Budapesti Orvosi Újság Mellékletei, 1914

Szemészeti lapok - 1914-03-05 / 1. szám

91 SZEMÉSZETI LAPOK 1914. 1. szám cosisban le lett metszve s a seb össze­­ lett varrva. A seb lobos jelenségek nélkül lassan záródott. Julius­­ 28-án: —1— 8*0 D. sph. О . cyl. 9‘0 D. axis 20°, a látás 0’2. Augusztus 1-én iridocyclitis jeleként újólag fájdalmak léptek fel s a coloboma és a pupilla elzáródása állott be, mi a szemteke zsugorodá­­­­sára vezetett, úgy hogy november 5-én a szemet enucleálni kellett. Az enucleatio zsírimplantatióval lett összekötve, mely kitűnő tartós eredményt adott. HI. I. B., 20 éves keresk. iskolai tanuló. 1912. deczem-­­­ber 1-ről 2-ára virradó éjjel bal szemén oly módon sérült meg, hogy egy ruhatári szám csiptetőjére esett, mely eltörött és szemét megsértette. A beteg még az éjjel felkereste a klinikát. Jobb szem rendes. Bal szem: A cornea külső kétharmada felett harántul metszett seb húzódik el. A szivárványhártya alulról a sebbe húzódik s 5 mm. szélességben bele van ékelve. A mellső csarnok alul fel van függesztve. A szivárványhártya a sebhez húzódó részében kissé szürkésen elszínesedett, structurája el­mosódott. Fent hátsó synechia van. A szivárványhártyán kívül a homályos lencse felől is húzódik egy hártya a sebhez. Agynyugalom, atropin, kötés. Deczember 8. A szem kevéssé izgatott, a hátsó synechia leszakadt, úgy hogy a pupilla felül kerek. Deczember 13. A mellső synechia által tágult k­is részek atrophiásak. Fájdalmak nincsenek. A beteg felismeri a látás­­próbatáblát a fekete jegyekkel. Szemtükörrel való átvilágítás­nál h­elyenkint vörös fény nyerhető. J. o. —3­5 D.-val, V.­­ I. 1913. január 14. Újból való felvétel erős conjunctivális és enyhe ciliáris injectio miatt. Két napi ágynyugalom, atropin és meleg borogatás után a szem úgyszólván izgalommentes. Január 18. A szivárványhártya atrophiás részei mögött csillogás látható. A Sachs-féle lámpával való átvilágításnál nagy üvegszilánk ismerhető fel, mely szorosan az iris mögött van beékelve haránt irányban. Alakja keskeny ékalak, mely­nek hegye nasális irányban van. Január 20-án műtét. Lebenyes metszés Grae/e-késsel az alsó limbuson. Meg lesz kisértve az idegen test megfogása csipeszszel, mi nem sikerül. A seb ollóval tágítva lesz, az i­isgyök (Grae/c-késsel át lesz metszve s ezután az idegen test­­ csipeszszel ki lesz húzva. A kötőhártyalebeny catguttal lesz levarrva. Reactio nélküli gyógyulás: márczius 12-én Y. 1 + 1O'O. D.-val 0-3. 1913. deczember 21-én a szem teljesen izgalommentes volt. V. 1 -1- 9'0. D. 0*2, a látótér a nasális oldalon kissé szűkült. Centrális színikotoma. Az üvegszilánk nagysága 0'2, • 4'3, 1-3 m­m­., súlya 01326 gr. (,Tausch dr. szives mérése a vegytani intézetben.) IV. J.­­­., 7 éves fiú néhány nap előtt szemüveget ren­deltetett magának, melyet 1913 október 20-ika óta mint keretes pápaszemet (-1-4'CD.) hordott. 1913. október 21-én, tehát az üveg hordásának megkezdését követő napon, ez egy erős lapda odafűződése következtében eltörött s e mellett bal szeme megsérült. Lelet: Jobb szem rendes, V. 1 -j-400-val 0­ 5. Bal szem : Szemhéjak normálisak. A szaruhártya közepén 3 mm. hosszú sebzés van, melyhez az iris egy kicsiny csücske tapad. A mellső csarnokban üvegszilánk fekszik, melynek hegye az iris felé néz s azt átfúrni látszik. Október 22-én az üvegszilánk narcosisban ki lett húzva s egy kis darab iris lett kimetszve. November 5-én V. 101, 2 D. astig antismus. No­vember 6-án a szaruhártya belső-alsó quadransában két kicsiny hólyagcsa volt látható, melyekhez másnap egy harmadik tár­sult. Pontos megtekintésnél ezen hólyagosák igen kicsiny üvegszilánkoknak bizonyultak, melyek november 11-én cocain­­érzéstelenítés mellett el lettek távolítva. A további gyógyulás simán folyt le s a gyermek november 16-án e­l­látással el lett bocsátva. V. E. S., 21 éves főiskolai hallgató 1913. deczember 30-án sérült meg, midőn a szülői háznál disznóölést nézett végig. A disznókörmök leütésénél, mit a hentes végzett, azok egyike a beteg jobb szemének repült s összezúzta keret nél­küli csiptetőjét (— 2'25 D.), s e mellett jobb szeme megsérült. A midőn a beteg 1914. január 5-én a klinikán felvétetett, a lelet a következő volt: Jobb szem rendes. V . — 2'25 D.-val 10. Bal szem : Jelentékeny fénykerülés, erős conjunctivális és ciliáris injectio. A szaruhártya temporalis felében több vonalas heg van; ezek között a szaruhártyában egy háromszög alakú üvegszilánk fekszik. Más helyeken csillogó részecskék látha­tók, melyek talán szintén üvegszilánkocskák. A csarnok felül mélyebb mint alul, a pupilla nem kerek, belőle az elszürkült lencsétől szürke reflex nyerhető. Több hátsó synechia van jelen, egy különösen széles van alul a nasalis oldalon. Ezen helyen a puffadó lencse előboltosítja a szivárványhártyát; a lencserészletek részben a pupilla széle elé tolódnak. Protectio és fényérzés jó. Január 10-én a puffadt lencse egy része belü­l-alul készített lándzsametszésen át ki lesz bocsátva s az iris egy darabja ki lesz vágva. A további gyógyulás simán folyik le; a beteg még a klinikán van jelenleg. Ha összefoglaljuk a mi eseteinket és Vogt­ért, úgy 10 esetből álló anyag áll rendelkezésünkre, mi elegendő arra, hogy néhány következtetést levonhassunk. Állíthatjuk azt, hogy többnyire igen hevesen beható erők azok, melyek szemüvegek összezúzódását létrehozzák, többnyire oly erők, melyeknek az ember csak kivételesen van kitéve. El kell azonban azt is ismerni, hogy egy esetben a baleset akkor is súlyos sérülést hozott volna létre a szemen, ha az illető nem hordott volna üveget (acetylénlámpa robbanása). Braun­i állítása, hogy szemüveggel való sérüléseknél mindig robbanásokról van szó, talán csak az ipari védőszemüvegeket illetőleg állja meg a helyét, mivel ezen aetrológia a 10 eset közül csak egynél jöhet tekintetbe. Az esetek többségében nagyobb, kemény tárgyak odavágódásáról van szó, melyek a szemüvegeket eltör­ték. Különösen azt óhajtanám kiemelni, hogy csak egy eset­ben okozott maga az üveg sérülést, midőn annak viselője elesett. Tekintetbe kell továbbá venni, hogy a szemüveg a szemet bizonyos tekintetben védi, a­mennyiben a nekirepülő test erejét gyengíti vagy azt más irányba téríti. Ezen lehető­séget nem lehet tagadni, mivel az összes említett tárgyak, melyek a sérüléseket okozták, alkalmasak voltak arra, hogy a szemen súlyos éles vagy tompa sérülést hozzanak létre, ha tekintetbe vesszük azon erőt, melylyel az odaütődés történt. Mind a tíz tekintetbe jövő esetnél nincsen szó ipari védő­­szemüvegekről, hanem oly üvegekről, melyeket optikai hibák javítása miatt viseltek. El kell azonban azt is ismerni, hogy ipari szemüvegek is törethetnek össze, mint azt Bourgeois­­ esetei bizonyítják, de még akkor sem kell a szemnek szük­ségképpen megsérülnie. Hirschberg­­ egy esetet említ, mely­ben 6020 mg. súlyú vasszilánk szétzúzta a védőpápaszemet, de a szemet épen hagyta. Még azon kérdést kell tárgyalni, vájjon keretes vagy keretnélküli üvegek, továbbá pápaszemek vagy csiptetők czélszerűbbek-e. A tíz beteg közül csak­ három viselt csiptetőt, a másik hét pápaszemet; keretnélküli üveg csak két esetben volt beigazolható, hat esetben meg volt említve, hogy az üve­gek keretesek voltak; két esetben erre nézve adat nincsen. E szerint a pápaszem úgy látszik veszélyesebb, mint a csip­­tető, bizonyára azért, mert utóbbiak könnyebben leesnek, mint a pápaszemek. Az előttünk fekvő anyagból nagyon nehéz annak az eldöntése, vájjon a keretes vagy keretnélküli üvegek veszélyesebbek-e, mivel azon körök, melyek sérülésnek vannak kitéve, túlnyomóan keretes üvegeket hordanak. Saját tapasz­talatomból a következőt referálhatom: egy jókedvű mulatság alkalmával puha divánpárnát dobtak arczomba, mely jobb szememet találta s a mely keretnélküli csiptetőm üvegjét a belső csavarnál letörte. Keretes üveg a csekély beható erő következtében bizonyára nem törött volna el, ez valószínűleg kinyomódott volna keretéből, mint ez hosszú ideig viselt üve­geknél gyakran fordult elő. Azt hiszem, hogy a közönséges életben a keretes csiptetők képezik az üvegviselés legveszély­telenebb módját. Sportczélokra, hol egy üveg elvesztése nem­csak nagyon kellemetlen, hanem körülmények között vesze­delmes is, legalkalmasabbnak látszanak szarukeretes pápaszemek lovagló nyereggel. Skisportnál gyakran láttam, hogy elbukás­nál a pápaszem vagy leesett, vagy a szarukeret eltörött s az üveg kiesett, a nélkül, hogy sérülést hozott volna létre, min­denesetre ajánlatos minden nagyobbfokú rövidlátónak tartalék­üveget vinnie magával, mivel a szemüveg elvesztése, mint már említve volt, veszélylyel jár. Az összeállításból kiderül, hogy úgy mint más sérülő-

Next