Budapesti Orvosi Újság, 1916. július-december (14. évfolyam, 27-52. szám)
1916-07-06 / 27. szám
XIV. évfolyam. Budapest, 1916. julius 6. 37. szám. BUDAPESTI ORVOSI ÚJSÁG Bőr- és bujakórtan szerkeszti: TÖRÖK LAJOS dr., egyetemi tanár. Fülészet szerkeszti : SCHVARCZ EDE dr., közkórházi rendelő főorvos. Fürdő- és vizgyógyászat szerk. : BUSÁNYI BÉLA dr., kir. tan., Sáros gyógyfürdő igazgatófőorvosa és DALMADY ZOLTÁN dr., egyetemi magántanár. Gégészet szerk.: NAVRATIL DEZSŐ dr., egyetemi magántanár. Gyemek orvos szerkeszti: GRÓSZ GYULA dr., kórházi igazgató-főorvos. SZERKESZTI A SZAKMELLÉKLETEK SZERKESZTŐINEK KÖZREMŰKÖDÉSÉVEL : TORDAY FERENCZ D. EGYETEMI MAGÁNTANÁR. MEGJELENIK MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. 10 ÁLLANDÓ MELLÉKLET ÉVENKÉNT 4—4 SZÁMBAN. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL BUDAPEST, VII., KERTÉSZ UTCZA IC. SZ. Közegészségügyi és törvényszéki orvostudományi szemle szerkeszti: MINICH KÁROLY dr., egyet. magántanár és SL'HUSCHNY HENRIK dr. szerkeszti: báró HERCZEL MANÓ dr. udvari tanácsos, egyetemi tanár. Szemészeti Lapok szerkesztette : néhai GOLDZIEHER VILMOS dr., egyetemi tanár. Szülészet és nőgyógyászat szerkeszti : ROTTER HENRIK dr. kórházi főorvos. Urológia szerkeszti: FELEKY HUGÓ dr., egyetemi magántanár. TARTALOM : Eredeti közlemény. Machmer Mihály dr. : A gyomor szűrt s metszett sebének műtét által gyógyult esete. Közegészségügy. Fischer Ármin dr.: Az elnéptelenedés és csecsemőhalandóság elleni küzdelem. Lapszemlék. Belgyógyászat. Hyperthyreoidismus tünetei. — A tüdőgümőkór ultraviolett sugarakkal kezelése. — A haemorrhagiás diathesisről. — Az Addison-kórról. — Spontán ventil pneumothorax-szal szövődött mesterséges légmellesete. — Bujakórtan. A nemi betegségek elleni küzdelem a harcztéren. — Elmekórtan. Elmeorvosi háborús megfigyelés. — Ideggyógyászat. Az idegrendszer therapeutikus javalatai hadisérülteknél. — Közegészségtan. A ragályos betegek elkülönítése a községekben és városokban. — Sebészet. A háborús idegsérülések sebészi kezelése. — A lövedékek eltávolítása. — Urológia. Typhus után keletkezett spontán bevérzés a vesefészekbe. Tudományos ülések. Budapesti Kir. Orvosegyesület XI. rendes tudományos ülése 1916. évi május hó 13-án. — Budapesti Kir. Orvosegyesület XII. rendes tudományos ülése 1916. május 20-án. Könyvismertetések. Max Joseph : Lehrbuch der Hautkrankheiten. — W. Kolle H. Hetsch: Die experimentelle Bakteriologie und die Infektionskrankheiten. Therapiai jegyzetek. A diaréiba. — Gyermekgyógyászati receptura. Hirek. Kinevezések. — Meghaltak. — Az újpesti szegénygyermek-kórház évi jelentése. — Katonai kitüntetések. Pályázati hirdetmény. EREDETI KÖZLEMÉNY. Közlemény Újvidék szab. kir. város közkórházinak sebészeti osztályáról. A gyomor szúrt s metszett sebének műtét által gyógyult esete. Közli: Machmer Mihály dr., kórházi alorvos. S. A. 25 éves újvidéki lakos 1915. deczember 25-én, karácsony első napján délután 5 órakor jelentkezett a kórházba való felvételre, mert megszórták. Érdeklődésünkre a beteg később elmondta, hogy aznap délután fél 2 órakor, éppen ebéd után (az ebéd húslevesből, kevés húsból, kalácsból állott) egy 17 éves legénynyel szóváltása támadt, aki őt bicskával hasba szúrta. Sérülése után gyalog ment a kapitányságra, majd onnan, amikor szédülni kezdett, villanyosan kijött a kórházba, hogy felvétesse magát. Annak a megállapítása után, hogy a cseplesz előesett, rögtön műtétre határoztam el magam. A beteg különben közepesen táplált, izmos és egyébként egészséges földmíves. Pulsusa telt, kissé szaporább (80). A beteg arcszíne és a látható nyálkahártyák vértettsége jelentősebb belső vérzés gyanúját nem keltik. Műtét: Aethemnarkosis. Az előesett és az inggel igen bensőleg érintkezett csepleszrészt steril törlőkbe csavarva, fogóba csípem. A szúrás helye a has baloldalán két harántujjnyira a középvonaltól, három harántujjnyira a köldök felett van. A bőrseb hossza 3 cm., szélei élesek. A bőrsebet a rectus rostjainak irányában felfelé meghosszabbítom, amikor kitűnik, hogy a rectus harántul át van metszve, az átmetszett izomrostok visszahúzódtak. A peritoneum nyílását szintén megnagyobbítom, hogy az esetleg megsérült zsigereket hozzáférhetőkké tegyem. A prolabált csepleszrészen előhúzva a gyomrot, a csepleszrész tapadása helyén, a fundus elülső falán egy 2 cm. hosszú, a gyomor hossztengelyére merőleges irányú, a gyomor falának összes rétegein áthatoló szúrt-metszett sebet találok. A serosa nyílásán a nyálkahártya kitüremkedik, a kitüremkedett nyálkahártya pedig mintegy incarcerálva van a serosa szűk nyílásában. A gyomron levő seb nem tátong. A szépen összefekvő nyálkahártyát tovafutó selyemmel varrom össze, föléje kétsoros serosavarratot alkalmazok. A prolabált csepleszrészt, hogy lehetőleg minden a beteg nem steril ruhájával érintkezett és inficiáltnak tekintendő részt eltávolítsák, közel a tapadásához resecálom. A cseplesz előesett részének eltávolítása után az áttekintés jelentékenyen jobb. Hogy egy még fennálló bélsérülés vagy vérzés a figyelmemet el ne kerülje, a sebet lefelé szintén meghosszabbítom. Széttárás után a felületes véralvadékot gondosan kitakarítjuk. A beleket félretolva a mélyből, a lép tájékáról élénkpiros vér tódul a sebbe. Egy a már meglevő hosszirányú sebre merőleges és kifelé irányított metszéssel a hasüregnek szóba jövő bal része jól átnézhető. Alapos kitörlés után meggyőződhettünk róla, hogy vérérsérülés nincs. Az előtóduló vér a gyomorsebből a műtétig fennállott vérzésből származott, a hashártya mintegy megtartotta nativ arteriosus jellegét. Kifolyt gyomortartalmat a hasüregben nem találtunk. A peritoneumot teljesen elzárva, a hasfalat egyébként rétegesen varrtam össze, csak a szúrás helyére tettem jodoformcsíkot. Kötés. Lefolyás: Másnap, 26-án reggel a beteg közérzete jó, pulsusa 76, telt, a nyelv nedves. A has erősen puffadt, meteoristikus, a beteg azonban jelzi, hogy szelek távoznak. Este beöntésre nagymennyiségű szék ürül. Hőmérséklet 37 C°. 27-én a beteg állapota annyiban változik, hogy a meteorismus teljesen megszűnik. A szúrás helyén levő jodoformcsíkot eltávolítjuk, a seb száraz, reactiomentes. Táplálás a végbélen át. A gyógyulás további lefolyása teljesen zavartalan volt. A 8. napon fonálkiszedés. A beteg január 16-án elhagyja a kórházat. A sérülés telt gyomor mellett történt. A telt gyomor közvetlenül odafeküdt a hasfalhoz és teltsége miatt nem térhetett ki. Műtétkor a gyomrot üresnek találtam. A hasüregben sem volt kifolyt gyomortartalom, ami annál feltűnőbb volt, mert a beteg a sérülés után még három órán át járkált, ez a körülmény a kifolyást nagy mértékben elősegíthette volna, hiszen a sérülés a gyomor fundusának úgyszólván a legmélyebb pontján volt. A gyomorseb 2 cm. hosszú volt, gammikeztyűs mutatóujjam jól belefért. Fel kell tehát tételeznem, hogy a sérült gyomor a műtétig elvégezte az emésztés legnagyobb részét, a pyloruson át kiürült anélkül, hogy a hasüregbe káros minőségű és mennyiségű gyomortartalom jutott volna. A kifolyást az akadályozta meg, hogy a kitü-