Budapesti Orvosi Újság, 1911. július-december (9. évfolyam, 27-52. szám)

1911-07-06 / 27. szám

IX. évfolyam. Budapest, 1911. julius 6. 27. szám. Állandó mellékletek évenkint 4—4 számban. MEGJELEN MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. Szerkeszti a szakmellékletek szerkesztőinek közreműködésével. DR TORDAY FERENCZ egyetemi magántanár, m. kir. állami gyermekmenhelyi főorvos felelős szerkesztő. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VII., Kertész­ utcza 16. sz. Közegészségügyi és törvény­­széki orvostudományi szemle szerk.: dr. Minich Károly, e. m­. tanár és dr. Schuschny Henrik Sebészet szerkeszti: dr. Herczel Manó egyetemi tanár. Szemészeti Lapok szerk.: dr. Goldzieher Vilmos egyetemi tanár. Szülészet és nőgyógyászat szerkeszti: dr. Rotter Henrik kórházi rendelő-orvos. Urológia szerkeszti: dr. Feleky Hugó egyete­m.-tanár. BUDAPESTI ORVOSI UJSlG Bőr- és bujakórtan szerkeszti: dr. Török Lajos, egyetemi tanár. Fülészet szerkeszti: dr. Schvarcz Ede, „Charité“ poliklinikai főorvos. Fürdő- és vízgyógyászat szerk.: dr. Pácsányi Béla, kir. tan. és dr. Schulhof Vilmos. Gégészet szerkeszti: dr. Baumgarten Egmont egyetemi m.­tanár. Gyermekorvos szerkeszti: dr. Grósz Gyula, kórházi igazgató-főorvos. TARTALOM: Eredeti közlemények. Dr. Wiesinger Frigyes: Petefészekdaganat és ter­hesség. — Dr. Werner Sándor: A bőr staphylococcus-fertőzéseinek opso­­ninos gyógyítása. Referátum. A szív- és vérérbetegségekről megjelent fontosabb közlemények. Lapszemlék. Belgyógyászat. A heveny gyomoratom­áról. — A perityphlitis spontan gyógyulásáról. — A szénsavas fürdők physiologikus hatása. — A tetanus kezelése carbol-injectiókkal. — A központi idegrendszer, tabes és paralysis salvariannal való kezelése. Könyvismertetések. Carl Spengler: Tuberkulose- und Syphilisarbeiten. — Dr. báró Korányi Sándor: A tüdő tuberculosisa. Bibliographia. Tudományos ülés. Az „Erdélyi Muzeum-Egyesü­let“ orvostudományi szak­osztályának XIV. szakülése. Nyilttér. Hírek, Kinevezések. — Választás. — Meghaltak. — Külföldi személyi hírek. Pályázatok nyilvántartása. Hirdetések. EREDETI KÖZLEMÉNYEK. Közlemény a budapesti m­. kir. bábaképző nőbeteg­­osztályáról. (Igazgató : Dr. Dirner Gusztáv, egyet, magán­tanár.) Petefészekdaganat és terhesség.* irta: Dr. Wiesinger Frigyes, I. tanársegéd. A terhesség az ovarialis tumoroknak nem na­gyon gyakori szövődménye. Ennek oka abban keresendő, hogy a petefészek cystikus, főleg azon­ban malignus degeneratiója az ovariumstroma zsu­gorodásával vagy összenyomatásával megnehezíti, sőt meg is szünteti az ovulatiót; a méhnek a tumor­okozta helyzetváltozása szintén hátráltathatja a fogam­zást Martin körülbelül ötezer ovariális daganatban szenvedő nő között csak 15-öt talált egyidejűleg ter­hesnek. Fehling 17.832 szülőnő közül csak húszban talált petefészek-tumort, Löhlein 1300 között kettő­ben. De, hogy az ovarialis tumor nem teszi lehetet­lenné a conceptiót, annak legjobb bizonyítéka az, hogy több asszony tumor jelenlétében is ismételten normálisan szült, a­mint azt néhányan észlelték. Olshausen közölte 1874-ben a terhességben végzett ovariotomiákról az első ,— 17 esetről szóló — összeállítást, 1886-ban már 82-t gyűjtött össze. Azóta egyre számosabban foglalkoznak ezzel a kér­déssel, úgy hogy Tóth Gedeonnak a „Budapesti Orvosi Ujság“-ban 1907-ben megjelent közleménye értelmében addig 232 egyoldali és 63 kétoldali ovariotomiát ismertettek az irodalomban. A Frommel­­(,Franz-Weit-) féle „Jahresberichte“ csak az 1909. év­ről 22 hasonló tárgyú közleményről referál. A magyar orvosi lapokban is beszámoltak többen terheseken végzett ovariotomiákról, mint Bársony 1886-ban, Elischer 1888-ban, Tóth István 1891-ben (2 eset), Lovrich 1899-ben, Scipiades 1905-ben, Vetíts 1906-ban, Tóth Gedeon 1907-ben (3 eset), Mansfeld Ottó 1908-ban, Balázs Dezső 1908-ban. A gynaekologiai szakosztályban is szóba került már ez a tárgy, me­lyet nálunk utoljára a XVI. nemzetközi congressuson Psaltoff vetett fel három esete kapcsán. A budapesti m. kir. bábaképzőben rövid idő alatt 7 idevágó esetet észleltünk; ezeket bátorkodom leírni s felhasználom egyúttal az alkalmat arra, hogy egyet-mást elmondhassak erről a tárgyról. Mindenekelőtt az a kérdés merül fel, milyen befolyással van a petefészek-daganat a terhességre, szülésre és gyermekágyra? A terhességre a kisebb ovariális tumor — kü­lönösen, ha a méh mellett, oldalt helyezkedik el — sokszor semilyen befolyással sincs. Ha azonban a terhes méh elé kerül, akkor azt retroflexióban tartja, sőt incarcerálhatja; ha pedig a tumor a Douglasban rögzítve van, akadályozhatja a méh felfelé emelkedését. A kis tumor is, ha szár­csavarodást szenved, a terhességre romboló hatással lehet, a­mennyiben vagy directe a méhbeli vérkör zavarása, vagy indirecte a daganat rupturája követ­keztében támadt peritonitis megszakítja a terhességet. A torsio folytán keletkező méhbeli circulatio zavara sokszor nem-gravid uterusból is consecutiv vérzést vált ki. A szárcsavarodás Williams szerint háromszor oly gyakori a terhességben, mint azon kívül. A buda­pesti I. sz. nőklinikán terhesség nélkül az ovarialis daganatok 14,5%-ában találtak szárcsavarodást. (Lásd Bogdanovics M. czikkét az „Orvosi Hetilap" 1907. évf.) Terhességben azért csavarodik könnyebben a * A Budapesti kir. Orvosegyesület gynaekologikus szak­osztályában 1. év május hó 23-án tartott előadás.

Next