Budapesti Orvosi Újság Mellékletei, 1912
Bőr- és bujakórtan - 1912-02-15 / 1. szám
■Hi I . szám. A Budapesti Orvosi Újság 7. számának melléklete. 1912. február 16. BŐR- ÉS BUJAKORTAN SZERKESZTI: TOROK LAJOS DR. EGYETEMI TANÁR. MEGJELENIK ÉVENKÉNT NÉGYSZER. Eredeti közlemények. A salvarsankérdéshez. Írta : Kiss Gyula dr. Szokatlan volt az út, mely a salvarsan felfedezéséhez vezetett, példa nélkül álló az érdeklődés, mely az új szert kisérte és ha a megjelenés módját veszszük szemügyre, még az is új és szokatlan, hogy Ehrlich, aki azelőtt csak a theóriák mezején vívott nagy harcrokat, az új szerrel kiáll a nagyobb nyilvánosság elé, orvosokkal és klinikusokkal ereszkedik vitába. Maga a tény bizonyos tekintetben örvendetes, de kétségtelen, hogy vannak hátrányos oldalai is. Az örvendetes a dologban az, hogy a laboratóriumi búvárnak nincsen oka, mint eddig igen sok esetben történt, félni a nagy nyilvánosságtól. Nem úgy áll a dolog, hogy egy-két semmit mondó kísérlet és bizonytalan eredmény után siet bezárkózni laboratóriumába, nehogy felelősségre vonják, vagy újabb kérdésekkel támadják, melyekre esetleg felelni nem tud. A laboratórium és klinika egységes terv alapján járt el, a szerrel előbb egereit, nyálakon, majmokon végezték a kísérleteket, azután jött maga az ember. Ehrlich kezdettől fogva szakadatlanul részt vett az adatgyűjtés munkájában, útmutatásokat adott, véleményt nyilvánított. A kérdésnek minden szála az ő kezében fut össze és előadásokban és közleményekben újból és újból tárgyalja a kérdést. A nézetek tisztázása szempontjából mindez feltétlenül előnyös és az előnyökért el lehetne viselni bizonyos hátrányokat is, de hátrányos oldala valóban már több van az ügynek. Nyíltan bevallhatjuk, hogy Ehrlich tekintélye folytán a szabad véleménynyilvánítás kezdettől fogva meg volt nehezítve. Voltak sokan, akik mindjárt kezdetben láthatták, hogy az új szernem szolgált rá a „Hyperideal“ névre, hogy a „sterilisatio magna“-t bizonyossággal nem lehet elérni a syphilis gyógyításában, különösen pedig, hogy a gyógyszernek gyakrabban vannak kellemetlen mellékhatásai, mint az eddig ismert más syphilisellenes szereknek. Ehrlich mindig inkább azoknak a pártját fogta, akik kedvezőbb eredményekről számoltak be. Szinte mondhatnám, hogy nem úgy védekezik, mint egy természetbúvár, hanem mint egy ügyvéd. A kellemetlen mellékhatások magyarázatára újabb felfogásokat hozott forgalomba és inkább a tekintélyével, mint adatokkal akarja a sikert biztosítani. Sajnálattal látjuk, hogy a vitának a színvonala nem valami magas, mert a kérdés most a körül forog, hogy kik a megbízhatóbb észlelők és adatgyűjtők, ezen az úton pedig a vitának el kell laposodnia. A legutóbb felszínre hozott kérdés, a destillált víz hibáinak a kérdése, szerintem már az ügynek a komolyságát is veszélyezteti. A salvarlan vitát figyelemmel kellett kísérnie nemcsak a gyógyító orvosnak, hanem a laboratóriumi kutatóknak is, mert nemcsak a syphilis újabb gyógyszeréről, hanem egy tudományos elvnek újabb térhódításáról is volt itt szó. Ma a vitát én már befejezettnek látom. Ehrlich még mindig a jövő felé mutat, de a közelmúltnak tapasztalatai inkább elkedvetlenítik az embert és az alkalom minden esetre megérett arra, hogy az új szerek előnyeit és hátrányait egybevessük és keressük az elméleti kutatás számára is felhasználható végkövetkeztetéseket. Ha nem céltudatosság, hanem a véletlen vezetett volna a dioxydiamidoarsenobenzol therapiás alkalmazásához, akkor kezdettől fogva azt mondhatták volna, hogy van egy készítmény, amely az arsent olyformán megkötve tartja, hogy vele egyszerre mintegy százszorosát lehet a szervezetbe bevinni annak az arsenmennyiségnek, amely az acidum arsenicosum legnagyobb megengedhető dosisának megfelel. Ez a szer gyógyítja a syphilises kóros elváltozásokat és sok esetben olyankor is hatásos, amikor a syphilis egyéb gyógyszerei cserben hagytak. A therapiában nem szokatlan jelenség, hogy az erős hatásos gyógyító szernek káros, sőt néha vészes mellékhatásai vannak. A salvarsan e tekintetben nem kivétel, és amennyiben káros mellékhatásai vannak, kétségtelenül az arsentől erednek. Az arsenkészítményekről ismeretes, hogy lokálisan erősen edző, nekrotizáló hatást fejtenek ki, roncsolást, vérzéseket okoznak és ezenkívül az idegrendszert, mégpedig különösen a központi idegrendszert támadják meg. Ha elméleti következtetések és a tekintély állításai nem folynának be, akkor ma egyszerűen azt mondanák, hogy a salvarsan sem tagadta meg az arsentől való eredetét. A bőr alá vagy az izomzatba hozva igen kiterjedt szövetelhalást okoz, néha elhalás mutatkozik a vénában és annak mentén, amelyen át az infusio történt. Állatokon való kísérletekben felismerték azt is, hogy a véredények endotheljét távolabbi helyeken is megtámadja. Intravénás injectio után elhalt emberekben is láttak pontszerű vérzéseket a lágy agyburkok véredényeibe, így Almkvist (Münch, med. Wochenschr. 1911. Nr. 34). Vérzésekről magában az agykéregben, melyek mellett meningitis és encephalitis kórszövettani jelenségei voltak feltalálhatók, említést tesznek Kannegieser (Münch, med. Wochenschr, 1911, Nr. 34) és Fischer. Ezek az esetek azt bizonyítják, hogy az új arsenkészítmény is megtámadja a véredényeket. Ezenkívül az idegrendszernek központi és peripheriás részeiben is fejt ki hatást. Amikor valamely vegyi szer egy bizonyos szervet erősebben támad meg, olyankor az a szerv az illető vegyi szert erősebb mértékben köti magához és valóban például Kannegieser közölt esetében az agykéreg szövetében erős arsenreactiót lehetett találni. A súlyos és halállal végződő meningitis és enkephalitis tehát az arsenmérgezés következménye. Általános észlelet már most az is, hogy azok a mérgek, melyek Tartalom. Eredeti közlemények. Kiss Gyula: A sál varsánkértéshez, 1. lap. — Török Lajos: A sál varsán a syphilis gyógyításában. 4. lap. — Fischer Aladár: Gümós csontgócz operálása után fellépett bőrtuberculid. 7. lap. Referátumok. Az eczema gyógyításáról. 8. lap. — A bőrtuberculosis a gyermekkorban. 10. lap. Lapszemlék. Photodynamiai sensibilizátorok antagonistikus hatása ultraibolyafényre. — A syphilis serodiagnostikája. — Granulosis rubra nasi Röntgen-kezelése. Erythema nodosum lues secundaria eseteiről. — A helyi salvarsan-bőrreactio klinikájáról és histopathologiájáról. — Thromboses a distance intravénás salvarsan-injectio után. — Adrenalinanaemia a Röntgen-therapiában. — Psoriasis vulgaris furunculusok incisiós hegein. A kéneső és kén egymásra való hatásáról a szervezetben. — Tüdőtuberculosis és syphilis. Halálesetek salvarsan-injectio után szív- és vérérmegbetegedéseknél. — A fény a cosmetica szolgálatában. — Kísérletes vizsgálatok a tengerimalaczok lupulus szövettel való infectiójáról. — A furunculosis gyógyítása. — Az erythema indurativum gyógyítása tuberculinnal. — Pangásos vérzések a bőrben. Erythema modosum kanyaró után. — A salvarsan gyógyító hatása framboesiánál. — termatologiai receptura.