen akklimatizálódhattak. Bár a klíma ezen újonnan vizsgált tényezőinek hatását ily kifejezetten ritkán észlelhetjük, mégsem tagadhatjuk, hogy hatásuk, ha csökkentebb mértékben is, állandóan érvényesül. A magas hegyvidéken élő ember teste állandóan erős negatív töltéssel bír, s így a levegő radioaktív emanatioja, — melynek mennyisége a havasok között jelentékeny —könnyen, s nagy mennyiségben csapódhatik le bőrére, s tüdejének felszínére. Ezzel elérkeztünk ahhoz a problémához, melynek tárgya intraatomistikus energiáknak a szervezetére gyakorolt hatása. Ez korunk egyik legnagyobb problémája. Máris inognak azon oszlopok — az anyag és energia fogalmai — melyeken egész tudásunk — s így az orvosi tudomány is épült. Ma már nem ütközik meg senki azon, ha az anyag meganyagtalanodásáról, anyag nélküli energiáról stb. beszélünk. A radioaktív anyagoknak az élő szervezetekre gyakorolt hatásairól nap-nap után óriás horderejű tanulmányok jelennek meg, s van reményünk, hogy nincs messze az az idő, mikor ép e haladás révén a klimatotherapia is minden részletében a jól megértett, mondhatnám mathematikai tudományok közé fog tartozni. Lapkivonatok. Szakirodalom. Belgyógyászat. M. Couto: Systolés zörej tiszta aortabillentyűelégtelenségnél. Alvarenga, Homemn, Stokes, Fräntzel és Osler szerint tiszta aortabillentyű-elégtelenségénél az esetek mintegy 75°/0-ában találunk systolés zörejt, amelynek oka különböző. Lehet, hogy akkor keletkezik, mikor a vér az első időben a megrövidült billentyűkkel ellátott szájadékon áthalad vagy a billentyűk falának érdessége okozza a tünetet, vagy az aortafal rugalmassági csökkenése, vagyis az aorta accendens tágulása. Az első nézet ellenkezésben van Poiseuille princípiumával, mert a véredények belső falát bevonó folyadékréteg bevonja az érdességet és ezen simul végig a tovahaladó vérhullám. Chauveau kimutatta, hogy az aortafal érdessége miatt nem támadhat zörej s ez ellen szól azon klinikai tapasztalat is, hogy 6. szám.