Budapesti Orvosi Újság, 1920. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1920-07-01 / 27. szám

kissé fátyolozottak (csökkent turgor). A hasfal behúzódott, kemény (ellentétben a jól táplált csecsemő elődomborodó hasá­val). A pulsus néha arythmiás, perc­enkénti száma kisebb, labilisabb. Az éhező cse­csemő fázik. Hőmérséklete ingadozó, függ a környezettől és a táplálék minőségétől és az anyatejen élő csecsemő hőmérséke is könnyen sülyed éhezéskor. A mester­ségesen táplált pedig a nagy sótartalmú étkek (kövér és sovány tej) mellett meg­tartja, sószegény (malátaleves) diaetára sülyeszti hőmérsékét. Legnagyobb jelentősége a súlygörbe viselkedésének van; ez nem egységes és az éhezés fokától, tartamától és az el­fogyasztott étkek minőségétől függ. Az anyatejen élő csecsemő keveset és lassan veszít súlyából, ha rövid ideig felényi kalóriát vesz fel és vízszükséglete fedezve van. A mesterségesen táplált csecsemő súlyának esése a felvett tápanyagok szerint különböző. A 70 kalóriát igénylő csecsemő, ha táplálékát feles tej alakjában kapja, fogy, ha kövér (só-, czukor- és fehérjedús) tejet fogyaszt, esetleg még hízik is. Fontos, hogy van egy középérték, mely mellett a testsúly se nem emelkedik, se nem csök­ken, a súlygörbe ilyenkor vízszintes le­futású. Nagy jelentősége van az éhező cse­csemő megítélésénél a hossznövekedésnek. Többen is megállapították már, hogy az éhezés távolról sincs oly hatással a hossz­­növekedésre, mint a súlynövekvésre, sőt könnyen megeshetik, hogy súlyban esik a csecsemő, hosszban nő. Áron János álla­pította meg, hogy a növekvés a táplálék­ban szereplő, az építéshez szükséges anya­gok mennyiségétől és minőségétől függ, így fehérjetej-táplálás mellett, a­mely igen gazdag fehérjében és mészben, még az éhező csecsemő is nő hosszirányban, míg az anyatejen élő, éhező alig. Ez az át­építés, mely a csont javára történik, azt jelenti, hogy a csecsemő szervezete abso­­lut és relatív mértékben több csontot tar­talmaz, mint eleinte, a mesterséges táplá­lás előtt. Fehérje-, sószegény táplálásnál és lisztártalomnál megáll a hossznövekvés. Nagyon lecsökkenti az éhezés a cse­csemő ellenállóképességét a fertőzésekkel szemben, melyek közt a legfontosabb a spor, furunculosis, cystopyelitis és pneu­­monia. Csökkenti a resistentiát a gyógy­szermérgekkel, így a kámfor és chloral­­hydráttal szemben, míg az alkoholnak energiakölcsönző képessége révén az életet megnyújtó hatása van. Általában a testsúly 30s/órának elvesz­tésekor szokott a halál beállani, de annál gyorsabban áll be, minél gyorsabban csökken a testsúly. Azonban hetekig fenn­állott éhezés hatása is eltünhetik nyom­talanul megfelelő táplálásra. Az éhezésnek lehet kedvező hatása is azon esetekben, a­hol előzetesen fehérjével és zsírral túl­­tápláltatott a csecsemő, ilyenkor a sovány, esetleg szénhydratdúsabb étrend áldásos lehet. Az éhezés hatását a gyermekkorra most a háború alatt bőségesen alkalmunk nyílt tanulmányozni. Itt is különválasztandó a felvétel képtelensége a hiányos kínálat­tól. A táplálékok hiányosságát négy körül­mény okozta: 1. a szénhydráttartalmú ételek túlnyomó volta a fehérje- és zsír­tartalmúak fölött; 2. az étrend egyhangú­sága ; 3. az emésztésre ingerlő kivonat- és fűszeranyagok hiánya; 4. a táplálékok ér­tékének csökkenése a hamisítás következ­tében. A fehérje- és zsíranyagcsere-vizsgála­tok során megállapították, hogy az erősebb testalkatú fiúk fehérjeszükségletüket a táp­lálékban felvett fehérjével fedezni tudták, ellenben a gyenge gyermekeknél állandóan negatív volt a bilanz. A zsírra vonatkozó­lag pedig kiderült, hogy a sorvasztó kaló­ria­hiányt a zsír hiánya okozza. Mindkét körülmény elsősorban a nagy városok gyermekeit sújtotta. Az éhező gyermek képe a következő: targorra csökkent, a bőralatti szövet nedve fogy, a bőr halvány és petyhüdt, majd vékonyodik. A zsírpárna eleinte a vég­tagokon, majd a törzsön lassan eltűnik. Az izomzat fogy, puha, kevésbé működés­képes. A gyermek keveset mozog, kedvet­len, gyakran fázik, könnyen reagál idő­járási behatásokra. Nagyfokú lefogyás néha szédülést, sőt eszméletlenség­ rohamot is előidézhet. Az iskolás gyermekek kevésbé figyelnek, bágyadtak, szórakozottak és lusták a gondolkozásban. Hossznövekvés­ben elmaradnak­­iskolás gyermekek által

Next