Budapesti Orvosi Újság Mellékletei, 1913

Szemészeti lapok - 1913-04-17 / 1. szám

1. szám. A Budapesti Orvosi Újság 1. számának melléklete. 1913. április 17. SZEMÉSZETI LAPOK szerkeszti: DR GOLDZIEHER VILMOS tanár. MEGJELENIK ÉVENKÉNT NÉGYSZER. Eredeti közlemények: A szem tuberculosis» Irta: Goldzieher Vilmos dr. egyetemi tanár. Tisztelt Uraim ! Mai előadásom célja, hogy önök előtt felsoroljam azon klinikai képeket, melyeket a tuberculosis, a legelterjedtebb infectiosus betegség hoz létre az emberi szemen. Természetes, hogy azon rövid idő keretén belül, mely rendelkezésemre áll, nem vagyok azon helyzetben, hogy előadásom tárgyát csak némileg kimerítően adjam elő; mindazonáltal igyekezni fogok a szóban forgó klinikai képeket önök előtt élesen jellemezni, s figyelmessé fogom továbbá tenni önöket a bántalmak azon csoportjaira, melyek elsősorban kell hogy érdekeljék mint gyakorló orvosokat és therapeutákat, és pedig a tuberculosis azon számos leplezett alakjára, midőn a megbetegedés az ismeretes jellegzetes tünetek nélkül lép fel s lappangó, mindennemű táplálkozási zavarral egybekötött lefolyása által tűnik fel, úgy hogy fel kell vennünk, hogy vagy nagyon legyengített kórokozóról van szó, vagy csak toxinhatások vannak jelen, melyek csak szövetroncsolást, különböző bizonytalan jellegű lobos folyamatokat hoznak létre, anélkül, hogy gümős granulomák létrejöttéig fejlődnék a folyamat. A mai előadás keretén belül szintén teljesen ki van zárva, hogy a szem tuberculosisát illető mai ismereteink fejlődését tárgyaló történeti átnézetet nyújthassak; csak egy történelmi tényt nem szabad mint szemorvosnak mellőznöm, éspedig azon tényt, hogy a tuberculosisról szóló modern tan a szemen kezdődik. A tuberculosisról szóló felfogásainkat t. i. azon egy tételben foglalhatjuk össze, hogy a tuberculosis átvihető infectiosus betegség. Ezen alapvető tény még csak 44 éves s ezt legelőször a franczia Villemin mondotta ki világosan, és pedig 1868-ban „Etudes sur la tuberculose“ czímű munkájában, de ez egyáltalában nem lett figyelembe véve. Ezen fenti fundamentális tény helyességének megdönthetetlen bizonyítékait csak 35 évvel ezelőtt (1877) sikerült Cohnheim-иак megtalálni, amennyiben a Dooremal-tól, és tőlem,3 majdnem egyidejűleg leírt eljárást alkalmazta, mely abban áll, hogy a szem mellső csarnokát használta fel oltási helyül a tuberculosus tömegek részére. Ily módon in oculo ad oculos volt demonstrálható, hogy tuberculosus szövetek előzetes felszívódása s egy bizonyos incubatiós időszak után a szivárvány hártyán jellegzetes tuber-sculosus göbök léptek fel, melyeket később általános tuberculosis követett. Csak miután felismerték ezen tény teljes jelentőségét,, jött meg az ideje (1882) Koch u.-nek, ki egy bacillust mint kórokozót tisztán kitenyésztett, s ez által a tuberculosis pathologiájának megdönthetetlen alapot adott. A tuberculumgöbcse képződése a bacillus körül szintén a szemen lett tanulmányozva, és pedig igen korán Langhaus-tól a conjunctiván, Baumgarten-tól a mellső csarnokban és Schieck-től házinyulak corneáján. Bebizonyult, hogy a szövetbe jutott bacillusok először is erősen szaporodnak; körülöttük epitheloid sejtek keletkeznek, ezek mellett a lobos exsudatio jeleként számos fehérvérsejt lép fel, melyek mindjobban elárasztják a tuberculumot, míg végre kissejtű tumorral állunk szemben. Ezután az epitheloid sejtek egybeolvadása következtében óriássejtek lépnek fel. A göbcsék belsejében reticulum van, peripheriáján a szorosan egymás mellé sorakozó s lelapított lymphoid sejtek. Ezen göbcsék sorsa elsajtosodás vagy gényes szétesés, de előfordulhat fibrosus átalakulás is; ily módon megállhat vagy meggyógyulhat a lokális tuberculosis valamely stádiumban. Tekintsük már most meg a tuberculosis klinikai képeit a szem egyes szervein azok anatómiai sorrendjében, mi mellett " mellőzzük a szemhéjbőr lupusos elváltozásait, melyek semmiben sem különböznek más lupusos elváltozásoktól, s kezdjük a conjunctivával. Itt elsősorban kell tekintetbe venni a szemhéji kötőhártya tuberculosus fekélyeit. Ezek oly anyaghiányok, melyek vagy granulatióktól vannak fedve, vagy vöröses, szalonnás alapúak. A fekély környezetében a kötőhártyában miliaris görcsöket láthatunk, felületüket gyakran kakas tarajszerű granulatiók is fedik. A folyamat a tarsus lobos beszűrődése következtében az egész szemhéj megvastagodásával jár, a fekély nemcsak a felületen, hanem a mélyben is terjed; a regionali nyirokmirigyek meg vannak nagyobbodva. Némelykor a processus a szemteker kötőhártyára is átterjed, sőt a corneára is, melynek felületén pannus-féle réteg sarjadzik. Az egész kórlefolyás fájdalom nélkül járhat. Kevésbbé ismeretes a conjunctivalis tuberculosis egy másik igen érdekes alakja, mely nem vezet fekélyképződéshez, s nem a conj. tarsiban, hanem a conj. bullában székel. Rendszerint az aequator bulbi és a limbus corneae közti területen, de esetleg más helyeken is: miliaris, esetleg gombostűfejnyi, szürke, áttetsző, az epithel alatt fekvő göbök lépnek fel, melyek eleinte a conjunctiva különösebb injectiója nélkül keletkeznek. Később lelapulnak a göbcsék, e mellett a conjunctiva kékesen injierálódik s a folyamat legtöbbször átterjed a conjunctiva alatti kötőszövetre és mint episkleritis egyrészt a sklerát foglalja el, másrészt a corneára is terjed át, amiről későbben még szó lesz. Ilyen megbetegedések nagy számát figyeltem meg, és a primaer görcsöket a legkülönbözőbb stádiumokban kivágtam és szövettanilag megvizsgáltam, igaz, már oly időben, mikor a tuberculosis bacillus még nem volt ismeretes s a bántalmat „lymphadenitis conjunctivae“ néven irtam le. Manapság már kétség sem lehet az iránt, hogy az esetek nagy részében tuberculosisról volt szó. Jelenleg két beteg van osztályomon, kikre későbben még visszatérek és kik szépen illustrálják a mondottakat. Ezen alkalommal nem mulaszthatom el, hogy egy igen különös megbetegedésről ne beszéljek, melyet a legújabb időben tuberculosusnak tartanak, s amely Parinaud-féle betegség néven ismeretes. Ezen bántalmat én Parinaud-tól függetlenül irtam le és mutattam be ..lymphoin-conjunctivitis“ néven.1 1 Zentralbl. f. prakt. Augenh. 1893. — Előadás : Kir. orvosegyesületben 1893. február 25-én. — Zentralbl. f. prakt. Augenh. 1905. január. 1 Előadta a Közkórházi Orvostársulatban 1913. január 22-én. 3 Dooremal: Arch. f. üphth., 18. kötet. 3 W. Goldzieher: Implantation in die vordere Augenkammer. (Arch. f. alig. und exper. Pathologie, 1874.) Tartalom. Eredeti közlemények. Goldzieher Vilmos úr. • A szem tuberculosise. - Néhány észrevétel az újabb glaukomaellenes eljárásokról. Referátumok. A porcz kihámozása eritropium senilenél. — Az amblyopia sympathica kérdéséről. — Adat az isolált látóidegburokhaematomák spontán fellépéséhez. — A vakfolt megnagyobbodása (van der Hoeve-féle tünet) és centrális skotoma az orr hátsó melléküregeinek megbetegedéseinél. — A szemteke-kötőhártya haemangioma képe alatt. — Adalék a sympathiás szemgyuladásnál előforduló süketséghez. Lapszemlék. Helyi érzéstelenítés alkalmazása exenteratio orbitaenél. — A félszemüek látása. — Tensioemelkedésről etetéseknél és égetéseknél. Adalék a glaukoma kérdéséhez. — A fothion lokális alkalmazásáról a szemészetben. Tudományos ülés. Budapesti Kir. Orvosegyesület VI. rendes tudományos ülése 1913. február 12-én.