Budapesti Orvosi Újság, 1926. július-december (24. évfolyam, 27-53. szám)
1926-07-01 / 27. szám
XXIV. évfolyam. Budapest, 1926 julius I. 27. szám. BUDAPESTI ORVOSI ÚJSÁG Az orvosi tudományok minden ágának haladásáról a gyakorló orvosnak referáló hetilap. .Megjelenik minden csütörtökön, legalább két év terjedelemben. SZERKESZTI: Dalmady Zoltán dr., egyetemtanár és Torday Árpád dr., egyetemtanár, kórh. főorvos (Belgyógyászat.) Farkas Géza dr., egyet. ny. r. tanár (Elméleti orvostudományok.) Feleky Hugó dr., egyetemtanár, az Apponyi Poliklinika főorvosa. (Urológia.) Frey Ernő dr., egyetemtanár, kórh. főorvos, (Ideg-és elmegyógyászat.) Hasenfeld Artúr dr., egyetemtanár, korh. főorvos. ( A vérkeringés betegségei.) Holitsch Rezső dr., az Apponyi Psiklinika Röntgen-int.vezetője. ( Röntgenologia.) Jankovich László dr. egyet. ny. r. tanár. (Törvényszéki orvostan.) Kubinyi Pál dr., egyetemi nyilv. r. tanár. (Szülészet és nőgyógyászat. )Liebermann Leo dr., egyet. c. rk. tanár, a Rókus-kórház szemész-főorvosa. (Szemészet.) Lobmayer Géza dr., egyet. magántanár, az Apponyi Poliklinika igazgatója. (Sebészet.) Molnár Béla dr., egyet magántanár. ( Az emésztés és az anyagcsere betegségei). Morelli Gusztáv dr., egyet. magántanár. (Stomatologia.) Okolicsányi-Kuthy Dezső dr., egy. magántanár, kórházi főorvos. ( Tüdőtuberculosis.) Rejtő Sándor dr., egy. magántanár, kórházi főorvos és Liebermann Tódor dr.. ( Fül-, orr-, gége.) Rigler Gusztáv dr., egyetemi ny.r. tanár. (Egészségtan.) Torday Ferenc dr., egyetemi c. rk. tanár. (Gyermekgyógyászat.) Török Lajos dr., egyetemi c. rk. tanár, az Apponyi Poliklinika főorvosa. (Bőrgyógyászat.) FELELŐS SZERKESZTŐ: TORDAY FERENC dr., egyetemi tanár. SEGÉDSZERKESZTŐ: FÖLDES ALADÁR dr. TARTALOMJEGYZÉK. Eredeti közlemény. Schatz Róbert: A metastaticus vesekörüli genyedés a gyermekkorban. Referátumok. Belgyógyászat. A diabetes mellitus elmélete az insulinvizsgálat világában. — Az insulin gyógyhatása nem cukorbetegségben szenvedőknél. — A sav- és hasisviszonyok jelentősége a veseműködés és vizenyő megítélésében. — Az ektoscopia lényege. Gyermekgyógyászat. Az epituberculosus beszűrődés. — A csecsemő pupillajátéka. — A csecsemőkori syphilis kezelésének kérdése. — A vér chemiai elváltozásainak tünetei pertussisnál. Szemészet. Van-e genitális trachoma? — Intraeutan aplantherapia a szemészetben. — A könnytömlő sondakezelésének methodikájához. — A chronicus kötőhártyahurut új kezelési módja. — Mit lehet tenni, hogy hályogműtétnél a fertőzést és a szövődményeket elkerüljük ? — Az ideghártyaleválás keletkezése. — Sinus cavernosus thrombosisa. — A psicain mint szemészeti érzéstelenítő. Sebészet. A belső szervek vérzései és azok gyógykezelése. — Az epekősebészet néhány időszerű kérdéséről. — A lúgmérgezés okozta nyelőcsőszűkületek korai kezeléséről. — A vastagbéldaganatokról. — A vérsejtsülyedés klinikai jelentőségéről sebészi betegségeknél. — A sipolykezelés. — Heveny hashártyagyulladás kezelése kolloidezüsttel. — A fitymaelephantiasis egy ritka esete. — Prostatarák többszörös csontáttételekkel. — Adatok a vesetuberculosis klinikai ismeretéhez. Urológia. Újabb útirányok a gonorrhoea therapiájában. — Vakbélgyulladás képét nyújtó vesebántalmak. — Húgyhólyag rupturája. — Műtét után bekövetkező vizelet visszatartás kezelése kálium aceticummal. — Cylotropin a terhességi vesemedencegyulladás kezelésében. Tárca. Szabad-e az orvosnak ölni? Hírek. Eredeti közlemény. A metastaticus vesekörüli genyedés (paranephritis) a gyermekkorban.* Irta: Schatz Róbert dr. A vese körül levő zsírtartalmú kötőszövetnek, az ú. n. zsíros vesetoknak, gyulladását, a paranephritist (Strombergi perinephritis Rayer), mint egységes kórképet Rayer-nek „Traité des maladies des reins“ (1839) művéből ismerjük. Az azóta megjelent monographiák (Ebstein 1875, Nieden 1878, Rosenberger 1879, Maass 1896, Küster 1902 stb.) és a főleg napjainkban, leginkább sebészek tollából eredő casuistikus közlemények alapján a paranephritis (pl.), legalább a sebészek szemében, immár többé nem az a titokzatos, ritka betegség, amelynek azt csaknem napjainkig tekintették. A műtétre került és közlött esetek száma egyre szaporodik: újabb szerzők közül Boerschmann (1903) 81, Richardson (1914) 108, Riedel (1915) * Előadta a Magyar Gyermekorvosok Társasága 1926. évi II. nagygyűlésén.