Budapesti Orvosi Újság, 1920. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)
1920-09-16 / 38. szám
1920. 38. szám. BUDAPESTI ORVOSI ÚJSÁG 595 állandó izgalmát, mely a mechanikus és chemiai túlingerlésből származik és sósavelválasztással jár, megszüntessük. A fentebb említett pylorus-zárás hiányossága és a túlerős szénhydratemésztés, ezenkívül hasmenést vagy szétszorulást okozhat, ami a dyspepsiáknál váltakozva szokott előfordulni. Végül megemlítendő gyermekeknél a fogzással kapcsolatos gyomor-bélzavar, mely érzékeny egyéneknél kisebb hasmenésekben nyilvánul. Ennek oka valószínűleg a szájnyálkahártya vérbősége, mely per continuitatem vagy idegreflex útján hat a bélre. Lehet, hogy a savanyú, fokozott mennyiségű nyál szintén hozzájárul. Tény, hogy fogzás idején a gyermek szervezetének ellenállóképessége is csökken és így bármely bántalomnak kevésbbé tud ellenállni. II. A gyomor-bélbántalmak hatása a szájra elsősorban reflexekből áll, melyek a nyálelválasztás megindítását vagy csökkentését czélozzák, például szilárd ételek, bélférgek, túlsok savtartalom fokozzák, míg gyomorhurut csökkentik. Ugyancsak reflexhatás rendszerint az ízlés és étvágy változása. A gyomor- és bélműködés renyheségénél a szájüreg mechanikus tisztulása is hiányos, mert csökkent étvágynál egyrészt a nyelv- és rágásmozgás sem oly intenzív, másrészt a kisebb mennyiségű nyál elmosó, hígító hatása elmarad és ha a nyál összetétele is változik, úgy ez még kevésbbé akadályozza a bacteriumokat fejlődésükben. A lumen hiányos átjárhatóságának következményei nem oly szembeszökőek, mint előbb, de a felböfögés, hányás a szájnyálkahártyát izgatják, a nyálelválasztást fokozzák és ezenkívül bizonyos „sympathikus" tüneteket okoznak. Ilyen a kisebb szájlob, a nyelv bevontsága, de még inkább a recidiváló aphtae, leukoplakia, melyek a mélyebb részek bántalmainál gyakran fordulnak elő. Miután ezek működési összefüggés, vagy per continuitatem való tovaterjedéssel nem magyarázhatók, „sympathikus" úton keletkezőknek mondjuk őket és ezzel csakis ismeretlen eredetüket akarjuk jelezni. Magyarázzák ideg-, vér-, nyirokutakon továbbított toxin-, autointoxicatiós és hormonhatásokkal. Reflexek nem lehetnek a rendes értelemben, mert csak kóros viszonyok közt keletkeznek. A szájüreg heveny emésztési zavaroknál, idült gyomor-bélhurutnál, ráknál hajlamos kisebb lábokra, melyek a nyálkahártya kisfokú vérbőségével, duzzadásával, fellazulásával járnak és főleg a foghúson égető érzést okozhatnak. A pofán fehéres felrakodások, esetleg hólyagcsák lehetnek, a nyelv különböző fokban bevont. A száj egyszer száraz, máskor nyálfolyás van jelen, majd minden esetben gyenge, sajátszerű faetor kíséretében. A bacteriumflora erősen fejlődve, mindenféle erjedési folyamat indul meg, mely ismét gombafonalak növekedését és szaporodását idézi elő már gyenge dyspepsiáknál is. A stomatitis aphthosa és a leukoplakia gyakran kíséri a gyomor vagy bélbántalmait, sőt az alapbántalom javulása vagy rosszabbodása szerint változnak. Ezeknél fontosabb a stomatitisekkel vagy enélkül jelentkező faetor extre, mely undort, rendellenes ízt, étvágytalanságot okozhat, a társaséletben adódó számos kellemetlenségről nem is szólva. Sokféle egyéb okától eltekintve, a tápcsatornának magának is többféle betegségétől származhat. Így a nyelőcső rákjából, továbbá diverticulum, strictura, ektasia miatt, míg a gyomor részéről három csoportba foglalható okokból. 1. A kisérő vagy következményes szájtünetek miatt. 2. A felböfögés által a szájba jutó gyomortartalom és normális gázok miatt. 3. A rendellenes erjedési gázok folytán, melyek részben direct jutnak fel, részben felszívódva a véráramba, a tüdőben lesznek kiválasztva és a kilégzett levegőt teszik bűzössé. Az első csoportba tartozó esetek a leggyakoribbak. Ha a légzőszervekből és vesebántalmakból származó faetort kizárjuk, eredhet még a mélyebb bélrészekből is azáltal, hogy innen részben előbb a gyomorba, majd a szájba jut, részben pedig a véráram útján lesz a kilégzett levegővel kiválasztva. A tapasztalat szerint heveny emésztési zavart, bélbajok (tbc., dysenteria), vastagbélrák, sőt már egész