Budapesti Orvosi Újság Mellékletei, 1907

Bőr- és bujakórtan - 1907-02-21 / 1. szám

1. szám. A Budapesti Orvosi Újság 8. sz.-nak melléklete. 1907. február 21. BŐR- és BUJAKÓRTAN SZERKESZTI: Dr. HUBER ALFRÉD. Megjelenik évenkint négyszer : február, május, augusztus és november hónapokban. Tartalom: Eredeti közlemények. Beck Soma dr.: Az atrophodermiákról. — Detre László dr.; A serumbetegségről. — Fűrész Jenő dr.: A lues- ellenes kúra és a spirochaeta pallida kimutathatósága. Türcza. Weyner Emil dr.: Hősköltemény a syphilisről. Tudományos tár sulatok. A Budapesti kir. Orvosegyesület tuberculosis bizottságának rendes ülése 1906. évi deczember 12.-én. — A Budapest kir. Orvosegyesület dermatologiai és urológiai szakosztályának ülései Eredeti közlemények. Az atrophodermiákról. Itta : Beck Soma dr., egyetemi magántanár. A köztakaró azon elváltozásai, a melyek a bőr különböző szöveti alakelemeinek (hám, kollagén, elas- tin és zsírszövet) sorvadása által jönnek létre, még nincsenek kellőképen áttanulmányozva és méltatva. Vannak olyan, aránylag ritkán előforduló formái a bőratrophiáknak, a melyeknek nemcsak kóroktanát födi teljes homály, de még szöveti elváltozásai is úgyszólván felderítetlenek ; a mi épen ritkaság számba menő előfordulásuknál fogva érthető is. S ha találunk is az irodalomban adatokat eme bőratrophiák histo- logiájára vonatkozólag, ezek sokszor annyira ellent­mondóak, oly kevéssé összeegyeztethetők, hogy fel kell tennünk, miszerint a közös elnevezésű kórképek voltaképen különböző körfolyamatoknak felelnek meg. Leginkább áll ez a bőrsorvadás azon formájára, a melyet atrophia idiopathica cutis néven ismerünk, s a melynek eddig leirt esetei valószínűleg csak annyiban tartoznak össze, a mennyiben végső stádiu­mukban — s többnyire csak ez kerül észlelés alá — klinice egyformán a bőrsorvadás képét mutatják, mint a hogy ismerjük egész sorát azon universális dermatosisoknak (ekzema, psoriasis, lichen planus stb.), a melyek kifejlődésük utolsó szakában a dermatitis exfoliativa — herpetide exfoliatrice Bazin — közös jelle­gével birnak, a nélkül, hogy a legcsekélyebb támpontot nyújtanák arra nézve, hogy vájjon a fenn említett, vagy még egyéb bőrbajoknak melyike rejtőzik e tünetcsoport mögött. így állunk, nézetem szerint az atrophia idiopathica cutis kórképével is, s innen van az, hogy a míg némelyek górcső alatt kifejezett lobos tüneteket véltek felismerhetni, addig mások alig, vagy egyáltalán nem észleltek ilyeneket; hogy néha az atrophia klinikai képe alatt a górcső a kollagén sőt a rugalmas rostok tetemes megszaporodását mu­tatta (I. Neumann), máskor pedig, sőt többnyire, a rugalmas rostok többé-kevésbé ritkultak, némely eset­ben teljesen eltűntek, a kollagén azonban úgy quan­titative, mint qualitative egyáltalán semmi, vagy csak kis fokú elváltozásokat mutatott. E nagy különbségeket a szöveti structurában nem magyaráz­hatjuk csupán azzal, hogy a különböző esetekben a górcsövi vizsgálat a betegség különböző szakaiban lett végezve; mert vájjon azonosíthatunk-e olyan folyamatokat, a melyeknél egyszer a rugalmas rostok szaporodását, máskor azok teljes hiányát észlelték ? Ez csak azzal a feltevéssel magyarázható, hogy különböző körfolyamatokkal állunk szemben. De a klinikai kép is, a különböző esetekben az atrophiát jellemző közös vonások mellett annyira eltérő lehet, hogy hiábavaló iparkodás ezeket mind egy közös név korlátái közé erőszakolni. Nemrégiben Rusch1 egy terjedelmes és figye­lemre méltó dolgozatban, az általa észlelt és az iro­dalomból nagy szorgalommal összehordott eseteknek egész sora alapján két formáját különböztette meg az atrophia idiopathica cutis kórképének. Az első cso­portba azok az esetek tartoznak, a melyeknél az atrophia beáll a nélkül, hogy makroskopice, klinice az atrophiát megelőző, vagy azt kisérő lobos tünetek volnának észlelhetők, ez a Buchwald-féle typus, a mely elnevezést már Unna honosította meg az idio- path. bőratrophiák csoportosításánál, a második cso­portba pedig azok, a melyeknél gyuladásos tünetek .előzik meg, vagy kisérik későbbi fejlődése közben az atrophiát. De Rusch szerint azért a kétféle megjele­nési forma daczára egy egységes betegséggel állunk szemben, s ehhez mindazok az esetek tartoznak, a melyek Atrophia idiopathica progressiva, Air. idiop. circmnscripta, Erythema paralyticum (Neumann), Erythromelia (Pick), Acrodermatitis chronica atro­phicans (Herxheimer és Hartmann), Erythodermie pityriasique en plaques disseminées (Brocq) neve alatt lettek leírva. Rille már az 1898-ban Strassburg - ban tartott német dermatologiai congressuson teljesen hasonló értelemben nyilatkozott, s Rusch munkája tulajdonképen nem egyéb, mint a korábbi Rille-féle álláspont kifejtése és indokolása. Be kell vallanunk, hogy a Rusch által feltevése bizonyítására felhozott érvek egyáltalán nem alkal­masak arra, hogy teljesen meggyőzzenek tétele he­lyességéről, mert mindezeknek a különböző nevek alatt leirt és sokszor egymástól nagyon eltérő klinikai tünetekkel jelentkező betegségeknek abban látja leg­jellemzőbb tulajdonságát, hogjr górcső alatt vala­mennyien egyrészt a gyuladás, másrészt az atrophia 1 P. Rusch. Beiträge z. Kenntniss d. idiopathischen Haut­atrophie. Arch. f. Dermat. u. Syph. 1906. 81. k., 1., 2. 3. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék