Budapesti Orvosi Újság, 1920. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1920-09-16 / 38. szám

XVII­. évfolyam. Budapest, 1920 szeptember 16. 38. szám. BUDAPESTI ORVOSI ÚJSÁG Az orvosi tudományok minden ágának haladásáról a gyakorló orvosnak referáló hetilap. Megjelenik minden csütörtökön, legalább egy év terjedelemben. SZERKESZTI: Dalmady Zoltán dr., egyetemi magántanár. (Belgyógyászat.) Feleky Hugó dr., egyetemi magántanár, az Általános Poliklinika főorvosa. (Urológia.) Frey Ernő dr., egyetemi magántanár, kórházi főorvos. (Ideg- és elmegyógyászat.) Holitsch Rezső dr., az Általános Poliklinika Röntgen-intézetének vezetője. (Röntgenológia.) Kubinyi Pál dr., egyetemi magán­tanár, az Általános Poliklinika főorvosa. (Szülészet és nőgyógyászat.) Liebermann J­eó dr., egyetemi magántanár, a Rókus­­kórház szemész-főorvosa. (Szemészet.) Lobmayer Géza dr., egyetemi magántanár, az Általános Poliklinika főorvosa. (Sebészet.) Rejtő Sándor dr, egyetemi magántanár, főorvos. (Fül-, orr-, gége.) Salamon Henrik dr, egyetemi magántanár. (Fogászat.) Torday Ferencz dr, egyet, magántanár, áll. gyermekmenhely h. igazg. (Gyermekgyógyászat.) Török Lajos dr, egyet tanár, egészségügyi főtanácsos. (Bőrgyógyászat.) FŐSZERKESZTŐ: DALMADY ZOLTÁN dr, egyetemi magántanár. ELŐFIZETÉSI ÁRAK Szerkesztőség és kiadóhivatal: HIRDETÉSEKET Negyedévre 55 K. Fél évre 100 K. Budapest felvesz a kiadó czég: Egész évre........................ 200 K. ,, . ’ P E T­Ő­F­I irodalmi vállalat, Külföld részére 1 évre . 70 márka VII., Kertész-Utcza 16. szám. Budapest, VII, Kertész­ u. 16. Egyes szám ára .... 5 K.­­ Telefon József 106-47 (Interurban is) Postatakarékpénztár 40837. szám. Összefoglaló ismertetés. A szájüreg és a gyomor-bél bántalmainak kölcsönhatásai. Irta: Morelli Gusztáv dr. A száj és a tápcső többi része között egyrészt fejlődéstani és működési különbség, másrészt számtalan részben ismert, részben ismeretlen összefüggés áll fenn, melyek miatt az egyes részek úgy ép, mint kóros viszonyok közt jelentékeny hatással vannak egymásra. E hatások kétfélék: az első csoportba sorolandók a szájüreg (fogak) kóros elváltozásainak hatása a gyomor-bélre, a másodikba a gyomor-bél bántalmainak hatása a szájüreg képleteire. I. A száj és gyomor-bél bántalmak közötti okozati összefüggés már szinte az orvosi köztudatba ment át, de a részletek ismerete ennek ellenére igen hiányos. A szájüreg jelentőségét az emésztést szolgáló működése adja, mely a szájban indul meg. Ezenkívül a légzésben, a hang- és beszédképzésben is szerepel, ezekről azonban itt nem lesz szó. Minthogy a szájemésztés a szájüreg boncztani és élettani épségéhez van kötve, természetes, hogy minden elváltozás rövidebb-hosszabb idő múlva bizonyos kárral jár, mely a rendes működés hiányossága szerint nyilvánul meg. Az ételek meg­ragadása, felaprózása, megőrlése, a bevett anyagok hőmérsékletének, consistentiájának megállapítása, a táplálkozásra alkalmatlan anyagok kiválogatása a szájüreg mechanikus működése. Az ízlés szerveivel reflektorikusan egybekapcsolt nyálelválasztás a chemiai berendezést képviseli, mely a tápanyagokat egyrészt kellően hígítja, fermentálja, a szilárd falatokat mucinnal sikamlóssá teszi, a­mi a nyelés szempontjából igen fontos, másrészt a gyomor- és bélnedvek elválasztását indítja meg. A nyál a bevett mikro­­organismusokat, bár bactériumölő hatása nincs, ártalmatlanná teszi. Úgy látszik az alkali, rhodan, továbbá a fehérvérsejtekre való h­emotaktikus hatás áll a bacteriumok fejlő­désének útjában, ezenkívül a felhígítás és mucinnal való megkötés akadályozza őket káros hatásuk kifejtésében. A nyálelválasztás legerősebb ingere a rágás, mely a nyálka­hártya izgatása által a sympathikus izgalma útján, a táplálék szerint sűrűbb vagy hígabb nyálat termel. E működések részleges elmaradása (foghiány, fájdalmas gyuladás stb.), eltekintve a nyelőcső és gyomor thermikus, mechanikus sérüléseitől, a gyomrot túlterheli, mert a gyomor izomzata a durva falatokat felaprózni nem tudja és sósav-túltermeléssel

Next