Budapesti Orvosi Újság, 1920. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1920-06-03 / 23. szám
1920. 23. szám. 356 BUDAPESTI ORVOSI ÚJSÁG volna jelen, minden szemhéjnyitáskor a felső szemhéj közepe sokkal magasabbra emelkedett, tehát magasra domborodó ív alakjában nyílt. Legyen szabad ez alkalommal azt is szóvá tenni, hogy ezek a műtétek általában mind igen kényesek s csak megfelelő gyakorlattal rendelkező műtő kezébe, nem pedig kezdők gyakorlására valók, mert hibák mindenféle jóvátehetetlen következményekkel járhatnak. A kötőhártya szétszaggatása, nagyobb megablakolása, hibás helyre varrása, a Midler-xzom megsértése megannyi bajnak lehet az oka. Igaza van Kuhnt-nak, mikor arról panaszkodik, hogy: „Es fühlen leider auch öfter einmal unberufene Kräfte einen unmotivierten Tatendrang!“ Az elmondottakkal azt hiszem feleslegessé vált a Galezowski-, illetve Heisrath- Kuhnt-féle radikálisabb beavatkozások további kritikájába belemenni. V. A pannus direkt kezeléséről, azaz a kötőhártya trachomájával párhuzamosan nem gyógyuló pannus elleni eljárásokról, nincs sok mondanivaló. A szóbajövő eljárások ismeretesek és nagyjában összeesnek más eredetű, nem túlságosan régi keletű corneahomályok feltisztítását czélzó módszerekkel. Speciális eljárásokkal, mint amilyen aestnovgophthalmia előidézése, hogy a gonococcus-beoltásról ne is szóljak, továbbá a pannus-erek galvanocaustikájával nincs tapasztalatom. — Rendes körülmények közt tudvalevőleg annyira parallel halad a pannus gyógyulása a kötőhártyáéval, hogy külön beavatkozásra — szövődményektől eltekintve, melyek kezelése ismeretes — nem szorul. Egy gyakori szövődményt, a pannus kifekélyesedését illetőleg talán nem felesleges figyelmeztetni arra, hogy ilyenkor mindig nagyon gondosan vizsgáljuk meg, nincs-e jelen — ha még olyan kisfokú — trichiasis. Mert nagyon gyakran ez okozza a pannus exulceratióját. Egyes hibás állású pillaszőrök azonnal gondosan kiirtandók elektrolysissel, míg kiterjedtebb pillaszőrbefordulás minél hamarabb végzendő tarsoplastikára ad indicatiót. VI. A következményes állapotok műtéti megszüntetése az egyetlen fejezet, melyben nagy jelentőségű haladásról lehet beszámolni. A legsúlyosabb következményes állapot, a heges szemhéjbefordulás és vele a trichiasis, kitűnően megszüntethető Blaskovics tarsoplastikájával, a kihámozott tarsusporcz megfordításával. Ezzel a Kuhntféle tarsectomia indicatiója, mely ellen, mint csonkító műtét ellen ugyanazt a kifogást kell emelnünk, mint a porcz szempontjából a kombinált exsidio ellen, s amellyel még hozzá nem is lehet oly biztossággal és olyan tökéletesen megszüntetni az entropiumot, önmagától elesik. Még inkább elesik pedig a durva Flarer-féle műtétnek a jogosultsága, úgy hogy ennek végzését a felső szemhéjon, akár csak partiálisan is, immár határozottan műhibának kell minősíteni. Nem szolgálhat mentségül erre nézve az sem, hogy a tarsoplastika technikája nem könnyű. A cataracta extractiója is sokkal nehezebb, mint a reclinatio! Az alsó szemhéjon még inkább megbocsátható a Flarer féle műtét, bár itt is érdemes más úton igyekezni a trichiasis megszüntetésére: porczkimetszéssel vagy marginoplastikával. Egyébként mindazoknak a marginoplastikáknak, melyek bőrt s nem nyálkahártyát ültetnek az elmozdított pillaszőrsor helyére, közös hibájuk, hogy nagyobb fokú befordulás esetén durva bőrhám érinti a corneát, ami ugyan még mindig jobb, mint a pillaszőr, de nem ideális megoldás. Sőt még a Flarer-féle pillaszőrsorkiirtás is szenved ebben a hibában, egyéb csúnya hátrányai mellett. A külső szemzug közelében levő partialis entropium ellen, ha tarsoplastikára egyébbként nincs indicatio, — ami kivétel — kitűnően beválik a Spencer-Watson-féle kis lebenycserés plastika. VII. A trachomától független, de a gyógyulást hátráltató szövődmények gyógyításáról csak annyit, hogy ezekre sokkal nagyobb gondot kellene fordítani, mint ahogy többnyire szokás. Mint legközelebb eső szövődmény, a könytömlegenyedés az, mely nem igen szokta elkerülni a szemész figyelmét. Conservatív vagy radikális ellátásának lehetőségeit itt nem tehetjük megbeszélés tárgyává, csak azt szeretném megjegyezni, hogy ha a könytömlőbaj nem független a trachomától, hanem a köny-