Budapesti Orvosi Újság, 1920. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)
1920-06-03 / 23. szám
362 1920. 23. szám. BUDAPESTI ORVOSI ÚJSÁG kórnak. A hashártyán talált három apró tuberculum nem volt oka a hatalmas májduzzanatnak és ascitesnek. A pericardium kiterjedt megbetegedése tuberculosus volt. Azt, hogy az összes jelenségeket a pericarditis obliterans okozta, Picard a következőkkel magyarázza : A szívburok mechanikai jelentősége a szívizom és környéki szervek (rekesz, tüdő) közti súrlódás csökkentésében áll. A pericardium, mint közbeiktatott szerv, felelős a szívnek súrlódásmentes mozgási szabadságáért. A pericardium csak a nagy ereknek be- és kitorkollási helyén van összefüggésben az epicardiummal, dinamikailag azonban ez az egyetlen hely, hol a két szervnek egymással való összenövése a szívizom motorkus képességének akadályozása nélkül fennállhat. Minden más helyen azonban az összenövés az állandóan térfogatát változtató szívizom szabad játékát hátráltatni fogja, s ez álltal a teljesítőképesség csökkentését fogja előidézni. A szívnek systolés és diastolés mechanismusát véve fel, minden pericardialis összenövés elsősorban a systolét károsítja. Ezt Rehn és Heubner is megerősítik. A pericardium parietalis lemeze össze van nőve a rekesz centrumtendineumával, pericardialis összenövések esetében a szívburoklemezek az epicardiumhoz fixálódnak, a szív bizonyos mértékben hozzánő a rekeszhez. Azt az erőt, mely a vért az artériás rendszerbe hajtja és a vénák útján a szívhez visszaszállítja, a mellüreg inspiratoricus szívó hatása mellett főként a bal kamra contractiója szolgáltatja. A systolé akadályoztatása esetén a bal kamra kiürülése hosszabb ideig tart, a nyomás benne csökken. A véroszlop elmozgatásához szükséges nyomás elsősorban azon az érterületen veszít erejéből, hol legnagyobb az ellenállás. Áll ez a bél-más vérkeringésre, hol egymás mögött két capillaris rendszer fekszik. E helyen a bal kamra legcsekélyebb contractiózavara elégséges ahhoz, hogy a vér visszafogása a jobb szívhez akadályokba ütközzön s hogy a véna portaeben különben is kisebb nyomást a kiterjedt májcapillarishálózat ellenállása által lecsökkentse. Eredmény: májpangás, pangásos ascites. A pericarditis obliterans a különben egészséges szívet mozgásában akadályozza ; nem lévén maga a szív betege insufficiens, egyéb oedemákra nem kerül sor; ez azonban bekövetkezik, ha a pericardiális processus az epi , innen a myo- és endocardiumra terjed. A fentebb vázolt esetben az obliterált buroklemezek feloldásával a megbilincselt szív szabad lett s most már erőteljesen contrahálódva az ascitest hamarosan lecsapolta. Picard fejtegetéseit megerősítik Klose kísérletei, kinek hat esetben sikerült kutyákon jód-injectiókkal pericardialis összenövéseket, illetőleg Pick-féle cirrhosist előidézni, továbbá Hess experimentális Pickker esetei,továbbá Baginskinek e téren gazdag klinikai megfigyelései. (Med. Klinik., 1920, 9. SZ) Simek Oszkár dr. Atypusos leletek lobaris pneumonia eseteiben. (Robitschek dr. Wien.) A pleuritis és pneumonia közötti differentialdiagnosis sokszor okoz nehézségeket. Különösen az úgynevezett interlobaris empyaema említendő ebből a szempontból. A folyamat rendesen hidegrázással kezdődik, mint a pneumonia, próbapunctio negatív eredménynyel jár legtöbbször és a köpet sokszor hasonló a pneumoniás beteg rozsdavörös köpetéhez. Typusos eseteiben a Röntgen szolgálhat pontos felvilágosítással, azonban atypusos folyamatokban, ha például nagy kiterjedése folytán az alsó lebenyt összenyomja, vagy esetleg alsó pleuralis összenövések is vannak jelen, a Röntgen is cserbenhagy. Általában a Röntgen-vizsgálat azon esetekben szolgálhat felvilágosítással, ha a pleuritis folyik le pneumoniához hasonló tünetek között, de ha a pneumoniás folyamat mutatja a pleuritis képét, differentiáldiagnostikus szempontból rendesen nem érünk czért vele. Éppen ezen különös pneumoniaalakok okozzák legtöbbször a diagnostikus nehézségeket. Már Skoda hangsúlyozta, hogy pneumoniás betegnél nincs hörgi légzés, sem bronchophonia, ha a nagyobb bronchusok is ki vannak töltve valamilyen folyadékkal, vagy ha a tracheával való közlekedésük folyadék vagy szilárd csap által (nyálka, vér) el van zárva. Utóbbi esetben a hörgi légzés és bronchophonia hiánya csak időleges, mivel egy köhögési roham a csapot eltávolíthatja és így a