Budapesti Orvosi Újság, 1917. július-december (15. évfolyam, 27-52. szám)
1917-07-05 / 27. szám
1917. 27. szám. BUDAPESTI ORVOSI ÚJSÁG Ezek az esetek kezdettől fogva mint traumás neurosis, illetve háborús hysteriák szerepeltek — náluk csak 61%-ban tudtam azt véleményezni, hogy újra katonai szolgálatot teljesítsenek — szemben az én eseteim 84%-ával. Beszámolok a többi minősítettjeinkről is. Megállapításra beküldött 110 Furstner-Nonne typusú remegők közül minősíthettem : a) fegyveres szolgálatra alkalmasnak 25 4°/0 b) átmeneti segédszolgálatra 20°/0 70% c) segédszolgálatra 24,5% ; d) hosszabb szabadságra 7% e) kórházi kezelésre 22%. Mindkét csoportba tartozók közt igen sok volt a már teljesen legyógyult — a perseveráló — ezeket rövidesen sikerült vagy persuasio vagy Kaufmann-féle eljárással rábírnunk, hogy tüneteikhez többé ne ragaszkodjanak. A Kaufmannféle eljárást illetőleg kórházamban csupán a farados áramot engedem alkalmazni — az eredmény szempontjából az teljesen mellékes, hogy mily villámáramot vagy mi egyéb imponálót alkalmazunk — veszélyesség szempontjából pedig ennél az áramfajnál minden ártalom ki van zárva, míg az eredetileg ajánlott sinusoidalis áramnak már nyolcz áldozata van 180 neurastheniás eset közül: a) fegyveres szolgálatra alkalmas 25% 1 b) átmeneti segédszolgálatra 15% (45%..../ c) őr- vagy hasonló szolgálatra 5% ) 1 40 d) segédszolgálatos 364% 1 e) mindenféle népfelkelő szóig, alkalmatlan 7% f) szabadságolási javaslattal 85% g) kórházi kezelésre 25%. 14 hysteriás eset közül: a) fegyveres szolgálatra alkalmas 0% ) b) átmeneti segédszolgálatra 0% / 21°/01 56-6°/ c) őr- vagy hasonló szolgálatra 21% ) /c d) segédszolgálatra 35-6% e) alkalmatlan 7% f) szabadságolási javaslattal 7% g) kórházi kezelésre 28%. Németországból közölt eddigi statisztikák a harctéri szolgálatra való alkalmasság szempontjából az idetartozó esetekben teljesen elütő megállapításokat mutatnak. Ha összegezem a saját megfigyelésem eseteit s a megállapítás végett hozzám küldött eseteket, úgy összesen 535 esetről számolhatok be — ezek közül: fegyveres szolgálatra alkalmasnak minősíthettem 255 esetet, vagyis 4740/t, segédszolgálatosnak pedig 141 esetet, vagyis 26'6°/0, szóval, az általában háborús hysteriának nevezett 535 eset közül 396-ot, vagyis 74%-ot visszaadhattam a hadseregnek. Ezzel szemben idézhetem Wilmans legújabb statisztikáját: „Von 435 Kriegsneurotiker — im Felde 276c/0. davon leisten vollen Dienst nur 5. Kriegsverwendungsfahig also /7%. Ennél még fontosabb: aus dem Heeresdienst entlassen 324 = 74°/„!! Ezen 324-ből egy nagy rész nem dolgozik, hanem húzza a magas járadékot! Ha van valami, a mi álláspontom helyességét igazolja, úgy ezen adat az. Míg az én felfogásom s eljárásom mellett a háborús idegbajosoknak 74°/0-a visszakerül a hadsereghez, addig a németek ugyanennyi százalékban elbocsájtják őket a hadseregből. Ennek a csaknem érthetetlen ellentétnek a magyarázata pedig abban keresendő, hogy a németek a traumás neurosis detronizálása óta általában a „Kriegshysterie“ megjelölést alkalmazzák, a gránátlégnyomás tiszta eseteit is idesorolják. Ezen hysteriákban ők a szervezetben szunnyadó s a háború eseményei által felszínre hozott oly endogén faktor megnyilatkozását látják, melyek egymagukban igazolják, nézetünk szerint, az illető egyéneknek csökkent idegrendszeri voltát s ezeket ők katonai szolgálatra egyáltalán alkalmatlanoknak tartják. így születhetett meg az a hadügyminiszteri rendelet (1917 január 9), mely psychopathiák és háborús hysteriák elbírálásában mint követendő elvet azt állítja fel, hogy az ezekben szenvedők lehetőleg csak mint munkások alkalmasak, saját szakmájukban s lehetőleg otthonukban véleményeztessenek.10 Nézetem szerint tudományos alapon nem igazolható ezen eseteket akár traumás neurosisnak, akár hysteriának, nevezni. Nézetem szerint minden eset külön bírálandó el — igen veszélyes s nagy közgazdasági kárral jár az, ha általánosságban elfogadják azt, hogy a traumás neurosis-, illetve háborús hysteria-esetekre nézve a limine kimondják a csökkent szolgálatképességet. Már a háború elején óva intettem attól, hogy a traumás neurosis kitételt használjuk — ebben a német szerzők túlnyomó többségével egyetértettem: valamennyien ezen elnevezés ellen azért küzdöttünk, mert a balesetbiztosítás terén tett tapasztalataink meggyőztek arról, hogy magas járadékkal ellátott balesetes traumás neurosisban szenvedő teljes munkateljesítménnyel dolgozik. Nageli, Horn stb. megállapításaira utalok. Azáltal, hogy a németek a traumás neurosis helyébe a háborús hysteria elnevezést tették, a helyzet ebből a szempontból semmit sem változott. Ezt ma már be tudom bizonyítani. Wilmans közli, hogy utóvizsgálatok útján meggyőződhetett arról, hogy a katonaság kötelékéből elbocsájtott háborús hysteriások közül sokan magas járadékkal ellátva, változatlan állapotban vannak s semmit se dolgoznak!! A névcsere tehát nem járt a kellő eredménnyel; egy újabb Nageli-nek kell majd jönnie, aki a háborús hysteriákra is ki fogja mutatni, hogy munkaképesek. Tisztelt Uraim! Azzal fejezem be hosszúra nyúlt előadásomat, hogy remélem, meggyőztem Önöket arról, hogy ebben a hadikórházban, mely hálásan látja vendégül Önöket, komolyan törekszünk arra, hogy keressük a tudományos igazságot. Közlemények a budapesti Uj Szent-János-kórház urológiai-sebészeti osztályáról. (Főorvos : Rihmer Béla dr., egyet, magántanár.) Körkörös hüvelyrepedés hugycsőszakadással, körkörös hüvely- és hugycsővarral. Közli: Janits Dezső dr., kórházi alorvos. Az alább reközlendő esetben a úgynevezett felnyársalás esetével állunk szemben, amely nőkben aránylag ritkább, legalább erre vall az, hogy az utolsó tíz év casuistikus irodalomában hasonló esetet nem találtam. K. M. 27 éves szakácsnő szolgálati helyén egy duplaszárú létrán, a létrát összehajtva s nekitámasztva az ablak rámájának, annak utolsó fokán ablakot mosott. A létra megcsúszott és ő a létrával együtt úgy esett le, hogy annak egyik kiálló végébe zuhant. Az előhívott orvos, aki nagy vérzésen kívül, amely a hüvelyből történt, egyebet nem látott, a mentőkkel osztályunkra szállíttatta. Felvételkor a beteg az anaemia összes jeleivel kerül a műtőasztalra. A combok között két férfitenyérnyi véralvadék. Megfelelő tisztogatás után a betegen a következő viszonyokat találtam: A hüvely a bemenettől körülbelül 3 cm.-re circulárisan kettérepedt, a húgycső a hüvely sérülésének megfelelően szintén majdnem circularisan rupturált, csak a felső falnak egy körülbelül egy mm. széles hídja tartja össze. Műtét narcoform-bódulatban. 9 Mely endogén faktort én is szerepeltetek — de minden egyes esetben kimutatni is igyekezek, semmiesetre se tartom helyesnek az általánosítást — mert akkor ebbe belemenekül az a sok artificialis tünetet produkáló is. 10 „Psychopathen und Kriegshysteriker möglichst nur als a. v. (arbeitsverwendungsfahig) Beruf (Heimat) weiterverwendet werden sollen.“ 8 Die Behandlung dér Kranken mit funktionelten Neurosen im Dienstbereich des XIV. Armeekorps. — D. M. W. 1917. 215