Budapesti Orvosi Újság, 1929. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)

1929-07-04 / 27. szám

XXVII. évfolyam. Budapest, 1929 július 4. 27. szám BUDAPESTI ORVOSI ÚJSÁG Az orvosi tudományok minden ágának haladásáról a gyakorlóorvosnak referáló hetilap. Megjelenik minden csütörtökön, legalább két ív terjedelemben. SZERKESZTI: Dalmady Zoltán dr., egyet. c. rk. tanár és Torday Árpád dr., egyet. c. rk. tanár, kórházi főorvos. (Belgyógyászat.) Darányi Gyula dr., egyetemi nyilvános rendes tanár. (Laboratóriumi diagnostika.) Farkas Géza dr., egyetemi ny. r. tanár. (Elméleti orvostudományok.) Feleky Hugó dr., egyet. magántanár, az Apponyi Poliklinika főorvosa. (Urológia.) Frey Ernő dr., egyet. magántanár, kórh. főorvos. (Ideg- és elmegyógyászat.) Hasenfeld Artúr dr., egyet. c. rk. tanár, kórházi főorvos. (A vérkeringés betegségei.) Holitsch Rezső dr., az Apponyi Poliklinika Röntgenintézetének vezetője. (Röntgenologia.) Jankovich László dr., egyet. ny. r. tanár. (Törvényszéki orvostan.) Liebermann Leó dr., egyetemi c. rk. tanár, a Rókusz kórház szemészfőorvosa és Csapody István dr., egyetemi magántanár, közkórházi főorvos. (Szemészet.) Lobmayer Géza dr., egyet. magántanár, az Apponyi Poliklinika igazgatója. (Sebészet.) Molnár Béla dr., egyetemi magántanár, az Apponyi Poliklinika főorvosa. (Az emésztés és anyagcsere betegségei.) Morelli Gusztáv dr., egyet, magántanár. (Stomatológia.) Okolicsányi-Kuthy Dezső dr., egyetemi magántanár, kórházi főorvos. (Tüdőtuberculosis.) Rejtő Sándor dr., egyet. magántanár, kórházi főorvos és Liebermann Tódor dr., kórházi főorvos. (Fül-, orr-, gégebetegségek.) Rigler Gusztáv dr., egyet. ny. r. tanár. (Egészségtan.) Torday Ferenc dr., egyetemi c. rk. tanár, gyermekmenhelyi főorvos. (Gyermekgyógyászat.) Török Lajos dr., egyet. c. rk. tanár, az Apponyi Poliklinika főorvosa. (Bőrgyógyászat.) FELELŐS SZERKESZTŐ : TORDAY FERENC dr., egyetemi tanár. SEGÉDSZERKESZTŐ : FÖLDES ALADÁR dr. TARTALOMJEGYZÉK. Eredeti közlemény. Páll Gábor: Pernod­on,kábálom­ a szülészetben. Referátumok. Belgyógyászat. A különböző diuretikus eljárások indicatiójáról. — A Basedow-kór gyógyításának irányairól. — Gyakrabban előforduló kórisméi tévedések és therapiás célszerűtlenségek. A vérkeringés betegségei. A keringési insufficientiák therapiájának irány*­elvei. — A kezdődő keringési elégtelenség, különös tekintettel subjec­ tiv és légzési zavarokra. Gyermekgyógyászat. A subfebrilis gyermek. Sebészet. A golyvakérdésről. — Újabb nézőpontok a­ sebészi fertőzések gyógyításában. Fül, orr, gége betegségei. A mandulák eltávolításának jelentőségéről. Könyvismertetés. Új könyvek. A mindennapi gyakorlat köréből. Milyen téves diagnosisra adhat alkalmat a positív Wassermann-reactio ? Tárca. Máday István: A Magyar Gyógypaedagogiai Társaság III. orszá­gos értekezlete. Hírek. Eredeti közlemény. A budapesti kir. magy. Pázmány Péter­ Tudományegyetem I. sz. női klinikájának közleménye. Pernod­on-kábalom a szülészetben. írta­: Páll Gábor dr., tanársegéd. A szülési fájdalmak megszüntetését célzó törekvések régi keletűek. Krönig hangsúlyozza először, hogy a szülés nemcsak testi, hanem psychikus traumát is okozhat. Fehling is elismeri, hogy igen érzékeny, nyugtalan vajúdóknál fájdalomcsillapító eljárásokat igénybe szabad venni, ha az a szülés menetét nem zavarja, anyára és magzatra káros hatással nincs. Azon ellenvetés, hogy az anya gyermekét csak akkor szereti igazán, ha őt fájdalommal szülte meg, nem bír tudományos értékkel. E kérdésnek vallási és etnikai szempontból való elbírálása máshová tartozik s az orvosi felfogást e kettővel együtt nem is lehet szerepeltetni. A szülést vezető orvos mindig keresi azon lehetőségeket, hogy vajúdóját kínzó fájdalmaiban, izgatottságában és félelmében valamiképpen megsegítse. Egy normálisan lefolyó szülést, mely órák hosszat halad a maga célja felé, fölösleges bár­milyen fájdalomcsillapító szerrel befolyásolni, ha a vajúdó nyugodtan viselkedik. Sokkal nehezebb feladat a szülőfájdalmak enyhítése, mint egyéb más műtétnél az érzéstelenítés kérdése, mert az egész szülés tartama alatt altatni, a szülőfájdalmakat érzéstelenné tenni, ma még nem vagyunk képesek. Bármelyik eddig ismert fájdalomcsillapító szert használjuk is, a méhnek és a hasprésnek munkáját többé-kevésbé csökkentjük. Ehhez járul még az, hogy mindegyik eddig ismeretes narkoticum (hypnoticum és sedativum) a magzat életét is többé-kevésbé veszélyezteti, közvetlenül a beadott szer, vagy a szülésnek a narkoticum­ okozta elhúzódása miatt. Ezen szempontból bírálva, mindenik szernek megvan a maga hibája. Előadta a budapesti kir. Orvosegyesület 1929 június 8-án tartott ülésén.

Next