Budapesti Orvosi Újság, 1933. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1933-07-06 / 27. szám

XXXI. évfolyam Budapest, 1933 július 6 27. szám BUDAPESTI ORVOSI ÚJSÁG FELELŐS SZERKESZTŐ : TORDAY FERENC dr., egyetemi tanár. SZERKESZTŐTÁRSAK: Belgyógyászat: Dalmady Zoltán dr., egyetemi c. rk. tanár és Torday Árpád dr., egyet. c. rk. tanár, kórházi főorvos. Bőrgyógyászat: Török Lajos dr., egyet. c. rk. tanár, az Apponyis Poliklinika főorvosa. Egészségtan : Darányi Gyula dr., egyet. ny. r. tanár. Elméleti orvostudományok : Farkas Géza dr., egyet. ny. r. tanár. Fül- orr-,gégebetegségek: Rejtő Sándor dr., egyet. c. rk. tanár, kórházi főorvos és Liebermann Tódor dr., kórházi főorvos. Gyermekgyógyászat: Torday Ferenc dr., egyetemi c. rk. tanár, állami gyermekmenhelyi főorvos és Barabás Zoltán dr., egyetemi magántanár, állami gyermekmenhelyi igazgatós főorvos. Ideg- és elmegyógyászat: Frey Ernő dr., egyetemi magántanár, kórházi főorvos és Zsakó István dr., elme- és ideggyógyintézeti igazgató­főorvos. Laboratóriumi diagnostika: Gózony Lajos dr., egyetemi magántanár, az Apponyi-Poliklinika főorvosa. Röntgenológia: Holits Rezső dr., az Apponyi-Poliklinika röntgenintézetének vezetője. Sebészet: Lobmayer Géza dr., egyetemi magántanár, az Apponyis Poliklinika igazgatója. Szemészet: Liebermann Leó dr., egyetemi c. rk. tanár, a Rókusi kórház szemészi főorvosa és Csapody István dr., egyetemi magántanár, közkórházi főorvos. Szülészet és nőgyógyászat: Frigyesi József dr., egyetemi ny. r. tanár. Stomatologia: Morelli Gusztáv dr., egyet, magántanár. Törvényszéki orvostan: Jankovich László dr., egyet. ny. r. tanár. Tüdőtuberculosis: Okolicsányi-Kuthy Dezső dr., egyet. magántanár, közkórházi főorvos. Urológia: Mező Béla dr., egyetemi magántanár, közkórházi főorvos. Vérkeringési szervek betegségei: Hasenfeld Artúr dr., egyetemi c. rk. tanár, közkórházi főorvos. TARTALOMJEGYZÉK. Eredeti közlemények. Kanócz Dénes: Fermentum hatására bekövet­kező vörösvérsejtoldás. — Korossy Árpád: A digalen hatása a szív- és vérkeringési zavarok keletkezésében — Korossy Árpád: Ovoferin cum arseno, mint vérképző gyógyszer. Referátumok. Belgyógyászat. Alkati ál­vérzékeny­ség. A vérkeringés betegségei. Az érgörcsös állapotok kezelésének fejlődése. — Az agyalapi verőerek tágulata. Tüdőtuberculosis. A gyakorlóorvosnak mit kell tudnia a tüdőgümőkór alakjairól ? Szülészet és nőgyógyászat. Idősebb nőkön végzett méhleszállás műtétek­­ről. — A méhröntgenfényképezés eredményei későbbi megvilágításban. Laboratóriumi diagnostika. A hormonok befolyása a ferm­entativ folya­matokra. — A vizelet cukortartalmáról. Könyvismertetések. Új könyvek. A mindennapi gyakorlat köréből. A szaporaváltakozású áram és a franklinisatio hatásának klinikai vizsgálata. — Genyes agyhártyagyul­ladások gyógyítása. Tárca. Jóslat az orvostudományról. Hirek. Eredeti közlemények. A budapesti magy. kir. Pázmány Péter­ Tudományegyetem II. számú belklinikájának közleménye. Igazgató: báró Kétly László dr., egyetemi r. tanár. Fermentum hatására bekövetkező vörösvérsejtoldás (haemolysis), írta*: Kanócz Dénes dr., egyetemi tanársegéd. A fermentum hatására bekövetkező és zsírhasításon alapuló*vörösvérsejtoldás megismeréséhez a kiindulási pontot Kyes felfedezése szolgáltatta, amely szerint a cobraméreg és a lecithin egymásra­­hatásából a kettő összegeződési terméke: a vörösvérsejtoldó „cobralecithid“ keletkezik. Willstatter és Lüdicke ettől a feltevéstől eltérőleg kimutatták, hogy a „cobralecithid" nyomait sem tartalmazza a cobraméregnek, mindössze a lecithin csonkja, amelyből a cobralecithase által lehasított telítetlen olaj­sav hiányzik. A vörösvérsejtoldó hatóanyag a szabaddá lett és felületi hatású olajsav. A cobra­­lecithase-lecithin vörösvérsejtoldó rendszert a cholesterin erélyesen gátolja. A gátlás szerkezete ismeretlen. A lecithin és cholesterin, a sejtépület két lényeges alkotórészének állandósága szembeszökő. Meghatározásaim szerint melyekre későbben részletesen fogok kiterjeszkedni, mennyiségi megkötött­ségük és mennyiségeik egymásközti viszonya fölött a szervezet szigorúan őrködik. A szűk határok közé ékelt lecithin-cholesterin hányadostól való eltérés a szervezetet számos vonatkozásban egyen­súlyi helyzetéből kimozdítja, ami Brinkmann és Dani idevonatkozó vizsgálatai szerint a vörösvér­­sejtek ellenállásának (resistentiájának), a sejtek elektromos elszigeteltségének, a sejtfelszín ion­átjárhatóságának és a szövetek víztartalmának megváltozásában jut kifejezésre. A szervezet lipasei közül egynémelyik vonatkozása (affinitása)a lecithin felé is irányul. Biztosan tudjuk ezt a gyomor és bél lipasejáról, viszont kétségtelen, hogy a savalipase ilyen irányú működése hiányzik, a savólipase nem hasít lecithint. * Előadta a Királyi Magyar Természettudományi Társulat élettani szakosztályának 1933 május hó 7-én tartott ülésén.

Next